Felvidéki Népszava, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-144. szám)
1946-01-01 / 1. szám
mi cici i Mumcsicsiiii a m&tiiar MUm IttSZlIlftEl 8URNESS: Az Egyesült Államok nem fogad el olyan végleges békeszerződést, amely a kisebb nemzetek kívánságait önkényesen semmibe sem veszi SzovjeMarftH nteaacsiriss a BantaMnak keraese&cp London, dacombw 31 Az angol rádió szerint a hárpát nagyhatalom külügyminisztereinek moszkvii megállapodásat értelmében a külügyminiszterek helyettesei még ezen a héten elkészítik a Rohrginával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal megkötő» 46 békeszerződések Tárlatát Dyrness raaíOtecsxcac a mmwmt Cfftiexmésíisrai Washington, december 91 Byrkess amerikai külügyminiszter vásárnál este mondott rádióbeszédében a békeszerződések előkészítéséről ezeket mondotta: Az elért megoldást nem tekintem eszményinek, de az eszményi színvonaltól, való eltérés inkább iraki, mint lényegi. A külügyminiszter wjarhiiatátta,n kijelentette hogy Egyesült Államok nem fogad olyan végleges békeszerződést, »eb a kisebb nemzetek kirántási önkényese* sem miit« sem szí. * | nelte, hogy a balkáni állanakvonatkozó moszkvai egyezmény tökéléte*. Még nagy eltérés van a mi álontunk és Románia, meg Buda kormányának , álláspontja k. Ezt az ellentétet fokozza itt,az élmény, hogy ezekben az országbn ■ a demokratikus vitázmév nem a nálunk otthonos korútak légkörében működnek. A jetuniónak „igennagy“ érdeke idik e nemzetek kormányainak igéhez feltételezheti, hogy a szovjet csaltok ezekből az. országból való vonása attól a bizalomtól függ, mellyel a szovjet kormány e korények békés jellegét illetően éltetik. - Nyomatokká! kifejtettem Sztá- Vezértábornagy és Molotov feálnépbiztos előtt, misak az ő érdekük, hanem elénk is, hogy ezeknek azszaknak népei és kormányai békés indokokkal legyenek a Szovjetió irányában. Kerzem azt a tényt, hogy éppenovjetunióval való együttműkőérdekében kívánunk ezeknek a lányoknak képviseletibb jellebiztosítani, mese végül megállapította, a moszkvai egyezségek sokrasújtotta ország népének hoz is reménységet. Csupán a megacsapatok kivonása indíthatja a gazdasági talpraállítás fontát és a többi ország gazdamegerősödése teszi csak lehetne Amerika számára a teljes okoztatás, a munkaerő és a megfelelő kihasználását. gvételre keresünk pel és Ford autóalkatrészeket, leisató köpenyeket és tömlőket X® collos mérsibon,. akkumulá■okat, golyóscsapágyakat, esztergaseket, csigafúrókat, reszelöket, níürésslarokat — A moszkvai értekezlet hozzájárult a jobb megértés kifejlődéséhez — fejezte be rádióbeszédét azamerikai külügyminisztter. A Reuter Iroda jelenti le szembalból, hogy a török Westgraaminzter megbeszélést folytatott a azovjet területi igényeiről és aDardanellák kérdéséről. A varsói rádió jelentése szerint Csehszlovákia jegyzéket nyújtott át a lengyel külügyminisztériumnak, amelyben őszinte barátságának ad kifejezést, de megállapítja, hogy a két ország közti viszony megromlott. Közvetlen tárgyalásokat'javasolnak Prágában, azzal a kikötéssel, hogy a tárgyalásokon nem vethetnek fel lengyel területi köveetítéseket, most a kérdéses területen és a lengyel, fennhatóság ideje alatt üldözték a csehszlovákokat. Lontiytóország válaszában kémnek mutatkozott a tárgyalások folytatására, de leszögezte, hogy a tárgyalásokon a határkérdéseknek és a tescheni kérdésnek is szeretpelni kell. A válaszjegyzék záradékában hangoztatja, hogy az elcsatolt területen üldözték a lengyel anyannyelvű lakosságot. ! Sági és Diskui t ►♦♦♦•a lAtteSorsisäg felveszi diplomáciái Kapcsom!«! Fioppszorszédoai Varsó, sovember 31 A varsói rádió közli, hogy a lengyel külügyminisztérium értesítette a magyar külügyminisztériumot, fel kívánja venni a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Január 5-ig lehet fizetni lebélyegezettesi pénzzel Egy héttel meghosszabbították a bélyegvásárlási határidőt is (MTI) A közlekedési nehézségek miatt az ország egyes részei nem voltak kellő időben a bankjegyek felbélyegzéséhez szükséges bélyegmennyiséggel beláthatók. Ezért a kormány a bankjegyeik felveszésére kitűzött határidőt 1996 január 5-ig, illetve az eredetileg január 5-ig megállapított határidőt január 12-ig meghoszszabbította. Január 12 után a bélyegjeggyel, el nem látottezer, tízezer, valamint a kékszám százezer enyhe bankjegyeket már a Magyar Nemzeti Bank sem cseréli be. —_—.«un. uiwmiwwii'b*'-»-^aBamasswj»—■—-———.— Lakásadópótlékot tepnal* a k$Kefti férii cessensért Minimálisan a fizetés 5 százaléka issz a pótlék Miskolc, december 1 Vasárnapi számunkban közöltük a kormásy rendeletét, amelynek értelmében a lakások és üzlethelyiségek bérlőinek lakás, illetve tiz feladót kellfizetniük. Kiegészítésül közöljük, hogy a nyugdíjból, kegydíjból és más hasonló jövedelemből élője lakásadóját a rendelet, a bérösszeg ötven szervében állapítja meg, ha a havi jövedelem nem haladja meg a TV7, fizetési osztályba sorozott, állami "alkalmazottak jövedelmét. A pénzügyminisztériumai illetékes osztályán közölték, rövidesen rendelet jelenik meg arról, hogy a kollektív szerződések hatálya alá tartozómunkavállalók és a köztisztviselők részére harconkint minimálisan 5 százalékos lakásadó pótlékot is folyósítsanak. Ez az összeg fedezni fogja a méltányos lakásszükségletet túl nem haladó dolgozók, lakás adóját. " ^»*■*»•1«*«««----------------- Miskolc, december 31. A miskolci Kereskedelmi Testület gyűlésén felszólalt Oszip István elvtárs, főispán is. Rámutatott arra, hogy az ország gazdasági nehézségei, elsősorban az áruhiány eagymértékben sújtja a kereskedőket is. Szükséges a gyáripari áruk rögzítése. A gyárakat kötelezni kell arra, hogy készpénzért, számla ellenében adjanak el a kereskedőknek. Kitért a miskolci kereskedelem szállítási nehézségeire, amik miatt állandóan súlyos veszteségelt énk a kereskedőket. Igaz, hogy aZ odóc-é ■ jelentős részét kereskedők viselik és helyzetük nehéz, de az ország újjáépítésében dolgozó többi réteg mellett a kereskedelemnek, is meg kell hoznia a maga áldozatát. A kényszerítő helyzet következtében a kereskedők kimaradnak a közellátásból, de havonkint 7 kilogramm lisztre szóló szállítási igazolványt kaphatnak. Ugyanúgy megkapják az általános közellátási jegyeket is. • . Oszip István elvtárs a továbbiakban él ,b) elítélte az unifriminizmust. Rögzítsék a gyáripari árakat Oszip elvtárs válasza a kereskedők panaszaira ! ! Töb£a tárgyUcifiosságot ! A ius'gdku Kisgazdapárt miskölci lapja cikkben számolt be arról, hogy „a »riezega«banán pénzügyi viszonyai tovább romlottak“. A cikk szerint a községek túlnyomó részében alig vas termelő, a kinek feleslege, jobban- mondva eladható állata, vagy teri menye tenne. Mégis ezután azzal folytatja, hogy f,a falvakba álló lábam csupán a feketézők útján kerül pénz". Miért adják hát össz a pénzt...? A cikk szerint ..a különböző srocokból festéses és jól ellátott vállalatok emberei és munkásai rendszeres feketézést folytatnak, teljesen kihasználják a közlekedési nehézségeket, a gazdák tájé- skozathátságát és szorult hely- szetet.“ A legnagyobb elismerés és ér- , tékelés hangján emlékeztünk ogg minidenkori gazdák munkájáról, akik valóságos hősies áldozatvállalással biztosították a föld megművelését, végzik létfontosságú munkájukat, gondoskodnak a különböző termékek előállításáról. Ugyanakkor azonban vissza kell utasítanunk ezt az egyoldalú beállítást, amely a valóságos tények meghamisításával, vagy akárcsak az érémi másik oldalának elhallgatásával támadónak lesz fel a városidolgozókkal szemben. Nevezze meg laptársunk, hol vannak ma,vállalatuknak „jól ellátott, jól fizetett emberei és munkásai“. Mi csak éhbér mellett nyomorgómunkásokról tudunk, fil moudja meg nyíltan, mit, jelent ez,hogy ezek „feketézést folytatnak és ... közlekedési nehézségeket, a gazdák tájékozatlanságát és szorult helyzetét teljesen kihasználják?" Teljesen jogos ugyanis az a feltételezés, hogy milyentájta a „feketézél“ csupán azt jelenti, hogy a munkás, a dolgozó tisztviselő , szó legszorosabb értelmében az éjihalál ellen küzd és ezért jár ki falura termékekért, amiket érthetetlen módon nem b*rt kötelességének a gazda behozni a városba. A tájékozatlanság kihasználása pedig nyilvánvalóan azt jeelenti, hogy például atég mindig ,,és?,k. ‘ 1i ezer pengot fizetünk ,,i.tájékozatlan“ termelőin'k a tejért, holott minden alap és indok nélkül a városi piacon már 8-8-t0 ezer pengé* re emelték fel m árát. egy ta* ijin azt, hogy a sarját lábáról te-, bűzött cipőt, családja tagjainak ruhadarabjait kicsit előnyösebben váltotta át élelmiszerre, mint »hogyan a lelketlen cserepia© uzsorásai annak árfolyamát meg’ szabják. Ismételjük^ objektivitásra tő» rekszünk. Téigvilágosan ,plisiwer* juk minden dolgozó réteg muniká-» .ját. Egyformán követeljük minden dolgozó számára * tisztességes megélhetés és n* embrjói alcpjainak biztostását, de éppen ezen a tárgyilagos alapon állva követeljük meg, hogy a másik órdés se essék egyoldalú túlzásokba, hanem több tárgyilagossággal a városi dolgozók sanyarú helyzetét is állítsa- ugyanakkor az ítélet mérlegének másik serpenyő jön be. __ ____________ B.O.E.1 - ~ ' a* SIMM