Felvidéki Népszava, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)

1947-02-11 / 34. szám

Február 10 A magyar új hetud vonult be: 1947 február 10. Egy sötét korszak formális lezárását s egy új időszak kezdetét jlöli,amely egy vesztett háborút követő békeszerződés ellenére is — reményekkl, a felemelkedés nagyszerű ígéretével biztat. A magyar békeszerződés hivatalos okmányának aláírásakor, e mozzanatnak kell , mindenekelőtt töprengő szemlélődésünk homlokterébe tolulnia. Béke van! Elégtételadással, jóvátétellel, nehézségekkel terhes ,béke. Egy vesztes állam békéje, amelynek népe, hosszú évszázadok s egy borzalmakkal telített negyedszázad sorvasztó elnyomása után a szabadsághoz jutva..átvette egykori elnyomóinak csődtömegét, mert az élet mellett határozott. A szabadság letelt két esztendeje alatt meg is mutatta, hogy ezt az elhatározását tetté tudja érlelni. A szabadság most még teljesebbé válik. Magyarország,—amely a legmélyebb mélységekből, indult el ezelőtt két esztendővel, most ismét önálló, szabad, független országgá válik, kiegyenesített gerincű, felemelt fejű tagjává a népek közösségének. Életünkben ez a körülmény: a jelen — a terhek, amikkel a Pakisban aláírt békeszerződés sújt, bennünket: a mai bűne. A múlttal pedig harcolunk, s nem kétséges, hogy az a dolgozó magyar nép, amely bámulatosan rövid idő alatt erőt vett a romokon s gazdaságilag a legrendezetteb viszonyokat teremtette meg Európa valamennyi állama között rövid időn belül felül fog kerekedni a múlton, becsülettel és hátsó gondolat nélkül fog eleget tenniazoknak a kötelezettségeknek is, amelyeket a múlt bűneiért békeszerződés vádaira rak s rajta lesz, hogy a múlt minden irányú felszámolásával teljes erejét jelenének és jövőjének formálására, mind szebbé alakítására fordíthassa-Büszkén hivatkozunk eredményeinkre." Azok a csodálatos teljesítmények, amiket a magyar dolgozóosztály két esztendő munkánként magáénak mondhat, mindennél ékesebben szólnak: meg kell hogy értessék, s szilárd a hitünk, hogy meg is értetik a szövetséges hatalmakkal, hogy ez az igazi Magyarország, ez a valódi magyar nép. Eredményeink bátorító tudatában adunk hangot a történelmi fordulón mélységes elkeseredésünknek és felháborodásunknak a csehszlovákiai magyarság sorsa miatt, amely megcsúfolása nem csupán az emberi méltóságnak s a demokratikus elveknek, amelyekért milliók és milliók ontották vérüket a fasizmus elleni ádáz küzdelmekben, hanem egyszersmint negligálása annak "a békeszerződésnek "is, amelyet tegnap Parisban aláírtak. Szilárd a b irodalmunk, hogy a szövetséges hatalmak, amelyek a béke aláírásával országunkat ismét önálló, független , szabad állammá deklarálták s ezzel egyúttal népi kisebbségeink emberi jogait is elismerték, meg fogják találni az utat a csehszlovák magyar feszültség enyhítésére s a szlovákiai magyarság emberi sorsának biztosítására. Bízunk ebben annál is inkább, mert a Magyarországgal kapcsolatos külpolitikai légkör — elsősor- ban a Szociáldemokrata Párt mind- j den irányban kifejtett szívós mun-kájának eredm nyeként — kedvző- nek mondható. Sajnos, annál kevésbbé megnyugtató a belpolitikai helyzete, melyből az ellenforradalmi csoportok nyomasztó aknamunkája következtében nem tűnik a feszültség és nyugtalanság. Nem győzünk ismételten rámutatni arra, hogy akár az összeesküvés, akár ez ellenforradalmi úri front betörése a politikai életbe, nem elszigetelhető belpolitkiai ügy, hanem — kivált a békeszerződés aláírása idején — az ország jövőjének alakulásába mélyen belenyúló tényező. A dolgozó milliók, amelyek február 10-ével még nagyobb lendületre feszülnek az ország - és jövőépítésben, türelmetlenül követelik a belső nyugalom helyreállítását, a nyugtalanok félreállítását. Ez a dátum hatalmas nyomatokkal jelzi a történelem szekerének megállíthatatlan tovarobogását. Akik a széké,zét vissza-visszahúzzák, azokat le kell taszítani az országukról. A magyar dolgozó nép rálépett a felemelkedés, az emberi élet, a boldogulás felé vezető útra. — tarsolyában van a szabadság, a jogok, a munka akarása s a béke — a fejlődésben, immár nem állíthatja meg senki és semmi. A külügyminisztérium palotájának teme már 11 óra előtt megtelt az aláírásokon résztvevő nemzetközi személyiségekkel. Az ünnepélyes szertartáson Bidault francia külügyminiszter elnökölt. A teremben fényszórókat, mikrofonokat és filnfelvevőkészülékeket szereltek fel, hogy az ünnepélyes esemény minden mozzanatát rádión közvetítsék és filmen megörökítsék. Pontosan 11 órakor — középeurópai idő szerint 12 órakor — Bidault rövid beszéddel megnyitotta az ülést. Üdvözlő szavai után kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy hamarosan felvegyék a neyzetek közösségébe azokat az országokat, amelyeknek képviselői most aláírA magyar békeküldöttség a magyar kormány nevében hétfőn délelőtt jegyzéket nyújtott át Bidault francia külügyminiszternek, kérve, hogy az abban foglaltakat hozza a békeszerződést aláíró hatalmak kormányainak tudomására. A magyar kormány ismételten felhívta az illetékes nemzetközi tényezők figyelmét a magyar békeszerződésnek azokra a rendelkezéseire, amelyeket a magyar kormány politikai szempontból igazságtalanoknak és méltánytalanoknak, gazdasági következményeik tekintetében pedig a meggyengült Magyarország szántára módfelett terheseknek, sőt elviselhetetlennek talált — hangzik a jegyzék. A magyar kormány különált avelük kötött békeszerződéseket. A békeszerződéseket kidolgozó és aláíró kormányokra hárul majd a feladat, hogy közös egyetértéssel és minden nemzet támogatásával megteremtsék azt az új világot, amely az igazság és szabadság eszméjét szolgálja, amely megszabadula háborútól és amelyből örökre száműzik a félelmet. Bidanii ezután ebének Olaszország képviselőjét hívta fel a békeszerződés aláírására. Az olasz békét az olasz kormány képviselője nyugateurópai idő szerint 11 óra 30 perckor írta alá, 15 óra 20 perckor aláírták a román békét, majd 13 óra 34 perckor a bolgár békét. Jésen azt kifogásolta és kifogásolja ma is, hogy a most aláírandó békeszerződés semmi biztosítékot sem tartalmaz abban a tekintetben, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok alapvető emberi jogai tiszteletben tartassanak és polgári jogaik tekintetében az egyenjogúság biztosítassék számukra. A jegyzék ezután rámutat" arra, milyen következményekre vezethet az ilyen intézményes garanciák hiánya: a csehszlovák kormány az ott élő magyarságot a megkülönböztető törvények egész sorozatával a jogtalanság állapotába helyezte, legújabban pedig közmunkára való igénybevétel ürügye alatt a magyarság tízezreit deportálja. Ilyen körülmények között — folytatódik a jegyzék — nem nehéz elképzelni, milyen lelkiállapotban fogja Magyarország aláírni azt a békeszerződést, anelynek így számára igen fontos rendelkezését már az aláírás előtt ,az egyik győztes hatalom tudatosan semmibe vette és amelynek végrehajtását befejezett tények teremtésével előre meghiúsítja. Mindezek ellenére Magyarország nagyon súlyos politikai és gazdasági nehézségei közepette jövőjét illetően biztatást talál abban, hogy a "békeszerződések életbelépésével vissza fogja nyerni teljes szuverenitását, a magyar hadifoglyok hazatérése enyhülést fog hozni sok magyar család szenvedésére, kheteivé válik Magyarország számára, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja legyen és csatlakozzék a szervezet irányítása alatt kötött egyezményekhoz. Mintejogy a békeszerződés fenntartja és megerősíti azt az állapotot, amely szerint a magyarságnak több mint negyedrésze kénytelen Magyarországon kívül a dunai államokban élni, a magyar köztársaság kormánya a békeszerződés aláírásának ünnepélyes pillanatában felhívással fordul az aláíró hatalmakhoz, elsősorban Csehszlovákiához, kérve őket, hogy a Magyarországon kívül élő magyarság emberi jogainak és polgári egyenjogúsogának elismerésével és biztosításával tegyék lehetővé, hogy minden n.3- 0? Hétfőn délután Párisban aláírták a magyar békeszerződést A magyar kormány ünnepélyes felhívása az aláíró hatalmakhoz Szakssits Árpád clvtrs beszéde a békekötésről Hétfőn Párisban a francia külügyminisztérium palotájának „óratermében" aláírták a volt ellenséges álomokkal kötött békeszerződéseket és ezzel lezárult a második világháború felszámolásának befejező szakasza. A magyar békeszerződés aláírása délután 4 óra 32 perckor kezdődött. A szerződést 12 nemzet írta alá. Magyarország képviselője greenwichi idő szerint 16 óra 45 perckor — középeurópai idő szerint 17 óra 45 perckor — írta alá a szerződést. A magyar kormány jegyzéke az aláíró hatalmakhoz * HL évfolyam — 34. szám, Miskolc, 1947 február 11. kedd w Tmpvmésa & netiMDIHCmm PÁRT NAPILAPJA mrm 4P miét "