Felvidéki Népszava, 1947. július-december (3. évfolyam, 146-297. szám)

1947-07-01 / 146. szám

S­zakasits Á­rpád elvtárs a választási­­ szövetségről, a külön listáról és a választójogról ! Vasárnap este befejeződött országos pártválasztmányunk nagy­jelentőségű ülése . Vasárnap este véget ért a Szociáldemokrata Párt kétnapos országos pártválasztmányi ülése. Mintegy harmadfélszáz küldöit , a párt ve­zető funkcionáriusai, miniszterei államtitkárai vitatták meg az orszá­ •gos politika, a világpolitika, a gazdasági helyzet és a szociáldemokra­ta munkásmozgalom kérdéseit, _ 1 ■ A válsztmány rámutatott arra, hogy a párt a magyar belpolitikai események szerencsétlen fejlődésére már ötnegyed évvel ezelőtt felh­ívta az illetékesek figyelmét. Már akkor felismerte és kielemezte azt a vesze­delmét, hogy a­ demokrácia ellenségei titokzatosnak tűnő befolyásokra helyet kaptak a demokrácia­­sáncain belül és visszaélve az áldozattól vissza nem riadó dolgozó milliók zöld szem­űségével, merényletre készül­­­ek az új magyar világ ellen. A Szociáldemokrata Párt elsőnek követelte a legdemokratikusabb megoldást, az u­j választások kiírását. Az országos pártválasztmányt áthatotta az a hit és meggyőződés, hogy a magyar nép a demokrácia­­ további erősítése és szilárdítása mellett fog állást foglalni, de áthatotta az a felismerés is, hogy a választásokat a­­demokratikus erők elsősor­­ban a munkáspártok összefogott erejével lehet a legeredményesebben és a legjobban megvívni. Mindegyik demokratikus párt megtartja a ma­ga függetlenségét és önállóságát, tehát külön listán indul a választá­sokon, de egyben szövetséget köt, hogy a választási harcot nem­ egy­más ellen, hanem a reakció és ellenforradalom teljes megsemmisítésére egymás meze­t vívják meg. Történelmi időkben a Szociáldemokrata Párt országos választmá­nya történelmi jelentőségű munkát végzett, utat mat­dok a magyar dolgozóknak, . • .........­— «* ■# 1. Ezután Marosán György elvt­árs főtitkárhelyettes számolt be a szer­vezés kérdéseiről. A politikai múlt tekintetében kompromitált, vagy­ akárcsak alaposan gyanúsítható ele­meket is távoltartjuk pártunktól- Azok számára tesszük lehetővé a be­lépést, akik őszintén és jószándékkal közelednek hozzánk, hajlandók­­la­pulni, alkalmazkodni és beolvadni a mi megváltoztathat­atlantil prole­­láris jégű és proletár szellemű pár­tunkba. Az osztálytudato­s és osz­­tályharcos elemek vezető szerepét nem fenyegetheti osztály­idegen ele­mek befolyása. Pártnnk iránt nagy és nem csök­kenő bizalom nyilvánul meg a társadalom minden rétegében,, Bejelentette, hogy augusztus 11-én országos pártnapot tartunk, a Szo­ciáldemokrata Párt megmutatja va­lóságos erejét, 25 vármegye küldött­sége mellett Budapest minden dol­gozóját és velünk szimpatizáló tö­megeit ki akarjuk vinni, az orszá­gos pártnapra. A vita során több­ felszólalás hangzott el ezután, majd Szaka­sits Árpád elvtárs válaszolt a felszóla­lásokra. Beszédében többek között kijelentette: mit jelent a gyakorlat­ban a választási szövetségi 1— A választásokon külön listával indulunk, önállóan de a választási szövetség közös programot, közös propagandát jelent a reakció ellen. A szavazócédulákon a Függetlensé­gi Frontba tömörült partok neve­ alatt fel illet# Párt a Függetlenségi Front, tagi** i lesz tüntetve, hogy a* Füg. — Mindenkinek komoly lelkese^­­léssel kell tudomásul venni, hogy #• pénteki súlyos válságot Gibe­ ul]is megoldani. •­ — Nagyon gondosan mérlegeljük,­ hozzá­nyúljunk-e a régi választó­jo­­gi törvényhez? Lehet, hogy elmély a megváltoztatásával két-három­ százezer reakcióst kirekesztünk, megf­éri-e azonban ez a magyar dem­o­­kráciának? Ki kell azonban feltét-­­lenül rekeszteni azokat, akiket a B* ii/.iázág során politikai okokból mozdítottak el állásukból. A korha* tárnak 20 évről 22 évre való fel*­ emelése nem célszerű. Így lényege­­sen nem érintjük a régi választóin* g. törvényt, hanem csak a legszü­k*­ségesebb változtatásokat hajtjilg végre.­­Böhm Vilmos záróbeszédében ki­­emelte: nálunk jobb és különb for*­ radalmi párt nincs ebben az őrsé­g* ban. Rendíthetetlen hűséggel állunk a Szovjetunió és a nyugati orszá* gok dolgozói, szocialista pártjai mellett. Össze kell fognunk a másik­ munkáspárttal. Ha egymás ellen­ harcolunk, akkor az ellenforradalom,­ győz, ha összefogunk a miénk az ország­ A Szocáldemok­rata Pártnak győztesként kell kikerülnie a vá­lasztási báréból. Együtt kell működni a többi demo­kratikus pártokkal, a választási szö­vetségben látni akarjuk azonban, h­ogy a választási szövetség többi pártjainál kiket jelölnek képviselőségre Azt akarjuk, hogy most a k ijc­no-' k­rácia győzzön és el lehessen jágral kezdeni a szocialista munkát. Akár szociáldemokrata, akár kominuri'­-' ta,­aki a választási harcban a mun­kásegység ellen vél, árulója a mun­kásosztálynak. Ries elvtárs a párt külpolitkai eredményeiről A pártválasztmány ülésének els­ő napjáról már beszámoltunk. A má­sodik napon, vasárnap Ries István elvtárs mondotta el külpolitikai be­számolóját. Politizálnunk kell a nyugati nagyhatalmak felé is, de­­ez nem lehet olyan politika, amely a Szovjetunió ellen irányulna vagy érdekeit sérthetné. A Szociáldemo­krata Párt célja a szocializmus meg­valósítása, elsősorban annak az országnak barátságát keresi, amely a szocia­lizmust építi. Megállapította ezután, hogy az osz­­tályharc nem a szociális i« és a kommunista pártok harca, az osz­­tályharcot a munkásosztály vívja meg. A Szociáldemokrata Párt léte, nagysága és ereje nemcsak Párt kérdés, h­anem az egész európai lockéick kérdése­ Ez a párt a felszabadulás óta nem­zetközi téren a legnagyobb eredmé­nyeket érte el az ország érdekében. Amikor az ország a legnagyobb válságban volt, a Szociáldemokrata Párt volt az amely külföldön rendbe hozta a dolgokat Szakosíts Árpád elvtárs személye­sen győzte meg a külföldi közvéle­ményt, hogy valójában mi történt itt. külföldi lapok hangja mint­egy varázsütésre megváltozott. Ismertette ezután a zürichi szo­cialista konferencia eseményeit. A mi állásfoglalásunkat fogadta el a konferencia, hogy a felállítandó internacionale­­nem lehet pártinternacionale, ha­nem az egész munkásosztály inter­­nacionalája legyen. A Marshall-tervről szólva megál­lapította, hogy az európai népek ntám akarnak Amerika gyarmataivá len­ni. A külügyminiszterek párisi érte­kezlete voltaképpen az igazi béke­­konferencia. Nem újabb háború elő­készítéséről, hanem az európai dol­gozó milliók életszínvonalának eme­léséről tárgyalnak. Bejelentette ez­után, hogy Böhm Vilmos és Maro­sán György elvtársakkal kedden Prágába utaznak, hogy fontos kér­désekről tárgyaljanak a cseh elv­társakkal. Remélem — mondotta — hogy nagyon komoly eredmények­kel térhetünk vissza Prágából. Referátuma végén leszögezte: a párt önállóságából és függetlensé­géből egy jottányit sem vagyunk hajlandók engedni, mi. Húsz gyilkosság derült ki Szim K­risein a darutollas Horthy pribékről Rövidesen a népbíróság elé kerül az ellenforradalmi idők miskolci főhóhéra A miskolci népü­gyészség és a katonapolitikai osztály befejezte a nyomozást Latorczay—Szim Lőrinc, az ellenf­or­­radalom miskolci hóhé­rának bűnügyében és a népügyész­ség elkészítette a vádiratot. A vád­irat husz­gyilkossággal és szeren­­csétlen emberek tömegének meg­­kínzásával vádolja a miskolci hon­védkerület ellenforradalmi különít­ményének terrorista parancsnokát. Új mozzanatként derült ki a tanú­kihallgatások során, hogy Szim Lő­rinc mint a m­agyar Vörös Hadse­reg egyik századának parancsnoka a csehek ellen folytatott egyik csata során géppuskájával szándékosan úgy tüzelt, hogy a cse­h­ek ellen tá­madásra induló vörös katonákat lőtte és közülük számosan meg is haltak Szim Lőrinc gyilkos gép­puska tüzében. • A vádirat ezután részletesen fel­sorolja azokat az eseteket, ame­lyekben több tanúvallomás szerint­­is Szim Lőrinc maga követett el gyilkosságokat­, illetve adta ki az utasítást a kivégzésre. 1919 őszén este 10 óra tájban két olyan vörös­­katonát hoztak be a„ terrorcsapat ..főhadiszállására“, akiket Szim személyesen ismert. Mindkettőjüket pisztolyával agyonlőtte. Ugyan eb­ben az időben a különítmény K­óbé— Miskolc, június 16­­j­ára, Popov (Pálhegyi) Lajos altiszt két embert Szim utasítására agyon­lőtt. Sátoraljaújhelyen Szim adták­ az utasítást Lőrinc Kálmán kivég­zésére, rendelkezését végre is haj­tották. Ugy­ancsak az ő parancsára történt 1919 végén, hogy a Szent Imre herceg téri katonaépület ud­varán Bodnár József vasutast ki­végezték. Egy hejőcsabai férfit ki­hallgatás közben Popov közremű­ködésével addig kínzott válogatott eszközökkel, míg kezük között meg­­nem halt. Ugyanígy halálra kínoz­tak egy Andrási nevű vasgyári hi­vatalnokot. Az épület fogdájában egy ismeretlen nevű vasutast ha­lálra vertek. Szim Lőrinc Tőr­ök Józsefet és Török Istvánt halálra verte. Popov­val agyonvertek két románul be­szélő magyar katonát, egy­­ Vitner nevű román tolmácsot Szim Lőrinc kínzott halálra. 1920-ban­ egy orosz fogságból hazatért férfit halánté­kon rúgott kihallgatás közben ami­kor a kínzások és bántalmazások következtében a szerencsétlen férfi eszméletlenül a földre zuhant, a rúgás következtében meghalt. Ugyancsak lís­z­ban történt, hogy­ kínvallatás közben Demkó Ant­rás szemét kiverte, ennek elle­nére bántalmazását tovább folytatta úgy, hogy meghalt. Színi­ tudomá­sával történt hogy Popov és egy­ társa egy Pestről Miskolcra me­nekült fiatal férfi fejét a fogdában addig verték a falhoz, míg feje­­szét nem loccsant a köveken. Ami­kor egy másik szerencsétlen férfit, Lukács törzsőrmester halálra kiné­zott és erről Szim jelentést kapott, ezt mondta: Vigyétek a dögtérre! Agyonvertek vallatás közben egy­ Miter nevű herná­dnémet­ lakott,­­Najdics István vasgyári munkást több­szöri hallgatása során oly súlyosan bántalmaztak, hogy őt, verés következtében megőrült és öngyilkos lett. Más tanúvallomások egy újabb ismeretlen férfi agyon­­veréséről számoltak be, Szim azt agyonverés után azt írta be a ki­mutatásokba, hogy megszökött. A vádirat a rendelkezésre álló tanúvallomások alapján azután megállapítja, hogy a halállal vég­ződő bántalmazások mellett több százra, sőt ezerre tehető azoknak száma, akiket Szim Lőrinc és a­ parancsnoksága alá tartozó elvet®-i múlt „nyomozók“ bántalmaztak* válogatott kínzásokkal gyötörtek. Nemre és korra való tekintet nél­kül végezték aljas munkájukat, több olyan adat is van, hogy 13 éves gyermekeket, idős asszonyo­kat is az eszméletlenségig vertek*

Next