Felvidéki Népszava, 1947. július-december (3. évfolyam, 146-297. szám)
1947-07-01 / 146. szám
Szakasits Árpád elvtárs a választási szövetségről, a külön listáról és a választójogról ! Vasárnap este befejeződött országos pártválasztmányunk nagyjelentőségű ülése . Vasárnap este véget ért a Szociáldemokrata Párt kétnapos országos pártválasztmányi ülése. Mintegy harmadfélszáz küldöit , a párt vezető funkcionáriusai, miniszterei államtitkárai vitatták meg az orszá •gos politika, a világpolitika, a gazdasági helyzet és a szociáldemokrata munkásmozgalom kérdéseit, _ 1 ■ A válsztmány rámutatott arra, hogy a párt a magyar belpolitikai események szerencsétlen fejlődésére már ötnegyed évvel ezelőtt felhívta az illetékesek figyelmét. Már akkor felismerte és kielemezte azt a veszedelmét, hogy a demokrácia ellenségei titokzatosnak tűnő befolyásokra helyet kaptak a demokráciasáncain belül és visszaélve az áldozattól vissza nem riadó dolgozó milliók zöld szeműségével, merényletre készülek az új magyar világ ellen. A Szociáldemokrata Párt elsőnek követelte a legdemokratikusabb megoldást, az uj választások kiírását. Az országos pártválasztmányt áthatotta az a hit és meggyőződés, hogy a magyar nép a demokrácia további erősítése és szilárdítása mellett fog állást foglalni, de áthatotta az a felismerés is, hogy a választásokat ademokratikus erők elsősorban a munkáspártok összefogott erejével lehet a legeredményesebben és a legjobban megvívni. Mindegyik demokratikus párt megtartja a maga függetlenségét és önállóságát, tehát külön listán indul a választásokon, de egyben szövetséget köt, hogy a választási harcot nem egymás ellen, hanem a reakció és ellenforradalom teljes megsemmisítésére egymás mezet vívják meg. Történelmi időkben a Szociáldemokrata Párt országos választmánya történelmi jelentőségű munkát végzett, utat matdok a magyar dolgozóknak, . • .........— «* ■# 1. Ezután Marosán György elvtárs főtitkárhelyettes számolt be a szervezés kérdéseiről. A politikai múlt tekintetében kompromitált, vagy akárcsak alaposan gyanúsítható elemeket is távoltartjuk pártunktól- Azok számára tesszük lehetővé a belépést, akik őszintén és jószándékkal közelednek hozzánk, hajlandóklapulni, alkalmazkodni és beolvadni a mi megváltoztathatatlantil proleláris jégű és proletár szellemű pártunkba. Az osztálytudatos és osztályharcos elemek vezető szerepét nem fenyegetheti osztályidegen elemek befolyása. Pártnnk iránt nagy és nem csökkenő bizalom nyilvánul meg a társadalom minden rétegében,, Bejelentette, hogy augusztus 11-én országos pártnapot tartunk, a Szociáldemokrata Párt megmutatja valóságos erejét, 25 vármegye küldöttsége mellett Budapest minden dolgozóját és velünk szimpatizáló tömegeit ki akarjuk vinni, az országos pártnapra. A vita során több felszólalás hangzott el ezután, majd Szakasits Árpád elvtárs válaszolt a felszólalásokra. Beszédében többek között kijelentette: mit jelent a gyakorlatban a választási szövetségi 1— A választásokon külön listával indulunk, önállóan de a választási szövetség közös programot, közös propagandát jelent a reakció ellen. A szavazócédulákon a Függetlenségi Frontba tömörült partok neve alatt fel illet# Párt a Függetlenségi Front, tagi** i lesz tüntetve, hogy a* Füg. — Mindenkinek komoly lelkese^léssel kell tudomásul venni, hogy #• pénteki súlyos válságot Gibe ul]is megoldani. • — Nagyon gondosan mérlegeljük, hozzányúljunk-e a régi választójogi törvényhez? Lehet, hogy elmély a megváltoztatásával két-három százezer reakcióst kirekesztünk, megféri-e azonban ez a magyar demokráciának? Ki kell azonban feltét-lenül rekeszteni azokat, akiket a B* ii/.iázág során politikai okokból mozdítottak el állásukból. A korha* tárnak 20 évről 22 évre való fel* emelése nem célszerű. Így lényegesen nem érintjük a régi választóin* g. törvényt, hanem csak a legszük*ségesebb változtatásokat hajtjilg végre.Böhm Vilmos záróbeszédében kiemelte: nálunk jobb és különb for* radalmi párt nincs ebben az őrség* ban. Rendíthetetlen hűséggel állunk a Szovjetunió és a nyugati orszá* gok dolgozói, szocialista pártjai mellett. Össze kell fognunk a másik munkáspárttal. Ha egymás ellen harcolunk, akkor az ellenforradalom, győz, ha összefogunk a miénk az ország A Szocáldemokrata Pártnak győztesként kell kikerülnie a választási báréból. Együtt kell működni a többi demokratikus pártokkal, a választási szövetségben látni akarjuk azonban, hogy a választási szövetség többi pártjainál kiket jelölnek képviselőségre Azt akarjuk, hogy most a k ijcno-' krácia győzzön és el lehessen jágral kezdeni a szocialista munkát. Akár szociáldemokrata, akár kominuri'-' ta,aki a választási harcban a munkásegység ellen vél, árulója a munkásosztálynak. Ries elvtárs a párt külpolitkai eredményeiről A pártválasztmány ülésének első napjáról már beszámoltunk. A második napon, vasárnap Ries István elvtárs mondotta el külpolitikai beszámolóját. Politizálnunk kell a nyugati nagyhatalmak felé is, deez nem lehet olyan politika, amely a Szovjetunió ellen irányulna vagy érdekeit sérthetné. A Szociáldemokrata Párt célja a szocializmus megvalósítása, elsősorban annak az országnak barátságát keresi, amely a szocializmust építi. Megállapította ezután, hogy az osztályharc nem a szociális i« és a kommunista pártok harca, az osztályharcot a munkásosztály vívja meg. A Szociáldemokrata Párt léte, nagysága és ereje nemcsak Párt kérdés, hanem az egész európai lockéick kérdése Ez a párt a felszabadulás óta nemzetközi téren a legnagyobb eredményeket érte el az ország érdekében. Amikor az ország a legnagyobb válságban volt, a Szociáldemokrata Párt volt az amely külföldön rendbe hozta a dolgokat Szakosíts Árpád elvtárs személyesen győzte meg a külföldi közvéleményt, hogy valójában mi történt itt. külföldi lapok hangja mintegy varázsütésre megváltozott. Ismertette ezután a zürichi szocialista konferencia eseményeit. A mi állásfoglalásunkat fogadta el a konferencia, hogy a felállítandó internacionalenem lehet pártinternacionale, hanem az egész munkásosztály internacionalája legyen. A Marshall-tervről szólva megállapította, hogy az európai népek ntám akarnak Amerika gyarmataivá lenni. A külügyminiszterek párisi értekezlete voltaképpen az igazi békekonferencia. Nem újabb háború előkészítéséről, hanem az európai dolgozó milliók életszínvonalának emeléséről tárgyalnak. Bejelentette ezután, hogy Böhm Vilmos és Marosán György elvtársakkal kedden Prágába utaznak, hogy fontos kérdésekről tárgyaljanak a cseh elvtársakkal. Remélem — mondotta — hogy nagyon komoly eredményekkel térhetünk vissza Prágából. Referátuma végén leszögezte: a párt önállóságából és függetlenségéből egy jottányit sem vagyunk hajlandók engedni, mi. Húsz gyilkosság derült ki Szim Krisein a darutollas Horthy pribékről Rövidesen a népbíróság elé kerül az ellenforradalmi idők miskolci főhóhéra A miskolci népügyészség és a katonapolitikai osztály befejezte a nyomozást Latorczay—Szim Lőrinc, az ellenforradalom miskolci hóhérának bűnügyében és a népügyészség elkészítette a vádiratot. A vádirat huszgyilkossággal és szerencsétlen emberek tömegének megkínzásával vádolja a miskolci honvédkerület ellenforradalmi különítményének terrorista parancsnokát. Új mozzanatként derült ki a tanúkihallgatások során, hogy Szim Lőrinc mint a magyar Vörös Hadsereg egyik századának parancsnoka a csehek ellen folytatott egyik csata során géppuskájával szándékosan úgy tüzelt, hogy a csehek ellen támadásra induló vörös katonákat lőtte és közülük számosan meg is haltak Szim Lőrinc gyilkos géppuska tüzében. • A vádirat ezután részletesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben több tanúvallomás szerintis Szim Lőrinc maga követett el gyilkosságokat, illetve adta ki az utasítást a kivégzésre. 1919 őszén este 10 óra tájban két olyan vöröskatonát hoztak be a„ terrorcsapat ..főhadiszállására“, akiket Szim személyesen ismert. Mindkettőjüket pisztolyával agyonlőtte. Ugyan ebben az időben a különítmény Kóbé— Miskolc, június 16jára, Popov (Pálhegyi) Lajos altiszt két embert Szim utasítására agyonlőtt. Sátoraljaújhelyen Szim adták az utasítást Lőrinc Kálmán kivégzésére, rendelkezését végre is hajtották. Ugyancsak az ő parancsára történt 1919 végén, hogy a Szent Imre herceg téri katonaépület udvarán Bodnár József vasutast kivégezték. Egy hejőcsabai férfit kihallgatás közben Popov közreműködésével addig kínzott válogatott eszközökkel, míg kezük között megnem halt. Ugyanígy halálra kínoztak egy Andrási nevű vasgyári hivatalnokot. Az épület fogdájában egy ismeretlen nevű vasutast halálra vertek. Szim Lőrinc Tőrök Józsefet és Török Istvánt halálra verte. Popovval agyonvertek két románul beszélő magyar katonát, egy Vitner nevű román tolmácsot Szim Lőrinc kínzott halálra. 1920-ban egy orosz fogságból hazatért férfit halántékon rúgott kihallgatás közben amikor a kínzások és bántalmazások következtében a szerencsétlen férfi eszméletlenül a földre zuhant, a rúgás következtében meghalt. Ugyancsak líszban történt, hogy kínvallatás közben Demkó Antrás szemét kiverte, ennek ellenére bántalmazását tovább folytatta úgy, hogy meghalt. Színi tudomásával történt hogy Popov és egy társa egy Pestről Miskolcra menekült fiatal férfi fejét a fogdában addig verték a falhoz, míg fejeszét nem loccsant a köveken. Amikor egy másik szerencsétlen férfit, Lukács törzsőrmester halálra kinézott és erről Szim jelentést kapott, ezt mondta: Vigyétek a dögtérre! Agyonvertek vallatás közben egy Miter nevű hernádnémet lakott,Najdics István vasgyári munkást többszöri hallgatása során oly súlyosan bántalmaztak, hogy őt, verés következtében megőrült és öngyilkos lett. Más tanúvallomások egy újabb ismeretlen férfi agyonveréséről számoltak be, Szim azt agyonverés után azt írta be a kimutatásokba, hogy megszökött. A vádirat a rendelkezésre álló tanúvallomások alapján azután megállapítja, hogy a halállal végződő bántalmazások mellett több százra, sőt ezerre tehető azoknak száma, akiket Szim Lőrinc és a parancsnoksága alá tartozó elvet®-i múlt „nyomozók“ bántalmaztak* válogatott kínzásokkal gyötörtek. Nemre és korra való tekintet nélkül végezték aljas munkájukat, több olyan adat is van, hogy 13 éves gyermekeket, idős asszonyokat is az eszméletlenségig vertek*