Felvidéki Népszava, 1947. július-december (3. évfolyam, 146-297. szám)

1947-07-02 / 147. szám

Ifs érrelyam — láfc szájtL _ Miskolc, 1947 július 2. szerda HP N­ÉPSZAVA. 1i»li—fclUKWIml—TWHl il *TTTTT­ l'iir,'lillHW‘'T1*ll,^l a*1,iatl,lll l IIWI M IWIMI III TTT Ilii lil~l iHimnnrinwi........ Győzött a hároméves terv A nemzetgyűlés kedden elfogadta a törvényjavaslatot , Sulyok Dezső megrágalmazta a Szovjetuniót, majd hatal­mas viharban párthíveivel együtt elhagyta az üléstermet Justus Pál elvtárs. A Szociáldemokrata Párt emelői akarja a dolgozók életszínvonalát, és megvédi a kisemberek magán­­vaginát a nagy kizsákm­ányolókkal szemben Budaest, július 1 .A nemztegyűlés kedi ülésén a hároméves tervről áóló törvényja­vaslatot tárgyalták. Vásáry István, a Szabadság Párt nlében kijelen­tette, hogy a javaslat nem fogad- ja el. Andrássy Dáni a Kisgazda­­párt szónoka hangsuózta, h­ogy a nemzet egyetemes éékében min-­ dent meg kell tenni: terv végre­hajtásáért és sikeréét Mód Aladár elvtárs, a Kommunis Párt szóno­ka rámutatott arra, hogy’ azok, akik szerint csak kiüld, segítség­ben lehet a beruház­ás­át biztosíta­ni a nagytőkét védi.A terv nem a magántulajdon megű­nését és a­­ munkáspártok diktatását, nem a szocializmus be­vezet­i jelenti, ha­nem hazánk fejlődések gazdasági megalapozását célozz-Justus Pál elvtár a Szociálde­mokrata Párt szónos rámutatott a­rra, hogy a tőkés leölési rendről véglegesen bebuciposott, hogy nem tudja megoldani világ­gaz­daság kérdéseit. A Vitatista ter­melési rend kereteik a tervgaz­dálkodás, csak részlét lehet. Amíg nem szükségletre, hím profitra termelnek, mindig k­egethetnek­ a gazdasági válságok. Miután Ma­gyarországon, tőkés metési rend van tökéletes for­gaságról be­szélni nem lehet. Ez terv a ma­gántulajdon kereteibül próbál rendet és értelmet t­ten, a gaz­dasági zűrzavarban. A Szociálde­mokrata Párt emel akarja a dol­­goz­ók életszínvonalán szocialis­ták védték mindig kisemberek magán­vagyonát a mi kizsákmá­nyol­ókkal szemben, .Magyar­­fo- fizikai válságok Végeokát abban látja, hogy állandó zültség volt országunk gazdaságos politikai erőviszonyai között, magyar nagy .■ tőke, különösen a siizác­ió óta, s politikai ellentánulban van. “Mindenki tudja, hogy a feszült­ség sokáig nem tart­ fenn. Vagy­­, gazdasági erők alnák át a po­litikai erőviszonyokatigy a poli­tikai­­hatalomnak sül átalakíta­ni a gazdasági szerket. . Erdei Ferenc a Prlpár­t szó­noka pártja nevében fogadta a javaslatot. Sulyok­­ (szabad­- *­ságp­árti) azt fejtegette, hogy­ min­denféle tervgazdálkodáshoz tőkeha­­talomra van szükség, amely ,az egyéni szabadság megsemmisítésé­vel egyenlő. (Révai József elvtársi Azt állítja, hogy­ a Szovjetunióban rabszolga­ság van? Nagy zaj, a baloldal fel­háborodva tiltakozik Sulyok e kije­lentése ellen.) A vihar elültével Sulyok hangoz­tatta, nem akarta a Szovjetunió bel­ső helyzetét kritizál­ni. A közbeszó­­lások miatt azonban úgy látja, hogy a nemzetgyűlésen nincs szólás­­szabadság és ezért nem folytatja beszédét.. Az elnöklő Kéthly Anna elvtárs megállapította Sulyok e kijdentés­é­vel szemben, hogy a magyar nem­zetgyűlésen a szólásszabadság felett az elnök őrködik. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Sulyok Dezső ezután párthívei­vel együtt kivonult az ülésteremből. Az előadó a törvényjavaslathoz kiegészítést terjesztett be. Pfeiffer Zoltán állandó viharos közbeszólá­soktól kísérve bírálta a javaslatot, amit nem­ fogadott el Ezután a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, majd az előadó mó­dosításával részleteiben is elfogad­ta. Ma "délelőtt 10 órakor a nem&ét­­■'yyVy fo] •■‘atja a l­ékeszerz/.dés becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat vitáját. -----------­Elő­terjesztették javasl­a­taikat a nagyhatalmak kü­lügyminiszterei a párisi konferencián A Szovjetunió megakadál­yozza, hogy a nagyhatalmak beavatkozzanak a kisállamok belső ügyeibe Páris július 1 A három külügyminiszter harma­dik párisi ülése 3 óra hosszat­ tar­tott. A hétfői ülésen Bevin külügy­miniszter kifejtette, hogy a Mar­­shall-terv nem csorbítja egyetlen nemzet felségjogát sem. Előterjesz­tette az angol tervet. Eszerint kor­mányzó-albizottságot kell létesíteni Franciaország, Anglia, a Szovjet­unió és legfeljebb négy más, ország megbízottaiból, amelynek vizsgálat alá kell vennie a kormányok pro­gramját a legközelebbi négy évi új­jáépítésre. A kidolgozandó közös programnak ki kellene fe­jten­ie, mi­lyen mértékben volna biztosítható a terv végrehajtása az európai orszá­­gok termelésének fokozása és erő­forrásainak együttműködése révén. külön mezőgazdasági szén, energia és szállítási albizottság volna alakí­tandó. A bizottságoknak máris meg kell kezdeniük munkájukat s azt legkésőbb augusztus 15-ig be kell fejezni."­­ . Ridault francia külügyminiszter leszögezte, hogy a francia javaslat lényegében nem tér el az angoltól. Molotov szovjet külügyminiszter ismertette ezután a szovjet indítvá­nyokat. Valamennyi európai ország gazdasági szükségletének egybefog­lalása oda vezetne mondotta­l, hogy a nagyhatalmak ráerőltetik akaratukat a többi országra Az an­gol tervet elutasította mivel az be­avatkozást jelentene egyes európai országok gazdasági fejlődésébe. Ezekben az országokban a gazdasá­gi együttműködés kielégítően ala­kul — mondotta. Bevin újabb fel­szólalásában hangsúlyozta hogy az angol terv csakis arra irányul, hogy az érdekelt országok önkéntes lépéssel nyilatkoztassák ki, mivel járulhatnak hozzá Európa felemel­kedéséhez. Az angol terv —­ szerin­te — nem jelent beavatkozást az európai országok között fennálló kereskedelmi szerződésekbe. A moszkvai rádió bírálta, az angol javaslatot. A nyomás eszközeként akarják felhasználni az amerikai hiteleket — úgymond — és csalétek­ként csillantják meg azt­ a kisálla­mok előtt. Az angolok által ajánlott bizottság létrehozása a gazdasági Ara 40 Sister segítség ürügyével kényszerítené az európai államokat, hogy olyan gaz­daságpolitikát folytassanak amely Angliára, Franciaországra és az­ Egyesült Államokra előnyös, de nem felel meg az említett országok gazdaságfejlődési érdekeinek. A szovjet küldöttségnek az a ja­vaslata, hogy alakítsanak közremű­ködő bizottságot a három nagyha­talom és néhány kis állam képvise­letével. Az derítsen fényt az euró­­államok szükségleteire az amerikai segítség szempontjából és működ­jék közre ennek a segítségnek pá­­pai nyerésében. Ki kell zárni annak a­ lehetőségét, hogy a nagyhatalmak beavatkozzanak a kis országok bel­ső ügyeibe. Ez a javaslat a­ legna­gyobb mértékben meggyorsítaná azz európai államok gazdasági újjáépí­tését és megfelel az európai népek igazi érdekeinek. Kanada ratiikálta a magyar békeszerződést Ottawa, július 1 A kanadai Mven­áz ratifikálta az Olaszországgal, Magyarországgal Romániával és Finnországgal kö­tött békeszerződést. Mackenzie King kanadai minisz­-t­­erelnök a békeszerződések ratifi­kálásával kapcsolatosan a parla­mentben kjelentette, hogy a béke­szerződések sok tekintetben nem fe­lelnek meg a kanadai kormány fel­fogásának. Szakasits Antal elvtárs beszámolója a nemzetközi munkaügyi szervezet genfi értekezletén A munkaügyi szervezet, Gen­fliep most folyó értekezletén az első elő­adó Szakasits Antal elvtárs volt. Beszámolójában, amelyet egyidő­­ben négy nyelven adtak elő, rámu­tatott arra, hogy a fasizmus legyő­zése után a magyar nép nem várt senkitől támogatást, a maga ereje-­­ből kezdte meg az újjáépítést. Az újjáépítés terén — mondotta -- A magyar demokrácia világviszony­latban is komoly és jelentős ered­ményeket ért el. Ezután részlegesen ismertette az­ államosítás eredményeit, a három­éves terv ipari, mezőgazdasági és szociális feladatait. Megcáfolta azo­kat a téves híreket és hazug rágal­makat, amelyekkel, a fiatal és fejlő­dő magyar demokráciát a világ köz­véleménye előtt befeketíteni akar­ják.

Next