Felvidéki Népszava, 1948. január-április (4. évfolyam, 1-87. szám)

1948-01-01 / 1. szám

mczsüm jy* / 7 U 7 AZ IGAZI BEKE ESZTENDEJE Irta; MAROSÁN GYÖRGY Az új esztendő küszöbén, új fel- .nia okra • felkészüli en számadást is kell végeznünk magunkban. E . számadást' egyetlen mendatban ösz­. lefoglalhatjuk: nem szűntünk meg «•i nem szűnünk meg a magyar nép boldogulásán fáradozni, a magya* i. oigczók, a magyar rauhkásosztály törekvéseit megvalósítani, Ä& elmúlt - év szakadatlan harcok scsoaata volt és felesleges lenne .rfvwt felidézni íejezetről-fejezetre e itareok szakaszait. Voltak hónapok, mikor eaüggedés is erőt vett a dolgozókon, történtek események, amelyek megzavarták egyesek tisz- íáuláMs^t ás ha visszaesés nem is köWkeiett be munkánkban, «lőré­kul adásunknak meglassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban ii. iisinertük, hogy a bizcnytalanko. dós, «us ingadozás, érzelmek éS tet­tek' közdú nem a szocialisták sajá- hHiága. de nőies is ínyére a dolgo­zóknak, a magyar népnek, amely tenttyit szén vedelt és Jdoz'tt >» *1­■ i-unit' tends-aerek, a fasizmus és a í/titó háború alatt. A magyar aóp tisztán »karja látni, hova ve- ;*■ i útja és a szocialisták tudják, hogy ez az út a teljes szabadság­hoz. a békéhez éa a szceíalizmusm z keü, hogy vezessen. A lezárult év egy nagy kérdést adóit fel a magyar népnek: szó Iga- súg, vagy szabadság, háború, vagy d'.ke. A kérdést kívülről adták fel, az imperialista tőke harsogta, csá­bi M> hangon és fenyegetéssel, meg- •psiílogtatva a Marshaíl-terv képé­ben a dollár fényét és az atom­bomba mutogatásával a világ pusz- íuUkát helyezve kilátásba. Hazánk­ban belső reakciós erők álltak a2 itt, per iálisták szolgálatába és volt •>iy idő, amikor azoknak a reménye, ikik ti lemokrácia haláláért imád­koznak, nem látszott meddőnek. A demokrácia, /minden erőinek ke­mény összefogására 'volt szükség, hogy kivédhessük * támadásokat, a választásokon új alapokra fektet­tük kormányzatunkat és pártunk is _ nein ingadozó és szilárdlelkű szavazóinak megszámlálásával — erősebben, tisztultabban és hafáro- z&ii&bfo politikai arcéllel került ki a ‘ tétovázások idejéből, hogy a béke fob- ve&-se a, dolgozók Magyaror^ szágák As. új esztendő feladatainak el- v égzésébez -az. elmúlt év tapasztala­tai adnak erőt és nyújtanak bizto­síts kot is arra, hogy feladatainkat el fogjuk végezni. Az elmúlt eszi fehdő számos' «lka!inat nyújtott árra, hogy tanuljunk a történelmi1 leckék soroztából. Büszkék va­gyunk arra, hogy számos nehézsé­gen, keserűségen keresztül is lerak­hattuk egy olyan építő poitíka alap­jait, amely sok tekintetben elébe is vágott az eseményeknek és hozzá­segítette Magyarországoj ahhoz, bogy a világpolitika feszült idején ! se hágyjunk kétséget aziránt; Ma­gyarország a világ népeinek béké­jét, a demokráciák és s szociálizmus építését kívánja szívvel, lélekkel. Az új esztendőben a békének még határozottabb körvonalakat kell kapnia és hogy .ez az év az igazi k<%e' esztendeje legyen, meg kell erősítenünk demokratikus rendsze­rünket, »lieg kell erősítenünk szö­vetségünket a világ szabadságsze- i'ető népeivel, segítenünk kell lé­gy őzhetetlenné tenni a munkásosz­tály nemzetközi összefogását. E po­litikai feladataink mellett gazdasági téren csapán egy elvégez.nivalónk van: győzelemre segíteni a. három­évei, tervet, hogy jobb cici lehetősé­geket biztosítva h magyar népnek, újabb és újabb tervekkel tegyük virágzóvá az országot. Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedeltük a belső reakció sorait. A hazaáralók egész sora kényszerűit külföldre és &z összeesküvők százait tettük ártal­matlanná. He ki mondaná, hygy a mokráciának nincsenek többé ellen­ségei Magyarországon, ki mondaná, hogy nincsenek már oiyanck, akik még mindig külföldre kacsingatnak és a dollár, vagy atombomba segít­ségében bízva nem a békében, ha­nem a háborúban látják a idbonta- kezást? Ezért demokráciánk meg­erősítése és az országépítő erőinek szorosabb összefogása érdekében Is. ezévbegi Is szűr: . nélkül kell foly­hatnunk küzdelmünket azért, hogy megszabaduljunk a kártevő elemek, tői. »' Magyarországnak nines szükségé többé politikai kalandorokra és meg kell szabadítani A agyar népet attól a tehertételtől is, amely az állami és közigazgatás?, gépezetben még mindig jelen van a reakciói képében. Tisztogató munkánkat úgy kell befejeznünk ébben áz évben, hogy ne legyen többé talaja a a apparátuson belül a demokráciael- lenességuék, a korrupciónak és a megbízhatatlanságnak. Szorosabbá és, valóban meghentat- hatatlajmá kell tennünk a másik munkáspárttal való együttműködé­sünket és bízunk abban, hogy si­kerül 'végleg minden akadályt el­távolítani ennek az együttműködés­nek úüából, sikerül minden -'olyan probléSn felvetését kikapcsolni, amely a két part és vele a magyar dolgozók építő munkálkodását za­varhatná. A dolgozók összefogása az alapja annak, hogy belső, ren­dünket megszilárdítsuk és ne téved­jünk el az utakon és ösvényeken, amelyek a magyar nép előrehala­dásának ügye mellett a világ vala­mennyi népének ügyét szolgálják. Mivel a béke ügyét akarjuk szol. gálni, azon fáradozunk, hogy szem­ben az imperialista tőkének azzal a tervével, hogy a világ népeit két tömbbe kényszerítve szembeállítsák egymással, mi magunk is és a vi­li lúg valamennyi népe szabadon vá­lassza meg útját. Azzal a porhintés, sei szemben, amely azt Akarja el­hitetni, hogy Kelet és Nyugat kö­zött áthidalhatatlan ellentétek van­nak, azt kiáltjuk: nincsenek ellen­tétek á világ részeit sem. a uépek között ellentétek csupán as im­perialist? lóké és a népek, a dolgo­zók törekvései között vannak, nem Kelet és Nyugat között, hanem minden országon belül is és ahogy Nyugaton a franci* munkásosztály és as olasz munkásosztály szembe­szegül a tőke zsarnokságának,h ahogy Görögországban küzd a nép, »2 idegen bitorlók ellen, akik rab­szolgaságba akarják dönteni csztat- s... T,-valamennyi népét úgy lanui a világ yalamennyi népét, úgy fordulna szembe a magyar, román, lengyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, lm. jogaiért és * zabadságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi minden mesterkedés ellenére, Keletuerópa több demokratikus or­szágával együtt haladunk a szaba­don választott utón. amely a béke és szabadság erőivel ■ való együtt­működés megszilárdításához vezet. Ebben kifejezésre 1 fut pártunk égés* küÉpoHtikai irányzata. Ennek az együttműködésnek alapjait rak­tuk le az elmúlt évben -dunai kon­ferenciánkkal, testvéri együttműkö- désünkijét a szomszédos országok szocialista pártjaival. A többi szo­cialista párttal való összeköttetésünk is azt célozza, hogy élére állva a munkásosztály nagy összefogása ügyének, seísttsük erőssé tenni azok ellen, akik ellentéteket szítanak, akik háborút propagálnak, akik az impórialista tőke mindenhatóságá­ban bízva, ellene vannak a demo­kráciáknak és a Szovjetuniónak, amely velünk együtt a népek hala­dását é*. a békét szolgálja. A béke, a népek összefogásának politikája, a gazdasági kapcsolatok kirnályítését is jelenti, de nem ki­zsákmányoló alapon, hanem áthatva a segítő készségtől és azt célozva, hogy a népek egymás gazdasági erejével támogassanak minden né­pet a jólét megteremtésének útján. Akik a Marshall-tervet hoznák az* prédikálják: semmit ne légy orszá­god építéséért, ne fejleszd iparodat, támaszkodjál a külföldi segítségre- Egy sereg, a dollár-imperialisták hálójába esett ország példája bizo­nyítja; a dcllársegítség megbénítja a hazai termelést, a kölcsön ára fe­jében eltiltják a népeket iparúi fejlesztésétől és előírják számunkra, a kölcsönösszegért milyen árucikke­ket vásároljanak, A magyar nép egyszer már bt volt szolgáltatva a német monopó!- tókének és megtanulta; fel kell ál­doznia hazája függetlenségét is, le kell mondania politikai és gazdasági törekvéseiről, szolgaságot kell vál­lalnia, ha enged az imperialist* kényszerítésnek. Ezért valamijük * szabad összeköttetések útját és de­mokráciánk gazda-ági szerződései elsősorban a Szovjetunióval, dugó. szláv iával és sorra a többi ország­gá^ bizonyítják: a béke ée szabad­ság útja gazdasági téfen is meg­hozza gyümölcsét. így tudjuk tmiqden erőnket tu- roméves tervünk szolgálatába, állí-, tani és ha a hároméves tervei ma­radéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvonalat nyújtha­tunk a magyar népnek, hanem le­raktuk alapját» a következő három­éves tervnek is, amoly már egy kedvezőbb jövedelemelosztás^ ü . eredményez és még közelebb visz bennünket új társadalmunkhoz. Ha valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi beké esztendeje legyen, ne íántorodjunk el e célok követésétől Ez az év a magyar sza­badságharc centennáris esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még1 vórbe- borult és részben csak jelkép ma­rást, most valósággá válik. A ma- ar szabadság nem ábránd többé, e nekünk, szocialistáknak ' tud­nunk kell azt is, hogy fegyverünk és célunk, a szocializmus is, eente náriumot ünnepel: a marxi mű alap jait is 100 évvel ezelőtt rakták le A mit Marx 100 éve a Komanunisí Kiáltványban még csuk lehetősé»: Vek gondolt, a szociálisig társ&da- Ibm megteremtése sem ábránd tö' bé, hanem valóság, amely ijfc v;w. előttünk­Á béke és szabadságharc törtér. tének esztendejében dfeiíSük előb a magyar népet, hogy átléphess»: új társadalom küszöbét, s IV '>!0'^ra '^1*' ■ , WSW.-W . „,V ■ ‘Miskolc, 1^8 i«BuV t *s«vft««k * S, 2 (5'l's I r ’ ■ O K aVf A 9 Á | t S I WiiriiiTwr'i i ini »i m i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék