Miskolci Hirlap, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1947-01-01 / 1. szám

l­árkorc. 1947 január 1 Szerda III évfolyam. 1 1 szám Miskolci Hírlap Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Felsőmagyarországi Csoportjának napilapja Mit végeztünk,mit akarunk! Írta: Rácz Gábor dr., nemzetgyűlési képviselő Most, amikor az 1946-os évből átmegyünk 1947-be, amikor 1946. év minden baját-baját feledni sze­retnék és 1947. évben az eddiginél boldogabb országot akarnánk, szük­ségesnek tartjuk legalább nagyvo­nalakban vázolni, hogy 1947. évben mit akarunk. A ránk kényszerített s minden gondolkozó ember által ellenzett háború folyamán hadszíntér lett or­szágunk. Nyomor, szenvedés, éhe­zés, városokban és falvakban üsz­kös falak, lebombázott, felrobban­tott hidak, vasutak, gyárak marad­tak a háború nyomán. 1946-ban újult erővel fogott már a munkához a végzetes háború aléltságából magához tért nemzet. Dolgozott az ország minden becsü­letes polgára egyformán, lett lé­gyen az akár kisgazda, iparos, ipari­munkás vagy más foglalkozást űző. Dolgozott­­a gyárak és a bányák munkássága, pedig munkájáért nem hogy a megérdemelt munkabért nem kapta meg, de még az éhbért sem. Dolgozott igavonó állat hiá­nyában a kisgazda és törpebirtokos, pedig termelvényeiért mondhatni mit sem kapott. Dolgozott erejének végső megfeszítésével a közalkal­mazott, pedig fizetése sok volt az éhenhaláshoz, de kevés a megél­hetéshez. Dolgozott 1946-ban — egy szűk, spekuláns réteg, egy, a dolgozók nyomorából vámot szedő sisera-had kivételével — minden magyar, de jelentkezett a vesztett háború súlyos következménye: az infláció. Hogy most már nincs infláció és jó forint van, ez nem egy pártnak, hanem az élni akaró nem­zetnek az érdeme. Törvényerőre emelkedett a föld­birtokreformról szóló törvényjavas­lat, aminek végrehajtásával sok százezer nincstelen földnélküli em­ber jutott földhöz. Ha a végrehaj­tás során történtek is hibák, ezeket orvosolni lehet és kötelessége is a nemzetgyűlésnek, a kormány­zatnak. Szomorú, de a vesztes háború­nak a következménye, hogy „B“­­lista is volt. Amit emberileg és po­litikailag meg lehetett tenni, azt az állásukból elbocsátottakért az adott körülmények között megtettük. Népítéletek is voltak. Mi ellene voltunk ezeknek. Hogy igazunk volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a száraz tény, hogy ezek megszűn­tek. Az volt az álláspontunk és ezt a felfogást védtük a legerélyeseb­ben, hogy ahol jog, ahol rend és ahol bíróság van, ott más, mint a bíróság, nem ítélkezhetik. Az elmúlt 1946. évben is voltak internálások. Nagyon sok esetben szintváltoztató elemek jelentettek fel ártatlan embereket, de 1946-ban pártunk állandó követelésére, a múlt rendszernek ez a reakciós csökevénye megszűnőben van. Béketárgyalások véget értek Pá­rásban. A békeszerződés nagy vo­nalai ismeretesek. Az összkormány és a nemzetgyűlés­­ mindent elkö­vetett, hogy igazságos békét kap­junk. A mielőbbi békéért dolgoz­tunk és dolgozunk, hogy hadifog­lyaink hazakerülhessenek és hogy országunk visszanyerje állami szuve­renitását. A koalíción belül a pártok között harcok folytak. Pártunk volt az, amelyik a koalíció fenntartása ér­dekében eddig minden áldozatot meghozott. Tettük azért, mert tud­tuk, hogy csak közös munkávál lehet újjáépíteni. Államosítások is voltak, pártunk azonban 1946. évben sem tér el soha a magántulajdon elvétől. A rendőrség és honvédség ujja-­i szervezése terén minden igyeke­­­­zetünk arra irányul, hogy ezek a­­ biztonsági szervek pártpolitikától mentesek legyenek. 1946. év elmúlt. Ha tárgyilagosak vagyunk, be kell ismernünk, hogy minden zökkenő mellett is, úgy az újjáépítés, mint a rend, biztonság és törvénytisztelet terén sok történt. 1947. évre célkitűzéseink az 1946-ossal azonosak. Akarjuk ebben az új esztendőben is a parasztságnak, ipari munkás­ságnak, értelmiségnek és a többi foglalkozási ágaknak őszinte össze­fogását, mert egymás nélkül egyi­künk sem érhet célt. Akarjuk a korrupció könyörtelen kiirtását, jelentkezzen az akár egyéni, akár pártvonalon. Akarjuk az államigazgatástól azoknak eltá­volítását, akik akár múltjuk, akár tudásuk és képzettségük hiánya miatt nem odavalók. A győztes nagyhatalmakkal, de a körülöttünk élő országokkal is őszinte barát­ságot kívánunk teremteni, hogy ne legyen soha háború, hanem meg­értés a nemzetek között. Az ipari munkásságnak és a közalkalma­zottaknak az államháztartás egyen­súlyának veszélyeztetése nélkül tisztességes megélhetést kívánunk nyújtani, de ugyanígy a föld né­pének, régi és új kisgazdáknak egyaránt a teherviselő képesség arányában mérsékelni kívánjuk rend­kívüli súlyos adó- és közterheiket. Teljes belső rendet és biztonsá­got és emellett a magyar állam minden tagja között megbékülést akarunk. E nélkül ugyanis meg­győződésünk szerint, országunk talpraállítása terén teljes munkát nem végezhetünk. Mielőbbi önkormányzati válasz­tásokat akarunk, hogy község és város egyaránt titkosan és a tiszta demokrácia szellemében választ­hassa meg képviselőit és az újon­nan megválasztott képviselőtestü­letek mondhassák meg, hogy kiket akarnak vezetőiknek. Szűkre szabott lapunk hasábjai nem elegendők ahoz, hogy a többi kérdésekkel is foglalkozzanak. — Mindent, ami tisztességes, ami be­csületes, ami igazságos, ami szo­ciális és ami magyar, egyformán akarjuk és ezen elvek szem el­őtt tartása mellett fogunk 1947-ben is dolgozni. M®m Ferenc programadéta : új év• Budapest, december 31 A miniszterelnökség tisztviselő kara kedden délután üdvözölte Nagy Ferenc miniszterelnököt újév alkalmából. Balogh István államtitkár beszédére válaszolva a miniszterelnök többek között ezeket mondotta: — Az új esztendőben nem elégedhetünk meg azzal a minimális programmal, hogy megmaradjunk és éljünk, hanem ennek az évnek az eredményeit fokoznunk kell azért, hogy népünk általános életszínvonala megközelítse a legtermészetesebb emberi fejlődés igényeit, másrészt pedig azért, hogy a népek elkövetkező versenyében mi is meg tudjuk állani a helyünket. Ez a program is szükségessé teszi az erők további összefogását. A „négy nagy“ felülvizsgálja az Észak­­epiruszra vonatkozó görög igényt Athén, dec. 31 (Reuter) A Newyorkból hazatért Caldaris miniszterelnök kijelentette, hogy a négy szövetséges külügy­miniszter moszkvai értekezlete so­rán, miután megoldotta a német és osztrák kérdést, ismét felülvizs­gálja az Északepiruszra vonatkozó görög igényt. Caldaris megerősí­tette, hogy a biztonsági tanács által felállított vizsgálóbizottság ja­nuár 15-én érkezik meg Görög­országba. (MTI) A megszálló haderők kivonásának meggyorsításáról is tárgyal Montgomery Moszkvában PKrt:''’'f P*‘ |§! Moszkva, dec. 31 (Reuter). A szovjet fővárosban szerzett értesülés szerint Montgo­mery tábornagyot, a brit birodalom vezérkari főnökét, a jövő hét elejére várják Mosz­kvába. Az egyik legnagyobb angol hír­iroda, az Exchange Telegraph a következő értesülést közli: Londoni politikai körökben ke­ringő hírek szerint Montgomery azzal a javaslattal fog találkozni Moszkvában, hogy hozzanak létre szorosabb angol-orosz katonai kap­csolatokat, mégpedig szabályszerű időközökben tartandó vezérkari megbeszélések formájában. Közös angol-orosz vezérkari bi­­zottságot is alakítanának moszkvai székhellyel. Az elgondolás úgy szól, hogy ezt a bizottságot ugyanolyan alapon szerveznék meg, mint az angol­amerikai vezérkari bizottságot s ilyen módon a háború alatt létrejött angol-orosz szövetséget újra életre lehetne kelteni. Londonban bizonyosra veszik, hogy Montgomery alkalmat talál A lap ára 40 fillér az általános leszerelés kérdésének megvitatása mellett arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a Németország volt szövetsége­seinek területén állomásozó szö­vetséges csapatok hazaszállításá­nak meggyorsítása érdekében is. A megtorló kábok­at is lehetővé te­szti a tervezett atomellen­őrzés London, dec. 31 Az egyesült nemzetek atombizott­sága hétfő délután tartotta befejező ülését. Hosszabb vita után az elnök szavazást rendelt el az amerikai indítvány felett. Az indítványt 10:0 arányban el­fogadták. A Szovjetunió és Lengyelország ki­küldöttje tartózkodott a szavazástól. Az atombizottság jelentését ked­den továbbítják a biztonsági tanács­hoz, amelynek feladata lesz a jelen­tésben foglalt ajánlások alapján ellenőrzési rendszert kidolgozni. A rendszabályok legvégső esetben a megtorló háború lehetőségét is ma­gukban foglalják. (MTI)

Next