Miskolci Hirlap, 1948. július-december (4. évfolyam, 148-302. szám)

1948-07-01 / 148. szám

47.000 házat döntött romba a földrengés 52 f­aptán városban­ és faluban 5000 ember meghalt, 9000 megsebesült Tokió, június 30 Japán lapjelentés szerint hétfőn nagyerejű földrengés pusztított a japán partvidéken. A rendőrség hi­vatalos jelentése szerint a földren­gés által elpusztított Fukuiban 5000 ember halt meg, a sebesültek száma pedig 9000 körül van. Az áldozatok száma a romok eltakarítása után valószínűleg növekedni fog. A jelen­tés szerint a földrengés következté­ben 52 város és falu szenvedett ká­rokat és 47.568 ház dőlt össze. (MTI) A Komínform határozata Jugoszlávia kommunista pártjának helyzetéről és a világ­visszhang Budapest, június 30 A Kominf­orm Jugoszlávia kom­munista pártjára vonatkozó határo­­■atával kapcsolatos világvisszhang­­ról a MTI a következőket jelenti: Az olasz kommunista párt lapja, La Ianita, teljes terjedelmében nyil­vánosságra hozta a közleményt. A közlemény után a lap közli az olasz V­ n»uromr­i«tíg­nári nyilatkozatát, amely fenntartás nélkül helyesli a Tájékoztató Iroda határozatát. A Bolgár Munkás (Kommunista) Párt közleménye ■ a pártnak azt a mélységes meggyőződését fejezi ki, hogy Jugoszláviában akad elegendő hű marxista-leninista párttag ahhoz, hogy felülkerekedjenek a téves irányzatokkal szemben. Ez szüksé­ges a jugoszláv vezetés talpraállítá­­sára — állapítja meg a bolgár köz­lem­ény. Az angol kommunista párt lapja, a Daily Worker megállapítja, a Tá­jékoztató Iroda határozata nyíltan a világ elé tárja, a jugoszláv kom­munista pártból hiányzik a demo­krácia, ez pedig a kommunista el­vek megsértése és kárt okoz a béke arcvonalához hűséges népeknek. A lap azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a jugoszláv kommunisták a Szovjetunióval való egység szelle­A kommunista pártok Tájékoztató Irodája június második felében ér­tekezletet tartott Romániában. Az értekezleten résztvettek a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Ro­mán­ Munkáspárt, a Lengyel Mun­kásért, a Francia Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt. A Szovjetunió Kommunista Pártját Zsdanov, Malenko és Szuszlov, a Magyar Dolgozók Pártját pedig Rá­kosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő képviselték. A Tájékoztató Iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjá­nak helyzetét. A határozat megállapítja, hogy a JuKP vezetőségének az utóbbi idő­ben helytelen az irányvonala a bel­es külpolitika kérdéseiben s eltér a marxizmus-leninizmustól. A Tájé­koztató Iroda jóváhagyja a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának cselekedeteit, ame­lyekkel vállalta a kezdeményezést a JuKP Központi Vezetősége helyte­len politikájának, elsősorban Tito, Kar­del­­, Djilas és Rankovics hely­telen politikájának leleplezésére, mében rendezik majd belső ügyeiket. A csehszlovák kommunista párt végrehajtó bizottsága helyesli a Tá­jékoztató Irodának a jugoszláv kommunista párttal kapcsolatos ha­tározatát. A végrehajtó bizottság a párt valamennyi szervében rend­kívüli felvilágosítást kezd a Tájé­koztató Iroda határozatával össze­függő" hazai kérdések és politikai kérdések tisztázására. A párisi Humanité szintén teljes egészében közli a határozatot. A lap a közleményhez hozzáfűzi, hogy a francia kommunista párt politikai bizottsága teljes egészében helyesli a határozatot. Newyorkból jelenti az AFP. Az amerikai kommunista párt központi bizottsága közleményében kijelenti, hogy a Tájékoztató Iroda gyűlésén képviselt nyolc kommunista­ párt kiváló szolgálatot tett a világbéke ügyének, a nemzetek függetlenségé­nek és a szocializmusért folytatott harcnak. A nyilatkozat ezután szem­beszáll az amerikai imperializmus­sal, amely az imperialisták tulajdo­nában lévő újságokon és külügymi­nisztériumon keresztül arra törek­szik, hogy kiforgassa igazi értelmé­ből a Komínform határozatát. A határozat ezután rámutat arra, hogy" a JuKP vezetősége barátság­talan politikát folytat a Szovjet­unióval és kommunista pártjával szemben. Befektetttik a szovjet kato­nai­­szakembereket, diszkretizálják a szovjet hadsereget, a szovjet polgári szakembereket. A Szovjetunió Kom­munista Párt tájékoztató irodai­ kép­viselőjét, Judint, valamint a Szov­­jetúnió számos hivatalos képviselő­jét a jugoszláv államvédelmi szer­vek felügyelete alá helyezték és megfigyelték. A JuKP vezetői kom­munistához nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor a Szovjetunió külpolitikáját az imperialisták kül­politikájával azonosítani kezdték és a Szovjetunióval szemben ugyan­olyan magatartást tanúsítottak, mint a burzsoá államokkal szemben. Ebből a magatartásból következett az ellenforradalmi trokizmus fegy­vertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a Szovjet­unió és kommunista pártja elfaju­lásáról“. A határozat elítéli ezt a marxi/.­­m­as-tem­piznussal összeegyeztethe­tetlen, szovjetellenes s csak nacio­nalistáknál található magatartást. A JuKP vezetői az ország bel­­politkájában letértek a munkás­­osztály álláspontjáról és szakítanak az osztályharc marxista elméletével­­- mondja ezután a határozat, majd megállapítja, hogy a J­uKP vezetői tagadják a tőkéselemek növekedését a országban s az osztályharc kiéle­­sedését is .jugoszláv­­faluban. Az osztályharc a marxizmus-leut­­uszimis szerint az átmeneti korszak­A határozat ezután megállapítja, hogy a JuKP vezetősége revízió alá vette a pártról szóló marxista-leni­nista tanítást is. A marxizmus-leni­­­nizmus elmélete szerint a párt döntő vezető és irányító erő az országban, külön programja van, nem oldódik fel a pártonkívüli tömegben s a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája, legfontosabb fegyvere. A JuKP vezetői lecsökkentették a párt szerepét, feloldották a pártot a pár­tonkívüli Népfrontban, amely osz­­tályszempontból fölöttébb különböző elemeket, sokféle politikai csoportot, még burzsoá­ prtokat is magában foglal. A JuKP vezetői csökönyösen kitartanak hibás nézetük mellett, hogy a JuKP-nak nem lehet s állí­tólag nem is kell külön program­­ba kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hogy Jugoszláviában a párt és szervezetei nem lépnek fel nyíltan s csak­ a Népfront szerepel — állapítja­ meg a Tájékoztató Iroda határozata —, lecsökkenti a párt sze­repét­ és aláássa a pártot, mint poli­tikai erőt, holott a párt feladata, po­litikai tevékenységével, nézeteivel és programjával megnyerni a nép bi­zalmát s a dolgozók mind szélesebb tömegeire kiterjeszteni befolyását. A JuKP vezetői megismétlik az A határozat tűrhetetlennek mond­ja, hogy a JuKP-ban a párttagok jogait lábbal tiporják s a legcseké­lyebb bírálat kíméletlen megtorlást von maga után. Zsurovicsot és Heb­­rangot, a JuKP Központi Bizottsá­gának tagjait kizárták a pártból és letartóztatták, mert bírálták a JuKP vezetőinek szovjetellenes magatartá­sát és síkraszálltak a Szovjetunióval való barátság mellett.­­ A határozat elítéli az ilyen gyalázatos, tisztára­­törökbasa, terrorista rendszert és ban élesedik s csak a Buckáévi-féle opportunisták állítják ellanyhulását. A JuKP vezetői helytelen politikát folytatnak a­ faluban, szemet hány­nak az ott végbemenő osztálytagozó­­dás előtt s a marxi-lenini tanítással ellentétben egységes egésznek te­kinti az egyéni gazdálkodást foly­tató parasztságot. A politikai hely­zet a­­jugoszláv faluban nem­ nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra: túlsúlyban van az egyéni parasztgazdaság, a föld nincs nacionalizálva, van földmagántulaj­­don, a földet adják-veszik — ilyen helyzetben nem szabad a pártot az osztályharc leleplezésének és az osz­tályellentétek összebékí­tésének szel­lemében nevelni, mert ez a szocializ-­­mus építésének nehézségeivel szem­ben lefegyverezné a pártot. A JuKP vezetői a munkásosztály, vezető szerepének kérdésében letér­tek a marxista-leninista útról a narodnik kulákpárt útjára, amikor azt állítják, hogy „a parasztok a ju­goszláv állam legszilárdabb alapja“. Lenin szerint „a proletariátus, mint a modern társadalom egyetlen kö­vetkeztesen forradalmi osztálya. . . kell, hogy az egész nép harcának irányítója legyen . . .“ A JuKP ve­zetői megsértik a marxizmus-leni­­n­izmus e tételét. Néze­teik nem mari­xista-leninisták, hanem kispolgári nacionalisták, orosz mensevikiek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkívüli tömegszervezetben. Ez arról tanús­kodik, hogy Jugoszláviában a Kom­munista Párt felszámolását célzó irányzatok vannak. Ez a politika a kommunista párt létét és a Jugo­szláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda határozata, a következőkben megállapítja, hogy a JuKP vezetői által megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a párt életére és fejlődésére. A párt­ban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és önbírálat. A JuKP Központi Bizottsága Tito és Kardelj bizonykodása ellenére többségében nem választott, hanem behívott tagokból áll. A párt való­jában féllegális helyzetben van, nem tartanak pártgyűlést s ha igen, ak­kor titkosan — ami aláássa a párt tömegbefolyását. Ezt a szervezeti típust csak szektaszerű-bürokratikus típusnak lehet nevezni, amely a pártnak mint cselekvő, öntevékeny szervnek felszámolására vezet, a pártban a vezetés katonai módsze­reit­­fejleszti ki, olyan módszereket melyeket annak idején Trockij hono­sított meg, leszögezi, hogy a JuKP létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. " A Tájékoztató Iroda szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi kommunista pártok központi bizottságának bírálata testvéri segít­ség az elkövetett hibák gyors kija­vításához. A JuKP vezetői — álla­pítja meg a határozat — ahelyett, hogy elfogadták volna a bírálatot és a hibák kijavításának útjára léptek volna, ellenségesen fogadták" azt "és Határozat Jugoszlávia kommunista pártjáról A párt és a Népfront Testeid segítség Ara­tó filter IV. évfolyam 148. szám, Miskolc, 1943 július 1. Csütörtök fi flgotleri Kisgazda,A földmunkás és Polgári Párt Telsomagyarországi­­Csoportjának napilapja

Next