Miskolci Jogászélet, 1927 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1927-06-01 / 6-8. szám

(99) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23­ 3. A miskolci jogászok „Werbőczy“ Bajtársi Egyesületének 1926—27. évi jelentése. A miskolci jogászok Werbőczy B­­. Vezérsége az uj tanév kezdetével a legintenzivebb munkába kez­­dett. Tanainak és eszméinek igazsága tömegesen hozta a joghallgatókat a Werbőczy B. E. zászlója alá, hogy megismerjék a bajtársi életet és terjesszék a „Turul" eszmét, melynek célja a magyar társadalomban meg­lévő széthúzás kiküszöbölése és komoly, célirányos munkával az integer „Nagy-Magyarország" helyreállí­tásának elősegítése. Tagjainak létszáma háromszorosára emelkedett s az új tagok felavatását október 2-án a „Korona-szálló“ vadásztermében tartotta meg ünnepé­lyes keretek között az Egyesület. Sikerült megszervezni a Nyíregyháza és környékén lakó jogászokat is a Werbőczy B. E.-be s ott egy önálló Bessenyei törzset létesíteni. November hó 19-én egy jól sikerült ünnep­ség keretében avatta fel Sztehló János alvezér a nyír­egyházai „Korona-szálló" különtermében az új bajtársa­kat. A „Bessenyei" törzs vezetője Belánszky Barna lett, akinek a szervezés sikere is köszönhető. Az Eper­jesi Diákszövetség alakuló közgyűlésén Budapesten, 1927 szeptember 26-án küldöttségileg képviseltette ma­gát a Werbőczy B. E. és nevében Koppányi Dénes vezér nagy tetszést arató üdvözlő beszédet mondott. A szervezéssel kapcsolatosan haladt előre az ének- és zenekar megalakítása, úgy az ének­, mint a zenekar hetenkint 2 próbát tartott és készült, hogy munkájának eredményét az elkövetkező kulturestélyen bemutassa. Az első nyilvános szereplése a bajtár­saknak a Szerencsen rendezett kulturestélyen 1927 január hó 1-én egy jól sikerült műsor keretében történt, melyen úgy az énekkar, de különösen a zene­kar tanújelét adta alapos előkészületének. Közben az Egyesület tisztikarában tisztségváltozás állott be. Ugyanis Sztehló János alvezér, Miklós Gábor kincstárőr és Cseh Ervin bajtársak katonának vonultak be, akik a január 12-én tartott törzsfői táboron a bajtársi teendők alól felmentést nyertek. Helyükre alvezérré Jakab Ferencet, kincstárőrré Répay Bélát, udvarnaggyá Poppe Ferencet választotta meg a törzs­fői tábor. A nagy taglétszámú egyesületben felmerült annak a szüksége, hogy két törzsre oszolva könnyeb­ben és még intenzívebben folytassa működését. Az egyik törzs, amelynek törzsfője Koppányi Dénes vezér lett a törzsfője „Koppány“ nevet vett fel, a másik Jakab Ferenc alvezért választotta meg törzsfőjének és a „Petőfi" törzs nevet tartotta meg. Ettől kezdve a törzsek keretén belül intenzív munka indult meg. A törzsek kéthetenként tartottak törzsi tábort és a tábo­ron szavaló versenyeket és zenepróbákat tartottak s ennek az eredménye lett a február 26-án rendezett dísztábor, amelyen megjelentek a patrónus professzorok közül is többen és Surányi-Unger Tivadar dr. patronus­­professzor az „Európai népek diákéletéről“ tartott hatásos szabadelőadást. Az időközben felkért tb. domi­­nuszok közül is számosan vettek részt a kulturestélyen. Március 14-én este az 1848 március 15-ének emlékére a Joghallgatók Testületével karöltve lampionos és fáklyás felvonulást rendezett, amelyen a bajtársak fegyelmezettségüknek adták tanújelét. A Vezérség kezdeményezésére alakult meg Miskolc központtal a Turul Szövetség V. kerülete, amelynek a vezérévé Kigyóssy Sándor műv. mérnök, s-ső alvezérévé Koppányi Dénes a Werbőczy Bajtársi Egyesület vezére lett. A kerületi vezéravatásra Budapestről Miskolcra érkezett Hekler Antal dr. egyetemi tanár, a Turul Szö­vetség primusz magisztere, aki az avatást nagysza­bású beszéddel március 13-án a jogakadémia tanács­termében végezte. A húsvéti szünidő után ismét egy kulturünnepély előkészítése és rendezése kötötte le a bajtársak zene- és énekkar tevékenységét, amelyet május hó 7-én tartottak meg Nyíregyházán az ev. reálgimnázium dísztermében. Ez alkalommal tartott vetitettképes előadást Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán, az egyesület Magisztere, ,,Felvidéki várromok és és a hozzájuk fűződő mondák“ címen, amelyet a hall­gatóság a legnagyobb figyelemmel érdeklődéssel kisért. Az Egyesület zenekara ismét a legnagyobb elismerést váltott ki úgy a kulturestén, mint az azt követő tánc­estélyen, amelyen közreműködött. Az április 27-én tartott törzsfői táboron Koppányi Dénes vezér elbú­csúzott a bajtársaktól vidékre való ideiglenes eltávo­zása alkalmából és a vezéri teendőket visszatértéig az alvezérre ruházta. Május 25 én volt az Egyesület daru­tagjainak a daruvizsgája és leventévé avatása. A daru­vizsgát a bajtársak mindegyike sikerrel tette le s a május 28-án tartott tisztikarnyitó Nagyláboron megvá­lasztott uj tisztikar már az újonnan leventévé avatott fiatal bajtársakkal töltetett be. Jakab Ferenc, a Werbőczy Bajtársi Egyesület alvezére. 4. Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent István Bajtársi Szövetségének 1926—27. évi működése. A Szent István Bajtársi Szövetség az elmúlt tanévben is az előző évek szelleméhez híven a magyar irredentizmus, az ősi tradíciók és a bajtársi együtt­érzés jegyében folytatta munkásságát. Az évet 1926 október 8 án dísztábor nyitotta meg, melyet a Szövetség a dominuszi kar részvételével a Korona szálló különtermében rendezett. Az előző évi jelentések tudomásulvétele és a tisztikar felmen­tésének megadása után az 1926/27. évi tisztikar következőképen alakult: Alvezér: Czövekh Károly jog­szigorló, törzsfő: Mátyus Viktor II. é. joghallgató, törzsfőhelyettes: Orbán József III. é. j. h. nádor: Kletz Andor III. é. j. h. kincstáros: Traply Béla IV. é. j. h. íródeák: Küstel Sándor IV. é. j. h. rex bíbendi: Kiss Endre II. é. j. h. A bajtársi együttérzés ápolása céljából a Szövet­ség havonta rendszerint két tábort tartott, melyen részint az adminisztratív ügyek elintézésén kívül a bajtársak felolvasásokat tartottak, részint vig táboro­zások keretében elevenítették fel a diákszokásokat. A felolvasásokon szerepeltek: Czövekh Károly alvezér, aki Zsirkay János: „Habsburg legitimizmus" című cikk­sorozatát ismertette, a november 20 án tartott dísz­­táboron „A legitimista álláspont közjogi megvilágítás­ban“ címen tartott felolvasást és egyik víg táborozáson lírai költeményeiből olvasott fel. Mátyus Viktor törzsfő Görgey Arthurról tartott felolvasást, míg Szalontai Nándor levente „A hypnotizmus elmélete" címen ismer­tette a hypnotikus álomra vonatkozó különféle felfo­gásokat. 1927 február 12-én rendezte a Szövetség farsangi bálját, melyen Miskolc város előkelő közönsége és a környék társadalma is részt vett. A bált megelőzőleg a Szövetség új dominusainak felavatása alkalmával báró Bottlik István az alvezérség védnökének elnöklete alatt dísztábort rendezett, melyen Zsedényi Béla dr. jog­akadémiai professzor, vezető dominus, Magyar Béla dr. országos dominus és Czövekh Károly miskolci alvezér mondtak beszédet.

Next