Magyar Élet, 1939. október (1. évfolyam, 184-208. szám)
1939-10-01 / 184. szám
4 hozta fel, hogy az alakulata rendes sorkatonaság volt. Tagadta a terrorcselekmények elkövetését, szerinte a községi bírók adtak névsort a cseh járőröknek a kommunistákról és azokat fogták össze. Eléje egyetlen ilyen elfogott embert sem hoztak. Tagadta, hogy Gottlieb Istvánt ismeri, hogy Simkó Géza igazgató tanítónál járt volna. A cseh légióba azért lépett be, mivel a szervező tiszt azt mondta, hogy csak az térhet haza, aki a légió tagja lesz. Stoffkó vallomásának valamennyi állítását megcáfolták a tanúvallomások és a nyomozás során felmerült bizonyítékok. A cseh állam csak megalakulóban volt 1919-ben, de határai még nem voltak megállapítva. Az a katonai alakulat, amelynek egy részét Stoffka is vezette, nem volt reguláris hadsereg, hanem csak szabadcsapat, önként jelentkezők léptek be soraikba. Önként vállalkoztak arra is, hogy a cseh állam határát biztosítsák. Egyedül a parancsnokokon múlott, hogy ezt az önként vállalt feladatot emberségesen teljesítik-e, vagy embertelenül, vadállati kegyetlenséggel, mint ahogyan ezt sajnos a vádlott is végezte. A vádlottat ebben az eljárásában az a sérelem ösztönözte, hogy tiszti rangjától megfosztották, kereste és — sajnos — meg is találta az alkalmat arra, hogy elégtételt szerezzen magának a rajta esett sérelmén. Lehet, hogy elvakultságában azzal is bíztatta magát, hogy ezzel új hazájának tesz szolgálatot. Az egyik kihallgatott tanú szerint a vádlott tiszttársa Fuchs hadnagy szerint is terrorcsapat, büntetőcsapat volt a Stoffkó által vezetett légió. Ezután a tárgyalás adataiból megállapítható tények alapján ismerteti a tanácselnök a Gottlieb fiúk meggyilkolását, Forrai István kivégzését, az ormospusztai hármas halálos ítélet történetét. A Gottlieb fiúk kivégzésére vonatkozó terhelő tanúk felsorolásánál megemlíti Simkó Géza igazgató tanítót, aki halálos ágyán mondotta jegyzőkönyvbe azokat a drámai beszélgetéseket, amelyeket a putnoki szörnyű vérengzés estéjén folytatott Steffkó Nándorral és amelyek alkalmával a vádlott előre bejelentette neki, hogy kiket fog halálra ítélni, előre elhatározta, hogy bosszút áll. Ezt a bíróság a gyilkossági minősítéshez szükséges praemeditációnak fogta fel. Súlyosbító körülményként mérlegelte a bíróság a halmazatot, a nemtelen bosszúérzetet, a kegyetlen kivégzési módot, amelyért szintén a vádlott felelős, még ha nem is adott ki olyan rendelkezést, hogy puskatussal verjék agyon az áldozatokat. Egyetlen enyhítő körülményt jelentett, hogy a vádlott büntetlen előéletű, bár valószínű, hogy a katonaságnál a lefokozással együtt szabadságvetés büntetésre is ítélték. A tornai vérengzéssel kapcsolatos tizenháromrendbeli gyilkosságra való rábírás bűntettének vádja alól azért mentette fel a bíróság Steffkó Nándort, mert a vallomások szerint Tornán magasabb rangú tisztek is voltak és elhangzott olyan vallomás, amely szerint a 13 foglyot a tábornok elé vezették. A törvényszék tehát nem látta bizonyítottnak, hogy vádlott lett volna az, aki a halálos ítéletet meghozta. „Feltétlenül fellebbezek“ Steffka egész testében remegve sápadt, vértelen arccal áll fel a vádlottak padjáról, amikor a tanácselnök hozzá fordul, hogy megértette-e az ítéletet és akar-e fellebbezni. — Föltétlenül fellebbezek — dadogta alig hallgató hangon. — Nem érzem magam bűnösnek. Koppányi Dénes dr. királyi ügyész az ítélet felmentő részét, Kristóf Tibor dr. védő az ítélet és indokolása ellen fellebbezést jelentett be. A bíróság a bejelentett fellebbezéseket tudomásul vette és elrendelte, hogy vádlottat a jogerős ítélet meghozataláig fogva tartsák. Bosszúból gyilkoltatott Stoffko A vádlott egyénisége és jelleme tisztán áll a bíróság előtt. Tiszttársa Fuchs is úgy jellemezte, hogy veszedelmes ember. De különösképpen fényt vet egyéniségére az a mondat, amely első alkalommal a főtárgyaláson hangzott el, hogy Gottlieb nem szólíthatta őt meg Putnok utcáján, mert az súlyos következményekkel járhatott volna. Bizonyítottnak vette a bíróság, hogy Steffkó magyar területen elégtételt akart szerezni azokért a sérelmekért, amelyek érték. Nem politikai ténykedés volt a szándéka, cselekményei nem politikai bűncselekmények hanem egyéni sérelmek, megtorlása. Csupán az alkalmat használta fel, hogy nemtelen bosszút álljon a régi sérelmekért, amelyeket elszenvedett. A bíróság azt is bizonyítottnak látta, hogy Stoffkó ezzel a meggondolással lépett be a légióba. MAGYAR ÉLET Vasárnap, 1939 október hó 1. VIRÁGH KÁLMÁN osztály sorsjáték főárusító Miskolc, Széchenyi u. 46. a Forgóhídnál. Az osztálysorsjáték első osztályának húzására sorsjegyek kaphatók. Húzás 1939. október 14 és 17-én. Főnyeremény szerencsés esetben 700*000 P — ■ ........——■■■ H..,„n..Tr.immals ■ ■ — Rendelet a zsidó trafikosok bejelentési kötelezettségéről MTI jelenti. A hivatalos lap legközelebbi száma közli a zsidótörvénynek a trafikra vonatkozó pénzügyminiszteri végrehajtási utasítását. A rendelet értelmében minden dohányárus, aki 1939. május 5-ike előtt kapta az engedélyt, köteles a törvényben megállapított büntetőjogi felelősség mellett az illetékes pénzügyigazgatóság által kézbesített kérdőívet úgy a saját személyére, mint esetleges meghatalmazottjára nézve pontosan kitölteni és az igazoló okmányokat 1939. október 15-ig a pénzügyigazgatóságnál benyújtani. Az elvonás tárgyában az illetékes pénzügyigazgatóság, illetőleg kétes esetekben valamint olyan személyek tekintetében, akik törvényes mentességre hivatkoznak, a pénzügyminiszter dönt végérvényesen. Férfikalap újdonságok A SZAKÁCS kalapüzem Szirma utca 117 Alakítás P 1.50 A kormány gondoskodik a borértékesítésről és a tárolásról Budapest, szeptember 30 MTI jelenti: A folyó évben várható nagy bortermés folytán a kormány különös súlyt helyez arra, hogy a szüretkor és szüret után bekövetkező nagy mustkínálat miatt a gazdák ne legyenek kénytelenek termésüket elkótyavetyélni. Ezért a kormány az idén éppúgy, mint a múlt esztendőben a mustpiacon intervenciós vásárlásokat fog végeztetni abban az esetben, ha a szabadpiacon kialakuló mustárak a termelési költségekhez képest aránytalanul alacsonyak lennének. A kormány az említett intervenciós tevékenységével kapcsolatban arról is gondoskodott, hogy a felvásárlandó bormennyiségek részére, amelyek esetleg meg fogják haladni a tavalyi vásárlások mennyiségét, megfelelő tárolási lehetőség álljon rendelkezésre. Ezt a célt szolgálja többek között a kormánynak az az intézkedése is, amely a hivatalos lapban megjelent. Ennek alapján az állam, illetőleg a hatóságok igénybe vehetik azoknak a borkereskedőknek pincéit és hordóit, akik bármilyen oknál fogva tartózkodnak a must és borvásárlástól, vagy vásárlásaik nem állanak arányban a rendelkezésükre álló tárolási lehetőségekkel. Angol esti nyelvtanfolyamok kezdődnek hétfőn a református gimnáziumban — Kezdő és haladó csoportok. — Megbeszélés hétfőn este 7-kor. — Jelentkezni lehet még e héten délelőttönként a ref. gimnáziumban Telefon 18-46 Telefon 18-46 BIMMmnillMniWIBWMIllffliBBMWHIIIllMllHMál " ■■■■ WMMMnWHH A zsidótörvény végrehajtása és az orvosok gazdasági helyzete a Miskolci Orvoskamara közgyűlésén Miskolc, szeptember 30 évi közgyűlését. A közgyűlésen ter- Szombaton délután tartotta meg Ijesztette elő az elnökség a szokott a Miskolci Orvosi Kamara rendes évi beszámolót. A beszámoló kap- . Az ötvenes években lévő egyéneknél reggelenként felkeléskor egy félpohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz könnyű bélürülést, kielégítő gyomoremésztést, jó étvágyat és nyugodt alvást biztosít, az agysejtek működését pedig gyakran meglepő módon fokozza. Kérdezze meg orvosát. Kozni József úri és egyenruha szabó Miskolc, Szemere u. 4. sz. csán kitértek arra az új helyzetre, amit a zsidótörvény az orvoskamarában létrehozott, majd hosszasabban foglalkoztak az orvosok gazdasági helyzetével. Az 1940 évre vonatkozó költségvetést állapította meg ezután a Kamara közgyűlése. Fegyelmi ügy letárgyalása után megállapította a közgyűlés a kamarai tagok díjosztályba való sorozását és ezzel a közgyűlés véget ért. November 1-ig kitolták a zsidó mezőgazdasági ingatlanok bejelentését Budapest, szeptember 30 MTI jelenti: A kormány a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. t.-c. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kibocsájtott rendelet módosítása tárgyában rendeletet adott ki. A rendelet a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. t.-c. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kibocsájtott rendelet 1. és 5. §-ában megállapított határidőket 30 nappal meghosszabbította és ennek következtében a zsidótörvény hatálya alá eső személyek a tulajdonukban lévő mezőgazdasági ingatlanokat folyó évi november 1-ig kötelesek bejelenteni. Rendezte a kormány a bevonult gazdasági cselédek terményjárandóságának kérdését Miskolc, szeptember 30 A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara még folyó évi március 28-án 2037—1939. számú előterjesztésében kérte a földmívelésügyi kormányzattól, hogy a rendkívüli fegyvergyakorlatokra bevonult gazdasági cselédek részére kimért konvenció ára térhessék meg, a jövőre szóló hasonló rendkívüli viszonyok közepette pedig a terményjárandóság kifizetése alól a munkaadó gazda mentesíttessék. A rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult gazdasági cselédek szolgálati viszonyai tárgyában f. évi szeptember hó 1-én kibocsájtott 8260—1939. M. E. számú rendelet a Mezőgazdasági Kamarának ezt a kívánságát annyiban honorálta, hogy a gazda nem köteles a 7400—1938. M. E. számú rendelet 2. §-nak 3. bekezdésében említett járandóságokat, így a kenyérgabona járandóságot kiszolgáltatni. A bevonult gazdasági cseléd otthon maradt hozzátartozóinak ellátásáról ugyanis a feleség után megállapított havi 12 pengő, illetőleg gyermekenként (egyéb igényjogosult családtagonként) járó havi 8 pengő családi segélynek az államkincstár terhére való folyósításával megfelelő gondoskodás történt. Természetesen a lakás, a szegődményes földjárandóság, a szegődményes fűtőanyag, állattartás stb. juttatások az elmúlt év őszén kiadott rendelet változatlanul maradnak.