Magyar Élet, 1940. április (2. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-30 / 97. szám

Kedd, 1940. április hó 30. MAGYAR ÉLET Meg kell oldani végre a miskolci kislakás­­ínség kérdését Három terv a katasztrófális miskolci kislakás­hiány enyhítésére Az egyre válságosabbá váló mis­kolci kisla­kásviszonyokról több­ször írt már a M­agyar Élet, sür­gette a megoldást, s hangsúlyozta, hogy a miskolci­­kis lakáshiány Miskolc fejlődésének is gátat vet. A szombati városi közgyűlésen ma­ga a polgármester szögezte le a fel­szólalásokra adott válaszában, hogy: a kislakáshiány­­Miskolcon valóban kezd katasztrófális mére­teket ölteni... Szinte érthetetlen a magántőke sztrájkja, tartózkodása, visszaria­­dása az építkezésektől. Érthetet­len, mert ma bérházat építeni Mis­kolcon rentábilisabb vállalkozás, mint bárhol az országban. A hosz­­szú adómentesség mellett Miskol­con a legmagasabbak a lakbérek Buda­rest után az egész országban. Akcióra van szükség! A hetvenötezer lakosú Miskol­con 7387 ház van, 16.624 lakással. Miskolc lakossága 15 százalékkal gyarapodott 1930 óta. Ez termé­szetesen nemcsak természetes sza­­­­porodás, hanem a nagymérvű ide­­költözések­­eredménye is. Miskolc tehát országosan is a legrohamo­­sabb­ul fejlődő magyar város. Ugyanakkor az építkezések ará­nya messze elmarad a lakosság gyarapodásától. Házaikra, bérpalo­tákra, — a Stefánia jelentése sze­rint, — 4000 kislakásra van szük­ség már most, hogy a jelenlegi szükséglet kielégíthető legyen. És hol van a fejlődő Miskolc lakás­­szükséglete még... Valóban lehet tehát miskolci kislakáskatasztró­­­fáról beszélni. Akcióra van szükség, mégpedig olyan gyors akcióra, amelyből őszre, de legkésőbb­­a novemberi költözködések idejére épületek, házak, lakások emelkednek Mis­kolcon. Nem lehet a kislakáshiány födött napirendre térni azzal, hogy a városnak nincs pénze. Ha nincs pénze a városnak, onnan kell ke­ríteni rá pénzt ahol van, olyan kö­zül­etektől, amely közületek Mis­­kolcból élnek, tehát tartoznak is ellenszolgáltatással a városnak és a város közönségének.A tőke, sőt komolly jövedelmet is fi­zetne az OTI-nak. Mi akadálya lehet annak, hogy ezt az OTI Miskolcon megvalósít­sa? Hiszen közismert tény, hogy az OTI foglalkozik nagykölcsö­­nök­­nyújtásával. Miskolc is kért már egyszer OTI-kölcsönt két év­vel ezelőtt. Akkor nem kapott. Most, amikor nem is kölcsönről van­­szó, hanem kifizető üzleti vál­lalkozásról és Miskolc város kö­zönségének nyújtandó nem is in­gyenes szívességről, mi akadálya lehet annak, hogy az OTI szociális hivatását így teljesítse Miskolccal szemben?... Hiszünk abban, ha hivatalos helyről informálják az OTI igaz­gatóságát ennek a tervnek részben rentábilis voltáról, részben szociá­lis céljáról, az OTI, — éppen hiva­tása miatt, — nem zsákózhat el a teljesítés elől. Alakuljon Bérházépítő R. T. De az OTI esetleges bérháza még kevés is volna a miskolci la­kásínség megszüntetésére. A ma­gántőkéket kötelezni lehetetlen. De akadhatna olyan vállalkozó, aki egy bérházépítési részvénytársasá­got szervez meg Miskolcon. A szövetkezeti alapon összegyűlt tőke, a nagytőke előnyeivel épít­hetné meg egymás után a miskol­ci bérházakat. Bizonyos, hogy a rentábilis üzlethez sokan, csatla­koznának a 10—100 és még több pengőkkel. Építsenek a miskolci pénzintézetek Nem utolsó sorban lehetne szá­mításba venni a miskolci pénzinté­zetek tőkéjét. Bár rendelkezni, nyomást gyakorolni a pénzintéze­tekre is lehetetlen, de nem tartunk elveszettnek olyan akciót, amely a miskolci pénzintézeteket tömöríte­­né egy-két bérház felépítésére. Ha valamennyi miskolci bank ré­szére tekintélyesnek alig nevezhe­tő összeggel vesz részt az építke­zésben, komoly lehetőségek nyíl­hatnak meg bérházépítésre. És, mint fentebb említettük nem rossz vállalkozás! De bármilyen úton, bármilyen áron meg kell kezdeni Miskolc vá­rosának az akciót bérházépítésre, mert lakás nélkül a lakosság nem maradhat, a város nem fejlődhet és, ha ezek az állapotok tovább tartanak, azok is elköltöznek Mis­kolcról, akik jobb lakásviszonyok hiányában, most valahol kényszer­­lakásokban húzták össze magu­kat. Ez pedig fejlődés helyett a vá­ros visszafejlődésével fenyeget. Horkay Wolff László Építsen bérházat az OTI. Miskolcon Talán az OTI miskolci pénztá­rával lehetne kezdeni. Miskolcon az OTI eddig mindössze egy szék­házait épített. Miért ne kérhetne Miskolc város közönsége olyan bérpalotát az OTI-tól, — amely azt sem tudja jóformán, hová he­lyezze ki pénzfölöslegét, — ahol ötven-száz OTI-tag család kaphat­na lakást. És, ha ceruzát veszünk a kezünkbe, ez még csak áldozatot sem­ jelentene az OTI-nak, hanem inkább nagyszerű üzleti vállalko­zásnak lehetne nevezni. Bizonyos, hogy az OTI bérpalotája hosszú ideig adómentes volna. Tehát nem kötné le a bérház jövedelmét a hatvan százalékos házadó stb. Az új épület renoválása sem igényel­ne költséget hosszú időn át. Vagy­is aránylag egész rövid időn belül amortizálná magát a befektetett Szigorú büntetés vár azokra, akik idegen állampolgárokat rejtegetnek 24 órán belül jelentkezni kell minden Magyar­­országon engedély nélkül tartózkodó külföldinek MTI jelenti: A szomszéd álla­mok az ott tartózkodó külföldiek­kel szemben nemrégiben­ szigorú rendszabályokat hoztak, így szá­molni kell azzal, hogy az onnan tá­vozni kényszerülő külföldiek tilos utakon is megkísérlik azt, hogy ma­gyar területre jussanak. A nemkí­vánatos külföldiek határátlépésé­nek megakadályozására és a neta­lán már itt elrejtőzöttek felkutatá­sát célozza a belügyminiszternek most kiadott rendelete, amely elő­írja, hogy tartózkodási engedély nélkül a Magyarország területén lévő idegeneknek 24 órán belül je­­lentkezniök kell a rendőrhatósá­goknál, vagy a főszolgabíróságo­­kon. A jelentkezés után tartózko­dási helyüket csak rendőrségi en­gedéllyel hagyhatják el, engedé­lyük lejárta előtt pedig el kell hagyniuk az ország területét. An­nak a külföldinek, aki rendőrható­sági engedély nélkül tartózkodik az országban, szállást adni, továbbá ilyen külföldieket anyagi támoga­tásban részesíteni szigorúan ti­los. (MTI) Onni Talas budapesti finn követet Rómába helyezték át Budapest, április 29 Onni Talast Finnország buda­pesti követét, aki Magyarországon hosszú ideig képviselte a finn test­vérnemzetet a római finn követség élére nevezték­­ki. Helyére Arne Puorimaa a finn külügyminiszté­rium egyik vezető tisztviselője ke­rül. Onni Talas népszerű alakja volt a magyar diplomáciai életnek. Közvetlenségével és hazánk iránt minduntalan mutatkozó szereteté­­vel valóban méltó képviselője volt annak a szoros kapcsolatnak, mely a két egymástól messze vetődött testvérnép között fennáll. Távozá­sát széles körökben sajnál Főbelőtte magát a köz­temetőben egy miskolci kőmívessegéd Miskolc, április 29 A miskolci köztemetőben hétfőn délben gyanúsan viselkedő középkorú férfit figyeltek meg, aki a sírok között járkált. Az ideges férfire ügyet sem vetettek. Néhány perc múlva azonban pisztolylövés dördült el s az előbb még nyugtalanul járkáló férfi holtan zu­hant a földre. A történtekről jelentést tettek a rendőrségnek. A helyszínre azonnal detektívek mentek ki s a ha­lott zsebében talált iratokból megálla­pították, hogy Szabó József 44 éves, Horváth­ utca 13. szám alatt lakó kő­művessegéd az öngyilkos. Búcsúleve­let nem hagyott hátra s így tettének aki ismeretlen. A rendőrség folytatja a nyomozást. Kerékpárok « . . . Sportcikkek Szloboda Légfegyverek István üzletében Horgászfelszerelések legolcsóbban Széchenyi­ u. 64. Telefon 28-28 5 Megalakult a Werbőczy Bajtársi Egyesület dominus törzse Miskolc, április 29 A miskolci Jogakadémia hallgatói­nak nagy része a Turul Szövetségbe tartozó Werbőczi B. E. tagja s a töret­len, jobboldali gondolat harcosa. Évek hosszú során sokan kerültek ki domi­­nusokként az akadémiáról s elhelyez­kedve továb terjesztették a Turul esz­méket. Az ifjúsággal azonban semmi kapcsolatuk nem volt, holott szüksé­gét látták annak, hogy egy tanácsadó szervnek, a dominus törzsnek felállí­tása múlhatatlanul szükséges. König Levente a Werbőczi B. E. ezidei ve­zére hívta össze a régi bajtársakat, kik szép számmal gyűltek össze. Kö­nig Levente bevezető szavai után egy­hangú lelkesedéssel elhatározták, hogy megalakítják a Werbőczi B. E. dominus törzsét, melynek törzsfőjéül Terray István dr. ügyvédet, helyettes törzsfőül és főíródeákul Kovács Tibor dr. akadémiai titkárt, állományveze­tőül pedig Domin Lászlót választották meg. A Turul kerületi vezérsége nevé­ben Árokszállásy Zoltán dr. kerületi alvezér köszöntötte az új törzset és felajánlotta a kerület segítségét szük­ség esetére. Terray István dr. röviden a munkát és a tanácsadást jelölte meg programul s elhatározták, hogy ha­vonta tartandó összejöveteleken a bajtársakat érdeklő problémákkal kí­vánnak foglalkozni. Mivel Miskolcon több száz a valósá­gos és tb. dominusok száma, rövid szervezés után számottevő tényezője lesz ez a domius törzs Miskolc társa­dalmi életének. A miskolci gör. kát. egyházközség köz­gyűlése Miskolc, április 29 A miskolci gör. kát. egyházközség vasárnap délelőt tartotta meg ez alka­lommal utóljára a régi szervezet alap­ján közgyűlését az Apponyi­ utcai is­kolában. Hodobay Sándor dr. ny. polgármes­ter, világi elnök megnyitó beszédében napirend előtt megemlékezett az egy­házközség elhúnytjairól s különösen vitéz Szabó József ny. pénzügyigaz­gatóról emlékezett meg meleg és ke­­gyeletes szavakkal, ki egyházának mindig hűséges és buzgón munkálkodó tagja volt. Ezután Kozma János püspöki taná­csos terjesztette elő az újjászervezés végrehajtására kiküldött bizottság je­lentését. Beszámolójában hangoztatta, hogy a bizottság befejezte munkáját és a jelölő bizottság listájára ellen­­lista nem érkezvén, az egyházi fő­hatóság jóváhagyása után az egyház­­községi vezetők megkezdhetik mun­kájukat az új szervezeti szabályok alapján. Schirilla Szalón Andor dr. tb. kano­nok, parochus zárószavaiban hangoz­tatta, hogy új feladatok várnak az át­szervezett egyházközségre és kérte a híveket, hogy kapcsolódjanak be job­ban a hitéleti munkába. Háztartási cikkek, edények, zománcozott takaréktűzhe­lyek legolcsóbban Pigay vaskereskedésében kaphatók

Next