Magyar Élet, 1940. szeptember (2. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-19 / 213. szám

4 Vitéz Görgey László Erdélyről mondott megnyitó beszédet a jogakadémiai igazgató választmány ülésén Miskolc, szeptember 18 A jogakadémiai igazgatóválaszt­mány szeptember 18-án tartotta 1940—41. tanévi első ülését a jog­akadémia tanácstermében vitéz Gör­gey László dr. világi és Turóczy Zol­tán püspök egyházi elnöklete mel­lett. Vitéz Görgey László dr. megnyitó beszédében a következőkben emlé­kezett meg Erdély egy részének visszacsatolásáról: közigazgatás és igazságszolgáltatás ellátása jelentősen nagyobb számú jogvégzett tisztviselőt igényel. — Az ősi eperjesi kollégium jog­akadémiájának jelentős vonzóereje volt a visszatért területek északi ré­szén. Reméljük, hogy ez továbbra is megmarad s az újra megnagyobbo­dott Magyarországon ennek a főis­kolának a növedékei az ősi Alma Mater kibocsátott hallgatóihoz mél­tóan fogják a főiskola jó hírnevét öregbíteni. — A visszacsatolt területek lakóitól tanuljunk hőséget és kitartást, bíz­zunk az isteni Gondviselésben s re­méljük, hogy a történelmi igazság­szolgáltatás a haza minden egyes régét vissza fogja a Szent Koronához juttatni. Az igazgató­választmány határozatai Az igazgatóválasztmány a nagy­­jelentőségű történelmi eseményt örömteli szívvel iktatta jegyzőköny­­­vébe.­­ Turóczy Zoltán püspök egyházi­­ elnök emlékezett meg ezután kegye-­­ letes szavakkal Fábry Viktor eper­jesi ev. lelkész elhunytáról, aki az eperjesi ős kollégium igazgatóválaszt­mányának buzgó, lelkes tagja volt s aki mint izzó lelkű magyar küzdötte végig az elnyomatás keserű éveit. Fábry Viktor­­emlékét az igazgató­választmány kegyelettel iktatta jegy­zőkönyvébe. Varga László számvizsgáló bizott­sági elnök előadásában tárgyalta az igazgatóválasztmány a jogakadémia 1939—40. évi második félévi zár­számadásait és a felelős számadók­nak a felmentvényt megadta. Bruckner Győző dr. dékán a jog­akadémia 1940—41. tanévi költség­­vetését ismertette, amelyet az igaz­gatóválasztmány elfogadott és jóvá­hagyott. Bartus Dezső dr. jogakadémiai ügyész tett jelentést a Kralovánszky­­féle 4000 pengős hagyományról, amely összegnek a rendeltetése sze­­génysorsú joghallgatók felsegélye­­zése. Foglalkozott az igazgatóválaszt­mány a közgazdaságtan-pénzügytan­­statisztikai tanszék betöltésének elő­készületeivel s végül adminisztratív ügyekkel. Az ülés az egyházi elnök zárósza­vaival ért véget. Vitéz Görgey László beszéde — A magyar történelemnek — mondotta Görgey László — öröm­­teljes és dicsőséges lapjai peregtek le az elmúlt napokban. Az a néma, de annál erősebb küzdelem, amelyet a trianoni határokon innen s azokon túl két évtizednél hosszabb ideig vívott igazságának kivívásáért a ma­gyarság, meghozta a maga gyümöl­cseit. Magyar vér kiontása nélkül, a puszta igazság erejével győzött a nemzet és szerezte visza ezeréves tör­ténelmi területének újabb értékes részeit. Ezeknek a részeknek a visz­­szatérésével teljesebb, erősebb lett a magyar szellem, gazdagabb a ma­gyar kincsesház s tökéletesebb, erő­teljesebb a magyar államgondolat. — S ha honfiúi fájdalmat is jelent Erdély déli részének az új határokon kívül maradása, ha nem is tért vissza a magyar szabadság tizen­három vértanújának áldozati oltára, ha még nem a miénk Petőfi vérével áztatott ősi rög, sem Erdély egykori fővárosa s legfontosabb stratégiai központja, sem Bethlen Gábor kollé- MEGBÍZ­ható harisnya, fehérnemű, különleges pulloverek, diáksapkák BAGHYNI Széchenyi­ utca 12. sz. Telefon 57-35 giumának ősi kultúrhelye, sem pedig az európai keresztyén kultúra védel­mére szervezett bánság magyar vér öntötte termékeny földje, megnyug­vással és örömmel ünnepelhetjük a felszabadultakat.­­ A megnagyobbodott Magyar­­országra sokszoros feladatok várnak. Az egységes nemzeti, öntudat kiépí­tése, a szociális feladatok megvalósí­tása, a felébredt magyar nemzeti erők összefogása s az ezeréves törté­nelmi jogeszméhez, a Szent István koronájához való ragaszkodás kell, hogy vezetője legyen a magyar szel­lemi munkának, amelyből főiskolánk is méltó részt­­kíván kérni magának. — A visszatért területeken a ko­lozsvári egyetemen indul meg újra a jogtudomány művelése és hirdetése magyar nyelven. A máramarosszigeti református és a nagyváradi, volt ki­rályi katolikus jellegű jogakadémiák nem folytatják működésüket. S mi­vel a legújabb hírek szerint a sze­gedi egyetem jogi fakultás nélkül szerveztetik újjá, az­ ifjúságot nem­zeti szellemben nevelő jogakadé­miánkra fontos szerep hárul az új magyar ifjúság nevelésében annál is inkább, mert a megnagyobbodott MAGYAR ÉLET Turul-küldöttség megy Rómába és Berlinbe Megköszönik a két nagy nép támogatását és további segítségüket kérik az országépítéshez Miskolci napot rendeznek a rádióban a miskolci turulisták Mis­kolc, szeptember 18 Most tartotta a Turul Szövet­ség tgsziakmagy­ar­országi kerüle­te őszi vezértanácsi táborát, me­lyen a kerület egyesületeinek ki­küldötteit tájékoztatta a vezérség a kerület célkitűzéseiről. Napirend előtt Palotai Fe­renc kerületi vezérhelyettes emlé­kezett meg Észak-Erdélyi vissza­tértével kapcsolatban a turusisták hálájáról és köszönetéről azok iránt, kik ez­t előmozdították va­lóra váltották és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy ez­zel nem áll meg hazánk felszaba­dulási folyamata, mert még igen sok magyar testvéri kik él idegen uralom alatt s ezeknek is vissza kell minél előbb térni Szent Ist­ván birodalmába. Ez a turulista magyar ifjúság kívánsága és ké­rése. " Miskolci nap a rádióban egésznapos műsorral Ezután több bejelentést terjesz­tett elő Palotai vezérhelyettes. Be­jelentette, hogy a kerületi vezérség tárgyalásokat folytatott a rádió vezetőségével egy „Miskolci-napi' 'megrendezése tárgyában s a fel­terjesztett műsort a rádió igazga­tósága jóváhagyta. A város hiva­talos támogatását is sikerült meg­nyerni s most már csak az van hátbra, hogy a közvetítés pontos idejét meghatározzák s erre is mi­hamar sor kerül. A műsor előadá­sokkal, hangképsorozatokkal, énekkari és magánének, továbbá zenekari számokkal Miskollc kul­turális és mindennapi életének színvonalas és jellemző kereszt­­metszete lesz. Az erdélyi közvetítések befeje­zése után ellátogat Miskolcra Bu­­dinszky Sándor a rádió helyszíni közvetítéseket végző mérnöke, hogy megbeszélja a hangképsoro­zat egyes részeit s az egyes műsor­­sz­ámok szereplőinek felkérése is most van a folyamatban. Turul-küldöttség megy Berlinbe és Rómába Bejelentette a vezérhelyettes azt is, hogy kapcsolatot keresett a né­met és olasz diákszövetségekkel, hogy egy 10—12 tagú magyar tu­­rulista küldöttség Németországba, illetve Olaszországba menne, hogy részben megköszönjék a két baráti nagyhatalom támogatását, részben pedig előterjesszék a magyar ifjú­ság azon kérését, hogy az eddigi támogatás mellett a továbbiakban is legyenek segítségére a magyar­ságnak, hogy ezideig elszakított véreiket visszanyerhessék s ezzel történelmi határaikat ismét meg­szerezve teljesíthessék nagy nem­zeti feladatukat a kultúra védőjei­­ként Európának ebben a sok vi­hart látott részében. Az olasz és német diákszerveze­tek természetesen ezt a látogatást viszonozni fogják s így kiépül az a szükségszerű és előnyös össze­köttetés a három nemzet isújsága Csütörtök, 1940 szeptember 19. között, mely a későbbiek folya­mán mind több áldásos hatását éreztetheti. A magyar küldöttségben az or­szág többi részéből való turulista ifjún kívül több miskolci is részt­­vesz. Tehetségmentés és a Bolyai-kollégium Árokszállásy Zoltán dr. kerületi kulturális alvezér terjesztette elő javaslatát, melyben a most meg­indult tehetségmentéssel kapcso­latban azt ajánlja, hogy az ország minden egyes Turul-kerülete taní­­tasson egy szegénysorsú, tehetséges magyar gyermeket s középiskolai tanulmányiaknak elvégzése után a Budapesten már megalakított Bó­­lyai-kollégiumban helyezze el, hogy az így magyar szellemben felnevelt magyar értékeket a fej­lődő és sokszínű magyar élet ve­zetőiként állíthassa sorompóba. A vezértanácsi tábor a javasla­tot elfogadta s a legközelebbi or­szágos követtábor elé terjeszti a ja­vaslatot. Népfőiskolái telepet minden vármegyébe! A vezértanácsi tábor elé került az a javaslat is, melyben a most a képviselőház elé kerülő népfőisko­lai törvénnyel kapcsolatban ia tu­ralista ifjúság kérd, hogy minden vármegyében állítsanak fel egy-egy saját földdel és épülettel rendelke­ző népfőiskolai telepet, hol a me­gyék falvainak gazdalfjait és a te­hetségesebb munkásokat neveljék, illetve tanítsák nemzeti szellem­ben s úgy, hogy hasznára lehes­senek a falujuknak, közösségüknek anélkül, hogy onnan kiválni akar­nának s ehhez a munkához a tu­rulisták felajánlják mindazt a se­gítséget, melyet anyagi és erkölcsi tekintetben nyújthatnak. A turulista ifjúság tisztán látja, hogy nemcsak a földművelő népet, de az ipari munkásságot is ma­gyarrá és a kor szellemének meg­felelően erősen nemzeti szellemű­vé kell nevelni, hogy e két rétegen­­- min­t hazánk két legnépesebb és a jövőt tekintve legsúlyosabb réte­gét a haza ügyének és a magyar­ság nagy feladatának szolgálatá­ba állítsák. A vezértanácsi tábor ezután több kisebb jelentőségű folyó ügy tár­gyalásával véget ért. — Felhívás: Felhívom az összes hatósági légoltalmi szolgálatra be­osztottakat, hogy folyó évi szeptem­ber hó 23-án (hétfőn) a népkerti sporttelepen délután 4 órakor jelent­kezzenek. Miskolc thj. város lég­oltalmi parancsnoka. — Bibliaórák az evangélikus egy­ház tanácstermében. Az evangélikus hívek nagy sokasága az Ige után vágyó lélekkel felkérte Duszik Lajos lelkész, tb. főesperest, hogy biblia­óráit ezután is tartsa meg. A lelkész, tb. főesperes ezen óhajnak eleget téve ezúton értesíti a miskolci evan­gélikus egyház híveit, hogy mind­azok részére, akik minél gyakrabban óhajtanak Istennel találkozni az Igében megjelenő Krisztus által, minden kedden és minden pénteken délután 5—6 óráig tart bibliaórát az evangélikus egyház tanácstermében. Utána pedig 6 órakor templomi kö­nyörgés, melyet minden este megtar­tunk. Akadályoztatása esetén Szik­­szay Zoltán vallástanító-lelkész he­lyettesíti. Hirdessen a Magyar Élet­ben

Next