Magyar Élet, 1940. október (2. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-15 / 235. szám
Kedd ,1940. évi október hó 15. MAGYAR ÉLET a miskolci keresztény jobboldal összefogása volt a Turul—NMK.—Baross vacsora Homolya János dr., Palotay Ferenc, Passuth Gyula, Rózsa Gyula, a miskolci keresztény ifjúság, a keresztény munkásság, keresztény kereskedő és iparos társadalom vezérei és vezetői a miskolci jobboldal összefogását hirdették hármasszövetségük megkötésében Homrogdi Lichtenstein László főispán és Molnár Dezső országgyűlési képviselő beszédükben üdvözölték a jobboldali összefogást Miskolc, október 14 Több, mint négyszázan jelentek meg azon a vacsorán, amelyet aró „Erdélyért“ akcióra rendezett a Turul Szövetség, a Nemzeti Munkaközpont és a Baross Szövetség. A keresztény jobboldal fényes seregszemléje volt ez a vacsora, amelyen szép számmal képviseltették magukat Miskolc társadalmának vezető rétegei, a turulifjúság, a keresztény munkásság, kereskedő és iparos társadalom. Miskolc keresztény közönsége jelent meg ezen a vacsorán rang- és osztálykülönbség nélkül, hogy bebizonyítsák: Miskolcon is lehet keresztény egységet alkotni, ha a keresztény eszme szolgálatában van arra szükség. Ott láttuk Homrogdi Lichtenstein László főispánt, vitéz Görgey László dr. felsőházi tagot, Molnár Dezső országgyűlési képviselőt, Vajda Géza dr. egészségügyi főtanácsost, az orvoskamara elnökét, Balog Károly gyárigazgatót, Pfliegler Kálmán dr.-t, Berzy Sándor kereskedelmi testületi elnököt, Palotay Ferenc h. vezérvezetésével a Turul ifjúságát, Homolya János dr. NMK elnök vezetésével a miskolci keresztény munkásság tömegeit, Passuth Gyula igazgató vezetésével a Baross Szövetségbe tömörült keresztény kereskedő- és iparostársadalom nagyszámú képviseletét és a miskolci nemzeti irányú társadalom tömegekben kifejezett hatalmas képviseletét. A nemes erdélyi akción kívül ezt a közönséget Miskolc három legnagyobb jobboldali irányzatú egyesületének az összefogása hozta össze, a jövő nagy feladatainak megoldására. Azokkal beszédek, amelyek elhangzottak, arra adnak jogot, hogy bízzunk ennek az összefogásnak az eredményességében, amely nem jelenthet mást, mint a keresztény, nemzeti eszmének miskolci diadalát. ráti nemzet nagy fiai, Mussolini és Hitler feé, akik népük súlyos küzdelmei között is találtak időt a magyar ügy számára. — Mi magyarok —■ folytatta —, arról vagyunk híresek, hogy tudunk ünnepelni. De ez a mai ünnep nem volna teljes, ha nem gondolnánk azokra, akik még nem tértek vissza. Innen üzenjük, három jobboldali egyesület összefogásának helyéről üzenetük Aradra, Temesvárra, hogy visszavárjuk őket! . . . Legyen minden magyaré a Baross jelszó Dübörgő taps fogadta a Turul szónokának lelkes pohárköszöntőjét, amely után Passuth Gyula a Baross Szövetség igazgatója mondott frappáns beszédet Miskolc keresztény kereskedő- és iparostársadalma nevében. Bevezetőjében megemlékezett az erdélyi részek visszacsatolásáról és arról a reményről, amely minden magyar lelkében ott él, hogy eljön az idő, amikor újra az 1913-as határok kerítik körül az országot. A három egyesület összefogásáról beszélt ezután. — Nagy munka és nagy feladatok várnak erre az egyesülésre, Miskolc három keresztény, nemzeti irányú társadalmára. Eddig is azonos célokért küzdöttünk, most ezt a küzdelmet együttes erővel, egymás támogatásával akarjuk folytatni. El kell jutnunk oda, hogy mindenki a Baross jelszót vallja magáénak: keresztény kézből keresztény kézbe a pénzt! .. . Egy életre kötöttünk szövetséget! Nagy taps fogadta a beszédet, amely után Rózsa Gyula a NMK titkára mondott beszédet, amelyben azt az irányt határolta körül, amely úton ezután a három egyesület haladni fog. — Összejöttünk, hogy megfogjuk egymás kezét nem egy napra, nem egy hétre, hanem egy egész életre. Politikamentesen, kizárólag gazdasági alapon szervezkedünk. Természetesen ennek a szervezkedésnek az a gazdasági elrendezés ad irányt, amelyet a két hatalmas baráti nemzet szab meg az új Európában. Az út ki van jelölve csak rá kell lépni! Az aktuális gazdasági természetű kérdésekkel foglalkozott ezután Rózsa Gyula. Az igazi zsidókérdés a zsidó tőke problémája, amelyet minden törvényes eszközzel a köz szolgálatába kell állítani. A munkásság, ma már nemzeti alapon áll, nem kér azt ami lehetetlen, de elvárja, hogy becsületes munkájáért megkapja kiérdemelt bérét. Hangsúlyozta a munkáskamarák és a munkaügyi minisztérium felállításának szükségességét. A földreformmal kapcsolatban fölöslegesnek jelentette ki a 120.000 holdas mammutbirtokokat, ezeket fel kell osztani a magyar föld népe között, mert a 15—20 holdas kisbirtokosság nemcsak megműveli, nemcsak él a földből, de azt meg védi. Végül hangsúlyozta, hogy a ma létrejött egyesülés egy úton egy cél felé halad: a magyar munkaállam felé. Homrogdi Lichtenstein László: összefogásban az erő ... Nagy taps fogadta a súlyos problémákat boncolgató pohárköszöntőt, amely után Homrogdi Lichtenstein László főispán szólalt fel a vendégek nevében. — Előttünk, mondotta, hogy tanujelét adjuk annak, hogy magunkévá tettük azokat a célkitűzéseket, amelyeket Miskolc három nagy jobboldali egyesülete magáénak vall. (Nagy taps.) Sajnos, a régebbi években Miskolc nem ennek a társaságnak volt a lakhelye, de most eljött az idejea keresztény Miskolc megvalósulásának. Bízunk ebben az összefogásban, mert öszszefogásban van az erő, erőben a siker, sikerben az eredmény... Molnár Dezső: Új nemzeti élet fakad ebből az összefogásból A vacsora közönsége perceken át lelkesen tapsolt a főispán ,frappáns felszólalása után, amelyet Molnár Desző országgyűlési képviselő beszéde követett. — Amikor huszonkét esztendő után ünnepeljük a lélekben soha el nem szakadt erdélyi magyarok visszatérését, úgy érzem, ehhez csak azoknak van joguk, akik keresztény magyarhoz illő munkával dolgoztak azon, hogy ezt az eredményt elérhessük. A zsidó, liberális had, huszonkét esztendeig azon fáradozott, hogy minél jobban gúzsba kössön bennünket a maga céljainak megfelelően. Azt, hogy a zsidóságnak kitűzött célja nem sikerült itt Magyarországon, azt köszönhetjük annak, hogy volt egy Turul Szövetség, amelynek lelkes, keresztény, nemzeti ifjúsága i a poklokon keresztül is a hazafias célok felé menetelt, köszönhetjük, hogy volt egy Baross Szövetség, amely a keresztény kereskedő és iparos társadalom becsületes munkáját biztosította a nemzeti élet haladásának és volt egy Nemzeti Munkaközpontunk, amelynek kereteiben a keresztény munkásság erői szálltak szembe a liberális világuralmával. Érzem, tudom, ha most ez a három erő összefog, abból új, keresztény, nemzeti élet fakad, visszanyerjükazt az ősi jogot, amit elvesztettünk. _ Újra hatalmas taps zúgott végig a termen Molnár Dezső beszéde után. A késő éjszakai órákig beszélgettek együtt a három egyesület tagjai, közös, nagy kérdéseket vitattak meg, amelybe kedves színfoltot jelentett a kitűnő hangú Héjj István egy-egy erdélyi dala. A fiatalság táncra perdült, míg a három egyesület vezetői és tagjai már itt az estén komoly tennivalókat beszéltek meg a jövő közös feladataival kapcsolatban. A Kormányzó ünneplése A vakcsora első szónoka Homolya János dr. a Nemzeti Munkaközpont elnöke volt. Üdvözölte a megjelenteket, majd a mélységes hála és hódolat hangján emlékezett meg az országgyarapító Kormányzóról, akinek nemes élete példa arra, hogyan kell szolgálni önzetlenséggel és híven a hazát. A közönség helyéről felállva lelkesen ünnepelte a kormányzót. Innen üzenjük ... Ezután Palotay Ferenc a Turul h.’ vezére mondott tüzeshangú, lelkeket magával ragadó beszédet.—■ Örömmel öleljük keblünkre Erdély magyarjait — mondotta —, akik húsz esztendei rabság, szenvedés és tűrés után újra szabad magyaroknak vallhatják magukat. Szálljon köszönő szavunk Budavára felé, Kormányzó urunkhoz, aki újabb országrészt adott vissza nemzetének, szálljon a kitűnő diplomaták felé, a magyarság ügyének minden munkája felé, szálljon köszönetünk és hálánk a két ba A Szövetség született vasárnap este a Turul, a Nemzeti Munkaközpont és a Baross közös, bajtársi vacsoráján. Három bajtárs kemény, izmos, acélos keze fonódott össze néma fogadalomtétellel arra, hogy egymást segíteni fogják az új magyar élet kialakításában, nehéz feladatiban. A vacsora maga nem állt többől, mint egy zónapörköltből, nagy italozás sem volt, azt a négyszáz keresztény miskolci ifjút, munkást, kereskedőt és iparost tehát valóban az Erdélyért való nemes áldozat és a keresztény nemzeti erők összefogásának nagy eszméje gyűjtötte egybe. Akaratot, elszánást és régóta lappangó nagy vágyakozást olvastunk ki a vacsora közönségének a szeméből. Akaratot, hogy megalkotják a nemzetibb, a szociálisabb Magyarországot és vágyakozást egy kiegyensúlyozottabb, megelégedettebb, biztosabb életkörülmények elérésére. A feladat, amelynek megoldására a három miskolci keresztény egyesület szövetségre lépett, nagy, küzdelmes, nehéz, de nemes feladat. Harcot és munkát jelent. Nem elég csak harcolni az eszméért és nem elég csak dolgozni az eszméért. Egyszerre van szükség harcra és munkára!... Mind a kettőre végtelen lehetőségek nyílnak. Miskolcon mind a három egyesület előtt. Ebben a városban igen sok még ma is a tennivalója a keresztény jobboldalnak. Mert kétségtelen az, hogy a keresztény miskolci társadalom komoly eredményeket ért el eddig: kiszorította a parlamentből a demokrácia képviselőjét, a várospolitika a keresztény jobboldal irányába tolódott el, a munkásság egyre nagyobb tömegekkel vesz részt a nemzeti gondolat demonstrációin, napról-napra több keresztény üzlet nyílik a városban, kevesebb a zsidó igazgatósági tag, megkopott a zsidófölény, elhalkult a rikoltó zsidógőg, de ... az érdekképviseletekben még mindig vannak zsidó alelnökök és zsidó társelnökök, — akik faji öntudattal szolgálják tovább a zsidóérdekeket, — még mindig zsidókézben van a keresztény nagykereskedelem, még ma is zsidóktól kénytelen venni a kisiparosság a nyersanyagot, a kiskereskedő az árut, a zsidó nagyvállalatoknál még ma is elsősorban a világnézetnélküli strocmanlelkűek kapnak állást, — de ők is csak azért, mert a törvény keresztény tisztviselőket kényszerít a zsidó vállalatokra — és nem utolsósorban a miskolci keresztény közönség tekintélyes része még mindig nem értette meg, hogy miért kell keresztény kézből, keresztény kézbe adni a pénzt. Van tehát itt Miskolcon feladata, munkája, célja a három egyesület együttdolgozásának bőven. De ügyelni kell arra, hogy az összefogás, a harc ne maradjon meg eszmei síkon, hanem térjen át a gyakorlatba is! Mert a gyakorlati bizonyítékok a legjobb argumentumok. Hírdesse is a Magyar Életben