Magyar Élet, 1942. január (4. évfolyam, 3-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

8 MAGYAR ÉLET Vasárnap, 1942 január 18. A partraszállás mesterei és kontárai * A ködbe burkolt történelem­ előtti időkben Kréta lakói a tenger hul­lámaitól körül­nyaldosott szigetü­kön olyan biztonságban érezték magukat, hogy szárazföldi hadse­reg szervezését vagy partvédő erő­dítmények épü­lését teljesen felesle­gesnek tartották. A híres krétai kultúra pompás palotáit még csak egyszerű fal sem vette körül. Hogy halandó ember a tenger hullámain keresztül intézhessen a meredek sziklaipartok ellen támadást, Kréta őslakói nyilván tökéletesen tehe­tetlennek tartották. Könnyelmű bi­zakodásukban csakugyan évszáza­dokon át nem csalódtak, míg egy­szer mégis csak megtörtént a hihe­tetlen. Idegen hódítók jelentek meg a gazdagság és pompa élveze­tében merült szigeten — hogy kik és mikor, a történelemtudomány teljes biztossággal még nem tudta kideríteni — és a megtámadhatat­lanság legendájával együtt a kré­tai kultúra is mindörökre elpusz­tult Bármennyire anna­k lássák is ma, a krétaiak hite mégsem volt teljesen alaptalan.­­­ A fegyveres partraszállás a fetróépítési és fegy­vergyártási technika minden előre­haladottsága ellenére mind a mai napig nehéz vállalkozás maradt és nagyobb tömegű katonaságnak messze­­fekvő kiindulási pontról való átszállítása nem túlságosan sokszor sikerült. Nem egyszer már a nyílt tengeren beteljesedett a csa­patszállító flotta végzete, vagy pe­dig a védők egyszerűen a tengerbe kergették a partraszállot­t csapato­kat. Még gyakoribb az az eset, hogy a megszálló csapatok kezdeti sike­rük után előbb vagy utóbb mégis csak kénytelenek voltak újból ha­jóra szállni, mert támadó lendüle­tüket nem tudta kellő utánpótlás tovább táplálni.­­ Ennek a nehézségnek tudatában a­ görög világ meghódítására indu­ló perzsák sokkal szívesebben vá­lasztották a nagy kerülővel járó szárazföldi utat. Egyetlen nagyobb szabású partraszállási vállalkozá­suk a miarathoni csatával végződő attikai partraszállás kudarcba ful­ladt, mivel a fogadásukra jól fel­készült görögökkel szemben tenge­ri úton nem tudtak megfelelő erőt felvonultatni. Ám a hajózásból és tengeri ke­reskedelemből élő görög nép törté­nelme sem tud példát felmutatni nagyobbszabású sikeres partraszál­lásra. A peloponesosi partok vé­­gigpusztítása, egyes felkészületlen városok meglepetésszerű megroha­­nása sikerült ugyan Atthénnek, az ötvenéves háború keretében végre­hajtott szicíliai vállalkozás azon­ban egy csapásra véget vetett nagyhatalmi állásának. .Az athéni ifjúság szine-virága­­pusztult és nyomorultan Szicília kőbányáiban és a vakmerő terv bukásával a gö­rög történelem fénykora is bezáró­­dott. A történelem hajósnépei közül először a norntainok érdemelték ki a partraszállás mestereinek ne­vét. Izland meghódítása, Nyugat- Fran­ciaország megszállása és Pá­­ris ostroma, majd Szicília kézreke­­rítése csak olyan harcratermett néptől telhetett ki, mely nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldi csatatereken is egyformán meg tudta állni helyét. T­engeri fölény a szárazföldi hadviselés terén, ez a sikeres part­raszállási hadműveletek titka. Az angolok tengeri fölénye mi­att kellett Napóleon le nem győ­zött, de utánpótlás nélkül maradt hadseregének az egyiptomi had­­szinteret vesztesként elhagynia és a szárazföldi egyenrangúság hiá­nya magyarázza, hogy a tengerek korlátlan uralmával büszkélkedő Anglia történelme miért nem tud nagyobbszabású sikeres partraszál­lási hadműveletet felmutatni. Ahol múzeumba való fegyverekkel felszerelt benszülöttekkel szemben kellett hatalmát megmutatnia, „si­kert“ sikerre halmozott ugyan, el­ső nagyobb méretű kísérelete azon­ban, mikor korszerűen felszerelt ellenféllel találta magát szemben, a Gallipoli-vállalkozás, kevésbbé dicsőségesen végződött. Hónapokon át tartó makacs kísérletezés után a százezres expedíciós hadsereg tö­mérdek emberanyag és ha­jótér­­vezteséggel kénytelen volt ejnek idején titokban elhagyni a maga­választotta csatateret. Ami ugyancsak Churchill kezde­ményezésére éppen egy negyedszá­zaddal később Norvégiában leját­szódott, méltóképpen csatlakozik a gallipoli kudarchoz. Andalsnues, Namsos és Narvik annál szomo­rúbb nevek az angol hadtörténe­lemben, mert Anglia ez alkalom­mal a megszállandó ország barát­ságával is számolhatott. A partraszállás újkori mesterei, a nyugateurópai normannok mű­vészetének távolkeleti örökösei a japánok. A fiatal japán haderő fennállásának rövid félszázada alatt három nagy partraszállás hadműveletet hajtott végre. — Az 1894—95. évi kínai háborúban a koreai k­atungi és santungi partra­szállással Japán már megmutatta, hogy haditengerészetét és száraz­földi hadseregét mintaszerűen ki­képezte az együttműködésre. — A mintaszerűen végrehajtott főpróba után a tíz év múlva kitört orosz— japán háborúban Japán az oro­szokkal szemben is kivívta a kor­látlan tengeri fölényt és ennek bir­tokában milliókat szállítot partra Mandzsúriában és látott el a szük­séges utánpót­l­ássa­l. A Csangkaisek kormány és Ja­pán között immár négy esztendeje folyó konfliktusban a japán had­erő a szerencsés kimenetelű partra­szállások egész sorát hajtotta vég­re. A japánok egyenesen szakértői a partraszállási hadműveleteknek — írja a legújabb távolkeleti ese­mények kapcsán a londoni „Man­chester Guardian“ — és például 1937-ben, amikor sikerült tíz nap alatt 75.000 embert partraszállíta­­niuk Sanghajnál, az egész világ bámulatát váltották ki, mert kato­nai szakértők addig lehetetlennek tartottak ilyen teljesítményt. Nos, a partraszállási hadműve­letek terén szerzett bőséges tapasz­talataikat a japánok most -Angliá­val és Amerikával szemben kama­toztatják. Guam és Wake szigetén, a Maláj-félszigeten, a Fülöp-szige­­tek legnagyobb szigetein, Borneon és Szumátrán bizonyára még szá­mos kevésbbé ismert déltengeri szi­geten ma már mindenütt ott len­geti a szél a felkelő nap lobogóját. Fraser, a londoni rádió katonai szakértője nem nagyított, amikor Amerikára célozva, keserűen föl­panaszolta, hogy a japánok pila­­natnyilag ott és akkor szállíthat­nak partra csapatokat, ahol és amikor csak akarnák. Ám ez a megnyugtatási szándék­ból hangsúlyozott pillanat előre­láthatólag nagyon hosszúnak bizo­nyul majd. Az amerikai hadiflottá­nak a hawai rajtaütés alkalmával történt megbénításával és a két an­gol csatahajónak elsüllyesztésével Japán vitathatatlanul hosszú idő­re magának biztosította a tengeri fölényt, szárazföldi és légi hadere­je pedig­­szintén bebizonyította már hogy modern felszerelés és harckészség tekintetében a világ, bármelyik haderejével legalább is, egyenrangú. A folyamatban lévő és már befejezéshez közeledő had­műveletek lezárása után Japánnal, előreláthatólag továbbra is lesz al­kalma művészetének gyakorlására. (dr. r. I.) A nagy szibériai hidegben is dolgoznak a műszaki katonák a keleti fronton Kéthetes téli társasutazások a Mag­as Tátrába Útlevél nélkül utazhat a Magas Tátra gyönyörű üdülőhelyeire (Ótátrafü­red, Újtátrafüred, Tátra­­széplak, Madárháza, Csórható és Tátr­alomnic) • B. utazás: 1942. II. 15-től III. 1-ig Jelentkezési határidő: január 39 Jelentkezni lehet és bővebb fel­világosítással szívesen szolgál az IBUSz MÁV Hivatalos Menetjegy­iroda, Széchenyi­ u. 15—17, a bor­­sod-Miskolczi Hitelbank helyisé­gében. * ,,Oh édes atotypalo*»" A belgrádi rádió világhírűvé tette a „Lili Marleen“ című dalt. A. zenéjét Norbert Schultze szerezte, s szövegét Liszt Nándor, a kiváló költő írta, Hans Leip költeménye­­után. „Én édes angyalom . . .“ a. címe ennek az országban ma már mindenütt népszerű dalnak, mely­nek szövegét itt közöljük: Kívül a kaszárnyán, Kint a kapunál Lámpa lángolt árván, Most is ottan áll . . . Szivemre zárna két karom. A lámpás égne a falon, Mint akkor . . . angyalom, Én édes angyalom! Kettőnknek árnya Egybeolvadott És a vén kaszárnya Egyre hallgatott. Hozzád repül ma bús dalom. De el nem ér a két karom, Mint akkor . . . angyalom, Én édes angyalom! Emlékezel még Drága kedvesem? Trombitált az őrség! Én szerelmesem! Miért is csitult el Imik dalom, Be kellett volna vallanom: Szeretlek angyalom, Én édes angyalom! Száll a szél a szárnyém­. Vaksötét az ég, S otthon a kaszárnyán Régi lámpa ég. Jaj, hogyha éltem itt hagyom . A láng csak ég a kőfalon, Mint akkor . . . angyalom. Én édes angyalom! Úgy fáj a lelkem, Mit felelhetek? Lámpafény . . . szerelmem . . . Mindig ott leszek. Távol boríthat sírhalom, Örökre rólad álmodom, Mint akkor . . . angyalom. Én édes angyalom! . . .

Next