Magyar Élet, 1942. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-18 / 39. szám
4 Népszínművet írt a hejőbábai bíró — nagy sikere volt Hejőbába, február 17 Az elmúlt este tartotta záróünnepélyét a hejőbábai Népművelők Köre téli iskolán kívüli népművelő munkájának. Erre az estére Hejőbábára utazott Sáfrán István vármegyei népművelési titkár, aki Borsod 179 községében vezetője, irányítója a nép szellemi színvonalának emeléséért folyó munkának. A zsúfolásig megtelt Kultúrházban Gulyás István esperes plébános nyitotta meg a záró ünnepélyt, amelynek keretében színre került Molnár Gyula hejőbábai bíró „Élet a rögök között” című gazda színdarabja. Molnár Gyula, a hejőbábai bíró nem a népszínmű szokványos szerelmi történetét vitte ebben a munkában színpadra, hanem a mai magyar gazda legégetőbb sorskérdéseit. A gazdaíró arra a kérdésre adott feleletet, hogy hogyan boldogulhat jobban s hogyanlehet korszerűbb a magyar kisgazda? A feleleti tanulás, könyv által. A rokonszenves irányú gazda-színdarab, melyet javakorabeli gazdaszereplői nagy szeretettel jelenítettek meg, ügyes, fordulatos párbeszédeivel, mindig színvonalas, világos mondanivalójával nagy sikert váltott ki a hallgatóságból. Ezután Sáfrán István vármegyei népművelési titkár tartott záróbeszédet, melyben nagy szónoki tűzzel közvetítette a mai idők két parancsszavát: lemondani és rendet tartani. Gulyás István esperes plébános zárószavaival ért véget a szép ünnepély, amely méltó befejezője volt annak a szép és áldozatos munkának, amelyet népünk emeléséért Hejőbába értekmisége folytat. , Sz. L. Száz éve rendezték Magyarországon az első ipari kiállítást A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapestről, hogy az idén ősszel lesz száz éve annak, hogy az Országos Iparegyesület Kossuth Lajos kezdeményezésére megrendezte az ország első ipari kiállítását. Kossuth Lajosnak ezzel, a száz év előtt még merésznek, sőt harcosnak tűnő gondolatával Magyarország a legelsők sorába lépett azon országok között, amelyek a kiállítás-rendezés akkor még teljesen újszerű gondolatát az iparfejlesztés szolgálatába állították. Az 1842. évi nagysikerű első magyar ipari kiállítást 1846-ban megismételték. Az Országos Iparegyesület pedig őrködve a Kossuth alapította tradíció felett, azóta is mindig előkelő szerepet vállalt az ország nagyszabású ipari megmozdulásaiban. Kezdeményezte és részese volt az Országos Iparegyesület gróf Zichy Jenő elnöklete alatt az 1885. évi országos kiállítás és az 1896. évi világra szóló millenáris kiállítás rendezésének. 1925. óta az Országos Iparegyesület valósítja meg állandóan emelkedő sikerrel nemcsak az ötévenként megismétlődő, koszorús mesterversennyel egybekötött kiállításokat is. Hírdessen a Magyar Életben MAGYAR ÉLET Szerda, 1942. február hó 18. Kalapáccsal fejbeverte barátait a kártyacsata után Barátai megbocsátották, a bíróság nem Miskolc, február 17 Kedden délelőtt Káló Mihály miskolci lakos, postai havibéres állott vádlottként Záhorszky Gyula dr. .tanácselnök egyesbíró előtt. Az ügyészség 2 rendbeli súlyos testi sértés vétségével vádolta, mert múlt év szeptember 21-én az Avason lévő Napik féle pincében Stancsák Imre és Kovács Ferenc kőművesek fejét kalapáccsal beverte, úgy hogy sérülésük 8 napon túl gyógyult. Káló Mihály vádlott beismerte bűnösségét és előadta, hogy szeptember 21-én délelőtt az egyik avasi pincében együtt kártyáztak Stancsák Imrével és Kovács Ferenccel. Kártyázás közben kétszer is összevesztek, majd ismételten kibékültek. Nem tudja mi történt vele, felragadta a kalapácsot és fejbeverte mindkét barátját. Azóta azonban kibékültek. A vádlott után kihallgatta a tör-vényszék mindkét sérültet. Nem tudták miért verte be a fejüket Káló, de már nem haragusznak reá. ■" f * — Kívánják a vádlott, megbüntetését? — kérdezte Záhorszky tanácselnök. • — Dehogy kívánjuk tekintetes törvényszék, hiszen jó barátok vagyunk mi ma is válaszolták a sértettek. Bizonyságául, hogy mennyire nem haragusznak egymásra és régen kibékültek, ott a törvényszé-ki tárgyaláson barátságosan kezet ráztak egymással. Azonban a törvényszék nem méltányolta a nagy békességet, mégis megbüntette Káló Mihályt. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Káló Mihályt 2 rendbeli súlyos testi sértés vétségében és ezért 60 pengő pénzbüntetésre ítélte" jogerősen. Látható kitüntetést Miskolc, február 17 Érdekes levél érkezett ma a Magyar Élet Szerkesztőségének a címére, írója — akit a „önálló” név fedez — olyan gondolatot vet fel, mellyel érdemes foglalkoznunk. Helyszűke miatt nem közölhetjük az egész levelet, de kivonatosan az alábbiakban ismertetjük érdekes és figyelemre méltó tartalmát. Ritkán történik meg, hogy sokgyermekes anya kap érdemszerű kitüntetést. Pedig a magyar anyák megérdemlik a legnagyobb kitüntetést is. Egyenrangú feladatot végeznek a hazáért küzdő férfivel, hiszen a szívük alatt hordozzák, világraszülik és hasznos, küzdő egyedekké nevelik a jövő nemzedék, a szebb magyar jövendő egyegy bimbócskáját. • Egy kis történetet mesél el a levélíró . Egy szegény, egyszerű, kérgeskezű nénike utazott a villamoson. Hátán nagy bátyú lengett a villamos fordulatainál. Akikhez ez a batyu hozzáért, gyilkos pillantásokkal méregették végig hordozóját. Amikor leszállt a villamosról egy zsidó került az útjába és — lehet, hogy véletlenül — megtaszította. A súlyos batyu nagyot lendült, s a nénike térde összecsuklott. Elterült a csúszós járdán. 15 az, ami ennek az egyszerű aszszonynak a szívéből kitört, az a fájdalmas kirobbanás késztette a levélírót ennek a levélnek a megírására. Azt mondta a szegény asszony, hogy „őt senki ne lökdösse, mert kilenc gyermeket szült a hazának! Saját keze munkájával kereste meg számukra a kenyeret, az özvegyasszonyok keserű kenyerét.” A súlyos szavak pillanatra látható megdöbbenést okoztak. Kilenc élő gyermek anyja ez az egyszerű, falusi asszony. Fiai közül talán már néhány a front véres zivatarában harcol a magyarságért. Talán, ha látható jelvénye lenne, nagyobb megbecsülésben részesítenék az ilyen anyát, aki életeket ad a magyar fajnak a szebb jövendőért vívott küzdelemhez. És „őrtálló” felveti a gondolatot, hogy adjanak díszérmet az anyáknak. Legyen látható jelvényük, melyet viseljenek büszkén — mert kiérdemelték. Aki két gyermeknek adott életet, kapjon bronzérmet, az 5—9 gyermekes ezüst-, a 10 gyermeknél többet szülő anyák aranyérmet kapjanak kitüntetésül. Aki ezt a kitüntetést látja, adja meg a kellő tiszteletet viselőjének, ügyeiket soron kívül intézzék, vasutakon s minden hivatalos ügyük elintézésénél kedvezményt kapjanak. S ha valaki áldott állapotban lévő asszonyt lát, azt a legnagyobb előzékenységgel és tapintattal szolgálja ki. Ha a magyar anyák megkapják a kellő tiszteletet könnyebben engedelmeskednek a nemzet íratlan parancsának, szívesebben szülnek gyermekeket, vállalják a szenvedést és a gyermek neveltetése által megkívánt fáradalmakat. Ha ez a mozgalom megindulna és elérné célját, nem merné egyetlen finnyás ficsúr sem bántalmazni a magyar anyát — még véletlenül sem, — mert szemben találná magát a jobbérzések többségével, a magyar anyáknak! Osztálysorsjáték 70.000 pengőt nyert: 38163 40.000 pengőt nyert: 5746 20.000 pengőt nyert: 5767 12226 52467 78548 10.000 pengőt nyert: 69109. 4000 pengőt nyert: 68344 90700 3000 pengőt nyert: 85452 . 2000 pengőt nyert: 29881 37204 57415 74896. 1000 pengőt nyert: 13679 14154 24773 38851 51199 59669 71078 74564 77274 800 pengőt nyert: 6171 15627 27629 31187 34673 37456 56173 67966 600 pengőt nyert: 773 24022 25758 43419 66274 80609 92279 500 pengőt nyert: 4960 10157 13586 16743 21002 21787 31822 42147 44009 45865 49406 66589 74163 74182 82614 Négy rendőr is alig bírta megfékezni a garázda munkás' Miskolc, február 1. Krausz Péter vasgyári munkás Miskolc, a Kavics utca 28. száz. alatti lakos hatóság elleni erőszak és hatóság megsértésébe vétségével vádoltan került a miskolci törvényszéken Záhorszky Gyula dr. tanácselnök egyesbír elé, kedden délelőtt. Az ügyészség hatóság elleni erőszak és hatóság megsértésével vádolta Krausz Pétert, mert múl év november 24-én amikor egy rendőr igazoltatni akarta, megrugdalta a rendőrt és súlyosan sértő kifejezésekkel illette a rendőrséget. Személyi adatai felvételén. Krausz elismerte, hogy függelemsértésért el volt ítélve 2 hónap súlyos fogházra. A bűncselekményre vonatkozólag nem emlékszik semmire, olyan ittas volt. A kihallgatott rendőrök elmondották, hogy Újdiósgyőrben november 24-én este 10 óra után a korcsmánál észrevette, hogy embergyűrű vesz körül egy rendőrt és egy polgári ruhás embert Ott hallotta, hogy Krausz a korcsmában betört egy ablakot és rendőr társa ezért igazoltatni akarta Annyira rugdalta a rendőröket és [Sértegette, hogy hárman sem tudták másként előállítani az őrszobára, csak ha kezét, lábát összekötözték és feltették egy arra haladó szekérre. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Krausz Péter vasgyár munkást a vádbeli cselekményben és 3 pengőnként 1 napi elzárásra átváltoztatható 60 pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen. Súlyos pénzbüntetésre ítélték az „Újság“ két igazgatóját a zsidótörvény kijátszása miatt Budapest, február 17 Az ügyészség a zsidótörvény kijátszásával elkövetett vétség miatt vádat emelt Róna Ödön, Lukács György, Ágai Bélánné, Ágai Béla dr. és Wallesz Jenő ellen, akiknek ügyét hétfőn tárgyalta a törvényszék Kovács-tanácsa. A vád szerint Ágai Béláné, Lukács György és Róna Ödön mint az Újság ügyvezető igazgatói, Ágai Béla dr.-t és Waltesz Jenőt kiadóhivatali alkalmazottként szerepeltették annak ellenére, hogy a lap szellemi részében irányító tevékenységet fejtettek ki. A tárgyaláson valamennyien tagadták bűnösségüket és azzal védekeztek, hogy Ágai és Wallesz tényleg csak a kiadóhivatalban működtek. Az ügyész Lukács Györggyel és Wallesz Jenővel szemben elejtette a vádat, a törvényszék Ágai Bélát négyezer, Ágai Bélánét ezer, Rónai Ödönt pedig kétezerötszáz pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős.