Magyar Élet, 1944. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-20 / 41. szám
« Szendrey László: (7.) Ha valaki a magyarországi vörös uralom történetét áttanulmányozza, megállapíthatja, hogy az alatt semmi nem történt, ami a szegény földműves és ipari munkásság sorsát javíthatta volna. De nem is történhetett, mert a Vörös uralomhoz nem csatlakozott az értelmes, tanult és a társadalmi kérdésekhez értő, jószándékú emberek közül senki sem, aki a sok-sok társadalmi kérdéshez hozzáértő kézzel nyúlhatott volna. Magának e munkásságnak a köréből is nem is józan gondolkodású, munkaszerető, fegyelmezett rész lett a vörös, illanem a tudatlan, dologkerülő réteg, amely a tudatlanságát erőszakoskodásokkal pótolta és a maga szegény sorsán nem munkával, hajléri rablással, fosztogatással akart javítani. . .— Minden a miénk! — hirdették felek. Ezzel a jelszóval aztán, amilyet kellett, puskitissal és szuronyryal is szívesen támogattak, igyekeztek magukhoz, kaparintani a mások vagyonkáját és a munkásság nehéz helyzetével tovább nem törődtek. Hamar reáébredtek erre még azok az emberek is, akik talán mág eleinte valamit vártak is a vörös uralomtól, így a falvakban és városokban mindig nagyobb lett azoknak a száma, akik tisztába jöttek azzal, hogy a vörös uralom nem a nép, nem a a munkásság érdekeit szolgálja, hanem csak annak a néhány mindenre kész gazembernek a jólétét, akit a forradalom felszínre vetett, mint a forrásban levő bor a seprőt. Enek a tisztánlátásnak a következtében a józan és értelmes munkásság és a hatalmukat féltő vörösök között úgy a falvakban, mint a városokban, sűrűbben történt öszszeütközés. Sajókazán, a borsodi bányavidéknek ebben a szép községében is nagyon sokan voltak, akik látták, hogy a rabló vörös uralom sírba fogja tenni az országot és sokan ivottak, akik ennek a nézetüknek alkalomadtán kifejezést is adtak. • LutterLászló sajókazai gazdálkodó is az elégedetlenek közé tartozott. Neki sem tetszett, hogy a fegyveres csőcselék dőzsöl, a munkás szegényember pedig nyomrog. Neki sem tetszett, hogy apit más keserves munkával összekuporgat a mezőn, vagy a kis műhelyében, azt egy néhány munkakerülő vörös fölprédilje. Lutter László sajókazai gazda ennek a véleményének többször is hangot adott. Többek között 1919 május 22-én is, amikor egy barátja házánál találkozott négy bányamunkás ismerősével. — Nem lesz jó világ, míg rend nem lesz! — mondta Lutter. — Persze, neked az a rend, ami az uraknak? — Nekem az a rend, ha dolgozhatok, ha kereshetek és a keresetemet nem rabolja el tőlem senki, — felelt Lutter önérzetesen. — Hát bújj a földbe és dolgozz, marha! — szólt az egyik bányász ingerülten. — Nem bújok! Én megélek a föld felett is. — Hát odabújsz, mert odalújtatlak! — üvöltött a bányász és a következő percben belevágta a bicskáját Lutter mellébe. Lutter védekezni próbált, de már ekkor rázúdult a másik három ember is és az erősen vérző, szerencsétlen embert agyba-főbe ütlegelni kezdték. Ököllel, széklábbal verték s kegyetlen munkájukat nem ishagyták abba, amíg az lélekzett. Amikor már nem élt, még akkor is csizmasarokkal rugdosták meg élettelen testét. Lutter László meghalt. A rend, a fegyelem, a munka védelmében halt meg, így őri emlékét a hír s így zárjuk mi is szívünkbe. Gyilkosai felett 1920 június 27-én ítélt a miskolci királyi törvényszék. iFolytati uk.) MOST 25 ÉVE Emlékezés a vörös rémuralom borsodi áldozataira 6 ! ! irtja, mea tűr'! — hogy a jövő héten véget ér az ulti farsang, amely ebben az esztendőben csal' e naptárból mira indtul, hogy jó békeévekben — ilyenkor _ egymásután merítkeznek bele az, emberek, a búfeledés görbe titkaimaiba. Most farsangban is böjtöltünk, hogy annál biztosabb legyen a győzelmes béke ajándékaként hosszú magyar farisangunk, ahogy február 25-én jelentkezik Mátyás. A közhit szerint: „lm jeget talál ront, lm nem talál csiná ", _ hogy a lelkipásztor legékesebb köntösét, a hiúság nélkül való szerénységgel dekorált tudást viszi■ papi talárja alatt az oltár elé a mai beiktató ünnepségen Kozma János gör. kát. püspöki tanácsos, az új miskolci paróchus, akit nemcsak a gör. kát. hívek, de Miskolc egész társadalma osztatlan szeretettel ünnepel és köszönt. Elődje nyomdokain indul, úgy ismertük meg ászi arra hivatott az időszerű szociális munkák végzésében, amelyhez szeretetten gazdáig szíve és élő hite van; - ahogy Mogyoróssy Imre, a putnoki járás agilis és közszeretetnek örvendő főszolgabírója, a gömörvármegyei tanfelügyelőcéggel laröltve, mindent mgtesz, hogy az tetei Tagyszabosfiánl' 'tervezett Tóth Edecententárium, a termékeny színműíró szülővárosában, Pufitokon, minél értékesebb és emlékezetesebb legyen. A napokban, a putnnohi járásiig tartozó községek vezetői rendelkezést kaptak, hogy a ,,falu rossza” címűszínművet minden falu fiatalságával játszassák el a közelgő húsvéti, vagy pünkösdi ünnepeken, mert a legjobban szereplő együttest az őszi putnoki irodalmi napon jutalmazni fogják; —hogy a belügyminisztérium szociális osztályán Borsod vármegye szociális felügyelője, Hollós István dr. eddigi munkaköréből távozik. Helyén ezután Alföldi Alajos szociális felügyelő látja el Borsod vármegye szociális ügyeinek minisztériumi irányítását.ahogy a, miskolci üzletvezetőségen megjelentek az ország első nő-naívtisztjei, ismeretes ugyanis, hogy eddig nők, még abban az esetben is, ha érettségivel, vagy diplomával rendelkeztek, csak kezelői státusba nyertek beosztást. A három szerencsés kinevezett, az üzletvezetőség női tisztviselői karának közmegbecsülésnek és szeretetnek örvendi kitűnő tagja: Novotny Istvánné, Kenyeres Klára, Bujdosó Margit és Kliegel Magda már tiszteli,hogy a Tahiti gyöngye bemutató előadásán végzetes elszólást tett a társulat egyik segéderdésze. A Karolinas trió műsoron következő szereplését így jelentette be: Hölgyeim és uraim most pedig követ-kezik a világhírű Karolinas trió. Mondani sem kell: elfojtott mosoly hullámzott végig a nézőtéren, a hogy Zsíros Lajost, az UTI talpraesett tisztviselőjét, aki hajlékában a háziasszonyi teendők körül ügyességben és lelkiismeretességben vetekszik feleségével és aki szabadidejében szenvedélyes angóra termeli, az elmúlt héten alaposan megtréfálták. Apróhirdetést tettek közzé nevében, olcsó áron hirdetve a feldolgozott angóra árusítását. Kein győzte az érdeklődők és lásd,ráéra jelentkezettek tömegét visszautasítani, hogy nagy adósságot róna le a hivatalos város Ady Endre emléke és írói megbecsülése iránt, ha az Ady évfordulóval kapcsolatos ünnepi megemlékezéseket felhasználva a város egyik utcáját a nagy halhatatlanról neveznék el;hogy az egész keresztény társadalomban népszerűvé lett Baross Szövetségben február 27-én, az országos közgyűlés alkalmával, igen nagy jelentőségű esemény kereszt átvitelére készülnek. A bizalmatlanság megszavazásával lemondásra kényszrített Lovszly János országos elnök helyébe, új szellemet és energikus felfogást képviselő fiatal erőt kívánnak megválasztani, aki a előjelek szerint miskolci ember lesz. A gyűlés előkészítését a miskolci Baross Szenés-ség fáradhatatlan tagjai, élükön a keresztény kereskedelem két kitűnőségével, Hubay Lászlóval és Berzy Józseffel, tekintélyes súllyal és eredménnyel irányítják, ahogy a miskolci Nemzeti Színházban vendégszereplő Karolinas trió páratlan ügyességű tagja, Ernestina mindössze ö1 esztendős és 6 éves asszony. Beigazolódott nála is, hogy a kis ember akkor örül, ha „Tahiti gyöngye” első felvonás fináléja. Színre kerül ma délután este, továbbá kedd és szerda este. 1944 február hó 20. I Tengerészkék fiatalos ruha. Ha szövetbe csináljuk, jól kihasználhatjuk délelőtt is , délután is. Fehér gallérja is és a derék s . szoknya is hasonló szinti tresszel díszítve, szövet ruha. Egyetlen dísze a 4 hatalmas, tűzös zseb. ’ Egyszerű magánál kisebbet talál. Az egyik társasági összejövetelen újst.mérték magukat Gránai színházi titkár feleségével, aki1 centivel kisebbnek bizonyult és hogy az arányokban sem legyen hiba. Ernestina 3 kilóval vitte a pálmát, persze a könnyűség tekintetében, ahogy Vita Zoltán dr. városi tiszti ügyész a keresztény fiatalság egyik sokra hivatott tagja, a Hízelgő tavasz folyamán családi otthont alapít. A boldog választott csinos és szép barna leány: Nagypál Gizella , ahogy Sáfrán István a városi és vármegyei népművelés nagyszerű tudása és szervezőképességét irányítója nap, mint nap, járja a falvakat és tartja a mai idők igényelte talpraesettebbnél tapbraesettebb nemzetvédelmi előadásokat. Úgy látszik,• még vele nem tudott barátságot kötni a kor s a nyomába járó kényelmes pihenés. __ hogy az elmúlt héten a Tiszából kifogott két hatalmas harcsa közül a 101 kilós utazott el Testre. A 60 kilós itt maradt Miskolcon. Tusztay Károly halászbérlő gavallériájából ízes halászlé lett belőle amelyen hatalmas meghívott vendégsereg érezte a vendéglátó szeretetét, ahogy a miskolci mezőgazdák körében megalakult a modern földművelés előmozdításaira a Gazda Gépszövetkezet. Elnökké, nagy egyetakarással, Sonkoly Istvánt választották meg, ahogy Cserniczky Bélét a Vármegyei közjóléti szövetkezet meleglelkű és a szegények ügyes-bajos dolgait, megértő szeretettel felkaroló igazgatója, lapunk ízestorú tárca és karcolat írója, évről-évre jobban hódítja meg a miskolciak szívét. Alig három éve, hogy Szilvásváradról idekerült, máris megválasztották a Miskolci Bükk Egylet és a Katolikus Kör mlasztmányi tagjává, a Lévait József Kikművelődési Egyesület Irodalmi Sraszosztálya rendes tagjává. Legutóbb pedig az Országos Tűzharcos Szövetség miskolci járási csoportja elnökségére kérték fel. Használható emberek — látszik _ mindenütt előtérben vannak . __ hogy az erdőteleki temető egyék sírkövén az alábbi kitűnő felirat olvasható: Kevesebben vagyunk Szekeres Imrével, Ki is leszámolt már Kósás életével. Szegény — pedig most se Nyugossik békével Minthogy egymás mellett fekszük hitvesével! — Megalkuvást nem ismerő, Öntudatos keresztény magyar ember a keresztény „Magyar filet' előfizetője.