Magyar Élet, 1944. április (6. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-28 / 95. szám

" Péntek,­ 1944. évi április 28./ MAGYAR ÉLET KÖZGAZDASÁG ■................ Termelési és beszolgáltatási kötelező bejelentések 1944—45. évre Szlávy László dr. polgármester április 25-én az alábbi rendeletet adta ki: A közellátásügyi miniszter úr 107.000/1944. K. M. számú rende­letével szabályozta az 1944—45. évi termelési és beszolgáltatási kö­telességet. A rendelet a gazdálko­dókra bizonyos bejelentési köteles­ségeket ír elő, amit az alábbiakban közlök: 1. Az 1941—45. évi beszolgálta­tási kötelesség megállapításának szempontjából a művelési ág vál­tozást csak az esetben lehet figye­lembe venni, ha a változást az in­gatlantulajdonos 1944. április hó 10. napjáig a városi adóhivatalban bejelenti és a változást fenti ha­táridőig a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításában foglalt rendelke­zéseknek megfelelően a V II. szá­mú nyilvántartási jegyzékben” fel­vették. 2. Ha az 1943—44. évi gazda­könyvben feltüntetett területen nem az a gazdálkodó gazdálkodik, akinek a részére e terület alapján a nyilvántartó hatóság az 1943— 44. évi gazdakönyvet kiállította, a­­változást 1­944. évi április hó 30. napjáig be kell jelenteni a­­városi közélelmezési ügyosztálynál, illet­ve annál a hatóságnál, amelyik az 1943—44. évi gazdakönyvet kiállí­totta. A bejelentést az 1943—44. évi gazdakönyvben feltüntetett gazdálkodó (előd) és az, aki 1944. évben gazdálkodik (utód) együtte­sen kötelesek megtenni, kivéve, ha ez­ utód az előd gazdakönyvében feltüntetett összes terület átvéte­lét elismeri és az annak alapján megállapítandó 1944—45. évi ösz­­szes beszolgáltatási kötelesség tel­jesítését magára vállalja. 3. Aki az 1944. évben olyan rét, vagy legelő területen gazdálkodik, amely az 1943—44. évben nem volt, a gazdakönyvben felvéve, köteles 1944. évi április hó 30. napjáig a rét, vagy leg­­ő fekvése szerint il­letékes elöljáróságnak, — Miskol­con a városi közélelmezési ügyosz­tálynak — bejelenteni nevét, lakó­helyét, a terület művelési ágát (rét, vagy legelő), fekvését és ka­taszteri holdakban kifejezett nagy­ságát. Haszonbérbe adott rét,­­ vagy legelőterület tekintetében a bejelentés megtörténtéért a tulaj­,­donos is felelős. 4. Ha ugyanaz a gazdálkodó több község határában fekvő, kü­­lön-külön önállóan vezetett gaz­daságnak nem tekinthető mező­­gazdasági ingatlanon gazdálkodik, 1­944. évi április hó 30. napjáig kérheti, hogy beszolgáltatási köte­lességét e községek közül az általa megjelölt községben összesítve ál­lapítsa meg. 5. Feles bérlet esetében a feles bérbeadó és feles bérlő megálla­podhatnak abban, hogy a feles bérletbe adott szántó, rét, vagy le­gelőterület után a beszolgáltatást megosztva teljesítik. Ennek meg­felelően az egész beszolgáltatási­­kötelességnek, vagy pedig csak a kenyérgabona, vagy a zsír, vagy csak a hús, vagy csak a szabadvál oasztású beszolgáltatási kötelességé­nek a megosztásában is megegyez­hetnek. A megállapodást a feles bérbeadó köteles 1544­ évi április hó 30. napjáig a feles bérlő nyil­vántartó hatóságának írásban be­jelenteni és a beszolgáltatási kö­telességének a megállapodás sze­rinti megosztását kérni. Felhívom az érdekelt gazdálko­dók figyelmét fenti határidők pon­tos betartására, mert a határidő után érkezett bejelentéseket a köz­­élelmezési ügyosztály nem veheti figyelembe. Termeljünk minél több burgonyát! A háború alatt fokozott jelentő­séghez jutott a burgonya mind az emberi táplálkozásban, mind az állatok takarmányozásában. Ez érthető is, mert a területegységen a burgonya adja a legnagyobb tö­megű tápanyagot, emellett sokol­dalú a felhasználhatósága, a há­­­borús közellátásban sok mindent lehet burgonyával pótolni. Éppen erre való tekintettel a kormányzat állandóan hangsúlyozza a burgo­nyatermesztés jelentőségét és foko­zott felkarolásának szükségét. Ezt a célt szolgálja a „Fokozzuk a bur­gonya termesztését!” című útmu­tató is, amelyet a földmivelésügyi minisztérium többszázezer pél­dányban juttatott el a gazdák ke­zeihez. Illetékes helyről újból nyomaté­kosan felhívják a figyelmet a bur­gonyának legszélesebb körű és az eddiginél nagyobb mérvű termesz­tésére. Kívánatos, hogy nemcsak minden gazda gondoskodjék saját burgonyaszükségletének megter­meléséről, — a háztartás szükség­letén kívül a takarmányozási szempontokra is gondolva — ha­nem termeljen minél több burgo­nyát mindenki, akinek bármilyen kis darab földje vagy kertje van. A rendkívüli háborús viszonyok és kockázatok, az esetlegs szállítási nehézségek egyaránt kívánatossá teszik, hogy minél több háztartás rendelkezzék saját termesztésű burgonyával. A burgonyatermelés­nek nagy előnye, hogy nem fenye­geti számbavehető termelési és raktározási háborús veszély. Ok­szerű termelési eljárás mellett az időjárási kockázat is viszonylag kicsiny. A burgonyatermés kisze­dése nincsen szűk határidőhöz köt­ve és nem esik egybe más fontos betakarítási munkákkal. De érde­mes a saját szükséglet fedezésén kívül eladásra is minél több bur­gonyát termelni, mert a burgonya ára viszonylag kedvezően van megállapítva, a beszolgáltatási kö­telesség teljesítésénél is előnyös a burgonya búzaegység száma (ét­kezési burgonyánál 33, ipari bur­gonyánál 27.) Bár a burgonya szokásos ülteté­si ideje a legtöbb vidéken már el­múlt, még ezentúl is a siker tel­jes reményével lehet burgonyát ül­tetni. Nem elég azonban az eddigi­nél nagyobb területen burgonyát ültetni, hanem okszerű művelésé­vel a többnyire alacsony termés­hozamát is emelni kell A burgo­nya feltétlenül megkívánja, hogy annyiszor jól megkapálják, ahány­szor a talaj összetömődése és a gyomosodás miatt ez szükséges. A lókapa használata a munkát gyor­sabbá és olcsóbbá teszi. Különösen fontos munkája a burgonyának a töltögetés, amit általában későn szoktak elvégezni. Az első töltöge­­tést korán kell kezdeni, amikor a burgonya lombja kb. arasznyi, az­után fokozatosan kell töltögetni, esetleg háromszor is, de feltétlenül kétszer. Vigyázni kell, hogy az­ utolsó töltögetés a teljes virágzás előtt véget érjen, mert később a fejlődő gumók megsérülnek és ez a termés rovására megy. Töltöge­tőekével természetesen gyorsabb és olcsóbb munkát végezhetünk. Ha mindenki átérzi a burgonyater­més növeléséhez fűződő nagy ér­dekeket, számottevő előnyök szár­maznak abból nemcsak a közellá­tásra, h­anem elsősorban a burgo­nyatermelőkre. Milyen kilátásai vannak a bajnokságban a DiMAVAG-nak? A Nemzeti Ba­jnokság I. osztálya,­ban a mérkőzések, — ha valami rendkívüli esemény közbe nem jön, — a sorsolás szerint június 4-én be­fejeződnek. Hat mérkőzés van még hátra. Nem érdektelen tehát, ha a­ DiMÁVAG szemszögéből­ nézve fog­lalkozunk, a még kilátásban levő pontok megszerzési lehetőségével. Bevezetősként meg kell írnunk, hogy a kiesés szempontjából legfon­tosabb mérkőzése a DiMÁVAG-nak vasárnap lesz az Elektromos ellen. Mindkét csapat a kiesés szélén van, amelyik győztesként hagyja el a pályát, annak a bentm­ara­dásra több reménye lehet. Május 14-én a Di­MÁVAG a Vasgyárban játszik Nagyváraddal. Ősszel a DiMÁVAG saját pályáján verte meg a Nagy­váradot, most a NAC, a legjobb magyar csapat, ezt a vereséget sze­retné visszaadni. Ez nem is tarto­zik a lehetetlenségek közé. Május 21-én Kispesten játszik a Di­MÁVAG. Ellenfelétől a logikus kö­vetkeztetés szerint egy pontot meg­szerezhet. Május 28-án a vasgyári pályán a Gamma lesz az ellenfele. Ha minden jól megy, akkor ezt a mérkőzését megnyerheti a csapat. Június 4-én Újvidéken játszanak Ez is kemény mérkőzés lesz, a Di­MÁVAG utolsó mérkőzése. Ha min­ den szorul, akkor ezt a mérkőzését „kénytelen” lesz megnyerni a Di­­MÁVAG. Bizony elég szomorú vasárnapok elé­ nézhet a DiMÁVAG szurkoló tá­­bora. A csapat ha a bajnokság meg­kezdése előtt komolyan vette volna a mérkőzéseket, akkor már nem itt ávnának. A DiMÁVAG-nak a tabel­la közepén volna a helye és nem az utolsó helyeken. Reméljük, hogy vasárnaptól kezdve minden logikus következtetést megcáfol a csapat és nem lesz akadály előtte, bárkivel is kerüljön össze a pontszerzés tekin­tetében. SPORTHÍREK Levente labdarúgómérkőzések eredményei: Felsőzsolca—Hejőcsa­­ba 1:1 (0:0), Putnok—Sajókazu­va 3:0 (1:0). NB II. csapataink vasárnapi mér­kőzései. Miskolcon: Miskolci VSC— Losonci AFC, 3 órakor a népkerti sportpályán, Perecesen: Perecesi TK—Saly SE, 3 órakor, Gázgyár— M­­OVTK Budapesten. Csütörtökön kezdődik Magyaror­szág­ esévi kard egyéni bajnoksága. A Magyar Vívó Szövetség határoza­ta értelmében Magyarország elevi ■kard egyéni bajnoksága esüttönöt­ökön délután kezdődik a HTVK Váci­ utcai vívótermében. R­ÁDIÓ Péntek, április 28. BUDAPEST I. 6.00: üzen aa, otthon. 6.25: Ébresztő, reggeli ze­ne. 7.00: Hirek. 8.00: Hirek ide­gen nyelven. 8.35: Délelőtti mu­zsika. 10.00: Hirek. 10.10: A rá­­diózenek­ar műsorából. — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 11.15: Szórakoztató zene. 11.40: Egy nagy magyar minorista. — 12.00: Harangiszó. Himnusz. Utá­na: Rendőrzenekar. 12.40: Hirek. 13.20: Időjelzés. 13.30: Honvéde­­ink üzennek. 14.00: Balletzene. — 14.30: Hirek. 15.05: Guttenberg. György szalonzenekara. 15.45: Jó­sika Miklós. Emlékezés születésé­nek 150. évfordulóján. 16.00: A rádió hangverseny dobogóján. — 16.45: Hirek, időjelzés. 17.00: Né­met hallgatóinknak. 17.35: A falu rossza. Népszínmű 3 felv. Közben: Hirek. — Sportközlemények. — 20.00: Részlet Lászlóffy Margit április 13-i hangversenyéből. 20.30: Mindenkit érdekel. 20.45: Magyar zeneszerzők félórája. 21.15: Hang­­lemezújdonságok. 21.40: H.krek. — 22.10: Hirek idegen nyelven. — 22.40: Szórakoztató muzsika. — 23.45: Hirek. — BUDAPEST II. 17.30: Hirek idegen nyelven. 22.40 Ábrándok és dalok. KASSA. 11.40 Hirek idegen nyelven. 12.00: Déli harangszó. 15.45: Magyar nóták. 16.15: Szlovák hallgatóinknak. — 16.45: Időjelzés, hírek. 17.30: Hí­­­rek idegen nyelven. 17.30: A 21. honvéd gyalogezred zenekara. — 18.20: Híres felvidéki várak. esetén kérjük előfizetőin­ket, hogy úgy az új, mint a régi címüket tudassák a kiadóhivatallal (telefon: 17—12)

Next