Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)

1919-10-05 / 1. szám

2 Keresztény blokk — liberális blokk Politikai életünk legizgatóbb kér­dése ma kétségtelenül az, hogy a gombamódra felnövekedett pártok­nak mily irányú blokkban való koncentrálása járt sikerrel. Keresz­tény és liberális blokkok szerepel­nek a szőnyegen s a napi sajtó egyéni ízlésének és vágyainak meg­felelően biztatja a siker reményével hol az egyiket, hol a másikat. A pártok politikai harcát figye­lemmel, de bizonyos fájdalmas ér­zéssel kísérjük. Nem tudjuk, hogy vájjon ma az-e a legfontosabb, hogy ebben a megszűkített országban pártok és a pártok mögött tömegek egymással élet-halál harcot vívja­nak frázisokért, vagy talán el kel­lene jönnie az időnek, a­mikor minden átkos pártoskodást félre­téve megértjük egymást és váll­vetve építjük fel a durva kezekkel lerombolt családi tűzhelyeinket. Nem hisszük, hogy volna valaki ki ne érezné ma, hogy ezen a földön, melyet Magyarországnak hívnak és így fognak nevezni, más­képen is lehessen gondolkozni, élni és érezni, mint magyarul,­­ nem hisszük, hogy akadna oly ember, kiben a magyar fajszeretet lángja nem a legmagasabbra csapna fel, ki nem volna kész arra, hogy szó­val és tettel, gondolatával és egész érzésével ne azon fáradna és mun­­­kálkodnék, ne azt akarná és erre törekednék, hogy ebben az ország­ban minden a legkissebb porszem­től állami és nemzeti életünk leg­nagyobb intézményéig érzőn, forrón, melegen, igazán és becsületesen magyar legyen. Ebben megegyezünk valamennyien ebben nincs, nem lehet eltérés köztünk. Ebben a kérdésben oly egynek kell lennünk, hogy még az apagyilkos bűnét is elfeledjük és megbocsátani készek legyünk. És a másik ! ? Hisszük,­­ hogy minden becsületes érzésű magyar ebben is velünk érez. Magyarország a keresztény kul­túra alapjain épült fel, a keresztény erkölcsök tartották fenn annyi bal­szerencse s oly sok viszály közt s a történelem tanulsága szerint nemzetünk gyászos napjai össze­­forrvak azokkal az idegen törekvé­sekkel, melyek fajunk nemes er­kölcsi alapját aláásták. Nem lehet kétség az iránt, hogy Magyarország a megértő és min­dent átölelő krisztusi szeretet, a ke­resztény morál alapjain maradhat fenn. Ezt meg kell értenie mindenki­nek. Ez nem felekezetieskedés, ez nem antiszemitizmus, ez semmi bántó vagy jogsipró tendencia az ország keresztény többsége részé­ről. Magyarország keresztény ország volt ezer éven át és érezzük és tudjuk, hisszük és valljuk, hogy csak az igazi, tiszta, hitből fakadó és mindent átfogó szeretetben erős keresztény érz­és és az ebből fakadó keresztény kultúra lesz képes ha­zánkat a kulturnemzetek sorában fenntartani. Ez hitünk és meggyőződésünk és mások legkisebb sérelme nélkül e gondolatnak megvalósítása álmaink netovábbja. És meg vagyunk győződve arról is, hogy minden polgára e hazá­nak, ki a bolsevizmus átkos pusz­títását megszenvedte, azt megutálta, velünk érez, velünk gondolkozik és készséggel nyújtja felénk kezét a munkára. _ Nincs e hazának komoly munkás oszlopa nemzeti életünknek lehet blokkok és pártharcok fogják ki­férnia, ki ne érezné, hogy Magyar­ egyetlen bázisunk a jövőben, meríteni erőnket, hanem egyesült országot csak a keresztény kultúra És ha azt tudjuk, ha ez áthat erővel megyünk közös szenticélunk érerős faji érzése mentheti meg­ bennünket, ha hazánk sorsa őszintén — a nagy, egészséges és boldog nincs ki ne tudná, hogy e két szivünkön fekszik, nem politikai Magyarország felé. MAGYAR JÖVŐ Vasárnap, október 5. A keresztény nemzeti egyesülés pártja Huszár Károly miniszter nyilatkozata, Budapest, október 4. Tudósítónk jelentése szerint Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter ma egy újságíró előtt kijelentette, hogy a keresztény blokkban egyesült pártok fúziója befejezés előtt áll. A fuzionált pártok elnevezése keresztény nemzeti egyesülés pártja lesz. Apponyi visszautasítja a királypártiság gyanúját. Budapest, október 4. Gróf Apponyi Albert a Budapesten megjelenő "Szózat" szerkesztőségéhez politikai levelet intézett, amelyben megcáfolja azon hírt, mintha Magyarországon a ő vezetésével royalista párt volna alakulóban. »Ha akcióba lépnék is“ — mondja — »ezt semmiesetre sem tenném azzal a céllal, hogy az amúgy is túl sok pártot és széthúzó törekvéseket még egygyel szaporítsam, hanem csak azért, hogy a mi befolyásom még van, azt az erők tömörítésére használjam­. A református zsinat elhatározta, hogy a kormányt támogatja Budapest, október 4. A református egyetemes egyház Budapesten zsinatot tartott, amelyen bizalmas tárgyalások keretetében a bolsevizmust támogató tanárok, tanítók, lelkészek ügyeivel foglalkoztak s kimondot­ták, hogy ellenük legszigorúbb fegyelmi vizsgálatot indítanak, s a vétkeseket szigorú bünteték fogja érni. Beszéd tárgya volt a politikai állásfoglalás is. A hivatalos egyház nem idegenkedik a mai kormány támogatásától, de elvárja, hogy a kormány valláserkölcsös, nemzeti és keresztény legyen minden ténykedésében. a miskolci­ ev. jogakadémia. Az Eperjesről Miskolczra költö­zött ev. jogakadémia, amelynek márciusban a kommunista uralom megbénította , majd pedig egé­szen be is szüntette működését, most újból megnyitotta Miskolczon tantermeit az ifjúság számára. A beh­atások már megkezdődtek és szép eredménynyel folynak. Az előadások pedig okt. 15 én kez­dődnek meg. A vizsgákat okt. 5 -től fogják megtartani.­­ Az ifjúság és a miskolczi társadalom részéről megnyilvánuló élénk ér­deklődés is bizonyítja azt a kezdet­től fogva bennünk élt szilárd meg­győződésünket, hogy ha valamely város, úgy Miskolcz különösen predesztinálva van arra, hogy egy főiskola székhelye legyen. Ez már eddig is így volt. A miskolczi pezsgő kereskedelmi és ipari élet egy főiskola és az avval járó szellemi kultúr-levegő nélkül nagyon is egyoldalú lett volna. Miskolcz intéző körei és polgár­sága tehát méltán a jövőbe való és nagy előrelátásról tettek tanúságot, amikor mindenképen azon voltak, hogy egy főiskolát szerezzenek meg Miskolcznak. Magyarországnak mostani siral­mas helyzete mellett pedig a jogi szakoktatás úgyszólván teljesen meg van bénítva. A budapesti egyetem zárva, Pozsony, Debreczen, Pécs, Nagyvárad, Kassa megszállva, Eger és Sárospatak pedig nehezen küz­­ködik a léttel. — Tehát a valóság­ban Miskolcz lesz úgyszólván az egyedüli élő központja a jogi szak­képzésnek, amely — bármennyire előtérbe lépnek is a technikai s egyéb életpályák, — az emberi tudás és működés — még mindig nagyon sok ágában nyújt úgy a megélhetéshez sajátságos tudást és képesítést, mint pedig a külön és ezen kívül is abszolút értékkel bíró elméleti ismereteket is. Dr. Maléter István. Középisk­oláim­i túlzsúfoltsága. Sok gondot ad ez évben az is­kola azon szülőknek, akiknek fiaik középiskolába járnak. Már a nor­mális időkben is kevés volt Mis­kolczon a középiskola s most hogy a megszállott területekről megindult a tanulni vágyó magyar ifjak be­­özönlése, a legnagyobb akadályokba ütközik elhelyezésük. Az igazgatók mindent elkövet­nek, hogy a bajon segítsenek. Legnagyobb nehézségekkel küzd Miskolcz legnépesebb iskolája a katholikus főgimnázium, melynek 800 tanulóját a rendelkezésre álló gyönyörűen teljes kényelemmel fel­szerelt, óriási épülete is alig bírja befogadni. Eddig úgy állott a helyzet, hogy 50—60 tanuló helyszűke miatt ki fog maradni, de az ügy kedvező megoldást nyert azáltal, hogy a meglevő —­ bár zsúfolt osztályokba — újabb padokat helyeztet az igazgató. Nessl Alajos igazgató megnyug­tatott, hogy valószínűleg egy elő­jegyzett tanuló sem fog helyhiány miatt kimaradni az intézetből. Megkérdeztük az igazgatót, ho­gyan áll a fűtés ügye E tekintet­ben is megnyugtató választ kaptunk. Ugyanis eddig sem megfelelő mennyiségű szén beszerzésére nem volt kilátás, sem a beszerzéshez szükséges pénz nem állott rendel­kezésre. Dr. Máry Engelbert tank. főigazgató leleményességével azon­ban úgy látszik, ezt a nehézséget is meg fogja oldani. A helyzet je­lenleg az, hogy a kath. főgim­náziumban vagy egyáltalán nem, vagy csak rövid szénszünet lesz. Korona szálló miskolcz. Elsőrendű étterem, kávéház. Tulajdonos : BÖCZÖGŐ JÓZSEF

Next