Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)
1919-11-08 / 30. szám
Szombat, november 8. MAGYAR JÖVŐ A Kereskedelmi és Iparkamara felirata a miniszterhez. Az osztrák békeszerződés szövegét s a magyar szerződés tervezetét kérik — A miskolczi kamara részt kér az előkészítő munkából — A vidék szerepe igen jelentős — Memorandum a miniszterhez. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara az ország újjáépítő munkájából már eddig is kivette a részét és intenzív tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kereskedelmi és ipari életünk minden nagyobb rázkódtatás nélkül illeszkedett be a megújhodás miliőjébe. Elismerésre és tiszteletreméltó az a munkásság, melyet kifejtett s ma is egész ambícióval igyekszik arra, hogy a hatáskörében a legmeszszebbmenő eredményeket produkálja. Ma, amikor kereskedelmünket és iparunkat úgyszólván anyagi és erkölcsi hamvaiból kell újjáteremteni, óriási feladat várakozik a kereskedelmi és iparkamarákra. És ebben az óriási nemzeti érdekű munkában a kereskedelmi és iparkamarákat úgy az állam, mint a társadalom részéről a legmelegebb pártfogás illeti meg. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara újabban memorandumban fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben rámutatva azokra a nagy horderejű feladatokra, melyek a kamarákra a jelenben várakoznak, a miniszter támogatását kérte. Nevezetesen arra kérte az Iparkamara a minisztert, hogy utasítsa a Kereskedelmi Múzeumot, hogy az osztrák békeszerződés szövegét s a kötendő magyar békeszerződés tervezetét a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamarának megküldje s ezáltal módot nyújtson a miskolczi Kamarának arra, hogy ebben a munkában a budapesti Kamarának s a kereskedelmi miniszternek támogató segítségére legyen. Ki sem fejezhető, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara kérése menynyire jogos és méltányos, mert hisz ma kereskedelmi és ipari állapotaink züllöttségének tetőpontján mindenkinek van és lehet okos, praktikus és használható gondolata és Miskolcz, mely amúgy is kereskedelmi központ, ebben a tekintetben igen fontos szerepet játszhat. Meg vagyunk arról győződve, hogy a kereskedelmi miniszter a legnagyobb jóakaratával fogja kísérni a Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztését, mely szó szerint a következő : MINISZTER ÚR! Hozzánk jutott híradás szerint a Magyar Kereskedelmi Múzeum birtokában van az osztrák békeszerződés szövegének. E szöveg ismerete nagyfontosságú érdeke volna a közgazdasági érdekképviseleteknek, egyfelől Ausztriához való múltbani kapcsolatunk folytán, másfelől a jövőre való tekintettel, melynek gazdasági alakulata meg nem ítélhető és nem mérlegelhető a velünk szomszédos államterületek nemzetközi helyzetének ismerete nélkül. Különösen nem tudunk érdembevágóan és a magyar közgazdasági érdekek a kereskedelem, ipar közlekedés, pénzügyi helyzet, nézőpontjából foglalkozni sorsdöntő kérdésekkel s nem tudunk javaslatokat terjeszteni Nagyméltóságod elé kerületünk kibontakozási irányelveire nézve, ha nem tudjuk, minő határokat és irányt szabott a békeszerződés Ausztriának, mint velünk eddig szoros érdekkapcsolatban álló szerződéses államnak. Ennek átgondolása késztet arra, hogy azon kérelemmel forduljunk Nagyméltóságodhoz, méltóztassék a Kereskedelmi Múzeumot utasítani, hogy az osztrák békeszerződés szövegét bizalmas használatra sürgősen juttassa kezeinkhez. Egyben egy másik kérelmet terjesztünk elő A kül- és belpolitikai viszonyok rendezésével párhuzamosan és illetve azzal legszorosabb összefüggésben a gazdasági kérdések, jelesül az új Magyarország gazdasági jövője is döntés alatt áll. Nem kell Nagyméltóságod előtt külön hangsúlyoznunk, hogy kerületünk közgazdasági közvéleménye türelmetlenül és joggal várja, hogy a kereskedelmet, ipart, közlekedést és pénzügyeket rendező, akár ideiglenes, akár végleges egyezmények, illetve szerződések tartalmát megismerhesse. E megismerés, és annak nyomán kerületünk gazdasági érdekeinek a lehetőségig való érvényesítése bizonnyal csak nagy előnyére válhat nagy ügyünknek. Hírlapi közlések szerint a budapesti Kamara már felszólítást nyert volna a békeszerződések gazdasági anyagának előkészítésére. Az előkészítői munkálatokból Kamaránk is ki akarja venni részét, mert a kamarák gazdaságpolitikai tevékenységének legfontosabb frázisa épen a jelen időkbe esik. És ha a vidéki kamaráknak közreműködése az újjáalkotás alapozó munkájánál nem vétetik igénybe, tartunk tőle, hogy a vidéki kereskedelem és ipar helyzetét, várakozását, óhajait legalaposabban ismerő tényezők mellőzése nagy gazdasági érdekeink óriási hátrányával fog járni. Ez aggodalom késztet bennünket arra, hogy felkérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetét is rrgalmas használatra rendelkezésünkre bocsátani, hogy kerületünk érdekeltségével folytatandó beható tárgyalások után megfelelő javaslatokat terjeszthessünk Nagyméltóságod elé. Nagyméltóságod beköszöntő leiratában meleg előzékenységgel hívta fel kamaránkat kereskedelempolitikai közremunkálásra. Csak e felhívásnak teszünk eleget, midőn a jelen és jövő legfontosabb konkrét kérdésében ajánljuk fel lelkes közremunkálásunkat. Miskolcz, 1919. november 6. Kereskedelmi és Iparkamara. Neumann Adolf, Wittich Andor, alelnök. titkár. Ezrek készülnek kivándorolni Magyarországból . Ausztráliai pénzcsoportok támogatnák a kivándorlást. — Eredményes külföldi akció gazdasági életünk fellendítésére. — Az antant nem függesztette még fel a bevándorlási tilalmat. — Mozgalom a kivándorlás megakadályozására. Pár nap előtt egyik táviratunk hírt adott arról, hogy több ezer magyar honos állampolgár — javarészt az értelmiségből — rövidesen kivándorolni készül Ausztráliába. A hír szerint a kivándorlás 20 ezres turnusokban már január - februárban megkezdődnék. A távirati jelentés, mely érthető érthető érdeklődést váltott ki mindenfelé, arra késztetett, hogy illetékes helyeken meggyőződést szerezzünk arra nézve, igazak-e a hírek? Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ily irányú tendenciáktényleg tapasztalhatók voltak s bizonyos körökben ma is fennállnak. Ausztrália, mely ma néptelen, kiaknázatlan és természeti kincsekben gazdag,természetszerűen pártfogolna minden gondolatot és minden törekvést, mely számára munkásbeözönlést eredményezne. Az is bizonyos, hogy a külföldi tőke, mely a háború alatt megfelelő módon elhelyezkedni nem tudott, teljes erejükkel ajánlják fel anyagi támogatásukat a munkástömegeknek. Ezzel szemben azonban kétségtelen tény az is, hogy mindezideig se Ausztrália, se az angol tőke egyetlen pozitív lépést nem tett a kivándorlás elősegítésére. A jelek szerint e tekintetben úgylátszik inkább ismét emberspekuláció forog szóban, amire már most felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét, mert hisz ezek a kivándorlási ügynökök az egész országot behálózzák. Ellenben a legkomolyabb formában szó van annak a tervnek a megvalósításáról, mely már a háború előtt foglalkoztatta illetékes köreinket. Ausztrália ugyanis már a háború előtt módot keresett arra, hogy Magyarországgal kereskedelmi összeköttetést létesítsen oly árukra, melyek gazdasági életünket és helyzetünket vannak összefüggésben. Ezt a kereskedelmi nexust Ausztrália hajlandó — híreink szerint — most is keresni. Úgy hisszük, hogy ezt a gondolatot nem szabad elejteni. Ma a munkanélküliek százezrei követelnek kenyeret, fűtőanyagot, megélhetést. Az éhező és kiáltó százezreknek itthon, a haza határain belül adjunk megélhetést. Az új ausztráliai összeköttetés nem abban kell hogy megnyilatkozzék, hogy innen minél nagyobb tömegek vándoroljanak ki, hanem abban, hogy a magyar közélelmezési viszonyok szanálására ezt a nagyjelentőségű kereskedelmi nexust kiépíthessük. Tehát Magyarország is, egyedül Ausztrália dúsgazdag készleteiül várhat segítséget. Eddig még semmiféle tárgyalás ebben a dologban nem történt, de ennek dacára angol körök támogatásával már megalakulófélben van 25 millió korona alaptőkével egy társaság, melynek feladata lesz a Magyarország és Ausztrália közötti export, illetve import kérdését sikerre vezetni. Magyarország megmentéséről van szó. Az ausztráliai kormány a létesítendő társaságot minden tekintetben a legmeszebbmenő módon támogatni fogja. A magyar kormány és a magyar érdekeltségek minden lépést tegyenek meg arra, hogy ebben a fontos kérdésben dűlőre jussunk s ezzel megoldjuk nemcsak a kivándorlást, de a munkanélküliség fontos kérdését. Román királyi térparancsnokság. Hirdetmény. 1. Az összes eddigi miskolczi román parancsnokságok által kiállítottszabad mozgás a város területén zárórán túl, szabad belépés a térparancsnokságra, szabad utazás Borsod vármegye területén, requirálási, lómentesítési esetleg vadászfegyverviselési) igazolványok a mai nappal érvényüket vesztik. Új igazolványok csakis a régiek beszolgáltatása ellenében és csak az új térparancsnok aláírásával érvényesek. 2. A nyilvános helységek zárórája pontosan fél 11 óra. Az utcán tartózkodni csak este 11 óráig szabad. Úgy a polgári, mint az összes katonai személyek (tisztek és legénység) csak zárórán túl engedélyezett kimaradási engedéllyel tartózkodhatnak az utcán. Irányadó a vasúti idő. Az új (rózsaszínű) kimaradási engedélyek és az új térparancsnok aláírása kötelezők. Ezen intézkedések megszegőit személyileg és vagyonilag teszem felelőssé. Miskolcz, 1919 november 9-én. Locot. Czerkowszki, román kir. térparancsnok. St. Colonel Stankov, román kir. városparancsnok. Hirdetmény. Az összes Miskolczon tartózkodó tisztek kivétel nélkül (ténylegesek, tartalékosok, népfelkelők, vagy szolgálaton kívüliek, szolgálatot teljesítenek-e vagy sem, szolgáltak-e a vörös vagy nemzeti hadseregben vagy nem) az akövetkező sorrendben tartoznak jelentkezni a román királyi térparancsnokságon (Kossuth utca 5). 1919. XI. 8-án szombaton A-tól — H-ig d. u. 3—6-ig. —Vasárnap I- től — N ig de 8 —12-ig. 10 én hétfőn M-től — R-ig d. u. 3—6-ig. II- én kedden S-től — Z-ig d. u. 3 — 6-ig. A jelentkezés szerdán, f. hó 12-én a fenti betűsorrendben tovább folytatódik, úgy hogy minden tiszt kivétel nélkül minden negyedik napon köteles jelentkezni. Helyettesítésnek helye csak nagyon indokolt esetben van. A jelentkezések elmulasztása a legsúlyosabb következményeket fogja maga után vonni. Miskolcz, 1919. november 8-án. Locot Czerkawski rom. kir. térparancsnok. St. Colonell Stankov rom. kir. városparancsnok. Ukrajna Denikin ellen Bécs, november 7. Kopenhágából jelentik . Dr. Leviczky Demeter az ukrajnai diplomáciai misszió feje október hó 14 én a dán külügyminisztérium előtt hivatalosan bejelentette, hogy az ukrán népköztársaság hadat üzen Denikinnek. A szerb parancsnokság levettette Baján a magyar cégtáblákat Szeged, november 7. Bajáról jelentik, hogy az ottani szerb parancsnokság levetette a városban található összes cégtáblákat és ferrásokat, egyúttal felszólította a kereskedőket és iparosokat, hogy jövőben csakis szerb nyelvű felírásokat szabad alkalmazni.