Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)
1919-10-10 / 5. szám
2 MAGYAR JÖVŐ Péntek, október 10 Gróf Andrássy Gyula nyilatkozata. Eltéli a hatalomért való küzdelmet — Van-e zsidókérdés ? — A régi képviselőházat nem lehet összehívni — Magyar kultúrát Politikai és társadalmi körökben feltűnést keltett az a cikk, amely az „Új Nemzedék" hasábjain a tegnapi napon megjelent. A magyar politikai életnek egy kimagasló alakja, gróf Andrássy Gyula, egy interviu keretében hozzászólt a mai helyzethez és több jelenleg szőnyegen forgó fontos tárgyhoz. Az interviu kétségtelenül egyik legértékesebb politikusunkat szólaltatta meg, aki a mai politikai és társadalmi kérdéseket történetfilozus szempontjából elbírálva, rendkívül érdekesen világította meg. Az adott válaszai igazolják azoknak a törekvéseit, akik a nemzeti erők egyesítésén vélik a jövő Magyarországot felépíteni. Az intervjúban a mai politika feladatáról beszélt Abban látja ezt kimeríteni, ha azokat a férfiakat, akik a hatalmat tényleg gyakorolják, tanácssal és befolyással jó útra tereljük. Ne a hatalomért küzdjünk, hanem törekedjünk összeműködni, hogy a hatalom jó irányban gyakoroltassék. Hosszasabban foglalkozik a zsidó kérdéssel. Megállapítja, hogy a zsidókérdés igenis megvan, az elől nem lehet elzárkózni. Kétségtelen tényként vonja le, hogy a nemzet tekintélyes nagy része teljesen elfordult a zsidóságtól, mióta látta, hogy a nemzetietlen, felforgató áramlatok milyen erőt merítettek a zsidóságból. Felháborították a nemzetet különösen, mert érezte, milyen jól bánt a zsidókkal, mennyi jogot adott nekik s hogy ezért méltán elvárhatta volna, hogy sokkal nagyobb hányada a zsidóságnak maradjon hű a nemzeti eszmékhez, mint ahogy megtörtént. A régi képviselőház összehívásának kérdésében, ellenzi ezt a tervet. Nem tartja hasznosnak, ha a régi politikai irány újból feltámaszkodnék. Károsnak tartaná ezt, mert izgatná a munkásságot, hogy ez a parlament megint a nemzet nevében akar beszélni, amelynek összeállításából a munkásság ki volt zárva. Majd a jövő fejlődés alapjairól beszél, feltétlenül szükségesnek tartja, hogy Magyarország magyar maradjon, magyar kultúrájában, értelmeiben, lelki időben. Szükségesnek tartja, hogy ápoljuk más országokkal a jó viszonyt, akik minket megbecsülve lehetővé teszik, hogy a gazdasági kapcsolatokat létrehozzuk és annak fennmaradását biztosítsuk. Az intervjút ezzel fejezi be: - Nagyon meggyöngültünk, a világháborúnak talán mi látjuk a legnagyobb kárát, de azért ne veszítsük el önérzetünket, ha belsőleg konszolidálódunk és jogos érdekeinket a világbéke érdekeivel megtudjuk egyeztetni, olyan tényezők maradunk, amellyel számolni kell mindenkinek, aki a mi közelünkben él, olyan helytelenséget csinálni, olyan rendetlenséget csinálni, ami anynyira hasonlított a másholez időben dúlt kommunizmushoz, mint egyik tojás a másikhoz ? ! Sokat gondolkoztam a dolgon s most már azt hiszem, hogy rájöttem a dolog nyitjára Én már sejtem, hogy "kik voltak : Tarnay Gyula, Melczer László, Görgey László, Vadnay László és még egy pár hasonlóan gyanús ember, akik, hiszen tudjuk, hogy hetekig a diktatúra ellátásában és rabkosztján éltek. Majdnem bizonyos, hogy ők voltak a kommunisták ! Szy. Ki voit Miskolczon kommunista? Jelige : „Nagypénteken mossa holló a fiát." A legszomorubb magyar március istenverte huszonegyedik napjának hatása csak másnap kezdett Miskolczon észlelhetővé válni. Kibújtak a vörös zászlók az épületek ormain, kivirítottak a vörös kokárdák a gomblyukakban, sűrün termettek a vörös karszallagok, kalapokon és sapkákon vörös szallagok, vörös gombok bőven voltak láthatók. Jöttek a kedves kommunista írások , újságok, plakátok, rendeletek és parancsok, amiktől sokszor megállott a szívünk verése, azután elvették az ékszereinket, az értékpapírjainkat, pénzünket, elvették az üzleteket, az árukat az üzletekből, kidobtak bennünket a lakásainkból, elvették az íróasztalainkat, az írógépeinket, szép macskakarmolású aláírással tudtul adták, hogy aház, amit verejtékes munkával magunk vagy apáink megszereztünk, nem a mienk többé tessék a nekünk meghagyott egy-két szobáért, de azonnal házbért fizetni, jöttek a házkutatások, elfogatások, jöttek a bebörtönözések, elhurcolások, halálos ítéletek, a környéken gyilkosságok, ártatlan, becsületes embereknek, szép szelíd fiatal asszonynak a lemészárlása, amit a kutya sem kért számon a gyilkosoktól, jött, itt volt minden rémség, minden szörnyűség, minden gazság, amit kommunizmus név alatt tanultunk megismerni Ki volt az, aki Miskolczon mindezeket intézte, ki volt itt a kommunizmus vezető embere, ki volt a segítőtársa, ki volt a támogatója, kik voltak azok, akikre támaszkodott akik a hívei voltak, ki volt Miskolczon kommunista ? »Hát ki volt?" kérdem egy népbiztos sajátosan zengzetes magyarságával, mert hiszen aranyért sem akad a kérdésre jelentkező, sőt hangosan és erélyesen tiltakozik alaptalan ráfogás ellen mindenki. Itt senki nem volt kommunista. Tiltakoznak a vörös kokárdások, gombosok, kar és fejszalagosok. Tiltakoznak az egykor oly hangos bizalmiak, főbizalmiak és vezérbizalmiak, tiltakoznak a termelési és nem termelési biztosok, főbirsok és főmegbízottak, tiltakoznak a vörös népgyűlések szónokai, a vörös újságok cikkírói, a vörösőrök parancsnokai, halljuk, hogy nem volt kommunista se Palágyi, se Grossmann Zsiga, se Reisinger, se Malasits, — bizonyára felháborodással utasítja vissza az ilyen rágalmat Kenderes is, egyik sem, egyetlen egy sem volt közülük kommunista. De hiszen itt Miskolczon egy akkorka kommunistát sem lehet fogni, mint a kis ujjam ! Hát hogy lehetett itt akkor kommunizmus ? ! Pedig volt, mert magam már zavarban lévén ez iránt, többeket megkérdeztem, — mindenki azt mondja, hogy volt ! Hát ki csinálta itt a kommunizmust? Ki bocsátotta ki a „parancsokat", ki vette itt el az emberek vagyonát, ki irta itt azokat a vad, gonosz újságcikkeket ? Ha senki, de egy lélek híve nem volt, egy ici pici kis támogatója nem volt itt a kommunizmusnak, hogy mertek azok a végül is ismeretlenül maradt csúnya kommunista fiúk ebben a tiszta demokratikus, kommunistaellenes, ártatlan, szűzfehér városban нвапнв 18ввниа»я Küldöttség József főhercegnél Polgári pártvezérek a főherceg intervencióját kérik Budapest, október 9. Tegnap az esti órákban néhány politikus felkereste József főherceget és arra kérték, hogy a gyors kibontakozás érdekében érvényesítse befolyását Friedrichnél és hasson oda, hogy a koalíciós kabinet mielőbb megalakuljon. m A belügyminiszter rendelete a letartóztatások ügyében Kihallgatás nélkül senkit nem lehet fogva tartani A belügyminiszter rendeletet intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez a rendőrhatóságok által őrizetbe vett egyének perrendszerű kihallgatása és letartóztatása tárgyában. A rendelet lényege az, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot hogy az előállított egyének kihallgatás és perrendszerű határozat nélkül fogva tartassanak. Lovász átudott a Friedrich-féle puccsról A „Virradat“ szerdai száma terjedelmes cikkben számol be arról, hogy az augusztus 6-iki ellenforradalom Lovászy hozzájárulásával történt. Friedrich előzetesen közölte Peidl-ék eltávolítását és József főherceg kormányzóvá tételének tervét. Lovászy helyeselte Friedrich szándékait. Összeírják a tiszteket Román hirdetmény. Miscolt la 8 octombrie 1919. Numarul ord. 39. Incunostintare. Cu incepere de azi sa va faca recentamantul ofiterirlor savi au facut sparte din armata imperiala — regala austro-ungara, din armata rotie sau din armata national ungara in organizare si cari sa gasel stabiliti de prezent in Miscolt si imprejurimi sau sant numai in trecere. In zilele si orele indicate sa vor prezenta toti ofitarii, fie ca faz parte din politia nulitara locale de sub ordinele delui maior Szabó (inainte d. colonel Szatmáry fie ca fáz parte din jandarmaria judetului de subordineie dini colonel Török, fie ca sant faza ocupatie actuala militara proveniti din zandule armatie austro ungare, armatie rosu sau armatei nationale ungare, activi sau de rezerva sau imparati din captivitate. Toti acestia sa vor prezenta la Comanda Garnizoani fontana din Miscolt Strada Kossuth-nr. 5 — la biroul Du Maior Ottlik, care cu aceasta ocazie le va face si anunte commncncari din partea autor tatilor romane militare. Prezentarile sa vor face in chipul urmator : Miercuri 8-X, ora 2+6 p. m. : capitanie, Jui 9-X, ora 8 — 12 a. m. : locotenantu, Jói 9 X óra 2-6 p. m. : sublocotenantu' Vineri 10 - X. óra 8 — 12 a. m. : stegaru si clevic pilot Comandantul Sectorului Miskolc CapitanOrasanu Alexandras mp. 1919. október 8. 39 sz. parancs. Hirdetmény. A mai nappal megkezdődik a tisztek összeírása és ellenőrzése. Mégpedig összeírva és ellenőrizve lesznek az összes tisztek, akik a volt cs. és kir. osztrák-magyar, a Vörös, vagy pedig a jelenlegi szervezkedő magyar nemzeti hadseregben szolgáltak, illetve szolgálnak és jelenleg Miskolcon és környékén állandóan vagy csak átmenetben is tartózkodnak. A jelzett, illetve a majd jelzendő napokban és órákban megjelenni tartoznak mindazok a tiszt urak, kik a helybeli Katonai Rendőrségben szolgálnak Szabó őrnagy úr parancsnoksága alatt (azelőtt Szatmáry ezredes úr). Továbbá megjelenni kötelesek azok a tisztek, akik a Török ezredes úr parancsnoksága alatt a vármegyei csendőrségben szolgálnak. Akár az osztrák-magyar, akár a vörös, akár a jelenlegi magyar nemzeti hadseregben szolgáltak, illetve szolgálnak, akár hadifogságból tértek vissza, akár tényleges, akár tartalékos tisztek, mind megjelenni kötelesek a román kir. miskolci Helyőrség parancsnokságánál Kossuth u. 5. (öt) szám alatt — az Ottlik őrnagy ur hivatalos helyiségében — aki ez alkalommal a román katonai hatóság egyes közölni valóját is tudomásul fogja hozni. A megjelenések, illetve jelentkezések a következők: 1919. október 8-án d. u. 2-6-ig a százados urak, 9 én d. e. 8 12 óráig a főhadnagy urak, 9-én d. u 2-6 ig a hadnagy urak október 10-én d. e . 12 ig az alhadnagy, illetve zászlósok. A miskolci román kir hadtápparancsnoka : Orasanu Alexandra s. k. törzstisztjelölt, százados.