Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)

1919-12-03 / 51. szám

Szerda, december 3 MAGYAR JÖVŐ Polgárőrség Polgárőrségtől szolgálattételre je­lentkezni tartoznak a városháza kis tanácstermében . December 2-án, kedden d. u. 7 órakor a 3. századbeliek közül a 401—500 sz. igazolvány­nyal ellá­tottak. December 2 án kedden éjjel fél 12 órakor 2­3 századbeliek közül 301 — 600 sz. igazolványnyal ellá­tottak. December 3-án, szerdán, d u. 7 órakor a 4. századbeliek közül a §01—680 sz. ig ellátottak. December 3 án, szerdán éjjel fél 12 órakor a 4. századbeliek közül a 631—800 sz igazolvány­nyal el­látottak. December 4-én, csütörtökön d. u. 7 órakor az 5. századbeliek közül 901—900 sz. ig.-al ellátottak. December 4 én, csütörtökön éjjel Sél 12 órakor az 5. századbeliek közül a 901—1000 sz. ig.-al ellá­tottak. December 5 én, pénteken d.­­ 7 órakor a 6. századbeliek közül az 1001—1100 sz. ig.-al ellátottak. December 5-én, pénteken éjjel Sél 12 órakor a 6 századbeliek ko­­m­ az 1101 —1200 ig. sz­ig.-al el­látottak. Szabó őrnagy, városparancsnok. ngyil­­ossági szerelmi bánat miatt. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este fél 10 óra tájban Bornstein Miksa 25 éves orosz fogoly menyasszonyá­nak a Győri kapuban lévő lakásán öngyilkos kísérletet követett el. Zsebkésével mellbe szúrta magát. Az esetről értesítették Glos Iván ügyeletes rendőrtisztviselőt, ki Bo­rn­steint a­ helyszínen kihallgatta. Ön­gyilkossága okául szerelmi bánatot vallott be. Könnyebb természetű sérülésével az Erzsébet kórházba szállították. Karácsonyi vásár ■ а в so­miogymkárely EZELŐTT MERÉNYI LAJOS Ajánlja dúsan felszerelt fűszeráru keres­kedését valamint tisztán kezelt asztali-, pecsenye-, asszú- és vörös borait. Szabó, Kuchta és Ferencz szűcsök Palóczy utca I. szám alatt. Horánszky Lajos villanyerőre berendezett külön­legességi kolbászatui üzem Szirma­ utca 85. szám alatt. Hölgyfodrászat, manikűr, hajfestés Bernhard Elsa Kazinczi­ utca 10. sz. Vöneki-ház. ASTORIA BAR KOSSUTH UTCA­I SZÁM Színház után hideg vacsora. ,_i _r—Ti_i—-.| ie~r I I _r—Щ|^|-гиа/ме_г~ч SZÍNHÁZ. agg Szerda: Bizáncz. Csütörtök : Nagymama. (Disz­­előadás.) Péntek: Ocskay brigadéros. Szombat délután : Bor , este : Obsitos. Meglett a kormány meghívása a béketárgyalásra Páris, december 2. (Szikratávirat.) A szövetségesek legfőbb tanácsa hétfőn délelőtt a francia külügyminisztériumban ülést tartott, melyen Clemenceau elnökölt. A legfőbb tanács meghallgatta Clerk részletes beszámolóját Budapesten végzett munkájáról­ A beszámoló alapján a legfőbb tanács elhatározta, hogy a Huszár-kormányt meghívja a béketárgyalásra. Budapest, december 2. Bandholz amerikai hadseregbeli tábornok, a budapesti szövetségközi katonai misszió főnöke ma hivata­losan felhívta a kormányt, hogy meghatalmazott képviselőit küldje el Neuille be, ahol az antant kép­viselőivel azonnal megkezdhetik a békekötésre vonatkozó tárgyalá­sokat. Három vagyon hagymát rendelt a város Intézkedések a zöldséguzsora letörésére (Saját tudósítónktól.) A zöldség­neműek között legégetőbb hiányát a veres- és fokhagymának érezzük. Hagymatermő vidék közelünkben nincs, a szállítás bonyolultsága pedig nagymértékben nehezíti ellá­tásunkat. Ami kevés mennyiség a vidékről Miskolczra kerül, a tánco­sok összevásárolják és uzsora áron tovább üzérkednek vele. A múlt napokban már 30 koronáért árusí­tották a lelketlen kufárok, úgy hogy, a város elérkezettnek látta az időt a beavatkozásra. A városi közélelmezési ügyosztály vezetője, Csontha Dezső tanácsnok ugyanis ajánlatot kapott 3 vagyon hagymának 12 — 13 koronás egység­áron történő szállítására. A városi tanács tegnap elfogadta az ajánlatot és haladéktalanul érint­kezésbe lép a hagyma leszállítása iránt. Hatósági kiárusítás útján ke­rül forgalomba, mérsékelt áron, úgy, hogy szükségletét mindenki bőségesen fedezheti. A terroristák a bíróság előtt Nyolcadik nap Budapest, dec. 2. A terroristák mai tárgyalását 9 órakor nyitotta meg az elnök Első tanú Bánky László volt. Elmondta, hogy az Eskü téren 24 idén este a 6. számú ház előtt lövéseket hallott. Kövér három társával egy fiatal­embert hozott le a házból, akit a kapuban többször fejbevágták és rohamkéseikkel kétszer beleszúrtak. A második szúrás után Madarász fel akart emelkedni, mire Loki szu­ronyával beleszúrt. Elnök: Mi volt az utasításuk akkor este ? — Az, hogy ahol világosságot látunk, oltassuk el. Más parancsot nem kaptunk. Ezután Hovecsek Márton ház­mester elmondta, hogy a terroristák hosszas káromkodás és veszekedés után beléptek Madarász szobájába, aki bevallotta, hogy égett a lám­pája, mert tanult. Kövér már ott le akarta szúrni Madarászt. Lemenetel­­kor Kövér kérdezte Madarászt, mi volt a háború alatt. Azt felelte: tiszt. Elnök : Kövér a kapuban mit mondott ? Tanú : Nézzétek a gazembert, rám lőtt az emeletről. Tiszt volt, de tiszt is lesz belőle ! Elnök: Észrevette, hogy Kövér részeg volt ? Tanú: nem vettem észre. Ezutén kihallgatták Gál Gyula kereskedőt, Madarász volt házigaz­dáját, Rosenfeld Ármin fogtechni­kust, aki látta a gyilkosság elköve­tését. Ott volt a közelben, Lőbl rárivallt : Ez volt a hatodik ! Erre megijedt, hogy vele is végeznek. Suta Dániel altiszt tanúja volt Madarász elhurcolásának. Azt vallja, húsz szúrást kapott Madarász. Max­hoz hasonló terrorista még egyszer beleszúrt szuronyával, amikor a kocsin vitték. Néhány lényegtelen tanúvallomás után a megbilincselt Korvin Ottót hozták be az elnök rendeletére, a közönség zúgolódása és szitkozódása között. A nyomozásra nézve hall­gatták ki. Lényegtelen vallomás után Szigeti Gusztáv meggyilkolási ügye került sorra. Váry főállamügyész Csömör Gá­bor gyilkoság és rablással vádolja, amit az által követett el, hogy Szi­geti Gusztáv kereskedőt, két szö­késben levő társa felbujtására, Vesz­prémből a Balaton partjára vitte, ott megölte s a nála talált tizenkétezer koronát magához vette. — Bűnösnek érzi magát? — A gyilkosságban igen, de a rablásban nem. — Ki adta a parancsot erre a ki­végzésre ? — Pervangel terrorista adta át, hogy vigyem a Balaton partjára, mert veszedelmes ellenforradalmán Mikor Balatonkenesét elhagytuk, a kocsis hátrakötötte Szigeti kezét. — De ezt maga parancsolta ! — Igen, én mondtam neki. Ami­kor a parthoz értünk s bementünk a vízbe, Szigeti azt kérdezte, nem lehetne-e megszökni. Én azt kér­deztem, tud-e olyan helyet, hol mind­ketten biztonságban leszünk. Ő nem tudott. Arra kért, hogyha meg kell halnia, végezzünk vele mielőbb, hogy ne kínlódjék. Elnök : Persze, most már követ rakott a nyakára. Csömör: Akkor kétszer rálőttem, de több lövéssel zajt ütni nem mer­tem, hát a roham­késemet döftem bele. Elnök : Tizenkétszer nyomta bele. Na és mit csinált azután. Levágta a fülét. Csömör : Csak egy darabot, mert kellett bizonyítéknak. Elmondja azután, hogy a gyil­kosság után parancsnokától 5000 korona jutalmat kapott, de nemso­kára letartóztatták Pervangerrel együtt és akkor a pénzt elvették tőle. Az elnök 2 órakor a tárgyalást felfüggesztette. Holnap Ferry csend­­őraltábornagy és Borhy csendőr­ezredes meggyilkolásának ügyét tárgyalják. 5 Az evangélikus egy­ház gyű­lése. November 30-án gyűlést tartott az evang. egyház presbitériuma. Ünnepléssé tette a gyűlést a tiszai evang egyházkerület jogakadémiájá­nak, mely a cseh megszállás folytán Eperjesről eltávozni kényszerült s Miskolczra költözött, az egyháztanács részéről történt üdvözlése A népes gyűlésen megjelent dr. Mikler Ká­roly dékán vezetésével a jogaka­démia tanári kara. Duszik Lajos lelkész, mint az egyház egyik elnöke meleg szavakkal köszöntötte az illusztris tanári testületet, mely fel­­becsülhetetlen intelligences erejével nagy értéket jelent az egyházra és Miskolcz társadalmára. Rámutatott a valláserkölcsi világnézet fejleszté­sének szükségére a jogásznemzedék nevelésénél. Majd rámutat az evan­gélikus egyház speciális felekezeti szerepére: ennek az egyháznak az a modern feladata, hogy az észszel hivő lelkeket toborozza zászlaja alá, hogy a hit és tudás között hidat verjen, hogy az istentagadás kultur­­betegségéből kigyógyítsa műveit, a szélesebb látkörű lelkeket. E mun­kára munkatársakul hívja fel a jog­­akadémia tanárait s testvéri szere­tettel, az együttérző hazafias lélek melegével üdvözli. Dr. Mikler Károly válaszában rá­mutatott arra, hogy az eperjesi kol­légiumot megalapító felsőmagyar­országi rendek már az alapításnál — 1665-ben — kimondották, hogy ha a magyar viszonyok olyan elto­lódást fognának szenvedni, hogy az eperjesi kollégium nemzeti szelleme nem maradhatna meg, egy oly felső magyarországi városba telepíttessék, mely méltó keretül szolgálhatna. Miskolcznál megfelelőbb nincs, no­ha több város tárt karokkal fogadná. Együtt akarunk — úgymond — e fejlődő, szép város érdekében, a hazai jogtudomány szolgálatában az ev. egyházzal működni, mert ennek is éltető eleme a szabadság, a jog pedig semmivel sem foglal­kozik annyit, mint a szabadsággal. Soha sem volt olyan szép feladata a jogtudomány művelőinek, mint most. Ez a történeti pillanat meg­adja a lehetőséget, hogy a jogrend intézményét azokon a pilléreken építhesse tovább, amelyekre a nem­zeti királyok idejében helyezkedett. A mélyen szántó beszéd felemelt hatást tett­ az egyháztanácsra s az érdeklődő hivekre, kik élénk éljen­zéssel fogadták Lippai Béla egy­­háztanácsosnak az ő eperjesi diák­reminiszcenciával előterjesztett in­dítványát, mely szerint az egyház közgyűlése elé olyan irányú javaslat terjesztendő, hogy a jogtanárok együttesen az egyház tiszteletbeli tanácsosaivá választandók. Ezután az egyháztanács folyó ügyeket tárgyalt. Ünnepies részlete volt egyébként az ülésnek az új egyháztanácsosok, így György László, Ottlik Árpád, Szitniczky Sámuel eskütétele, kikhez a lelkész-elnök szívből fakadt buzdító beszédet in­tézett. Nagyobb jelentőségű tárgya volt a tanácskozásnak az egyház épületeinek a vihar által okozott megrongálásával felmerült tatarozás kérdése. A tízezer koronát meghaladó kár részbeni törlesztésére kénytelen az egyház az okt. 31-i hangverseny jövedelmét fordítani. A lelkész egyébként a kultuszminiszterhez fel­­terjesztést intéz a hasonló helyzetű erkölcsi testületek, mint háztulajdo­nosok érdekeinek védelmére.

Next