Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-01-04 / 4. szám

2 М А О V A S J Ö V Ő Vasárnap, január 4. A kisgazdák naggyű­lése Miskolczon Rubinek miniszter a kisgazdák gyűlésén A nagy­gyűlés lefolyása • Szervezkedik a kisgazda társadalom Borsod, Abauj, Zemplén és Gömör vármegye kisgazdái jöttek össze teg­nap Miskolczon, hogy szervezkedé­süknek kifelé is jelét adják s hogy a kisgazda társadalom vezéreivel szem­ben bizalmukat fejezzék ki. Ebben a pillanatban, amikor az imponálóan nagyméretű s lelkes hangú kisgazda gyűlésnek momentán hatása alatt állunk, csodás színben bontakozik ki előttünk a jövő Magyarország képe. A magyar földmíves és kisgazda társadalom szervezkedését örömmel köszöntjük és nem látunk benne semmi veszedelmet, hogy a föld­műves nép a hatalom gyeplőit kezé­ben akarja tartani. Éppen a magyar földműves és kisgazda társadalom volt a múltban az az aszály, mely nehéz küzdelmek és áldozatok árán hű maradt ke­resztény magyarságához s azt is el kell ismernünk, hogy a magyar földműves társadalom becsületes konzervativizmusán tört meg a pro­letárdiktatúra. És amikor mi ezt valljuk, remél­jük azt is, hogy az a kisgazda társadalom nem fog visszaélni szer­zett hatalmával s nem osztály, vagy egyeduralmat akar, csak a jobb jövő biztosítékait akarja megrögzíteni. Ebben a hangulatban folyt le a mai földműves naggyűlés, melyen megjelent Budapestről Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, Mayer János államtitkár, Herczeg Sándor volt orsz. képv­selő, Balla Aladár a volt szegedi kormány tagja stb Nagyatádi Szabó István és sokoró­­pátkai Szabó István miniszterek, kik dunántúli körúton voltak, a vo­natok óriási késései miatt nem je­lenhettek meg a naggyűlésen. A kisgazdák érkezése Már a kora reggeli órákban érez­hető volt a város pezsdültebb élete. A falu bejött a városba. Tüzes lovak vontatta szekerek egymásután vág­tattak az utcákon s minden szekéren ott volt a nermeriszinü zászló. Jól esett látni a lelkesült szemű piros pozsgás falut, amint bejött a városba egy pár szóra. A naggyülés meg­nyitása Reggel kilenc óra körül feketélő tömegben vonultak a Korona nagy­termébe a kisgazdák. A hatalmas terem szinüitig megtelt s a lelkes hallgatóság a gyűlés vezető elnökéül egyhangúig Bottlik József főispán kormánybiztost kérte fel, ki az el­nökséget el is fogadta. Ezután alsóbb ügyeket tárgyaltak, melynek fontosabb momentuma csu­pán az volt, hogy a kisgazda párt borsodmegyei titkárának véglegesen Hendrik Ferencet választották meg. Az elnöklő Bottlik József ezután a naggyűlést felfüggesztette a vonat, illetve a kongresszusra érkező mi­niszterek megél­h­eséséig, a vonathoz pedig küldöttséget delegáltak a nagy vendégek fogadására. Fogadtatás a pálya­udvaron 11 óra után kevés késéssel ér­kezett be a miniszteri különvonat. Amint Rubinek miniszter a vonat ajtaján kilépett dr. Szentpáli pol­gármester üdvözölte a város nevé­ben, melyre meleg hangon vála­ott Rubinek miniszter köszöntvén s a várost s bizalmát és támogatását kérve. Zsóry György alispán borsod vármegye nevében üdvözölte a ven­dégeket, melyre adott válaszában a miniszter hangsúlyozta, hogy a kisgazdapárt programmja a vár­megye nagyközönségének az érde­keit képviseli s azért különösen kéri a vármegye támogatását. Ezután a borsodmegyei kisgazdák nevében üdvözölte egy gazda a minisztert, melyre a miniszter ugyan­csak válaszolt. Az üdvözlések végeztével a ven­dégek a küldöttségekkel kocsikon a városba a nagygyűlésre hajtattak. A kongresszus Amikor Rubinek miniszter a te­rembe lépett, percekig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. Az elnöklő Bottlik József üdvö­zölve a minisztert és a vendégeket, felkérte Rubinek minisztert beszéde megtartására. Rubinek miniszter beszéde T. Polgártársak! Bocsánatot kell kérnem, hogy a nagygyűlést megvárakoztattuk, de a vonat késett. És ez a kisebb baj. Na­gyobb baj az volna, ha mi késnénk le ar­ról a vonatról mely az új Magyarország felé vezet. Nekünk kell ennek a vonatnak a vezetését a kezünkbe vennünk, mert mi vagyunk a többség. Azért jöttem hogy számot adjak arról, amit mi tettünk és­ számot vegyek arról, ami itt történik Örömmel konstatálom, hogy az ország kisgazda társadalma meg­találta önmagát és egymást s ez teremti meg erejét. A jövő csak akkor van biztosítva, ha a munkát becsüljük és jutalmazzuk. Mi a dolgozó társadalom emberei vagyunk. A földbirtokpolitikai javaslat tető alatt van, csak a nemzetgyűlés szankcióját várja A magántulajdon alapján állunk. Ahol a népnek a földre szüksége van, gondosko­dunk, hogy a nép földhöz jusson. A városi munkásságnak is legyen önálló kertecskéje, hogy a családja számára a legszükségeseb­beket termelhesse. Nem akarunk parasztdiktatúrát, csak azt, hogy mienk legyen a föld, mert akié a föld, azé az ország. Gondoskodunk gazdasági szakképzett­ségről, hogy népünket a műveit nyugat kultúrnépei közé emelhessük. Miből lehet a jövőnk, ha nem a föld­ből? iparunk, kereskedelmünk nincs s ami van, az idegen nekünk (felkiáltások: le a zsidókkal !) Ezt nem tűrhetjük tovább. Nagy hibát követtek el őseink, amikor a liberális álláspontra helyezkedve jogot ad­tak az idegeneknek, de ők se gondolták, hogy Galícia és Oroszország minden sze­métye nálunk talál menedéket! Ezen most csak a társadalom segíthet, ha bojkott alá veszi elsősorban a zsidó sajtót. Most látjuk, hogy a sajtó hatalom­a mennyire megmételyezte a lelkeket. A sajtó csinálta néhány zsidó gyerekkel a Károlyi­forradalmat, ugyanaz a sajtó egyengette a bolse­vizmű útját. Kötelességeink vannak az iparral és ke­reskedelemmel szemben. Erre a pályára rá kell tanulnunk, ha más bírta, mi is meg­tanulhatjuk Példa rá a Hangya és egyéb kéz­­szövetkezetek, melyek gyönyörűen prosperálnak. Adórendszerünk elavult Követeljük a progresszív adózást. A nagy vagyonadó elmarad, de gondoskodunk, hogy senki el ne rejthetse hamisan szerzett bankóit. Pén­zünk elértéktelenedésének legnagyobb oka az, hogy a hadimilliomosok és táncosok külföldi valutákat vásárolván, mestersége­sen lenyomják pénzünk értékét. Ennek kell útját állni. Nem lehet népet, nemzetet elképzelni hadsereg nélkül. Az antant zsoldos had­sereget parancsol ránk, nekünk nemzeti hadseregre van szükségünk. A hadseregnek ma befelé van szerepe, hogy féken tartsa azokat, akik a­ keresztény Magyarország gondolatával nem tudnak m­egbékülni. Ha le nem züllesztik a had­sereget, ma mi vagyunk a legerősebb ország. Az a törekvésünk, hogy a falut felemel­jük. Eddig mindent a városoknak és főleg a vízfejű Budapestnek adtunk. Ráti­­ vissza-­ éltek vele. Decentralizáció s a gócpontokat­­ a megbízható vidékre kell tenni.­­ 30 éves munka után van. 25 ike fogja­­ megmutatni, hogy Magyarország meg­­m­érett-e a komoly életre. A munkástörvények revízióját sürgetjük s megszervezzük a munkás kamarák által a munkástársadalmat. Magyar és nemzeti királyságot a­karnak, (percekig tartó lelkes tüntetés a királyság mellett) mely nem fog idegen érdekekért háborúba keverni. A háborúról a parla­ment fog dönteni. A békekötés küszöbén állunk. Az ország lerombolva. A békét alá kell írnunk, bár­milyen lesz, de azzal tesszük, hogy hazánk integritásáról soha lemondani nem fogunk Aláírásra kényszerithetnek, de lelkünket nem adjuk. Ez az ország Európa védbás­­tyája volt , azt nem lehet elsikkasztani Tanultunk a múltból s gondoskodni fo­gunk, hogy a megbizhatlan elem kezébe ne kerüljön fegyver. Tartsunk össze, rostálják meg a jelölte­ket, válasszuk ki a legméltóbbat s ha lel­kesedésünk erős munkában a választások után is kitart, megáldja az Isten a magyart.­­ Orkánszerű taps ) Mayer János beszéde Alighogy elült a tapsvihar, Mayer János államtitkár emelkedett szólásra : Mélyen Tisztelt Polgártársak! Mi is eljöttünk hirdetni a magunk igaz­ságait. Igazság az, hogy a háborúban mi adtuk a legtöbb katonát, hogy a háború alatt, után és mert tőlünk rekvirálnak, nekünk maximálnak, hogy a vörös uralomban mi szen­vedtünk a legtöbbet s a román meg­szállásban mi vesztettünk el mindent. És amikor nemzeti hadsereget ver­buválunk, megint csak mi hozunk áldozatot. Szívesen tesszük, de ha kérnek tőlünk, adjanak is nekünk. Olyan földbirtokpolitikát akarunk, hogy a magyar ne legyen kénytelen Amerikába vándorolni. Külföldi példák mutatják, hogy a kisgazda társadalom nemcsak nem sülyeszti a parlament nívóját, ne növeli a nemzeti erőt. Agrárállam vagyunk s első­sorban agrárérdekeinket kell megvédenünk, így törünk mi a hatalomra s azt megvalósítjuk, mert eggyé tett a kisgazda társadalom (tüntető ünnep­lés). Kacsó Gyula titkár a Magyar Munkások Országos Párt­jának nevében jelenti be, hogy az ipari munkásság feleszméli, hogy becsapták a bolsevizmusban s most elcsapta zsidó vezetőit s keresztény nemzeti alapra helyezkedett. Kéri a kisgazdatársadalmat, hogy támogassa az ipari munkásságot nehéz helyzetében. Nem a kisgazdák — fejezi be be­szédét — és a munkásság hoznak szégyent az országra, de ez a város, ha itt Peidl Gyula képviselő lehet. Herceg Sándor volt országgyűlési képviselő az al­földi kisgazdák nevében köszönti a borsodi gazda­gyűlést és kitartásra buzdítja. Balla Aladár a volt egykori szegedi kormány egyik minisztere hatalmas beszédbe oda lenkladát, hogy nekünk ön­erőnkkel kell megteremtenünk a rendet és a békét, mert csak ez le­het alapja jövőnknek. Szabó András ref. lelkész a borsodmegyei kis­gazdák nevében megköszöni az elő­adóknak a tartalmas beszédeket s arra kéri a kisgazdák vezetőit, hogy egymás közt is vessenek véget min­den személyes viszálykodásnak, hogy a kisgazda társadalom egységesen oldhassa meg feladatát. Rubinek miniszter röviden reflek­tál Szabó lelkész szavaira s beje­lenti, hogy a kisgazda pártban a leg­t­­eljesebb az egyetértés s ez legyen­­ irányadó a perifériákon is. Bottsik elnök ezzel a naggyülést bezárta. Ebéd ! A hatalmas tömeg élénk lelkese­déssel távozott s részben a Koronán, részben az Abbázia pince és a Kis­­pipa helyiségeiben gyülekezett ba­rátságos ebédre. A Koronán az első felköszöntőt Miklós Ödön birtokos mondta Ru­binek miniszterre. Rubinek Gedeon kormánybiztost éltette, Szabó András Bottlik Józsefre köszöntött, Bottlik József pedig Rubinek miniszter jelen­levő feleségét köszöntötte. A kellemes hangulatban jó ma­gyar szokás szerint több felköszöntő hangzott. Ebéd után a miniszter a vármegye­­házán különböző küldöttségeket fo­gadott s igy többek közt a mis­­kolczi vasutasok küldöttségét, mely Róbert Emil hivatalos jelölt érde­kébe a kisgazdák támogatását kérte. A miniszter igen biztatólag fo­gadta a küldöttséget s a kisgazdák támogatását megígérte. Elutazás Este 6 órakor Rubinek miniszter kíséretével a pályaudvarra hajtatott s a kisérő küldöttségektől melegen búcsúzva különvonatával vissza uta­zott Budapestre. Hermann Miksa program­­­beszéde a Vasgyárban (Saját tudósítónktól.) A keresztény nemzeti egyesülés pártja diósgyőri és vasgyári csoportjának a meghí­vására ma délután tartotta a vas­gyári munkásétteremben programm­­beszédét Hermannn Miksa műegye­temi tanár, a sajószentpéteri kerület képviselőjelöltje, a tisztviselői kar és a munkásság nagy részének élénk érdeklődése mellett. A tőke, munkaerő és agráriusság egymásra való utaltságát fejtegette beszédében mely három tényezőnek együttmunkálkodása és megértése vezetheti ki az országot abból a szerencsétlen helyzetből, mibe a népboldogító „kommunizmus elvei sodorták­". Hiszi, hogy az ország hamarosan kiheveri ezeket a csapásokat, mert az a magyar erő, mely képes volt az idegen érdekeket megvédeni, az a saját hazájának az érdekeit is meg fogja védeni. Rácz Antal a munkásság nevé­ben kijelenti, hogy szavazatukéi biztosítják azt, aki keresztény nem­zeti alapon az érdekeiket legjobban tudja képviselni és figyelmezteti azokat, akik még nem tértek meg, a kommunizmus átkos hatására. Fáber Adolf a diósgyőri kisgazda­­párt támogatásáról biztosítja a je­löltet. A Hileczky Testvérek vízvezeték és villany­szerelési vállalata Épületek jokarbak­ tartását elvállalom Javításokat szakszerűen eszközöln­k. Izzólámpák kaphatók KAZINCZI UTCA 22. SZ.

Next