Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-01-04 / 4. szám

2 М А О V A S J Ö V Ő Vasárnap, január 4. A kisgazdák naggyűlése Miskolczon Rubinek miniszter a kisgazdák gyűlésén A nagygyűlés lefolyása • Szervezkedik a kisgazda társadalom Borsod, Abauj, Zemplén és Gömör vármegye kisgazdái jöttek össze tegnap Miskolczon, hogy szervezkedésüknek kifelé is jelét adják s hogy a kisgazda társadalom vezéreivel szemben bizalmukat fejezzék ki. Ebben a pillanatban, amikor az imponálóan nagyméretű s lelkes hangú kisgazda gyűlésnek momentán hatása alatt állunk, csodás színben bontakozik ki előttünk a jövő Magyarország képe. A magyar földmíves és kisgazda társadalom szervezkedését örömmel köszöntjük és nem látunk benne semmi veszedelmet, hogy a földműves nép a hatalom gyeplőit kezében akarja tartani. Éppen a magyar földműves és kisgazda társadalom volt a múltban az az aszály, mely nehéz küzdelmek és áldozatok árán hű maradt keresztény magyarságához s azt is el kell ismernünk, hogy a magyar földműves társadalom becsületes konzervativizmusán tört meg a proletárdiktatúra. És amikor mi ezt valljuk, reméljük azt is, hogy az a kisgazda társadalom nem fog visszaélni szerzett hatalmával s nem osztály, vagy egyeduralmat akar, csak a jobb jövő biztosítékait akarja megrögzíteni. Ebben a hangulatban folyt le a mai földműves naggyűlés, melyen megjelent Budapestről Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, Mayer János államtitkár, Herczeg Sándor volt orsz. képvselő, Balla Aladár a volt szegedi kormány tagja stb Nagyatádi Szabó István és sokorópátkai Szabó István miniszterek, kik dunántúli körúton voltak, a vonatok óriási késései miatt nem jelenhettek meg a naggyűlésen. A kisgazdák érkezése Már a kora reggeli órákban érezhető volt a város pezsdültebb élete. A falu bejött a városba. Tüzes lovak vontatta szekerek egymásután vágtattak az utcákon s minden szekéren ott volt a nermeriszinü zászló. Jól esett látni a lelkesült szemű piros pozsgás falut, amint bejött a városba egy pár szóra. A naggyülés megnyitása Reggel kilenc óra körül feketélő tömegben vonultak a Korona nagytermébe a kisgazdák. A hatalmas terem szinüitig megtelt s a lelkes hallgatóság a gyűlés vezető elnökéül egyhangúig Bottlik József főispán kormánybiztost kérte fel, ki az elnökséget el is fogadta. Ezután alsóbb ügyeket tárgyaltak, melynek fontosabb momentuma csupán az volt, hogy a kisgazda párt borsodmegyei titkárának véglegesen Hendrik Ferencet választották meg. Az elnöklő Bottlik József ezután a naggyűlést felfüggesztette a vonat, illetve a kongresszusra érkező miniszterek megélheséséig, a vonathoz pedig küldöttséget delegáltak a nagy vendégek fogadására. Fogadtatás a pályaudvaron 11 óra után kevés késéssel érkezett be a miniszteri különvonat. Amint Rubinek miniszter a vonat ajtaján kilépett dr. Szentpáli polgármester üdvözölte a város nevében, melyre meleg hangon válaott Rubinek miniszter köszöntvén s a várost s bizalmát és támogatását kérve. Zsóry György alispán borsod vármegye nevében üdvözölte a vendégeket, melyre adott válaszában a miniszter hangsúlyozta, hogy a kisgazdapárt programmja a vármegye nagyközönségének az érdekeit képviseli s azért különösen kéri a vármegye támogatását. Ezután a borsodmegyei kisgazdák nevében üdvözölte egy gazda a minisztert, melyre a miniszter ugyancsak válaszolt. Az üdvözlések végeztével a vendégek a küldöttségekkel kocsikon a városba a nagygyűlésre hajtattak. A kongresszus Amikor Rubinek miniszter a terembe lépett, percekig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. Az elnöklő Bottlik József üdvözölve a minisztert és a vendégeket, felkérte Rubinek minisztert beszéde megtartására. Rubinek miniszter beszéde T. Polgártársak! Bocsánatot kell kérnem, hogy a nagygyűlést megvárakoztattuk, de a vonat késett. És ez a kisebb baj. Nagyobb baj az volna, ha mi késnénk le arról a vonatról mely az új Magyarország felé vezet. Nekünk kell ennek a vonatnak a vezetését a kezünkbe vennünk, mert mi vagyunk a többség. Azért jöttem hogy számot adjak arról, amit mi tettünk és számot vegyek arról, ami itt történik Örömmel konstatálom, hogy az ország kisgazda társadalma megtalálta önmagát és egymást s ez teremti meg erejét. A jövő csak akkor van biztosítva, ha a munkát becsüljük és jutalmazzuk. Mi a dolgozó társadalom emberei vagyunk. A földbirtokpolitikai javaslat tető alatt van, csak a nemzetgyűlés szankcióját várja A magántulajdon alapján állunk. Ahol a népnek a földre szüksége van, gondoskodunk, hogy a nép földhöz jusson. A városi munkásságnak is legyen önálló kertecskéje, hogy a családja számára a legszükségesebbeket termelhesse. Nem akarunk parasztdiktatúrát, csak azt, hogy mienk legyen a föld, mert akié a föld, azé az ország. Gondoskodunk gazdasági szakképzettségről, hogy népünket a műveit nyugat kultúrnépei közé emelhessük. Miből lehet a jövőnk, ha nem a földből? iparunk, kereskedelmünk nincs s ami van, az idegen nekünk (felkiáltások: le a zsidókkal !) Ezt nem tűrhetjük tovább. Nagy hibát követtek el őseink, amikor a liberális álláspontra helyezkedve jogot adtak az idegeneknek, de ők se gondolták, hogy Galícia és Oroszország minden szemétye nálunk talál menedéket! Ezen most csak a társadalom segíthet, ha bojkott alá veszi elsősorban a zsidó sajtót. Most látjuk, hogy a sajtó hataloma mennyire megmételyezte a lelkeket. A sajtó csinálta néhány zsidó gyerekkel a Károlyiforradalmat, ugyanaz a sajtó egyengette a bolsevizmű útját. Kötelességeink vannak az iparral és kereskedelemmel szemben. Erre a pályára rá kell tanulnunk, ha más bírta, mi is megtanulhatjuk Példa rá a Hangya és egyéb kézszövetkezetek, melyek gyönyörűen prosperálnak. Adórendszerünk elavult Követeljük a progresszív adózást. A nagy vagyonadó elmarad, de gondoskodunk, hogy senki el ne rejthetse hamisan szerzett bankóit. Pénzünk elértéktelenedésének legnagyobb oka az, hogy a hadimilliomosok és táncosok külföldi valutákat vásárolván, mesterségesen lenyomják pénzünk értékét. Ennek kell útját állni. Nem lehet népet, nemzetet elképzelni hadsereg nélkül. Az antant zsoldos hadsereget parancsol ránk, nekünk nemzeti hadseregre van szükségünk. A hadseregnek ma befelé van szerepe, hogy féken tartsa azokat, akik a keresztény Magyarország gondolatával nem tudnak megbékülni. Ha le nem züllesztik a hadsereget, ma mi vagyunk a legerősebb ország. Az a törekvésünk, hogy a falut felemeljük. Eddig mindent a városoknak és főleg a vízfejű Budapestnek adtunk. Ráti vissza- éltek vele. Decentralizáció s a gócpontokat a megbízható vidékre kell tenni. 30 éves munka után van. 25 ike fogja megmutatni, hogy Magyarország megmérett-e a komoly életre. A munkástörvények revízióját sürgetjük s megszervezzük a munkás kamarák által a munkástársadalmat. Magyar és nemzeti királyságot akarnak, (percekig tartó lelkes tüntetés a királyság mellett) mely nem fog idegen érdekekért háborúba keverni. A háborúról a parlament fog dönteni. A békekötés küszöbén állunk. Az ország lerombolva. A békét alá kell írnunk, bármilyen lesz, de azzal tesszük, hogy hazánk integritásáról soha lemondani nem fogunk Aláírásra kényszerithetnek, de lelkünket nem adjuk. Ez az ország Európa védbástyája volt , azt nem lehet elsikkasztani Tanultunk a múltból s gondoskodni fogunk, hogy a megbizhatlan elem kezébe ne kerüljön fegyver. Tartsunk össze, rostálják meg a jelölteket, válasszuk ki a legméltóbbat s ha lelkesedésünk erős munkában a választások után is kitart, megáldja az Isten a magyart. Orkánszerű taps ) Mayer János beszéde Alighogy elült a tapsvihar, Mayer János államtitkár emelkedett szólásra : Mélyen Tisztelt Polgártársak! Mi is eljöttünk hirdetni a magunk igazságait. Igazság az, hogy a háborúban mi adtuk a legtöbb katonát, hogy a háború alatt, után és mert tőlünk rekvirálnak, nekünk maximálnak, hogy a vörös uralomban mi szenvedtünk a legtöbbet s a román megszállásban mi vesztettünk el mindent. És amikor nemzeti hadsereget verbuválunk, megint csak mi hozunk áldozatot. Szívesen tesszük, de ha kérnek tőlünk, adjanak is nekünk. Olyan földbirtokpolitikát akarunk, hogy a magyar ne legyen kénytelen Amerikába vándorolni. Külföldi példák mutatják, hogy a kisgazda társadalom nemcsak nem sülyeszti a parlament nívóját, ne növeli a nemzeti erőt. Agrárállam vagyunk s elsősorban agrárérdekeinket kell megvédenünk, így törünk mi a hatalomra s azt megvalósítjuk, mert eggyé tett a kisgazda társadalom (tüntető ünneplés). Kacsó Gyula titkár a Magyar Munkások Országos Pártjának nevében jelenti be, hogy az ipari munkásság feleszméli, hogy becsapták a bolsevizmusban s most elcsapta zsidó vezetőit s keresztény nemzeti alapra helyezkedett. Kéri a kisgazdatársadalmat, hogy támogassa az ipari munkásságot nehéz helyzetében. Nem a kisgazdák — fejezi be beszédét — és a munkásság hoznak szégyent az országra, de ez a város, ha itt Peidl Gyula képviselő lehet. Herceg Sándor volt országgyűlési képviselő az alföldi kisgazdák nevében köszönti a borsodi gazdagyűlést és kitartásra buzdítja. Balla Aladár a volt egykori szegedi kormány egyik minisztere hatalmas beszédbe oda lenkladát, hogy nekünk önerőnkkel kell megteremtenünk a rendet és a békét, mert csak ez lehet alapja jövőnknek. Szabó András ref. lelkész a borsodmegyei kisgazdák nevében megköszöni az előadóknak a tartalmas beszédeket s arra kéri a kisgazdák vezetőit, hogy egymás közt is vessenek véget minden személyes viszálykodásnak, hogy a kisgazda társadalom egységesen oldhassa meg feladatát. Rubinek miniszter röviden reflektál Szabó lelkész szavaira s bejelenti, hogy a kisgazda pártban a legteljesebb az egyetértés s ez legyen irányadó a perifériákon is. Bottsik elnök ezzel a naggyülést bezárta. Ebéd ! A hatalmas tömeg élénk lelkesedéssel távozott s részben a Koronán, részben az Abbázia pince és a Kispipa helyiségeiben gyülekezett barátságos ebédre. A Koronán az első felköszöntőt Miklós Ödön birtokos mondta Rubinek miniszterre. Rubinek Gedeon kormánybiztost éltette, Szabó András Bottlik Józsefre köszöntött, Bottlik József pedig Rubinek miniszter jelenlevő feleségét köszöntötte. A kellemes hangulatban jó magyar szokás szerint több felköszöntő hangzott. Ebéd után a miniszter a vármegyeházán különböző küldöttségeket fogadott s igy többek közt a miskolczi vasutasok küldöttségét, mely Róbert Emil hivatalos jelölt érdekébe a kisgazdák támogatását kérte. A miniszter igen biztatólag fogadta a küldöttséget s a kisgazdák támogatását megígérte. Elutazás Este 6 órakor Rubinek miniszter kíséretével a pályaudvarra hajtatott s a kisérő küldöttségektől melegen búcsúzva különvonatával vissza utazott Budapestre. Hermann Miksa programbeszéde a Vasgyárban (Saját tudósítónktól.) A keresztény nemzeti egyesülés pártja diósgyőri és vasgyári csoportjának a meghívására ma délután tartotta a vasgyári munkásétteremben programmbeszédét Hermannn Miksa műegyetemi tanár, a sajószentpéteri kerület képviselőjelöltje, a tisztviselői kar és a munkásság nagy részének élénk érdeklődése mellett. A tőke, munkaerő és agráriusság egymásra való utaltságát fejtegette beszédében mely három tényezőnek együttmunkálkodása és megértése vezetheti ki az országot abból a szerencsétlen helyzetből, mibe a népboldogító „kommunizmus elvei sodorták". Hiszi, hogy az ország hamarosan kiheveri ezeket a csapásokat, mert az a magyar erő, mely képes volt az idegen érdekeket megvédeni, az a saját hazájának az érdekeit is meg fogja védeni. Rácz Antal a munkásság nevében kijelenti, hogy szavazatukéi biztosítják azt, aki keresztény nemzeti alapon az érdekeiket legjobban tudja képviselni és figyelmezteti azokat, akik még nem tértek meg, a kommunizmus átkos hatására. Fáber Adolf a diósgyőri kisgazdapárt támogatásáról biztosítja a jelöltet. A Hileczky Testvérek vízvezeték és villanyszerelési vállalata Épületek jokarbak tartását elvállalom Javításokat szakszerűen eszközölnk. Izzólámpák kaphatók KAZINCZI UTCA 22. SZ.