Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-02-14 / 37. szám
II. évfolyam, 37. szám. Szombat is Miskolc, 1920 február 14. MAGYAR JÖVŐ POLITIKAI NAPILAP előfizetési árak: helyben : Vidéken ! Egész éne — — — — 180 kor. 200 kor. Pét évre — - — — 90 . 100 . Negyed évre- — — - 9 . 50 . Egy hóra — _ — - 16 . 18 . Főszerkesztő* Dr. PUTNOKI BÉLA Felelős szerkesztői KÚN LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi utca, Korona-szálloda épületében Szerkesztőség telefon: 865. Kiadóhivatal : 194 szám ára 80 fillér Ezeréves határainkat követeli vissza a magyar válaszjegyzék Az elszakított területeken népszavazás döntsön — Hány százalék nem magyar lakik az elszakított városokban? Magyarország jogot formál egyetlen tengeri kikötőjére — Kivonat a válaszjegyzékből Neuilly, fbruár 13. (A M. T. I. szikratávirata.) A magyar békedelegáció elnökét, gróf Apponyi Albertet, Praznovszky Iván rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a békedelegáció főtitkárát és gróf Csáky István békemegbizottat c cütörtökön délután 3 órakor Gailais kapitány bevezette Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta a magyar urakat. Apponyi Albert 2 példányban adta át a magyar válaszjegyzéket. Az egyiket nyomban futár vitte Londonba, ahol Millerand miniszterelnök, a békekonferencia elnöke tartózkodik, a másik példánnyal pedig Неигу ezredes a Quai d'Orsay-re sietett a külügyminisztériumba, hogy átnyújtsa a nagykövetek tanácsának. Apponyi Albert Henry ezredesnek a következő jegyzékeket nyújtotta át: Egy kisérő jegyzéket, mely a magyar kormány általános észrevételeit tartalmazza. A 21. sz. jegyzéket a népszavazásról, a 22. sz. jegyzéket a határok kérdésében 10 melléklettel, a 25. sz. jegyzéket a hadifoglyok ügyében 4 melléklettel, a 28. sz. jegyzéket a jóvátételről, különös tekintettel a műemlékekre, az irattárakra és a múzeumokra 6 melléklettel, a 30. sz. jegyzéket a katonai feltételekre vonatkozólag 1 melléklettel, a 32. sz. jegyzéket Magyarország vízrajzi egységéről 14 meneklettel, a 33. sz. jegyzéket a mezőgazdasági kérdésben, különös tekintettel az erdőgazdaságra 2 melléklettel, a 34. sz. jegyzéket, mely a kormány észrevételeit tartalmazza ama fejezethez, mely a béketervezet kidolgozására vonatkozik. Végül egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kér a békedelegáció arra, hogy az átnyújtandó jegyzékek másik felét utólag részletekben adhassa át. Az ország határairól szóló 38 féves nyomtatott oldalt kitevő jegyzék kivonatos tartalma a következő : Tartós és méltányos béke eszménye csak Magyarország ezeréves természeti határainak fentartásával valósítható meg. Ezeknek fentartása mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert biztos tudomásunk van arról, hogy a nemzeti kisebbségek nem akarnak Magyarországtól elszakadni. A jegyzék az elszakításra ítélt területeken éppen ezért népszavazást követel mégpedig olyanformán, hogy a megszálló csapatok onnan kivonuljanak és helyükre nemzetközi katonaság jöjjön. A népszavazáson mindazoknak részt kell venniök, akik 1918 november 3-án még a kérdéses területeken laktak. A megszálló csapatok ugyanis sok magyar állampolgárt erőszakosan kitelepítettek. Statisztikai adatokkal bizonyítja a jegyzék, hogy hány millió magyart kényszerít a békeszerződés eredet szövegezése idegen uralom alá. Hasonló sorsra kerülne Pozsony, ez a színmagyar város is. A Duna jobb partján a csehek hídfőt kapnának és ezzel a Dunántúl tekintélyes részét elzárnák a Dunához való kijutástól. Kassa 42 ezer lakosa közül 32500 a magyar. A többi elszakításra ítélt város is túlnyomólag színmagyar területen fekszik, melyeket ilyenformán gazdasági létfeltételeiktől fosztanának meg. Felső Magyarországgal különben külön jegyzék foglalkozik, de itt is felsorolják azokat a veszteségeket, amely ennek a területnek elszakításával Magyarországot érte. Azután arról beszél a jegyzék, hogy a ruténlakta vidékekre éppen olyan szükségük van Magyarországnak. Ott vannak például Ungvár és Munkács, amelyeknek 80 százaléka magyar. A Romániába bekebelezett Szatmárnémeti lakosságának 95 százaléka. Nagyváradé 91 és fél, Aradé 73 százalék magyar. Ezek a városok éppen úgy tönkre fognak menni, mint tönkre megy Debreczen is. A Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának odaítélt másfélmillió lakosságának csupán 394 százaléka szerb, vagy horvát, a többi magyar. Fiume is Magyarországnak köszönheti fejlődését és felvirágzását. Fiuménak és Magyarországnak kölcsönösen szüksége van egymásra. Magyarország jogot formál egyetlen tengeri kikötőjére Végül megemlékezik arról a jegyzék, hogy ha a békekonferencia kételkednék az előadottak helyességét és igazságát illetőleg, akkor rendeljék el a népszavazást az összes határállamoknak juttatott, Magyarország leszakított részeken, a munkahelyeken a kísérletezéseket továbbra is megengedhetné magának. Tisztességes ember úgy értelmezi a 8 órai munkaidőt, hogy 8 órát kell dolgozni. — Kezembe vettem a közélelmezés intézését és kezembe veszem a széntermelés ügyét is. Biztosíthatom a magyar munkásságot, hogy amilyen drákóian szigorú, annyira igazságos kézben lesz az ügye. Éppen ezért kérem, sztrájkot ne kezdjenek, ne kísérletezzenek, mert nekem fájna legjobban, ha magyar munkásokkal csak fegyverrel tudnám megértetni Magyarország érdekeit. A fővezér ezután utasította Magyary alezredest, a fővezérlet műszaki osztályának főnökét, hogy a dorogi munkások panaszát haladéktalanul vizsgálja meg és neki tegyen jelentést. Budapest, február 13. Ma Kecskemét közönségének küldöttsége kereste fel Horthy Miklós fővezért és közölte vele a városnak azt az elhatározását, amely szerint nemcsak kívánja, de ragaszkodik ahoz, hogy a kormányzói méltóságot a fővezér személyére ruházza a nemzetgyűlés. A fővezér rövid beszédben köszönte meg Kecskemét bizalmát. — Nevet a szívem — mondotta — ha Kecskemétet a közelemben látom. Azt az egyet megígérhetem, hogy ami tőlem telik, megteszem ennek a boldogtalan országnak az érdekében, mert erőssé tesz az a magyar levegő, amit Budapesten kívül mindenütt megtalálok. Hálásan köszönöm Kecskemét ragaszkodását. Budapest, február 13. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok aki az amerikai misszióval a magyar delegáció vonatán hagyta el Budapestet, elutazása előtt rendkívül meleghangú levelet intézett Horthy Miklós fővezérhez, akinek hálásan mond köszönetet azért a megértő és hathatós támogatásáért, amelyben a fővezér és az egész fővezérlet őt budapesti munkájában részesítette és azzal búcsúzik, hogy mindig érdeklődni fog Magyarország iránt, amelyet annyira megszeretett. Angol lapok lehetetlennek mondják a magyar béketervet Hága, február 13. A Sunday Times hosszabb cikkben foglalkozik a magyar béke kérdésével és megállapítja, hogy a magyar békeszerződés feltételei tarthatatlanok. A Catholic Times, az angol katholikus párt lapja szintén bő részletességgel ismerteti a Magyarország elé szabott feltételeket. A magyar békeszerződést — nyilvánvaló célzással Clamenceaura — „tigrisbékének“ nevezi, amelyet a nemzetközi jog szégyenteljes szertezúzásával alapoztak meg. Horthy fővezér vette kezébe a közélelmezés és széntermelés intézését A fővezér beszéde az elégedetlenkedő dorogi— bányamunkások előtt — Kecskemét is ragaszkodik Horthy kormányzóságához Budapest, február 13. (M. T. I.) A szomorúan diadalmas forradalom egyik „vívmánya“ volt az u. n. 8 órai munkaidő, amelynek jelszavát a munkafegyelem teljes felbomlásával valósították meg. A munkásság ugyanis lázító beszédek hatása alatt hamarosan úgy értelmezte a 8 órai munkaidőt, hogy beleszámította jövés és menés idejét is és így csakhamar 6 óraivá vált a 8 órai munkaidő Ezért a dorogi bányaigazgatóság a minap úgy intézkedett, hogy a bánya munkásai valóban 8 órát dolgozzanak. A munkásság józan többsége átlátta az intézkedés igazságosságát, de a kisebbség elégedetlenséggel fogadta. A munkásságnak ez a része ma felkereste Horthy fővezért, aki a panaszkodó munkásoknak a következőket mondotta : - Jól tudom, hogy a dorogi munkásság is magyar fajtámbeli, ezért óva intem attól, hogy elvetemedett lázitókkal elszédítesse magát. Mert ezek a népboldogítók, ha baj van, mindig megugranak és a megtorló hatóság a félrevezetett munkássággal találja magát szemben. Nincs Magyarország abban a helyzetben, hogy »»том» A kisgazdák és a fúzió Budapest, február 13. A kisgazdapárt képviselőinek tegnapi határozata, amellyel a fúzió tervét elvetette, élénken foglalkoztatja a keresztény nemzeti egyesülés pártját. Az elutasító határozatot nem tartják véglegesnek. A pártonkívüli Apponyi jelölésével nyilvánvalóan az elől a kényszerhelyzet elől akarnak kitérni, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártja kapja meg a Ház elnöki székét.