Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-06-03 / 127. szám
Miskolcs, II. évf., 127. exam. г Arad korona. csotsztsk, 1920 június 3. Előfizetési árak: Miskolczon háztoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre fél évre — Negyed évre Egy hónapra «Szerkesztőség és kiadóhivatal : Katehenyi u. 1., Korona-szálloda. Telefonszámok: I.I. (nappal) 865. sz. «Berksztfele . «adóhivatal- - - 194. . Nyomda — — — — 882. . Egyes számára 1 korona Főszerkesztő : Dr. PUTNOKI BÉLA POLITIKAI NAPILAP. . Felelős szerkesztő : FÜREDY GÉZA 240 . Úrnapja: Van Isten ! Ennek az örökkévaló igazságnak a méltóságos ünnepe a mai, a Corpus Christi ünnepe, amelyen az O Kriszentséget, Jé208 testét négy oltárnál is íregholóozza az ájarcs körménél e négy oltárral a Vág nagy táját symbolizálva. A hitetlenség, a vallástalanség, az ererkölcsi mételyek még a levegőben úszó ökör nyálainak elűzésénél ma az arnapi körmenetnek az Isten hitvallásának fokozottabb jelentősége van, ma inkább mint valaha, amikor a kormányhatóságilag feloszlatott ebédkőnyves páholyok irattárából újra felénk csíp a mérges gőzök illata , az istentagadás és nemzetrontás boszorkány konyhájának minden penetráns bűze. Ünneplő harangok zúgásában, katonai parádéban, hhérruhás leánygyermekek világhintése közben szép, himes baldachinok alatt indul ma körútra az Úr teste s megmutatja magát a világ mind a négy tájékának. Szükségünk van ma az ilyen symbolumokra, a világ négy tájékának költői jelképét adó zöldlombos oltárokra, éppen úgy, mint a világ négy tájéka felé való kardvágásra a magyar király koronázási ünnepélyén. Isten és haza ! Ma azt hirdeti ez a négy oltáros symbolum, hogy a keresztény Isten mindenhatóságába vetett hitet a nyugateurópai haladásba való bekapcsolás üvöltésével nem tudják kiirtani azok a szerencsétlen romlott agyú filozófusok, akik a destruktív szellemű páholyok emlőin nőve, tanulták és tanították, hogy a vallás felesleges lett, etikájára nincs szükség, mert a filozófia is megcsinálja ugyanazt az etikát természetfölöttiség nélkül. Látjuk, mit ér ez a filozófiai etika a Jászi Oszkárok, az Ágoston Péterek, Lukács Györgyök és Kunfi Zsigmrondok ettékája. Az atheiszrup kultusza, ez a francia lápvirág különben csak lelki fertőkben tud megélni, — a párisi nagy Oriens százszor leborulhat előtte, de az angol, skót, német, amerikai szabadkőműves páholyokban ott van az oltáron a biblia, örök figyelmeztetőül, mint az arnapi négy oltár, hogy van Isten s van neki külön törvénye, külön ettékája.... S ma, hogy az Isten ünneplésére szólnak a harangok, úgy hallom egy lélekharang metsző csengése smit bele a harangjátékéba s óva int, hogy az Isten ünneplése mellett ne feledkezzünk meg a hazáról sem. Holnap írják alá a békét kiküldötteink a grand Trianonban, Mária Antoinette egykori kedvére kéj latéban s amint úgy látszik végzete e világtörténelmi pavilonnk, hogy időnkint kést szürcsölenek benne, egyszer courtisanok, másszor meg győztes dipomaták, végcsaló „békeszerzők” végzete ma a magyarságnak, hogy az urnapi bodachin alatt az ő népének megmutatkozó magyarok Istene, ünnél népesebben, mint valaha isteni ujjával rámutasson a világ négy tájékára Ez az isteni kéz ma a régi, a csorbítatlan, a történelmi Magyarország határaira mutat s az orvval elrablott földrészeket, azokon még a legutolsó kis galagolya bokor képét is beleedzve a lelkünkbe, — hitet, erőt, kitartást, feltámadást parancsol, mert amint Ő él és uralkodik földek és óceánok fölött, aminthogy igaz, hogy van egy élő Isten, úgy igaz az is, hogy a trienoni késkonyok dacára is volt, van és tesz magyar haza ! Dr. P. B. A zsidókérdés ügye a Házban. Az államvasutak eladása. — A keresztény „kurzus“ és a zsidók. — Az interpellációk napja. A nemzetgyűlésben ma az interpellációk napja volt. Szóba került az államvasutak eladása, de az ülést a legkézenfekvőbb magyar probléma, a zsidókérdés uralta. Az egyik szónok kifejezést adva a keresztény társadalom közérzületének, a zsidókérdés törvényes szabályozását sürgette, a másik pedig a zsidóság nagyarányú meggazdagodásáról beszélt. A Ház mai üléséről ebben a tudósításban számolunk be. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rabovszky István elnök. Felolvassa az szdkványos interpellációs könyvet 13 interpellációt jegyeztek be, köztük Avarffy Elekét a távbeszélő díjának felemelése tárgyában. Azután a napirendre tértek át. Folytatják a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalását. Bárczy István a 13 ik szakasz módosítását ajánlja. Dömötör Mihály belügyminiszter ezt ellenzi. A Ház a szakaszt eredeti formájában fogadja el. A törvényjavaslat többi szakaszát vita után változatlanul fogadták el. Korányi pénzügyminiszter beterjesztette az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot. Kiadták a pénzügyi bizottságnak. Az elnök javaslatára a legközelebbi ülést péntek délelőttre tűzték ki. Napirendjén a fővárosi törvényhatóságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása és a mai napirend még hátralévő része szerepel. Az elnök ezután 16 perc szünetet rendelt el. A szünet után áttértek az interpellációkra. Sándor Pál a földmivelésügyi miniszterhez intéz interpellációt. Azt hallotta, hogy a kormány tárgyal a magyar királyi államvasutaknak ide- igen kézbe való bérbeadásáról. Rámutat arra, hogy a Máv egyik életereje az országnak, nem szabad hozzányúlni. Rátér a szénkérdésre. A földmivelésügyi kormány kijelentette, hogy egy waggon német szén 30000 koronába kerül. Pontos számítások alapján kimutathatja hogy egy nagyon egyeljebb 24.000 koronába kerülhet. Kérdi, hová tűnik el wagyononként a hatezer korona. Az a gyanúja, hogy ezt nem az állam kapja. A szén csak akkor lesz olcsóbb, ha a szabadforgalom tárgyává teszik. Félő, hogyha a német szén ЗОСОО koronába kerül, akkor a mi bányánk is drágábban fogják tolni. Zettler Jenő dr. a honvédelmi miniszterhez intézi interpellációját. A románok bevonulásuk alkalmával a kisgazdák jó lovait elvitték és cserébe ott hagyták a maguk rossz lovait. A kisgazdák ezeket a lovakat valamennyire feljavították és most a nemzet hadsereg elrekvirája tőlük azon a címen, hogy jogtalanul jutottak hozzájuk. Cseity Ferenc a belügyminiszterhez intéz interpellációt aziránt, hogy a fővárosnál megürült állásokat már több mint egy éve nem töltik be. Szabó Balázs a zsidókérdés törvényes szabályozását sürgeti. Sokat jár vidéken és azt tapasztalja, hogy az egész keresztény magyar társadalom türelmetlenül követeli a zsidó kérdés megoldását. Kérdi a kormányt, tud e a keresztény magyar társadalomnak erről a követeléséről és hajlandó- e a zsidók társadalmi, gazdasági és kereskedelmi tevékenységét megfelelően korlátozni. Tankovits János megállapítja, hogy a a zsidók sohasem kerestek annyit, mint mist a keresztény kurzus idején. A múlt hetekben váratlanul lepecsételték a malmokat és tulajdonosaikat napokra kizárták, Kaposvárott a zsidó malmosok elkerülték ezt, amin nagyon csodálkozik. A kormány csak azt maximálja és rekvirálja, amit a magyar gazdaközönség termelt, de a zsidó kézből kikerült árut nem bántja Kérdi a földmivelésügyi minisztert, hogy van e tudomása arról, hogy a legtöbb nagybirtokos nem a régi aratómunkásokat szerződtette, hanem távolabb vidékről hozott rendszerint drágább aratókat Kéri a honvédelmi minisztert, hogy a falusi munkásokat mentesítsék a katonai szolgálat alól. Huppert Rezső kérte, hogy indítványát elhaloszthassa. A nemzetgyűlés az engedélyt megadta. Avarffy Elek kérte interpellációja törlését. Az ülés 3 órakor ért véget. A mai ünnepségek. A katholikus egyháznak ezt az egyik legnagyobb ünnepét ma szokatlant, nagy ünnepélyességgel és pompával tartja meg Miskolcz keresztény lakossága, mely ma az egyházi diszkert és solemnitásban a mai diadalmas keresztény szellemet is ünnepelni akarja a múit évi csöndes, néma Űrnap után. A mai ünnepség sorrendje a következő: A vallási szertartást reggel a Mindszenti templomban celebrált 45 perces diszmise vezeti be 8 órakor. Ezalatt kint a miskolczi helyőrség disszázada három disztüzet ad. Az ezután következő ünnepi körmeneten báró Nagy Pál altábornagy, a miskolczi katonai körlet parancsnoka is részt vesz a miskolczi tisztikar élén. A menetben, amelynek az útiránya Szemere utca (I. sátor), Széchenyi-utca (II. sátor), itt beszéd. (HI. Sátor) Sötét-kapun át Rákóczi-út (IV. sátor), a testületek a következő sorrendben vesznek részt: 1. Iskolás gyermekek. 2. Plébániai kereszt (két gyertyavivő) 3. Katonai zenekar. Disszázad első fele. 5. Kongregációk. 6. Szociális Misszió Társulat. 7. Nőegylet. 8. Nők. 9 Férfiak, (kántor, énekesek). 10. Hivatalok, 1l. Egyháztanács. 12. Virágot szóró leánykák. 13. A Legméltóságosabb Oltáriszentség a papsággal. 14. Katonai tisztikar. 16. Disszázad második fele. A plébániai hivatal kéri a körmenetben résztvevőket, hogy mindenki a neki megfelelő helyet foglalja el és egy sorban csak hatan álljanak. Az alsóplébánia templomban reggel háromnegyed 7 órakor szent beszédet fog mondani Fülöp Géza segédlelkész, utána olvasott szentmisét végez Zibrátzky György apát-plébános, 8 órakor ünnepélyes szentmisét végzi Keller László hittanár segédlettel. Ezután indul az ünnepélyes körmenet az utcákon felállított négy oltárhoz. A második oltárnál a Miskolczi Takarékpénztár erkélyéről Tóth Zoltán Viktor segédlelkész tart ünnepi szentbeszédet A körmenet után a mindszenti templomban olvasott szentmise fog tartatni. Délután 3 órakor pedig ünnepélyes vecsernyét tart Tóth Zoltán Viktor segédlelkész. Űrnap ünnepének egész nyolcada alatt reggel fél 8 órakor a legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével énekes szentmise, este pedig fél 7 órakor litániát tartottak.