Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-08-07 / 181. szám

il­kolei, II. évf., 181. szám. Дгя I korona: Szombat, 1920 augusztus 7. p­idékesitésre és kiadó­hivatal : 1., Korons-*vállod*. Telefonszámok: E? SMíttintal- r- - 194. , Яjemil» - — — — 882. ,пядьтдв .muri Előfizetési árak: Miekolczon házhoz hordVl vagy vidékre postán Medve Egész évre — — — 280 . Fél évre - — — - 140 . Negyed évre — — — 70 . Egy hónapra — — — 25 . Egyes szám­ára 1 korona Főszerkesztő : Dr. PUTNOKI BÉLA. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: RÓZSA ISTVÁN. A nemzetgyűlés revízió alá veszi a gabonarendeletet. Miért nem adta ki Kun Bélát a német kormány. Budapest, augusztus 6. A nem­zetgyűlés ülését 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnök bemutatja a Move átiratát, amelyben kéri a nemzetgyűlést, hogy a nemzeti hadseregben sem tiszt, sem közlegény zsidó vallása ne legyen. Huszár Elemér a lisztellátás ügyé­ben beadott indítványához elsőnek Kerekes Mihály szólalt fel. Határo­zati javaslatot nyújt be, mely a fej­adagot 12 kilogrammban kívánja megállapítani. A búza árát 500 ko­ronában kéri megállapítani és az iparcikkek árának maximálását kí­vánja. A szegény emberek gabonát métermázsánként 100 koronáért kap­janak és a differenciákat a hadi­milliomosok és a 60 ezer koronát meghaladó jövedelműek fedezzék. Temesvári Imre rámutat arra, hogy a fővárosi és vidéki malmok egyez­ménye alapján közös nyereségre akarják vezetni üzemeiket. Alapít­son meg a központi szerv egységes irányárat. Szerződéstervezetet tesz le a Ház asztalára azzal a kéréssel, hogy az illetékes miniszter akadá­lyozza meg ezt az alakulást. Gaál Gaszton a nagy nyomor belső okairól szól. Foglalkozik a rekvirálások kérdésével és rámutat annak káros hatásaira. A bajért, ami rázúdult az országra Károlyitól Kun Bélág, felelősek egyrészt azok a tisztviselők, akik a törvény iránti kötelességet nem teljesítették, más­részt a budapesti munkások ezrei, akik ezeknek a rablóknak fegyvert szállítottak. Budaváry László: Csak a zsidó­kat nem említi ! Gaál : Nagyon sajnálnám, ha a kormány ezt a rendeletet, amely sze­rint az ország már berendezkedett, megváltoztatná. Be tudja bizonyí­tani, hogy hat év alatt 70 milliárdot , tett ki az az összeg, amelyet a gaz­daközönség az országnak adott. Utána Gunda András szólal föl : Úgy állítják be a dogot, mintha a kisgazdának rózsás volna a hely­zete. Amikor a románok hadisarcot vetettek ki, akkor is a kisgazdának kellett ezt megfizetni. A kisgazda osztály megtette a kötelességet, ez­után is megteszi. A termésrendelet revíziója. Pallavicini: A gabonarendeletet előbb kellett volna kiadni. A közel­látás, az ellátatlanok élelmezése, a­mint több miniszter is kijelentette, nagyon kétséges. Első kötelessé­günk, hogy egy métermázsa gabona se menjen ki előbb, amíg a magyar lakosság élelmezése biztosítva nincs. Beszéde végén indítványt nyújt be. Küldjön ki a Ház egy kilenctagú bizottságot a gabonarendelet felül­vizsgálására. Az elnök öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Perlaky György szó­lalt fel, védelmezte a tisztviselőket. Kéri a közélelmezési minisztert, hogy a ma ia állott területek még ki nem ürített részein lakó lakosságról se feledkezzék meg, úgy hogyha azok felszabadulnak, azokról is gondos­kodva legyen. Hozzájárul gróf Pal­­lavicini indítványához. Utána Szilágyi Lajos kéri a kor­mányt, hogy a fejadagokat emelje fel és az elláttatlanok búzában kap­ják meg az őket megillető részt Ezután az elnök napirend indít­ványt tesz­ Teleki Kun Béla szökéséről. Teleki Pál miniszterelnök, mint külügyminiszter válaszol Homory Jenőnek, Kun Béla és társai kiada­tása ügyében hozzáintézett interpel­lációjára. Kun Bélát nem azért eresz­tették szabadon a németek, mert a magyar kurzir elkésett. Kun Béla szökésekor nyomban sürgönyileg kérte Kun letartóztatását és kiadását is. Kijelenti, hogy a szabadon bo­­csájtás nem a késedelem miatt, ha­nem a bolsevik hadsereg előnyomu­lásának pressziója következtében történt. Az interpelláló és a Ház a választ tudomásul vette, mire az elnök háromnegyed 2 órakor az ülést berekesztette. •aRBansiiiiiiliiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii Friedrich kiadatását javasolja a mentelmi bizottság. Budapest, aug. 6. A MTI­ jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága ma délben 12 órakor Ereky Károly elnöklésével ülést tartott, melyen a bizottság szótöbbséggel elhatározta, hogy Friedrich István mentelmi jo­gának felfüggesztését fogja javasolni a Háznak. 9 en szavaztak a kiada­tás mellett és 5 en ellene, 2 en tartózkodtak a szavazástól. A további el­járás a következő: vagy maga a bizottság javasolja a sürgősség kimon­dását, vagy a kormány kéri. Ebben az esetben a legközelebbi ülés napi­rendjén kerül a jelentés tárgyalás alá, vagy ha nem kérik a sürgősség kimondását, a jelentés kinyomatásától számított harmadik napon kerül az ügy a nemzetgyűlés plénuma elé. 9 kormányzaná­k főméltósága vállalta el a miskczi gyalogezred zászlószentelésén a zászlóanya tisztet. A 15 iki ünnepségekre Miskolczra várják a honvédelmi minisztert, Simonyi­ Semadam volt miniszterelnököt, gróf Andrássy Gyulát s más polgári és katonai előkelőségeket is.­­ Az egyházi szertartást P. Zadravecz István tábori­­ püspök végzi. A Magyar Jövő adta hírül elsőnek azt a nagyjelentőségű tervet, hogy 15 én Miskolczra jön a kormányzó, a magyar királyi gyalogezred zászló­szentelő ünnepélyére. Az ünnepség programmja nagy vonalakban már ki van dolgozva s azokon a kor­mányzó mellett részt vesznek a következő katonai és polgári előkelő­ségek: a honvédelmi miniszter, a vezérkar főnöke, a gyalogság fel­ügyelője, gróf Andrásky Gyula, Ró­bert Emil, Simonyi-Semddam Sándor és még igen sokan. A zászlóanyai tisztségre az ezred Horthy Miklósné ő főméltóságát, Zuchentmayer József ezredesnét, az ezred parancsnok nejét és Mező­kövesd bírójának feleségét, Vámos Kuczu Mihálynét kérte fel. A díszes, gyönyörű zászlót Mező­kövesd népe ajánlotta fel s felszen­telése 15 én délelőtt lesz a Rudolf laktanyában. A jelentőséges aktust Zadravecz tábori püspök végzi. A délelőtti­­ünnepségek után díszebéd lesz a Koronán, 200 személyre. Dél­után pedig és másnap nagy athlé­­tikai és sport versenyek a népkerti sport telepen és az elemi lőtéren. A versenyek győzteseinek jutal­mazására a magyar társadalom ál­dozatkészsége máris igen sok, érté­kes díj kitűzését tette lehetővé. Ed­dig a következők ajánlottak fel dí­jakat: Az ezred tisztikara és legény­sége 30 000 korona. Mezőkövesd 30,000 korona. Miskolci város, a helybeli pénzintézetek, Miskó­czi ta­karékpénztár, Sátoraljaújhely város, Putnok város, az ezred kiegészítő területének minden járása és magá­nosok. Értékes dijat adott Csiktap­­lóczay Lázár Ottó gim­n.­tanár. Háziezredünk zászlószentelése nem csak a katonaságnak, hanem ünnepe Miskolcz egész társadalmának s ép­pen ezért remélhető, hogy a rende­zőség intenciója szerint is részt vesz azon minden különbség nélkül egész társadalmunk, annál is inkább, mert az ünnepély fényét a kormányzó je­lenléte is emeli majd. Tisza gyilkosait szembesítették Almássy Denise grófnőnél. Kedden hallgatják ki Friedrich Istvánt, Budapest, augusztus 6 án. A Tisza­­gyilkosság­ ügyében a mai tárgyalást fél tízkor nyitotta meg Zoltán László elnök. Elsőnek Almássy Denise grófnő Tisza unokahugát hallgatták ki, aki elmondta a merénylet történetét, amely már ismeretes. A bíróság megmutatta a grófnő­nek Pogány arcképét, de nem tudott ráismerni arra, aki lőtt. Ernők: Hány lövést hallott? Tanú: Lehetett négy vagy öt, de lehet hogy hat is volt, mert egy pil­lába elvesztettem eszméletemet. El­mondja még, hogy nagybátyja a lövések után még élt, és azt mondta: „Jaj a fejem!“ Ő végigtapogatta, de fején nem látott semmi sebet. Tárgyalásvezető : Fel fogja ismerni a tetteseket? Figyelmeztetem, hogy életről halálról van szó. Elsőnek Hüttnert állítja Almássy grófnő elé, aki kijelenti, hogy őt nem látta. Sztankovszkiban felismeri azt akinek sziluettjét az ajtóban látta. Sztanykovszky kijelenti, hogy ő állott az ajtóban. 3 Dobóban felismeri a grófnő azt, aki a középen állott,­ határozottan felismeri, csakhogy most rosszabbul néz ki, mint akkor. Tárgyalást vezető Dobóhoz: Hal­lotta a­mit a grófnő előadott ? Dobó: Igen, de én nem lőttem. Tárgyalást vezető kérdésére Al­mási Denise grófnő előadja, hogy úgy emlékszik, mintha Dobó fegy­vercsövével az utolsó pillanatban eltolta volna. Dr. Török: Hogyan viselkedtek a csendőrök ? Tanú: Úgy sejtem, hogy erősza­kos lefegyverzésükre szükség nem volt. Ketten hárman mentek le a csendőrökhöz, akik nyolcan voltak. Tíz perc szünet után Csermák Rezsőnének, a Roheim-család tár­salkodónőjének, majd Dömötör Lászlónak, Tisza inasának kihallga­tása következett. Veszély Margit s Szamosi Armand hírlapíró volt a k­övetkező tanú. A hadosztály bíróság tárgyalásá­nak augusztus 10 én lesz igen fon­tos napja. Akkor hallgatják ki ugyan­is a polgári hatóságok őrizetében levő Kéri Pált és Fényes Lászlót ugyanekkor rá tervezik Pekár Gyulá­nak, Friedrich Istvánnak kihallgatá­sát. 16 án Lukas­ich Géza báró ki­hallgatása kerül sorra. Носпар'гащйГвймГ a tárán forgalom Teleki nyilatkozata a bojkott megszüntetéséről. Bécs, aug. 6. (MTI.) Ma már be­­fejezett tény, hogy a Magyarország ellen szervezett bojkottot két havi időtartam után megszüntetik. A né­met osztrák szakszervezeti bizottság erre vonatkozólag a következő táv­iratot kapta : „Noha Magyarországon még nem kielégítő a helyzet, a nem­zetközi szakszervezeti szövetség ve­­­­zetősége az általános helyzet alap­ján elhatározta, hogy aug. 8 án fél­beszakítja a bojkottot. Tessék a szükséges intézkedéseket megtenni Részletesebb közléseket manifesz­­tumban leszünk.“ Budapest, augusztus 6. Mint a Budapesti Tudósító értesül a Bécccel való közvetlen távirati forgalom hol­nap reggel ismét megindul. Budapest, augusztus 6. Gróf Teleki Pál ma este az újságíróknak a boj­kott megszüntetésére vonatkozó kér­déseire a következőket mondotta: Sopronban megjelent a wiener­­neustadti bojkott-bizottság egyik embere és ott a magyar közegeknél aziránt érdeklődött, mi történnek ak­kor, ha a bojkott megszűnne. Erre azt feleljük a kormány csak a kor­­mánnyal tárgyalhat.

Next