Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-09-17 / 214. szám
Miskolcz, *vf,t 214. »ám. Ara i korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sztchnyi-u. t. Korona-Málloé«. Telefonszámok : »««SB* &Tradite.»*)------194. . ?«yo»Ja-----— - N2. .MAGYAR JOVOL Péntek, 1920 szeptember 17. Előfizetési árak: Miskolczon házhoz hordva vagy vidékre postán kezdve Egy az évre--------------MI Fő évre — - — — 10 . Negyed évre — — — 70 . Egy hónapra — — — 25 . Egyes szám ára 1 korona Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: ROSSA ISTVÁN. 48 százalék és 8 százalék hány keresztény és hány zsidó egyetemi hallgató esett el a háborúban. — Prohászka Ottokár nagy beszéde az iskolai számarány vitájában. Budapest, szept. 16. A nemzetgyűlés ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az illeték és értékforgalmi adó felemelésről szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták. A törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta a nemzetgyűlés. Azután rátértek az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Schandl Károly, aki beszédében kifejtette, hogy az egyetemeken valóságos izgatások voltak, amelyeknek részesei a szabadkőműves páholyok és az a társaság volt, amely a Huszadik Századot szerkesztette. A numerus clausus nem sérti a jogait. Beszéde folyamán kifejtette, hogy joga van a magyar nemzetnek, hogy a maga saját megvédelmezze törvényes eszközökkel és nem törvény nélküli eszközökkel. A törvényjavaslatot Bernolák indítványával együtt általánosságban elfogadja. Azután Prohászka Ottokár szólalt föl. Rövidesen akar ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a kultuszminiszter beszédében kifejtette, hogy az egyetem máris kapunyitás előtt áll, éppen azért szükséges, hogy a törvényjavaslatot rövidesen tető alá hozzák. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt sokan hamis világításba helyezték ezt a törvényjavaslatot. Ennek a szerencsétlen megcsonkított országnak nincs tehetségében, hogy szociális intézkedéseket tegyen, mint Németország, ahol mindennap két millió jut munkásbiztosításra, nyugdíjbiztosításra és másféle szociális intézkedésekre. Nekünk más szociális irányban kell dolgozni. Ez a törvényjavaslat ezt szolgája. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszoruló magyar középosztályt. Ezt a munkát az egyetemen kell elkezdeni, mert ez nyúlik be a magyar intelligencia világába. Nem védi azt az eljárást, amelyet az egyetemi ifjúság folytatott, de meg tudja érteni, meg kell érteni minden magyarnak azt a szenvedést, amelyet a lövészárkokból hazatérő ifjúság elszenvedett, midőn hazatérte után saját érdekeit valamiképpen leszorítva látta. Odaálltak az egyetem kapuja elé és azt mondották, akik küzdöttek és a bajban megállták helyöket, nem úgy, mint azok, akik tanulmányi szabadságukkal kivonták magukat a veszedelemből joguk van arra, hogy az egyetemen előnyben részesüljenek. A magyar ifjúságot úgy nézi, mint a szenvedés tűzkeresztjén átment polgárságot, amely megérzi a közélet és politikai élet érvelését. Az ifjúság inficiálva van a nemzetköziség és a lemondás bacilusával. Félti a maga kenyerét. Hogy a nemzet baján segíteni tudjunk, ennek egyik feltétele a numerus clausus. Némelyek ebben merényletet látnak a tanszabadság ellen. Ez nem áll. A szabadságot valamiféle formába kell önteni, mert mit ér a sajtószabadság, ha a kiadók kényszere alatt áll Legyen tanszabadság, de olyan, amely anarchiára nem vezet. Ma ■gyarország 67 óta nagy fejlődésen ment keresztül. Gazdasági és kereskedelmi élete fellendült és ez előtt nem lehet szemet hunyni. Ezt nem a magyarság, hanem a zsidóság csinálta. A magyar intelligencia, a bürokrácia és jogászság felé terelődött. Az elpusztult és tönkrement középosztály helyét nem a polgárságból feltörekvő réteg foglalta el, hanem a zsidóság, amelyet hatalmas gazdasági érzéke képesített erre. Nagy szorgalmával, intelligenciájával leszorította a magyar nemzedéket. Nem tagadhatjuk, hogy a zsidóság teremtette meg a magyar kereskedelmet ; a magyar nép nem is volt antiszemita és kereskedői zsidók voltak. Megismerték a zsidók a betű hatalmát és azért rávetették magukat a sajtóra Ha a zsidók kiválóbbjai asszimilálódtak, azt üdvözöljük, a baj azonban ol van, hogy túlsúlyba kerültek. Amit mi teszünk, az nem antiszemitizmus, hanem a faj önvédelme, ezt nem vehetik a zsidók gyűlölködésnek. Az orvosok és ügyvédek fele zsidó és ezt semmiféle liberalizmus kedvéért nem szabad tűrni és lehetővé kell tenni, hogy a magyar középosztályból megfelelő számban kerüljenek ki az inteligens pályán lévők. Az irodalom terén is túltengésbe ment a zsidóság és elzsidósodott az irodalmunk. Nekünk meg kell védenünk kultúránkat. Elismeri a liberalizmus érdemeit de a visszahatást is meg kell látni. Nem szabad vabankot játszani a magyarság génuszával és biztosítani kell minden irányban. A liberalizmus bűne, hogy megengedték Felsőmagyarországon a zsidók beszűrődését. Ezután egy német kimutatást olvasott fel Prohászia, amely a hadseregben a zsidók hadiszolgáltatását tárja fel, amelyből kitűnik, hogy száz keresztény főiskolai hallgató tiszt közül 48 esett el, míg 100 zsidó közül 8. Meg kell védeni, fejezte be beszédét, a magyar fajt minden törekvés ellen, amely arról a hivatásáról akarná leszorítani, amelyre praedesztinálva van. Elfogadja Bernolák indítványával együtt a javaslatot részletes tárgyalás alapjául Prohászka beszéde végén a Ház percekig tapsolt. Ezután szünet következik. Szünet után Herman Miksa szólalt fel és beszédében arra a megállapodásra jutott, hogy a numerus clausust meg kell csinálni. Ezután megállapították a legközelebbi ülés napirendjét, amely holnap lesz. Napirenden a mai törvényjavaslat lesz és ülés végén szavazni fognak az ülés meghosszabbításáról benyújtott indítványról. Az ülés két órakor ért véget, csülnék azt a harmadik pontot, vagyis Magyarországot, mint politikai tényezőt hármunkra való tekintettel. Nincs kétség, hogy ennek a három államnak érdekében áll, hogy a Magyarország részéről aláírt trianoni béke következetesen betartassék. Siai RI 4 IIIII IHIHIII IRI»IHIBHHIIH»! El Prágától ! Mi az oka a váratlan és oly gyorsan megoldott cseh kormányválságnak ? — A cseh köztársaságban teljesen új hatalmi megoszlás van alakulóban, amely a fiatal államot alapjában készül megdönteni. Elsősorban a Magyarországtól elszakított tót Felvidéken mutatkozik mind nagyobb erővel az elégedetlenség a cseh rezsim ellen. A tótok, akikre nézve a cseh-szlovák államban való helyzet régi függetlenségi eszméjüknek egyenes megcsúfolása, most már csak egyet óhajtanak : El Prágától ! A cél érdekében a régi Magyarország kebelében elfoglalt állapot visszatértét is szívesebben fogadnák, mint a mai tarthatatlan helyzet további fennmaradását. A jelek után ítélve a tót föld forrongása előbb utóbb súlyos kirobbanásokra vezethet. A Masaryk és Benes inaugurálta szerencsétlen politika végeredményében is a bolsevizmusba készül dönteni a cseh államot. A köztársasági kormányforma, amely a demokrácia meghamisítását és az anyagi pusztulást lehetővé tette, erősen elvesztette hitelét e körök előtt s mindinkább erősebb hangok nyilvánulnak meg a monarchikus kormányforma megteremtése mellett. Bécsből jelentik : A cseh kormányválság váratlanul gyors lefolyása és az új kormány kinevezése az egész európai közvélemény előtt nagy feltűnést keltett. A cseh kor-Budapest, szept. 16. A Cseh Sajtóiroda jelentése szerint a nemzetgyűlés állandó bizottságának ülésén napirend előtt Benes külügyminiszter hosszabb kományzatban történt oly hirtelen változás okaira nézve egy jelenleg Bécsben időző cseh-német politikus többek között székét mondotta: szédet mondott a kisantantról és nyilatkozatában többek között ezeket mondotta : Mi Magyarországgal békét és nyugalmat akarunk. Bizonyára nagy politikai hiba volna, ha túl be Tiz napig szünetel a Hír. Háromhónapos indemnités. — Törvényjavaslat a házhelyek és kisbérletek kérdésében. — Szünet után megkezdik a földbirtokreform tárgyalását. Budapest, szep I. 16. (Pol. Tud.) A kormányzópárt ma délután értekezletet tartott. Elhatározta a párt, hogy a kormány 1921. január 1-ig három havi indemnitást kér a nemzetgyűléstől. Foglalkozott az értekezlet a házhelyek és kisbérletek kérdésével és nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula miniszterek felszólalása után az a megállapodás jött létre, hogy a jövő hét elején pár szakaszos törvényjavaslatot fog a földművelésügyi és igazságügyi miniszter ebben az ügyben a nemzetgyűlésnek benyújtani. Elhatározta továbbá a párt, hogy ha az indentitásba kisbérléiről szóló törvényjavaslattal és a legsürgősebb pénzügyi javaslatokkal együtt a nemzetgyűlés elfogadta, 10—12 napon szünet lesz, mely alatt az illetékes bizottságok a földbirtokreformot letárgyalják. Szünet után a nemzetgyűlés azonnal megkezdi a földbirtokreform tárgyalását. Szmrecsányi György indítványára a párt felkéri a külügyi bizottság elnökét a bizottság összehívására. —!!— Bécs önálló állam akar lenni. Bécs, szept. 16. (MTI) A bécsi városi tanács ma megbízta a polgármestert, hogy terjessze a nemzetgyűlés és a kormány elé Bécs város következő óhajtásait: 1. Tegyék lehetővé, hogy Bécs önálló állammá alakulhasson. 2. Bécs városát a mostani Alsó-Ausztria felosztásakor tekintsék máris különálló államnak az államszövetség bevételei és az államszövetség adópótlékai tekintetében, valamint saját alkotmányának autonóm megállapítása ügyében is. Mezőkövesd sikere az árumintavásáron. Budapest, szept. 16. Csütörtökön délután Gordon tábornok, a budapesti angol katonai misszió vezetője, nagy kíséretével, felesége társaságában meglátogatta a II. áruminta vásárt. A tábornok élénken érdeklődött az egyes cikkek eredete és export-képessége iránt, különösen nagy érdeklődéssel szemlélte a magyar motívumokkal díszített tárgyakat. Főképen a mezőkövesdi matyó művészi tárgyak keltették fel figyelmét és különös elismeréssel szólott a magyar népipar fejlettségéről. Nagyon lekötötte fifigyelmét a magyar játékipar és több magyar játékárugyár címét elkérte, hogy kint Angliában a cikkek részére nagy üzletek összeköttetését fogja előkészíteni.