Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-09-17 / 214. szám

Miskolcz, *vf,t 214. »ám. Ara i korona. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Sztchnyi-u. t. Korona-Málloé«. Telefon­számok : »««SB* &T­­radite.»*)------194. . ?«yo»Ja-----— - N2. .MAGYAR JOVO­­L Péntek, 1920 szeptember 17. Előfizetési árak: Miskolczon házhoz hordva vagy vidékre postán kezdve Egy az évre--------------MI Fő évre — - — — 1­0 . Negyed évre — — — 70 . Egy hónapra — — — 25 . Egyes szám ára 1 korona Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: ROSSA ISTVÁN. 48 százalék és 8 százalék hány keresztény és hány zsidó egyetemi hallgató esett el a háborúban. — Prohászka Ottokár nagy beszéde az iskolai számarány vitájában. Budapest, szept. 16. A nemzetgyűlés ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Az illeték és értékforgalmi adó felemelésről szóló törvényjavas­lat részletes vitáját folytatták. A törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta a nemzetgyűlés. Azután rátértek az egyetemi beirat­kozásról szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Az első szónok Schandl Károly, aki beszédében kifejtette, hogy az egyetemeken valóságos izgatások voltak, amelyeknek része­sei a szabadkőműves páholyok és az a társaság volt, amely a Husza­dik Századot szerkesztette. A nume­rus clausus nem sérti a jogait. Beszéde folyamán kifejtette, hogy joga van a magyar nemzetnek, hogy a maga saját megvédel­mezze tör­vényes eszközökkel és nem törvény nélküli eszközökkel. A tör­vény­javas­latot Bernolák indítványával együtt általánosságban elfogadja. Azután Prohászka Ottokár­­ szólalt föl. Rövidesen akar ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a kul­tuszminiszter beszédében kifejtette, hogy az egyetem máris kapunyitás előtt áll, éppen azért szükséges, hogy a törvényjavaslatot rövidesen tető alá hozzák. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt sokan hamis világításba helyezték ezt a törvényjavaslatot. Ennek a szerencsétlen megcsonkított ország­nak nincs tehetségében, hogy szo­ciális intézkedéseket tegyen, mint Németország, ahol mindennap két millió jut munkásbiztosításra, nyug­díjbiztosításra és másféle szociális intézkedésekre. Nekünk más szociális irányban kell dolgozni. Ez a törvény­­javaslat ezt szolgája. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszoruló magyar középosztályt. Ezt a munkát az egyetemen kell elkezdeni, mert ez nyúlik be a ma­gyar intelligencia világába. Nem védi azt az eljárást, amelyet az egye­temi ifjúság folytatott, de meg tudja érteni, meg kell érteni minden ma­gyarnak azt a szenvedést, amelyet a lövészárkokból hazatérő ifjúság elszenvedett, midőn hazatérte után saját érdekeit valamiképpen leszorítva látta. Odaálltak az egyetem kapuja elé és azt mondották, akik küzdöttek és a bajban megállták helyöket, nem úgy, mint azok, akik tanul­mányi szabadságukkal kivonták magukat a veszedelemből joguk van arra, hogy az egyetemen előnyben részesüljenek. A magyar ifjúságot úgy nézi, mint a szenve­dés tűzkeresztjén átment polgársá­got, amely megérzi a közélet és politikai élet érvelését. Az ifjúság inficiálva van a nemzetköziség és a lemondás bacilusával. Félti a maga kenyerét. Hogy a nemzet baján segíteni tudjunk, ennek egyik feltétele a numerus clausus. Némelyek ebben merényletet látnak a tanszabadság ellen. Ez nem áll. A szabadságot valamiféle formába kell önteni, mert mit ér a sajtósza­badság, ha a kiadók kényszere alatt áll Legyen tanszabadság, de olyan, amely anarchiára nem vezet. Ma ■­gyarország 67 óta nagy fejlődésen ment keresztül. Gazdasági és keres­kedelmi élete fellendült és ez előtt nem lehet szemet hunyni. Ezt nem a magyarság, hanem a zsidóság csi­nálta. A magyar intelligencia, a bü­rokrácia és jogászság felé terelődött. Az elpusztult és tönkrement közép­­osztály helyét nem a polgárságból­­ feltörekvő réteg foglalta el, hanem a­­ zsidóság, amelyet hatalmas gazda­sági érzéke képesített erre. Nagy szorgalmával, intelligenciájával le­szorította a magyar nemzedéket. Nem tagadhatjuk, hogy a zsidóság teremtette meg a magyar kereske­delmet ; a magyar nép nem is volt antiszemita és kereskedői zsidók voltak. Megismerték a zsidók a betű hatalmát és azért rávetették magu­kat a sajtóra Ha a zsidók kivá­lóbbjai asszimilálódtak, azt üdvözöl­jük, a baj azonban o­l van, hogy túlsúlyba kerültek. Amit mi teszünk, az nem anti­szemitizmus, hanem a faj önvé­delme, ezt nem vehetik a zsidók gyűlölkö­désnek. Az orvosok és ügyvédek fele zsidó és ezt semmiféle libera­­lizmus kedvéért nem szabad tűrni és lehetővé kell tenni, hogy a ma­gyar középosztályból megfelelő számban kerüljenek ki az inteligens pályán lévők. Az irodalom terén is túltengésbe ment a zsidóság és el­­zsidósodott az irodalmunk. Nekünk meg kell védenünk kultúránkat. El­ismeri a liberalizmus érdemeit de a visszahatást is meg kell látni. Nem szabad vabankot játszani a magyar­ság génuszával és biztosítani kell minden irányban. A liberalizmus bűne, hogy megengedték Felső­­magyarországon a zsidók beszűrő­­dését. Ezután egy német kimutatást ol­­vasott fel Prohászia, amely a had­seregben a zsidók h­adiszolgáltatá­­sát tárja fel, amelyből kitűnik, hogy száz keresztény főiskolai hallgató tiszt közül 48 esett el, míg 100 zsidó közül 8. Meg kell védeni, fejezte be be­szédét, a magyar fajt minden tö­rekvés ellen, amely arról a hivatá­sáról akarná leszorítani, amelyre praedesztinálva van. Elfogadja Ber­nolák indítványával együtt a javas­latot részletes tárgyalás alapjául Prohászka beszéde végén a Ház percekig tapsolt. Ezután szünet kö­vetkezik. Szünet után Herman Miksa szó­lalt fel és beszédében arra a meg­állapodásra jutott, hogy a numerus clausust meg kell csinálni. Ezután megállapították a legközelebbi ülés napirendjét, amely holnap lesz. Napirenden a mai törvényjavas­lat lesz és ülés végén szavazni fog­nak az ülés meghosszabbításáról benyújtott indítványról. Az ülés két órakor ért véget, csülnék azt a harmadik pontot, vagyis Magyarországot, mint politikai té­nyezőt hármunkra való tekintettel. Nincs kétség, hogy ennek a három államnak érdekében áll, hogy a Magyarország részéről aláírt trianoni béke következetesen betartassék. Siai RI 4 IIIII IHIHIII IRI»IHIBHHII­H»! El Prágától ! Mi az oka a váratlan és oly gyorsan megoldott cseh kormányválságnak ? — A cseh köztársaságban teljesen új hatalmi megoszlás van alakulóban, amely a fiatal államot alapjában készül megdönteni. Első­sorban a Magyarországtól elszakított tót Felvidéken mutatkozik mind nagyobb erővel az elégedetlenség a cseh rezsim ellen. A tótok, akikre nézve a cseh-szlovák államban való helyzet régi füg­getlenségi eszméjüknek egyenes megcsúfolása, most már csak egyet óhajtanak : El Prágától ! A cél érdekében a régi Magyarország kebe­lében elfoglalt állapot visszatértét is szívesebben fogadnák, mint a mai tarthatatlan helyzet további fennmaradását. A jelek után ítélve a tót föld forrongása előbb utóbb súlyos kirobba­násokra vezethet. A Masaryk és Benes inaugurálta szerencsétlen poli­tika végeredményében is a bolsevizmusba készül dönteni a cseh álla­mot. A köztársasági kormányforma, amely a demokrácia meghamisí­tását és az anyagi pusztulást lehetővé tette, erősen elvesztette hitelét e körök előtt s mindinkább erősebb hangok nyilvánulnak meg a mo­narchikus kormány­forma megteremtése mellett. Bécsből jelentik : A cseh kor­mányválság váratlanul gyors lefo­lyása és az új kormány kinevezése az egész európai közvélemény előtt nagy feltűnést keltett. A cseh kor-Budapest, szept. 16. A Cseh Sajtóiroda jelentése sze­rint a nemzetgyűlés állandó bizott­ságának ülésén napirend előtt Be­nes külügyminiszter hosszabb ko­mányzatban történt oly hirtelen vál­tozás okaira nézve egy jelenleg Bécsben időző cseh-német politikus többek között székét mondotta: szédet mondott a kisantantról és nyilatkozatában többek között ezeket mondotta : Mi Magyarországgal bé­két és nyugalmat akarunk. Bizonyára nagy politikai hiba volna, ha túl be­ Tiz napig szünetel a Hír. Háromhónapos indemnités. — Tör­vényjavaslat a házhelyek és kisbér­letek kérdésében. — Szünet után megkezdik a földbirtokreform tárgyalását. Budapest, szep I. 16. (Pol. Tud.) A kormányzópárt ma délután értekezletet tartott. Elhatá­rozta a párt, hogy a kormány 1921. január 1-ig három havi indemnitást kér a nemzetgyűléstől. Foglalkozott az értekezlet a házhelyek és kisbér­letek kérdésével és nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula miniszterek felszólalása után az a megállapodás jött létre, hogy a jövő hét elején pár szakaszos törvényjavaslatot fog a földművelésügyi és igazságügyi mi­niszter ebben az ügyben a nemzet­­gyűlésnek benyújtani. Elhatározta továbbá a párt, hogy ha az inden­­titásba kisbérléiről szóló törvény­­javaslattal és a legsürgősebb pénz­ügyi javaslatokkal együtt a nemzet­gyűlés elfogadta, 10—12 napon szü­net lesz, mely alatt az illetékes bizottságok a földbirtokreformot letárgyalják. Szünet után a nemzet­gyűlés azonnal megkezdi a földbir­tokreform tárgyalását. Szmrecsányi György indítványára a párt felkéri a külügyi bizottság elnökét a bizott­ság összehívására. —!!— Bécs önálló állam akar lenni. Bécs, szept. 16. (MTI) A bécsi városi tanács ma megbízta a polgármestert, hogy ter­jessze a nemzetgyűlés és a kormány elé Bécs város következő óhajtásait: 1. Tegyék lehetővé, hogy Bécs ön­álló állammá alakulhasson. 2. Bécs városát a mostani Alsó-Ausztria fel­osztásakor tekintsék már­is külön­álló államnak az államszövetség be­vételei és az államszövetség adó­pótlékai tekintetében, valamint saját alkotmányának autonóm megállapí­tása ügyében is. Mezőkövesd sikere az áru­­mintavásáron. Budapest, szept. 16. Csütörtökön délután Gordon tá­bornok, a budapesti angol katonai misszió vezetője, nagy kíséretével, felesége társaságában meglátogatta a II. áruminta vásárt. A tábornok élénken érdeklődött az egyes cikkek eredete és export-képessége iránt, különösen nagy érdeklődéssel szem­lélte a magyar motívumokkal díszí­tett tárgyakat. Főképen a mezőkö­vesdi matyó művészi tárgyak keltet­ték fel figyelmét és különös elis­meréssel szólott a magyar népipar fejlettségéről. Nagyon lekötötte fi­figyel­mét a magyar játékipar és több magyar játékárugyár címét elkérte, hogy kint Angliában a cikkek ré­szére nagy üzletek összeköttetését fogja előkészíteni.

Next