Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-09-21 / 217. szám

2 A táviratok felolvasása után, azo­­­kat a következő egyesületek meg­bízottai írták alá : Az Ébredő magyarok egyesületé­nek miskolczi csoportja ,­­ Miskolczi iparosok nemzeti szö­vetsége, Római katholikus nőegylet, Ágostai evangélikus nőegylet, Szociális missziótársulat, A szociális missziótársulat leány­­klubja, Diósgyőri- vasgyári keresztény­szocialista szakszervezet, Keresztényszocialista bánya- és kohómunkások perecesi csoportja, A miskolczi magyar nemzeti szö­vetség, Miskolczi vonatkísérők köre, Miskolczi őrszemek, Miskolczi jogakadémiai testület. Rácz Antal mondott még lelkes beszédet, szavait Miskolcz keresz­tény munkásságához intézve: — Az ÉME-nél becsületesebben, józanabbul senki se képviseli a mun­kás­érdekeket. Mi azt akarjuk, hogy tisztességes nyugodt élete legyen a magyar munkásságnak, amelynek jelszava az : A haza mindenek előtt ! Ifj. Kiss János szólalt meg a vasutasok nevében, majd a Himnusz hangjai mellett végett ért az EME miskolczi nagygyűlése. Megkezdődött az egyetemen a beiratás. Budapest, szept. 20. A MTI jelenti: Az 1920—21 -iki tanév első felére történendő egye­temi beiratkozás céljából az 1919 tanév hallgatói a kveszturában f. hó 20-tól október hó 2-ig bezárólag jelentkezhetnek. A tanulmányok folytatásához új beiktatás szükséges, ha a hallgató időközben más karba vagy más tanintézetbe lépett át, vagy tanulmányait két féléven át félbeszakította, vagy távozási bizo­nyítványt váltott ki. A tanulmányi idő megszakítása esetén úgy az új beiktatáshoz, mint a beiratkozáshoz az illető politikai hatóság erkölcsi bizonyítványai is bemutatandók. A tandíjmentesség folyamodványok szept. 21 és okt. 2 között az egye­temi kvesztúrában nyújtandók be. Miért oly kevés a borsodi bányák szénter­melése Tarnay Gyula felszólalása a vár­megye közigazgatási bizottságá­nak ülésén. A békeszerződés csak három szénvidéket hagyott meg Magyar­országnak : a tatait, salgótarjánit és a borsodit. A vármegyei közigazga­tási bizottság mai ülésén dr. Tarnay Gyula ny. főispán interpellációjában azt fejtegette, hogy a borsodi szén területet nem használják ki gazda­ságosan s a sok újonnan alakult kis bánya tönkreteszi a régi nagy bányák üzemképességét is. Felsorolta, hogy míg azelőtt hat bánya napi 200 vagyont termelt 2600 munkással, ma 20 bánya, ugyancsak 2600 munkással, csak 160 vagyont termel. Szerinte az az oka annak, hogy az ármegállapító bizottság bányánként állapítja meg a szénárakat s az által lehetővé válik, hogy a kis bánya nagyobb fizetést ígér a munkásnak, aki ha nem tud elhelyezkedni a kis bányá­ban, a régi, jól felszerelt nagynál kedvetlenül és fegyelmetlenül dol­gozik. Statisztikai adatokat olvas fel s a bizottság elfogadta javaslatát. MAGYAR JOVO Kedd, szeptember 21 amely két irányú Először, hogy a kormány csak tőkeerős vállalatnak adjon engedélyt, másodszor, hogy a budapesti ármegállapító bizottság működésébe a törvényhatóság szer­vei is hatékonyan bekapcsolódjanak. Havi 500­0 lesz az ebéd és vacsora a menekültek étkezőjében. A menekülteknek, elhagyva ott­honukat talán a legnagyobb gond­juk, bajuk az, hogy nem kapnak rendes lakást s igy rendes házta­r­­tást sem vezethetnek. Ezen a súlyos bajon, van hivatva segíteni a mis­kolczi menekültügyi kirendeltség ét­kezője, mely minden valószínűség szerint már elsején megkezdi mű­ködését. A Magyar Jövő értesülése szerint a menekültek étkezőjében havi 500 koronába kerül egy ebéd és vacsora. Szinte hihetetlenül hangzik ez az olcsó az, amit csak úgy tud elérni az étkező, hogy a menekült tiszt­viselők a kedvezményes áru élelmi­szereket átadják az étkezőnek. Az étkezőt a kir. kath. főgimná­ziumban helyezik el s a szükséges felszerelést a város adja. Ébredő Szlovákok a Felvidéken. Budapest, szept. 20 Pozsonyból jelentik a Magyar Kurírnak . A szlovák nemzeti eszme védelmére az Ébredő Magyarok Egyesületének mintájára megalakí­tották a Felvidéken az Ébredő Szlovákok Egyesületét. Felemelte a kormány a vasutasok lisztjárandóságát. A vasutasok nagyfontosságú és részben nehéz testi munkájának el­ismerését, illetve megkönnyítését célozza a kormány abban a rende­letében, amely a tisztjárandóság nagyobb arányú és állandó jellegű felemeléséről intézkedik és annak most érkezett meg a miskolczi üz­letvezetőség élelmezési hivatalához. Közli e rendelet, hogy a kormány az augusztusi 6 kgr -os fejadaggal szemben, a szeptemberit 8 kgr-ban állapította meg, október elsejétől pedig még 40 dekagrammal emelik fel a vasutasok kedvezményes liszt­járandóságát. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy a vasutasoknak októbertől kezdve 8­4 kgr. lesz az állandó fej­adaguk. Még jelentősebb a nehéz testi munkát végző vasutasok fejadag emelése. Ezeknek — munkájuk ne­hézsége szerint — még külön havi pótfejadagot is állapított meg a maguk személyére a kormány, így a mű­helymunkások a rendis 8­4 kgr. mellett 22 kgr, az éj­jeli szolgálatot teljesítő vasuta­sok 3­2 kg, a mozdonyszemély­zet 5­4 kg lisztet kap még kü­lön, úgy, hogy fejadagjaik 10­6, 11­6 és 13­8 kg-ra emelkedik ezáltal. A tisztviselők és minden más vasutas, valamint a családtagok fej­adagja 84 kgr lesz októbertől. Ezenkívül minden vasutas fejadag­jának megfelelő mennyiségű nem kedvezményes áru lisztet is vásá­rolhat. A honvédelmi miniszter és a börletparancsnok elismerése Szim főhadnagy munkája iránt A szinte példátlan szorgalom, a sziklaszilárd abszolút puritán jellem, az akadályt nem ismerő katona kötelességtudása és szívóssága elis­merésének ünnepe volt a vasárnap délelőtti, amikor báró Nagy Pál al­tábornagy, a miskolczi m kir. kato­nai körlet parancsnoka átadta Szim Lőrinc főhadnagynak, a kisegítő katonai nyomozó­ osztály parancs­nokának a honvédelmi miniszter dicsérő elismerését. A csabai kapui laktanyában ro­hamsisakban, díszruhában állt őr­­­­séget a nyomozó osztály s felhar­sant a kürtszó, mikor megérkezett autóján báró Nagy Pál altábornagy és vezérkari főnöke, Denk Gusztáv alezredes. Feszült figyelem közt, az összes miskolczi katonai és csendőrségi alakulatok és a sajtó képviselőinek jelenlétében olvasta föl Denk alezre­des a honvédelmi miniszter augusz­tus 27-én kelt dicsérő iratát, majd i báró Nagy Pál altábornagy lépett a katonák elé és beszélni kezdett : — Katonák ! Négy és fél évi a világháborúban kifejlett legnagyobb erőfeszítés után, midőn a nemzet legjobbjai semmiféle áldozattól visz­­sza nem riadva, meggyőződésüktől vezéreltetve nemzetünk fenmaradá­­sáért folytattak dicső küzdelmet, megtévesztett és ellenségeink által megfizetett hitvány áruló elemeknek megrontó munkájuk révén sikerült a nemzet egységes erőkifejtését meg­akadályozni és a további ellenállást a harctereken tehetetlenné tenni, idebent pedig az ország egyetlen ellenállását : a fegyveres erőt össze­omlasztani. Ebből az összeomlásból következett be az a forradalmi fel­fordulás, amely 1918 őszétől 1919 augusztusáig végigdúlta az országot. Mikor elmúltak ezek a szeren­csétlen idők s megkezdődhetett a nemzetmentés munkája, Szim Lő­­rincz főhadnagy jelentkezett nálam és önként, minden utógondolat nélkül vállalkozott arra, hogy mű­ködését a nemzeti mentés, a tisztí­tás nagy feladatának szolgálatába állítsa. Akkor figyelmeztettem Szim­ főhadnagyot, hogy ez a jelent­kezése, ez a vállalkozása a hála, köszönet és elismerés helyett a gyanúsításokat, üldöztetéseket fogja számára jelenteni. Szim főhadnagy ennek ellenére kijelentette, hogy részt akar vállalni e nagy munká­ból. Ettől a pillanattól kezdve azt a kötelességet, amit vállalt, minta­szerűen teljesítette. Amit mond­tam, bekövetkezett. Ha azonban minden összeomlik, ha a rágal­mak és gyanúsítások özöne el akarja fedni, itt vagyok én és védeni fogom mindaddig, míg kötelességét teljesíti. Működése alatt olyan ajánlatokat kapott, amelyekből milliókat szerezhetett volna és mindezen ajánlatok hide­gen hagyták. Mindennél előbb­­való volt a kötelesség és ma is az a derék, kötelességét teljesítő tisztje a nemzeti hadseregnek, mint mikor jelentkezett nálam. — Az irat, a­mely most itt elhangzott, egyszerű papírlap, mely nem utalványoz ki százezre­ket, de örök időkön át hirdetni fogja a katonai erények, a becsü­letesség és kötelességtudás elis­merését. Ehhez az elismeréshen bajtársi kézszorí­tásomat adom. Adjon ez az elismerés és az én kézszorításom buzdítást további működéséhez ! A körletparancsnok kezet szorított Szim főhadnaggyal, majd a nyo­mozóosztály tagjaihoz fordult : — Ti pedig, a nyomozóosztály tagjai, dolgozzatok s mindig tiszta kézzel kell kikerülnötök a munkából. Sohase feledjétek, hogy parancsnokotok neve fogalommá vált. Elvárom, hogy az az elis­merés, amely parancsnokotoka érte, még öntudatosabbá tesz munkátokat Báró Nagy Pál beszéde után Szim Lőrincz főhadnagy rövid, tea­tonás szavakkal köszönte meg az elismerést és férfias ígéretet tett hogy ezután még nagyobb, fokozot­tabb szorgalommal fog dolgozni az ország, a nemzet előbbre jutásáért boldogulásáért. A lélekemelő, katonai ünnepség fél 11 kor ért véget. Csonka-Magyarország — nem ország, Egész-Magyarország — meny­or­szag. csm

Next