Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-10-27 / 248. szám

tt Miskolcz, 4, 248« Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Széchenyi­ u. 1., Korona-szálloda. Telefonszámok : * ЙГ8 I IKC?f4ma I -------------г BORSOD J MISKOLCI I I MUZEUM I * ISzerda. 1920 ok4éber 27. Kiadóhivatal— — — 194. . Nyomda— — — — 882. .MAGYAR JOVO Előfizetési árak: Miskolcion házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre — — — 280 . Fél évre — — — — 140 . Negyed évre — — — 70 . Egy hónapra — — — 23 . Egyes szám­ára ! korong Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA. POLITIKAI KAPIL­A­P. Felelős szerkesztő: ROSSA ISTVÁN. A trianoni békeitélet a magyar nemzetgyűlés előtt. Budapest, okt 26. A kormány ma a nemzetgyűlés elé terjesztette az antant hatalmakkal megkötött és Trianonban június 4 én aláírt békeszerződés becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. A béke­­szerződés tartalmáról és a ratifikáció indokairól a kormány a következő hivatalos közleményt adta ki : „Az Egyesült Államokkal, a Britt birodalommal, Francia, Olaszország­gal és Japánnal, továbbá Kínával, Paraguával, Nikaraguával, Portugá­liával, Romániával, Görögországgal, Szerb , horvát és szlovén államok­kal, Sziámmal és a cseh köztársa­sággal 1920. évi június 4 én Tria­nonban kötött békeszerződés becik­kelyezéséről szóló törvényjavaslat összesen 8 paragrafusból áll. Az első paragrafus kimondja, hogy tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán elő­állott és amely annak idején a ma­gyar ferrá­ri kormánynak a békeszer­ződés aláírására vonatkozó elhatáro­zásánál is döntő súllyal bírt, az érl­tett államokkal 1920. évi június 41k napján a Trianonban kötött békeszerződés az ahhoz tartozó tér­képpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékével, vala­mint az ugyancsak 1920 június 4 ik napján kelt jegyzőkönyvi nyilatko­zattal együtt a magyar állam törvé­nyei közé emeltetik. A második paragrafus kimondja, hogy az első paragrafusban foglalt rendelkezéseket hajtsák végre, de azzal az alkotmányszerű korlátozás­sal, hogy amennyiben a végrehaj­táshoz szükséges rendelkezések tör­vényhozás tárgyaira vonatkoznak, a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kell kieszközölni. A törvény kihirde­tése napján lép életbe, még­pedig a békeszerződés életbeléptetésének napjától kezdődő hatállyal. A béke­­szerződés életbeléptetésének napját közzéteszik. A tör­vér­i javaslat indokolásából kiemeljük a következőket: A magyar békeküldöttség meg­dönthetetlen érvekkel igyekezett el­lenfeleiket, egyben biráinkat meg­győzni arról, hogy a béke­feltételek méltánytalanul súlyosak és elvisel­hetetlen terheket rónak reánk. A szövetséges és egyesült hatalmak mégis alig változtattak az eredeti feltételeken. A kisérő levél a béke­­szerződés alkalmazására és végre­hajtására reánk nézve kedvező elve­ket jelent ki és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során­­gyes rendelkezések nem fognak nerev alkalmazást nyerni. Habár­­ kísérő levélben kifejezésre juttatott gyes elvek némi reménységet is nyújtanak, a szomorú valóság az, hogy a békeszerződés keserű meg­­próbáltatásnak teszi ki a nemzetet, hazánk ezer éves területét széldar­abo­ja, millió és millió testvéreinket megkérdezés­ nélkül elszakítja tő­lük. Gazdasági egységünket meg­csonkítja, iparunkat és kereskedel­münket megbénítja, kultúránk fejlő­dése elé újabb akadályokat gördít. Mindamellett az adott viszonyok között, most, amidőn a szövetségek és egyesült főhatalmak a békeszer­ződés megerősítésére felszólítást in­téztek hozzánk, ennek a felszólítás­nak kényszerhatása alatt eleget kell tennünk, mert jelenlegi magunkra hagyatott helyzetünkben ez az egye­düli első lépés a nemzet újjáépítése felé. Ily körülmények között a ma­gyar királyi kormány érett megromo­lás után a békeszen­d­i becikke­lyezése iránt tett előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a reánk kényszerített békeszerződés rendelkezéseit meg­kísérelje indokolni. Az indokolás azután foglalkozik a becikkelyező törvényjavaslat egyes szakaszaival. Hogy megy végbe a ratifikálás Gróf Csáky Imre külügyminiszter ma a nemzetgyűlés ülésén benyúj­totta a béke ratifikálásáról szóló tör­vényjavaslatot. A külügymin­szter az eddigi előzetes bejelentésektől elté­rően nem kérte a tárgyalásnál a sür­gősség kimondását, mert eltérőleg minden eddigi híresztelésektől, a jegyzék, amelyben az antant taná­csolja nekünk a béke ratifikálását, nem szab meg határidőt. A dolgok ilyetén állása mellett az az eredeti terv is elesik, hogy a Ház néma ülésen minden felszólalás, külön bi­zottságok közbelépése nélkül fogadja el a törvényjavaslatot. Leggyorsab­ban a törvényjavaslat szombaton kerülne a nemzetgyűlés napirend­jére. Minthogy nem forog fenn kény­szerhelyzet, ami a gyors munkát szükségessé tenné, természetesen a nemzetgyűlés részletesen fog a be­cikkelyezés kérdésével foglalkozni. El fognak hangzani oly nyilat­kozatok is, amelyek hivatva lesznek arra, hogy megrázó mó­don mutassák ki a világnak a békeszerződés velünk szemben elkövetett igazságtalanságait. Lesznek szónokok, akik hangoz­tatni fogják, hogy a ratifikálás­sal mindaddig várunk, amíg az antant a békeszerződést kísérő­levelében tett kijelentéseit nem vált­ja be. Ezek közül először a határmegál­lapító bizottságoknak a helyszínen való megjelenését és nagyobb hatás­körrel való felruházását. A másik pedig a rutén kérdésben való döntés. A rutén felföldet ma Cseh- Slovákia tartja birtokában dacára annak, hogy a Cseh-Slovákiával kötött szerződés és az öt nagyhatalom garantálta a rutén nép autonómiáját és azt, hogy a hovatartozandóság kérdésében aka­ratát szabadon megnyilváníthassa. Ezek al­aján nemcsak a magyar kormány, hanem annak idején a a magyar rutén párt is népszavazást kért. A békeszerződést kísérő levél­nek ez a passzusa indokolttá teszi azt, hogy a ratifikálásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásánál ezeknek az ígéreteknek beváltásáról is szó essék. A végrehajtás kérdése: Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma este a kormányzópárt klubjában a sajtó képviselőinek kérdéseire a következőket jelentette ki : — Csütörtökön a Ház pár napra elnapolja ülését. Szünet alatt össze fog ülni a külügyi, közjogi és köz­­gazdasági bizottság és ezek együt­tesen fogják tárgyalni a békeszerző­dés ratifikálásáról szóló törvényja­vaslatot. A földbirtok-reform tárgya­lása, amelyet november 5 én vagy 6 án fognak a Ház elé terjeszteni, egyébként megelőzi a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat­­ tárgyalását, mivel ez utóbbi bizott- s­­ági tárgyalása valószínűleg két hétig is el fog tartani.­­ A békeszerződést még három államnak is ratifikálni kell. A fran­cia kamarának referense már Buda­­pestre érkezett, a francia szenátus referense azonban csak 10 nap múlva érkezik ide. A békeszerződés végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha a ratifikáció megtörténik minden állammal, lehetséges azonban, hogy az antant a szerződés egyes pont­jainak végrehajtását már előzőleg is követeli majd, de ez semmi esetre sem lesz törvény. A jóvátételi bi­zottságnak már ratifikálás előtt kel­lett volna érkeznie, de sajnos, ez nem történt meg. A ratifikálás Londonban. London, okt. 26. A Reuter-ügynökség jelenti: A kormány holnap benyújtja a magyar békeszerződés életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot. Keresztény sajtó, keresztény közönség. A katholikus naggyülés harmadik napja. Budapest, október 26. A katholik­us naggyülés utolsó ak­tusa, a harmadik nyilvános gyűlés, kedden délután folyt le. A Vigadó zsúfolásig megtelt az érdeklődő dí­szes közönséggel. Bangha Béla pá­ter a sajtóról hatalmas koncepciójú, mélyen szántó előadást tartott. — A sajtókérdésről beszélni — mondotta — egyike a legnehe­zebb dolgoknak, mert a sajtó birodalma a ti­tok és rejtelmek birodalma. Két tábor van egy­mással szemben. Az egyik olda­lon egy tábor, amelynek törek­vései az égbe nyúlnak, amely ideáljaiért halni is kész és a má­ sik oldalon egy tábor, amely minden ideált lemosolyog. Az el­lenség bef­rkőzik közénk és krisz­tusi szerek­et, kereszténységet hirdet, miközben személyi ellen­téteket szít és tönkre akar tenni bennünket, hogy a keresztény eszme realizálására ne is gondol­hassunk . Három kérelmet szeretnék előterjeszteni a sajtó kérdését il­letőleg. Az első kérelmem és óha­jom az, hogy a nép legszélsőbb rétegeinek bele kell vinni a tuda­tába azt, hogy a sajtó nem luxus, nem fényűzés. A sajtónál nem mindegy, hogy ki ír, hogy kinek az érdekében, milyen céllal ír. A másik dolog amit szeretnék, hogy több önérzetre van szükség. A galíciaiban is van annyi önérzet, hogy soha még tévedésből sem veszi meg a Nemzeti Újságot. Több önérzetet kell tanúsítani, ez azt is jelenti, hogy a keresztény lapokkal szolidaritást kell vállal­nunk. Nem kell folytonosan eset­leges hibáiba kapaszkodunk, ha­nem pártolnunk kell és dédelgetni mint legkedvesebb gyermekünket. Harmadszor azt kívánom és aka­rom, hogy pártoljuk és becsüljük a keresztény újságírókat, mert a keresz­tény zsurnalisztika csak így lesz erős, hatalmas és virágzó. A hatalmas beszédet a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta.­­ Azután Csernoch János herceg­prímás emelkedett szólásra és nagy­hatású záró beszédet mondott. Az angol bányászsztrájk, Bécs, okt. 26. A Neue Freie Pressének jelentik Berlinből, hogy a Votwärts londoni híradása szerint délelőtt kormány képviselője és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő három pontban: 1. A munkások megkapják a kívánt bér­emelést. 2. Kötelezi magukat a mun­kások, hogy a széntermelést fokozni fogják. 3. A kormány a bányaüze­mek felszerelésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonban a bányászok végrehajtó bizottsága elé terjesztik, amely dél­után fog végleges határozatot hozni. Kormánykörökben remélik, hogy ezen az alapon létre jön a megegye­zés és a munkások már szerdán megkezdik a munkát. Fegyházra ítélt bíró, Budapest, okt. 26. A székesfehérvári kir. törvényszék ötös tanácsa 8 napon át tárgyalta a volt székesfehérvári forradalmi tör­vényszék tagjainak bűnpörét. Dr. Say Károly táblabíró ma hirdette ki az ítéletet, amely szerint a kir. tör­vényszék dr. Balogh János törvény­­széki bírót, a forradalmi törvény­szék volt vádbiztosát 7 évi fegy­házra, ifj. Fekete József kőmives­­segédet, a forradalmi törvényszék volt elnökét három évi fegyházra, Ferschtek Józsefet két évi fegyházra és végül Barcsik Józsefet egy évi fogházra ítélte.

Next