Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 Irredentizmus És keresztény gazdasági pub­lika A keresztényszocialisták ötödik ismeretterjesztő előadása. A kath főgimnázium nagy torna­­terme zsúfolásig tele lelkes keresz­­tényszocialistákkal. 6 óra 10 percz, dr. Görgey László Borsodvármegye főjegyzője beszél. És felnyílnak a szemek. Feszült várakozásban a lel­kek. Nagy, nagy csend a teremben. Halljuk, mint suhogtatja szárnyát a magyar bánat fekete hollója. Érezzük-e a felelősséget a vérta­nukért, a hősökért? Vág lelkünkbe Görgey handja. Hungária vérző teste keresztre feszítve vonaglik. Most éljük a magyar bánat keserű napjait. Az irredentizmus célja kiküzdeni a magyar igazát, ébrentartani a vá­gyakozást most elszakított testvére­ink felé. Egy rögjéről sem mon­­dаk le hazánknak ! A Jézus által megtört kenyér minden darabja az ő teste. A magyar haza minden rögje az egész Magyarországhoz tartozik Mindenütt és mindenki ir­redenta legyen. Egyetlen nagy szer­vezet legyen egész Magyarország. Szeressük a hazát, szeressük egy­mást. Keljen előre mindenkiben a nemzeti öntudat. Szálljon vad hara­gunk a hazánk földjét megrablók felé. Vessük meg a gyengét, ki most feledkezik meg a kötel­ességtel­jesí­­téséről. Legyünk elszántak, kitartók. Ez a nemzedék vesztette el a ha­zát, ez szerezze is vissza ! Áldozatos, önzetlen munkában, tel­jék életünk ! így kel életre a füg­getlen, az egész Magyarország. Vé­ren, könnyen, ezer szenvedésen át elérkezik a mi időnk, s akkor . . . akkor nem Trianonban mondták ki az utolsó szót. Gazdasági válság Mai, első előadásában dr. Uj­helyi röviden, talpraesetten vázolta a mai gazdasági helyzetet. Gazda­sági világválság idejét éljük. Gaz­daságilag tehetetlenek a tőkeerős győzt­esek s a leromlott valutájú vesztesek egyaránt. Kétségtelenül mi vagyunk a legnehezebb helyzetben a ve­stett háború, a két forradalom, s a trianoni béke után oly okok miatt, melyek bajainkat még jobban tetézik. A békekötés után gazda­­gilag is csonka terület lettünk. Területeink leszakittatván elestünk a nyersanya­gok forrásaitól, melyekből iparunk táplálkozott Gyökeresen és gyorsan reformálnunk kell termelésünk egész rendjét. A külföldi behozatalt minden kite­hető erővel csökkentenünk kell s mezőgazdaságunkat kell a racio­nális földmivelés és a géptechnika minden eszközével többet ter­m élővé átalakítanunk. Át kell alakítanunk gyárainkat e cél szolgálatára. E ne­héz feladatok várnak a megalakítandó Országos Gazdasági Tanácsra. Ter­melésünk rendje a liberalizmus je­gyében fejlett ki A szabad verseny­­nyel az egyén semmi által nem korlátozott érvényesülésével a leg­ridegebb önzés lett úrrá mindenen. A túlhajtott kapitalizmus korában egyszerre volt meg a plutokrácia a tömegnyomor, a nemzetközi szo­ciáldemokrácia, Mammutd vagyonok eb­ínség egyidőben . Maga a háború is a plutokrata közszellem következ­ménye! A legközelebbi előadás 20 án, csütörtökön délután 6 óra 10 perckor a kath. főgimnázium tornatermében. Farkas István ev. ref. lelkész nemzeti feltámadásunkról, dr. Újhelyi Sándor a keresztény gazdasági politikáról fog előadni. VAGYAK I­­ V : Péntek, január 14. A miskolczi balcsai bíróság pénteken alakítja meg a kegyelmi tanácsot. . A kormányzó amnesztiát hirdető rendelete nemcsak a kommunista bűncselekmények miatt perbe fogott, vagy már elítélt polgári bűnösökre vonatkozik, hanem azokra a katonai személyekre is vonatkozik, akiket a katonai ügyészségek fogtak perbe. S a katonai bíróságok ítéltek elő­re, ha szabadságvesztés bünte­tésük nem haladja meg a három esztendőt. Kérdést intéztünk a miskolczi körfelügyészség vezetőjéhez, dr. Hu­­dák Béla százados hadbíróhoz, hogy a katonai foglyok közül hányan számíthatnak amnesztiára és milyen intézkedéseket készül tenni a körlet­­ügyészség az amnesztia rendelet vég­rehajtására. Dr. Hudák százados­ hadbíró a Magyar jövő munkatársának a kö­vetkező felvilágosítást adta : — Mihozzánk ma érkezett meg az amnesztia rendelet végrehajtási utasítása, úgy, hogy a kegyelmi tanács csak holnap alakulhat meg. Egyébként minket az amnesztia­rendelet csak kevéssé érint, te­kintve, hogy akiket a hadbíróság mint kommunistákat elítélt, azok nagyobbrészt vezetők voltak és így három évnél nagyobb bünte­tést kaptak. Van még néhány kisebb kommunista bűncselekmé­nyek miatt vannak letartóztatásban, ezekkel szemben a kegyelmi ta­nás természetesen pertörléssel él. Értesülésünk szerint a katonai kegyelmi tanács megalakulása után nyomban összeül és el fogja bírálni, hogy a kommunista katonák közül kiknek az ügyében szüntessék meg az eljárást. Légipostajárat és személyszállítás Miskolcz-Budapest-Bécs között. Megépítik a második Sajóhidat. A trianoni békeszerződés adta jog alapján a kormány, mint ismeretes, kereskedelmi repülőteret épít Mis­­kolczon. A repülőtér Sajóntúli épít­kezése, amely már hónapokkal ez­előtt megkezdődött, ma már közel áll a befejezéshez, úgy, hogy ki lehet tűzni a forgalomnak való át­adás dátumát is. Ez a határidő, amint azt a kereskedelmi miniszté­rium légi ügyosztályának Mi­kolczon járt bizottsága megállapította : már­cius elseje. A repülőtér és légiposta ügyében dr. Szentpáli István polgármester a Magyar Jövő munkatársának a kö­vetkezőket mondotta: — A miskolczi repülőtér épí­tése pár hét múlva befejeződik s március elsején megindul a légi­forgalom Miskolcz és Budapest között. Eleinte, külön díjszabás mellett csak a postát fogja szállí­tani, de már­is tervben van az állomás kibővítése, úgy, hogy rövid idő múlva megkezdődik a személyszállítás. — A repülőtérrel kapcsolatban szükségessé vált egy második Sajóhíd építése is. Valószínűleg a­­ Sajón felfelé, a hídtól mintegy 400 méternyire fogjuk felépíteni a második Sajóhidat. — Tekintettel arra, hogy ez a második hid nemcsak a város, de a vármegye érdekeit is szolgálja, majd érintkezésbe lépek ez ügy­ben a vármegyével. A terv az, hogy a híd költségeit közösen fedezze a kereskedelmi miniszté­­térium, a város és a vármegye. A bizottságnak egyik tagja, Hart­­zer Sándor főfelügyelő, aki Ben­cik József és Czapáry Jenő igaz­gatókkal együtt ma fontos meg­beszéléseket tartott dr. Szentpáli István polgármesterrel, a Magyar Jövő munkatársának a következőket mondotta : — Rendszeres repülőjáratok lesznek március első napjaitól kezdve, Miskolcz forgalmához szükséges gépekkel. A posta és személyforgalmat később áruszál­lításra is kiterjesztjük. Egy sze­mély szállítási díja 20—25 ezer korona lesz s az első időben Budapest, Szeged, Szombathely s más városokká­, majd Bécc­el is­­ rendszeres lesz az összeköttetés. Új vasutas-telepet építenek Miskolc­on. Már Deserdőben kísérteti a vas­utas kolóniának az áthelyezése. A mostani máv. telep ugyanis egy­­részt szűknek bizonyult idővel, másrészt pedig a városépítési tervbe ütközött. Eredetileg az volt a terv, hogy a telep áthelyezését az új állomás kérdésével egyidejűleg old­ják meg. Az idők azonban változtak és a kialakult helyzetnek megfele­lően az új telep kérdését függetle­nítették az új állomás elhelyezési kérdésétől. A miskolczi máv. üzletvezetőség már a háború közepén kezdemé­nyezte az ügyet a máv. igazgató­ságnál, amely elvben hozzá is járult a terv előkészítéséhez. 1918 ban Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő, akkor máv. főmérnök, teljes részle­tességgel kidolgozta a terveket, ami­ket a máv. igazgatóság elfogadott. Anyag- és pénzhiány miatt azon­ban az építéshez nem foghattak hozzá. Most­ aztán fordulat állt be. A máv. igazgatóság ugyanis elhatá­rozta, hogyha nem is áll rendelke­zésére az egész új telep felépítésé­hez szükséges pénzösszeg, megindítja az építkezést részletekben, a feltétlenül szükséges természetbeni la­kások arányában. A nagyjelentőségű ügyben az üz­letvezetőség illetékes osztályán a következőket mondták a Magyar Jövő munkatársának: — Az új máv. telep első részének építését a máv. intenciójának meg­felelően már tavasszal megkezdjük. Természetesen nem lehet vérmes reményeket táplálni a mai időket jellemző óriási anyag- és pénzhiány­ban. Az azonban már tény, hogy a telek ügye már rendben van. A szükséges területet részben meg­vettük, részben lekötöttük. A telep helyének megválasztásánál az az álláspont győzött, hogy a város perifériáján helyezzük el, de úgy, hogy a terjeszkedési lehetőségek útjában akadályok ne merülhessenek fel a jövőben sem. Az új vasutas kolónia a Martin telepen épül fel. Errre a célra 2 millió koro­nát irányoztunk elő ez év­ben. Ez az összeg kicsinek látszik, de tudni kell, hogy a máv­ igazgatósága meg­lévő anyagkészletéből is jut­tatni fog a miskolczi te­lepnek. A Magyar Jövő úgy értesül, hogy nincs kizárva, hogy az előirányzott két millió koronát a máv. igazgató­sága még­ növelni fogja. Értesülé­sünk szerint az üzleti vezetőség te­rületén más helyütt is fognak néhány lakóházat építeni. Ehhez egyelőre egy félmillió korona áll rendelkezésre. Köztisztviselők — banktisztviselők. Mint tudva, úgy nőnekk mostaná­ban a bankok. Se szeri, se száma az uj alakulásoknak s mindenki bank­tisztviselő akar ma lenni. Jellemző tünet, hogy a bankok felé igyekvő tódulásban — a közigazgatás jár elől s a vármegye tradíciókon élő urai mellett nehéz a verseny a város urainak. Előbb csak a menekült tisztviselők mondtak búcsút az örö­költ pályának, aztán lassanként má­sok is: főszolgabírák, megyei, városi jegyzők pantinás neveit találjuk sok bank tisztikarában. Angol, francia, olasz tőkeérdekelt­ségek megszerzése után kutatnak, fáradnak ma az emberek s nem lehet ma még tisztán és bizonyosan tudni: örülni kell e ennek, vagy sem. Érthető és természetes ez a mene­külés a köztisztviselő éhbére elől s moott csak mint érdekességet jegyez­zük fel, hogy a város első tisztvise­lői közül is többen azzal a tervvel foglalkoznak, hogy képességeiket valamely újonan alakult, vagy inkább alakítandó bank szolgálatában gyü­­mölcsöztessék. Ma még persze csak tervek, tapo­gatózások ezek, de úgy lehet, holnap már élő és illő meglepetést hozó valóságok lesznek. tiszekedésért másfél Évi börtön. A borsodvármegyei Noszvaj köz­ségben múlt év májusában egy korcsmai mulatozás után Pintér Veres Sámuel rovott multú napszámos és mostohafia Magyar Sándor vasvillá­val és késsel rátámadtak régi hara­gosaikra. Sánta Károly, Jordán Gyula, Jordán Sándor és Jordán Miklós föld­mívesekre.­­ A Jordán fiúk a a támadó Pintér kezéből kicsavarták a vasvillát, mire Pintér hazafutott, elhozta fegyverét és egy lövést tett Sánta Károlyra, aki súlyos sérülést szenvedett. A verekedők ügyét Csütörtök dél­előtt tárgyalta dr. Maurer László táblabiró büntető tanácsa. A vád­hatóságot Győry György kir. ügyész képviselte, Sánta és a Jordán test­vérek védője dr. Bartus Dezső ügy­véd­ volt, mig Pintér védelmét, dr. Németh Imre látta el.­­ A kir. ügyészség Pintért szándékos ember­ölés kísérletével vádolta, Sántát és a három Jordánt pedig súlyos testi sértéssel. A bíróság a bizonyítási eljárás befejezése után Pintér ügyét új tár­gyalásra utalta, miután szükségesnek mutatkozott a fegyverszakértők véle­ményének meghallgatása.­­ Sántát, Jordán Sándort és Jordán Miklóst a vád alól felmentette, ellenben Jordán Gyulát súlyos testi sértés bűntette miatt másfélévi börtönre ítélte. Jor­dán Gyula az ítélet ellen felebbezett

Next