Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Ára 1 korona. MAGYARJÖVŐ Előfizetési árak : Szerkesztőség: Széchenyi utca 1. (Korona-fogadós Egész évre 30*- К | Negyedévre 75--К __________ _ _____________ Г~а­__________Kiadóhivatal: Deálu 9. (Magyar Jövőnyomda) F&vre 150 - К Egy hóra 25 - К POLITIKAI NAPILАРНзС^Т~У e LEI O «SZÁ­MOK : Szerkesztősé* 8­61 Egyes szám éra helyben, vidéken és pálya- I tük­r. - 1“ Kiadóhivatal *—*2 — Főszerkesztő 1—33. — udvaron hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona. ^ --4ьЖАЦЙСШ \ J. Hyomda 3—82. Miskolc?, 1921. III. évfolyam, 20. szám. Szerda, január 24. A bécsi nemzetgyűlés megkezdte Nyugatmagyarország bekebelezésének vitáját. Eihívó megjegyzések Gratz külügyminiszter kijelentéseire. — Szociáldemokrata elvek a gyakorlatban. · Az élehetéval küzdő Ausztria par­lementje ma kezdte meg a Nyugat­magyarország bekebelezéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Nagyhangú és nagyképű hazugságok hallat­szanak a vita terén Beszennyezik a történelmet, vak tehetetlenséggel habzsolják a kon­­jauktúra meddő és múló ajándékait és nem látják, hogy így csak tetézik a százados bűnöket, nem érzik, hogy az élet, a jövő büntető bosszú* ját hívják ki így maguk ellen. Jellemző a szociáldemokraták elv* hűségére Renner felszólalása. A szociáldemokraták — mondja Ren­ner — sohasem voltak hívei semmi­féle annexiónak, tehát — örömmel üdvözlöm az annektáló javaslatot. Akárcsak oroszországi és magyaror­szági elvtársai : le a fegyverrel, le a militarista őrülettel, tehát — be a vörös hadseregbe! . . . Szociál­demokraták. . . Ausztria annektálni akarja Nyu­­gatmagyarországot !... A trianoni békeszerződés folytatása ez: a ma­gyar erő és a magyar igazság felel majd reá! A nemzetgyűlés ülésének erről a részéről különben itt következő bécsi tudósításunk számol be. ,. Ennek az eljárásnak a során ez­után úgy intézkedtek, hogy Magyar­­ország köteles Nyugatmagyarország­­hoz való eddigi kötelékét feloldani és az utóbbi Ausztriával új kötelékbe lépni tartozik. Ausztr­a ezt a rendel­kezést békeszerződésében megfelelő formában tudomásul vette. Ezzel azonban Ausztriára nézve jogi tekin­tetben res tudicata, erkölcsi tekintet­ben azonban Ausztriának lekötött­sége Nyugatmagyarországgal szem­ben állott elő, amely nem engedi meg azt, hogy Magyarország a­z vagy és mikéntire nézve tárgyal­hasson. Vita Nyugatmagyarország bekebelezéséről. Bécs, jan. 25. A nemzeti tanács­ mai ülésén Zeid­ler képviselő beterjesztette az al­kotmánybi­ottság jelentését Magyar­­országról, mint a szövetség önálló és egyenjogú országának helyzetéről és ideiglenes berendezéséről szóló törvényjavaslatot. Kijelenti, hogy Ausztriára nézve csak a trianoni szerződés világos szavai mértékadók. Dr. Gratz-nak azt a fenye­getését, hogy a mai hazafi­ainknál nem győzedelmes­kedik a jobb belátás, sze­rencsétlen sors fog bennün­ket érni, zsarolásnak kell minősíteni. Gratz kijelenté­seit, mint arroganciát hatá­rozottan visszautasítja. Az antant, mely az utóbbi időben folyton azt hangoztatja, hogy Ausz­tria helyzetén segíteni akar, most bebizonyíthatja, hogy ezt az ígére­tét komolyan veszi e. A szónok ezután a javaslat egyes rendelkezéseit fejtegeti és annak el­halasztását kéri. Parror keresztényszocialista rámu­tat a Nyugatmagyarország határ­szélein és belsejében uralkodó vi­szonyokra. Nyugatmagyarország népe nem képes felfogni, nem hogy az etcsatolás miért húzódik oly sokáig, kijelenti, hogy Nyugatmagyarorszá­­got szabadon kell Ausztriának át­adni. Ausztriának nem is áll jogá­ban Nyugatmagyarországról lemon­dani. Nyugatmagyarország mindig német terület volt. (1) Mindkét fél érdekében áll, hogy a magyar és a német népesség barátságosan kezdje ■eg az újjáépítést. A­z annexió ellenes szociál­demokraták. Dr. Renner kijelenti, hogy a szo­­cá­demokraták magatartása ebben az ügyben nem változott és nem is fog változni. A szociáldemokraták vissza­utasítanak mindenféle an­nexiót. Nem idegen területet csatolnak hozzánk és mi nem lépünk az erőszak útjára. Örömmel üdvözli a törvény­javaslatot, mert kifejezője annak a szándéknak, amelyet Ausztria Nyugatmagyaror­szág tekintetében táplált. Mindaz, amit két év óta Magyarország ré­széről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkel végződött és ezért saját biztonságunk érdekében azt kell követelnünk, hogy jobb, termé­szetesebb határok állíttasanak fel. Az Ausztriához való tartozás magá­nak Nyugatmagyarországnak is gaz­dasági érdeke Annak a várakozá­sának ad kifejezést, hogy Nyugat­magyarország késznek mutatkozik arra, hogy az osztrák tartományok szövetségébe belépjen. Kívánja, hogy ez mielőbb megtörténjék és követeli, hogy az antant vegye át végre Nyu­­gatmagyarországot, amelyet azután Ausztria nyugatmagyarországi lakos­ságinak fog átadni abból a célból, hogy maga határozzon jövendő sorsa felett. Mayr szövetségi kancellár ki­jelenti a Nyugatmagyarországi kér­désben, hogy az osztrák delegáció július hó 2- án a békekonferenciá­nak azt indítványozta, hogy a szövet­séges és társult hatalmak vezetése és ellenőrzése mellett rendezzenek népszavazást. A békekonferencia ezt nem tartotta szükségesnek. Az ön­­rendelkezés meg nem írott törvénye értelmében egyszerűen Nyugatma­gyarország jogi képviselője volt Ausztria abban a küzdelemben, amelyet Magyarországgal szemben önrendelkezési joga érdekében foly­tatott. Az egész eljárásban Nyugat­magyarország — és nem Ausztria volt és marad is az egyedüli igény­jogosult. Az egész ügy nem peres eljárás Magyagyarország és Ausztria között, hanem peren kívüli eljárás Nyugatmagyarország igényényeinek biztosítása érdekében. »­ ögtönzött Értekezlet a kormányzópártban, Budapest, jan. 25 A kormányzópárt ma este fél ki­lenc órakor Leskó Zoltán elnöklésé­vel rögtönzött értekezletet tartott, amelyen a párt egyes tagjai szóvá tették azt a helyzetet, hogy a kor­mányzópárthoz tartozó egyes kép­viselők nyilatkozatokat tettek közzé, amelyek szerint ki fognak lépni a pártból. Ezeket a nyilatkozatokat anélkül teszik meg, hogy elhatáro­zásukat a pártvezetőségnek bejelen­tették volna. Az értekezlet ez ügy­ben határozatot nem hozott. A kormányzópárt mai értekezletén nagyobbára csak a szabad király­­választók vettek részt A keresztény­­szocialisták közül senki sem jelent meg, a diszidensek közül pedig csak Fáy Gyula volt jelen. Az érte­kezleten — mint értesülünk — igen éles kifakadások hangzottak el az Andrássyval való tárgyalások miatt. Felszólaltak Fáy Gyula, Berky Gyula, Réji Imre, Rassay Károly, Szilágyi Lajos, Rubinek Gyula és végül gróf Teleki Pál miniszerel­­nök. Az értekezlet — tekintettel rög­tönzött voltára — nem hozott hatá­rozatot________________________ A magyar becenarandék nemyüeégm igazságtakmvilág. It Kmvilag. Németország lefegyverzésének kérdése a legfőbb tanács előtt. A párisi tanácskozás második napja. Páris, jan. 25 (Havas). A legfelsőbb tanács ma délutáni ülésén el­határozták,­ hogy a hadügyi, tengerészeti és repülésügyi szakértők holnap Foch tábornagy elnökletével ülést tartanak és megállapítják az intézkedé­seknek a jegyzékét, amelyeket Németországnak meg kell tennie annak biz­tosítására, hogy a békeszerződésnek Németország lefegyverzésére vonat­kozó intézkedéseit teljesen végrehajtják. A szakértők erről azonnal jelentést fognak kidolgozni. A legfelsőbb tanács konferenciája holnap Ausztria helyzetével fog foglal­kozni és Görögország ügyét, valamint a keleti kérdést fogja megvizsgálni. Szerdán tárgyalnak Ausztria megsegítéséről. Páris, jan. 25. "(MTI) A legfelsőbb tanács tár­gyalásainak programjt,­jár­a nézve az Echo de Paris a következőket jelenti: Az Ausztriának nyújtandó segély és a nagyhatalmaknak a sevresi szer­ződéssel szemben való állásfoglalá­sának letárgyalása után a többi kér­déseket a következő sorrendben fogják tárgyalni: Németország le­fegyverzése, a jóvátétel kérdése, a szénszállítmányok, nemzetközi pénz­ügyi kérdések, különösen a nép­­szövetség által kidolgozott nemzet­közi hitelrendszer, az orosz-lengyel ügyek, a vilnai népszavazás, végül pedig a balti és a kaukázusi ügyek elintézése. Az Echo de Paris annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy a le­fegyverzés kérdését nem lehet egy napon — mint eredetileg tervezve volt — letárgyalni és általában kér­déses, hogy a legfelsőbb tanács a párisi ülésen megvitatásra került széles programmját el tudja­­ intézni. Páris, jan 25. A Reuter iroda itteni tudósítójá­nak biztos forrásból eredő jelentése szerint a szövetségközi konferencia szerdán fogja Ausztria segítségét tárgyalni. Román jelentés a keleti veszedelemről. Kolozsvár, jan. 25. (Damján). Bukarestből jelentik : Rascanu hadügy­miniszter a minisztertanács után kijelentette, hogy a helyzet a Dnyeszter mentén teljesen nyugodt, bolsevik­ támadástól nem tartanak. Az orosz kormány a bolseviki csapatok koncentrációjáról kielégítő magyarázatot adott, melyet a román kormány tudomásul vett. "

Next