Magyar Jövő, 1921. augusztus-december (3. évfolyam, 174-298. szám)
1921-08-03 / 174. szám
MAGYAR JÖVŐ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi-u. 1. (Korona-fogadói KIADÓHIVATAL: Deák-u. 9. (Magyar Jövő-nyomda) TELEFONSZÁM 017 Szerkesztőség 865. tu — Kiadóhivatal 8—82 az. — Nyomda 8—82 ?■» mi*mc%s mm Ш. 1 74 mám Szerda, augusztus 3 előfizetési Árak: Siesx évre 480'— kor. | Negyedévit 120 — kor. félévre 240 — kor. j Egy bőr* 40 — kor. JEgyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. A Ház megsértett szuverenitása Prónay alezredes kérdőre vonta Rakovszkyt elnöki magatartásáért — Rakovszky bejelenti mentelmi sérelmét — A miniszterelnök teljes elégtételt fog adni „1 szmos sérelmát meg fogon Moi..." mondta Ш1 Budapest, aug. 2. A nemzetgyűlés ülésének mai megdöbbentő szenzációja Rakovszky István felszólalása volt, melyben bejelentette, hogy lemondása előtt Prónay alezredes kérdőre vona és megfenyegette. Az elnöki széket három nap előtt hagyta el s akkor szinte a nemzetgyűlés néma helyeslésével találkozott távozása, ma pedig a nemzetgyűlés túlnyomóan négy többsége ünnepségben részesítette. Élénk feltűnést keltett az, hogy nemcsek a keresztény nemzeti egyesülés pártja, hanem a kisgazdapárt egy jeremberéssé is, amely a párt többségének is mondható, élénken helyeselt Rakovszkynak. Egészen bizonyos, hogy a kormány cselekedeteire nézve ez határozottan irányító befolyással fog bírni, mint ahogy gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal fel is állott és refiektálva Rekovszky berdentésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány a maga részéről azonnal cselekedni fog. A kormány helyzetét mindenesetre megkönnyíti egy ilyen szituáció, amennyiben kellő jogalapot és módot nyújt arra, hogy azokkal szemben, akik a ranguk hatáskörét kellőképen betartani nem tudják, a megfelelő intézkedést megtehesse. Feltűnést keltett a nemzetgyűlés ülésén az, hogy a kisgazdapárt egy része Rakovszky mentelmi jogának megsértését nem értékelte olyan mértékben, mint ahogy azt elvárták volna. Épen ezért felmerült a keresztény nemzeti egyesülés pártjában az a terv, hogy egy felszólalás keretében vagy egyik, vagy másik képviselő hosszasabban fogja fejtegetni a mentelmi jog mibenlétét és ilyen formában anélkül, hogy egyes emberek ezáltal megsértődhetnének, e mentelmi jog köréből egyesek bizonyos tájékozottságot szerezzenek ebben a nehéz és a kormányok szempontjából rendkívül fontos jogi kérdésben. Politikai körökben Rakovszky István beszédének hatása síel, olyan hírek terjedtek el, mintha a kormány helyzete a nemzetgyű és volt elnöke beszédének hatása alatt megrendült volna. Ezeket a híreket természetesen az ellenzék berkeiből terjesztik, mert hiszen a kormány elnökének fefogása bizonyítja teljesen azt, hogy a kormány mindenben egy véleményen van ebben a kérdésben Rakovszkyval és a mentelmi jogot a kghatalmazottjában és a egszélesebb időben mindenkivel szemben meg akarja védeni. Ma a nemzetgyűlés folyosóján Beniczky mentelmi jogsérelméről is beszéltek. Beniczky ismertette azt a levelet, amelyet az I. számú csendőrtartalék zászlóalj tisztjei intézek hozzá. Először a Iovagias elégtétel gondolatával foglalkozott, de segédei nem találták Iovagias elintézésre alkalmasnak az ügyet. A nemzetgyűlés ülése (MTI). A mai ülést Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. A gazdasági felügyelőségekről és a szeszadóról szóló javaslatok részletes letárgyalása után a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására került sor. A javaslatot Mzeovényi előadó ismer faits. Rassay Károly indítványt nyújt be, hogy a hitbizományok teljesen átszármaztathatók legyenek a kincstárra, ha volt birtokosaik ЬеЫгопуо sodottan hazaárulást követtek el. Rakomhy István a házszabályok 188 § ának alapján szólal fel. Megköszöni a nemzetgyűlésnek, hogy elnöki működéséért jegyzőkönyvi elismerésben részesítette. Eltökélt szándéka volt, hogy ősz elött nem szótalel a Házban, azonban elodázhatván kötelességének tartja, hogy mentelmi jogának megsértését bejelentse. Felolvassa a levelet, amelyen Prónay Pál alezredestől kapott. A levél a következő: — Nagyméltóságu Rakovszky István házelnök urnak Budapest A világháború lezajlott, a kommün és a sok mindenféle harci veszély megszűnt és előbujnak különféle rejtekeikből a konjuktúra hiénái és a hazafias politika címén támadják meg a hadseregnek azt a csapattestét, amelynek tisztjei és legénysége a legönzetlenebbül elsők voltak abban, hogy a régi rend helyre álljon. A Prónayzászlósijat most szok támadják, akik nekünk csak hálára vannak kötelezve. Nagyméltóságod egyszer sem tartotta hazafias kötelességének, hogy az elnöki székből vétót mondjon a rágalmak és sértések ellen, amelyekkel szeleit mások, jelenleg pedig Beniczky igyekszik keresztény voltát bebizonyítani. Sőt ellenkezőleg elnök úr ilyenkor bélyesget. (Nagy tej) Nem szándékoztam egy pártatlan érzésű elnök kötelességeit felsorolni, nem Frieger Miklós megszavazza a javaslatot és Károlyi Mihály hitbizományiról beszélve kijelenti, hogy annak felét szívesen odaadná Károlyi Józsefnek. Erre a kisgazdapárton óriási zaj keletkezett . — Nem lehet — kiabálják — a hadirokkanteknek kell adni. Kerekes Mihály kijelenti felszólalásában, hogy a hitbizományokat nem évszázados munkásság hozta létre, hanem csak dinasztia hűségért kapták. (Közbekiáltások, hassálulásért !) Rengeteg hadirokkant van, akiket nem tudnak elhelyezni, kéri, hogy a hitbizományt ne juttassák az odslágok tulajdonában, hanem teljes egészében a rokkantak közt osszák széjjel. A javaslatot nem fogadja el. Eruen Tomcsányi Vilmos Pál szól a tárgyhoz Nincsen másról szó, mint az 1915. évi XVIII. t. c értelmezéséről és a hitbizományok tekintetében való kiterjesztéséről. Az 1915. évi XVIII. t. cikk szerint a hiazaárulók vagyona az országra szállott. Azonban meg kell küönbözteítni a vigyor különböző nemeit. Ilyen különleges vagyon a hitbizomény. Ezt nem lehet valakitől elvenni, mert nem tulajdonosa az illető, hanem csak haszonélvezője a hitbizománynak. Éppen ezért Rassay indítványát nem fogadja el. Szünet után a javaslatot általánosságban elfogadják, tekintek az én privát ügyemre Kony esetre, ami a Beniczky megvilágításában nem felel meg a valóságnak, hanem a következő pontokat akarom Nagymézőságedtudomására hozni. (Nagy zaj az egész hárse) 1. Burkoltan meggyanúsított engem elszámolatlan pénzekkel, amelyekről a nyugta nálam van. 2 Meggyanúsított engem az állítólagos keresztény irányzatú miniszter üldözésével. 3 Meggyanusította a zászlóaljat diszkreditálva annak tisztikarát és legénységét, hogy nem valók a cserdőrséghez. Oda állítja a nemzeti hadseregnek egy érdemes tartalékos főhadnagyát Héjas Ivánt és Francia Kis Mihályt, mint rablógyilkosokat. Mind a kettő a zászlóalj taralék állományába tartozik. Nem tűrheti a tisztikar és a zászlóalj legénysége, hogy egy képviselő ilyen súlyos vádakat szórjon egy zászlóaljra, amely köztiszteletnek örvend a keresztény világban. (Nagy zaj) Felkiáltások: ugy van, igaz ! Úgy Héjas Iván főhadnagy, mint Francia Kiss Mihály tiszthelyettes önzetlen hazafiak, amit tettek, azt a nemzetért és a hazáért tették, úgy hogy semmi piszok és semmi szenny nem tapad kezükhöz és nem hiszem, hogy akár a Rakovszky akár a Beni саку- család fel tudjon mutatni ilyen hazafiakat, mert különben nem sülyedhettek volna az ipódok annyira, hogy az egyik rágalmat, a másik helyesel. Beniczky a zászlóalj ultimét meg fogja ezekért a sértésekért kapni. (Nagy zaj) A Ház elnöke hasson oda, hogy az a zászlóalj meg legyen követve a Ház előtt és nyilvánosság előtt ezekért a rágalmaiért és sértésekért, mert küönben gondolkozóba ejt, hogy elnök urat nem a csehek küldték-e megszállott férfléből (nagy zaj az egész Házban) azzal a hazafias céllal, hogy politizáljon és kártyát keverjen. (Nagy zaj) Rakovszky : Megállapítom, hogy az alezredes urat soha nem láttam. Róla itt a Házban vagy a Házon kívül soha nem nyilatkoztam, azokat a sértéseket, amelyek a levélben fel vannak sorolva, és nem követtem. Az alezredes úr elég vakmerő volt, hogy a Ház elnökét arra utasította, hogy miképen járjon el a képviselőkkel szemben Az elnöknek kötelessége a Ház rendjére ügyelni, a tanácskozásokon kötelessége minden felszólalást, amely az ország ügyeire vonatkozik akceptálni és figyelni arra, hogy a parlamenti formákat meg ne sértsék és mindig a teljes bona fide álláspontjára köteles helyezkedni. Ha az alezredes sértve érezte volna magát, akkor sem hozzám kitett volna intéznie levelét. A címzésben tévedett. A levelét akkor is Belicska honvédelmi és Ráday belügyminiszterhez kellett volna küldenie, mert az ő kötelességük lett volna őt megvédeni. Helyeslés a Ház minden oldalán. A nemzetgyűlésnek jogában van mindent, ami az országban történik kritika tárgyává tenni,"mert mindenki, aki az ország szolgálatában á két közéleti tevékenységet fejt ki, ellenőrzés alá tartozik. Hihetetlen vakmerőség volt a levél megírása, mert nem tételezem fel, hogy Prónay a sját inicialivájából írta és az csakis felbujás eredménye tehet. Még egy személyes ügyben akarok beszélni. Prónay levelében azt írja, hogy valószínűleg a csehek küld ese engem, hogy itt politiát csináljak és újkártyát keverjek. Ugyanilyen jogon később ha a miniszterelnök személye nem tetszik neki, azt fogja állítani, hogy őt a románok küldték ide. Ilyen vádakkal hosszú politikai élelem alatt legelszántabb ellenségeim sem illettek. Öt negyedévig voltam távol családomtól Bcsben. Hosszas utánjárás után sikerült hazmennem és megtudtam, hogy a jó akaratú csehek szekvesztrálták és ennek fejében most Prónay Pál ezeket a súlyos vádakat olvassa fejemre Bejelentem mentelmi jogom megsértését. A miniszterelnök a legteljesebb elégtételt ígéri Ezután Bethlen miniszterelnök emelkedik szólásra: — Azért kértem szót, mondja, hogy ez incidens alkalmával a kor Rakovszky bejelenti mentelmi joga megsértését