Magyar Jövő, 1921. augusztus-december (3. évfolyam, 174-298. szám)

1921-08-03 / 174. szám

MAGYAR JÖVŐ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi-u. 1. (Korona-fogadói KIADÓHIVATAL: Deák-u. 9. (Magyar Jövő-nyomda) TELEFONSZÁ­M 0­17 Szerkesztőség 8­65. tu — Kiadóhivatal 8—82 az. — Nyomda 8—82 ?■» mi*mc%s mm Ш. 1 74 mám Szerda, augusztus 3 előfizetési Árak: Siesx évre 480'— kor. | Negyedévit 120 — kor. félévre 240 — kor. j Egy bőr* 40 — kor. JEgyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. A Ház megsértett szuverenitása Prónay alezredes kérdőre vonta Rakovszkyt elnöki magatartásáért — Rakovszky bejelenti men­telmi sérelmét — A miniszterelnök teljes elég­tételt fog adni „1 szm­os sérelmát meg fogon Moi..." mondta Ш1 Budapest, aug. 2. A nemzetgyű­lés ülésének mai megdöbbentő szenzá­ciója Rakovszky István felszólalása volt, melyben bejelentette, hogy le­mondása előtt Prónay alezredes kér­dőre vona és megfenyegette. Az el­nöki széket három nap előtt hagyta el s akkor szinte a nemzetgyűlés néma helyeslésével találkozott távo­zása, ma pedig a nem­zetgyűlés túl­nyomóan négy többsége ünnepség­ben részesítette. Élénk feltűnést kel­tett az, hogy nemcsek a keresztény nemzeti egyesülés pártja, hanem a kisgazdapárt egy jerembe­réssé is, amely a párt többségének is mond­ható, élénken helyeselt Rakovszkynak. Egészen bizonyos, hogy a kor­mány cselekedeteire nézve ez hatá­rozottan irányító befolyással fog bírni, mint ahogy gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök azonnal fel is állott és refiektálva Rekovszky be­­rdentésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány a maga részéről azonnal cselekedni fog. A kormány helyzetét mindenesetre megkönnyíti egy ilyen szituáció, amennyiben kellő jogalapot és mó­dot nyújt arra, hogy azokkal szem­ben, akik a ranguk hatáskörét kel­lőképen betartani nem tudják, a meg­felelő intézkedést megtehesse. Feltűnést keltett a nemzetgyűlés ülé­sén az, hogy a kisgazdapárt egy része Rakovszky mentelmi jogának megsértését nem értékelte olyan mértékben, mint ahogy­­ azt elvár­ták volna. Épen ezért felmerült a keresztény nemzeti egyesülés pártjá­ban az a terv, hogy egy felszólalás keretében vagy egyik, vagy másik képviselő hosszasabban fogja fejte­getni a mentelmi jog mibenlétét és ilyen formában anélkül, hogy egyes emberek ezáltal megsértődhetnének, e mentelmi jog köréből egyesek bizonyos tájék­ozottságot szerezzenek ebben a nehéz és a kormányok szempontjá­ból rendkívül fontos jogi kérdésben. Politikai körökben Ra­­kovszky István beszédének hatása síel, olyan hírek terjedtek el, mintha a kormány helyzete a nemzetgyű és volt elnöke beszédének hatása alatt megrendült volna. Ezeket a­ híreket természetesen az ellenzék berkeiből terjesztik, mert hiszen a kormány elnökének fe­fogása bizonyítja telje­sen azt, hogy a kormány mindenben egy véleményen van ebben a kér­désben Rakovszk­yval és a mentelmi jogot a kghatalmazottj­ában és a egszélesebb idő­ben mindenkivel szemben meg akarja védeni. Ma a nemzetgyűlés folyosóján Beniczky mentelmi jogsérelméről is beszéltek. Beniczky ismertette azt a levelet, amelyet az I. számú csendőr­­tartalék zászlóalj tisztjei intézek hozzá. Először a Iovagias elégtétel gondolatával foglalkozott, de se­gédei nem találták Iovagias elinté­zésre alkalmasnak az ügyet. A nemzetgyűlés ülése (MTI). A mai ülést Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. A gazdasági felügyelőségekről és a szeszadóról szóló javaslatok részletes letárgyalása után a hazaárulók vagyoni felelős­ségéről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására került sor. A javaslatot Mzeovényi előadó ismer faits. Rassay Károly indítványt nyújt be, hogy a hitbizományok teljesen át­származtathatók legyenek a kincs­tárra, ha volt birtokosaik ЬеЫгопуо sodottan hazaárulást követtek el. Rakomhy István a házszabályok 188 § ának alapján szólal fel. Meg­köszöni a nemzetgyűlésnek, hogy elnöki működéséért jegyzőkönyvi elismerésben részesítette. Eltökélt szándéka volt, hogy ősz elött nem szóta­­lel a Házban, azonban el­odázhatván kötelességének tartja, hogy mentelmi jogának megsértését bejelentse. Felolvassa a levelet, ame­lyen Prónay Pál alezredestől kapott. A levél a következő: — Nagyméltóságu Rakovszky István házelnök urnak Budapest A világháború lezajlott, a kommün és a sok mindenféle harci veszély megszűnt és előbujnak különféle rejtekeikből a konjuktúra hiénái és a hazafias politika címén tá­madják meg a hadseregnek azt a csapattestét, amelynek tisztjei és legénysége a legönzetlenebbül elsők voltak abban, hogy a régi rend helyre álljon. A Prónay­­zászlósijat most szok támadják, akik nekünk csak hálára vannak kötelezve. Nagyméltóságod egyszer sem tartotta hazafias kötelességé­nek, hogy az elnöki székből vétót mondjon a rágalmak és sértések ellen, amelyekkel szeleit mások, jelenleg pedig Beniczky igyekszik keresztény voltát bebizonyítani. Sőt ellenkezőleg elnök úr ilyenkor bélyesget. (Nagy te­j) Nem szándé­koztam egy pártatlan érzésű elnök kötelességeit felsorolni, nem Frieger Miklós megszavazza a javaslatot és Károlyi Mihály hit­bizományiról beszélve kijelenti, hogy annak felét szívesen odaadná Károlyi Józ­sefnek. Erre a kisgazdapárton óriási zaj keletkezett . — Nem lehet — kiabálják — a hadirokkanteknek kell adni. Kerekes Mihály kijelenti fel­szólalásában, hogy a hitbizományo­kat nem évszázados munkásság hozta létre, hanem csak dinasztia hűségért kapták. (Közbekiáltások, hassál­ulásért !) Rengeteg hadirok­kant van, akiket nem tudnak el­helyezni, kéri, hogy a hitbizományt ne juttassák az odslágok tulajdoná­ban, hanem teljes egészében a rokkantak közt osszák széjjel.­­ A javaslatot nem fogadja el. Eruen Tomcsányi Vilmos Pál szól a tárgyhoz Nincsen másról szó, mint az 1915. évi XVIII. t. c értelmezéséről és a hitbizományok tekintetében való kiterjesztéséről. Az 1915. évi XVIII. t. cikk szerint a hiazaárulók vagyona az országra szállott. Azonban meg kell küön­bözteítni a vigyor különböző nemeit. Ilyen különleges vagyon a hit­bizomény. Ezt nem lehet valakitől elvenni, mert nem tulajdonosa az illető, hanem csak haszonélvezője a hitbizománynak. Éppen ezért Rassay indítványát nem fogadja el. Szünet után a javaslatot általá­­nosságban elfogadják, tekintek az én privát ügyemre Kon­y esetre­, ami a Beniczky megvilágításában nem felel meg a valóságnak, hanem a következő pontokat akarom Nagymézőságed­­tudomására hozni. (Nagy zaj az egész há­rse) 1. Burkoltan meggyanúsított en­gem­ elszámolatlan pénzekkel, amelyekről a nyugta nálam van. 2 Meggyanúsított engem az állí­tólagos keresztény irányzatú mi­niszter üldözésével. 3 Meggyanu­sította a zászlóaljat diszkreditálva annak tisztikarát és legénységét, hogy nem valók a cser­dőr­séghez.­­ Oda állítja a nemzeti hadsereg­nek egy érdemes tartalékos fő­hadnagyát Héjas Ivánt és Francia Kis Mihályt, mint rablógyilkoso­kat. Mind a kettő a zászlóalj tar­alék állományába tartozik. Nem tűrheti a tisztikar és a zászlóalj legénysége, hogy egy képviselő ilyen súlyos vádakat szórjon egy zászlóaljra, amely köztiszteletnek örvend a keresztény világban. (Nagy zaj) Felkiáltások: ugy van, igaz ! Úgy Héjas Iván főhadnagy, mint Francia Kiss Mihály tiszt­­helyettes önzetlen hazafiak, amit tettek, azt a nemzetért és a hazá­ért tették, úgy hogy semmi piszok és semmi szenny nem tapad ke­zükhöz és nem hiszem, hogy akár a Rakovszky akár a Be­ni саку- család fel tudjon mutatni ilyen hazafiakat, mert különben nem sülyedhettek volna az ipódok annyira, hogy az egyik rágalmat, a másik helyesel. Beniczky a zászlóalj ultimét meg fogja ezek­ért a sértésekért kapni. (Nagy zaj) A Ház elnöke hasson oda, hogy az a zászlóalj meg legyen követve a Ház előtt és nyilvá­nosság előtt ezekért a rágalmai­ért és sértésekért, mert kü­önben gondolkozóba ejt, hogy elnök urat nem a csehek küldték-e meg­szállott férfléb­ől (nagy zaj az egész Házban) azzal a hazafias céllal, hogy politizáljon és kártyát keverjen. (Nagy zaj) Rakovszky : Megállapítom, hogy az alezredes urat soha nem láttam. Róla itt a Házban vagy a Házon kívül soha nem nyilatkoztam, azokat a sértéseket, amelyek a levélben fel vannak sorolva, és nem követtem. Az alezredes úr elég vakmerő volt, hogy a Ház elnökét arra utasította, hogy miképen járjon el a képviselőkkel szemben Az elnöknek kötelessége a Ház rendjére ügyelni, a tanácskozá­sokon kötelessége minden felszóla­lást, amely az ország ügyeire vonat­kozik akceptálni és figyelni arra, hogy a parlamenti formákat meg ne sértsék és mindig a teljes bona fide álláspontjára köteles helyezkedni. Ha az alezredes sértve érezte volna ma­gát, akkor sem hozzám k­itett volna intéznie levelét. A címzésben tévedett. A levelét akkor is Belicska honvédelmi és Ráday belügyminiszterhez kellett volna küldenie, mert az ő köteles­ségük lett volna őt megvédeni. He­lyeslés a Ház minden oldalán. A nemzetgyűlésnek jogában van mindent, ami az országban történik kritika tárgyává tenni,"mert mindenki, aki az ország szolgálatában á k­ét közéleti tevékenységet fejt ki, ellen­őrzés alá tartozik. Hihetetlen vak­merőség volt a levél megírása, mert nem tételezem fel, hogy Prónay a s­ját inicialivájából írta és az csakis felbuj­ás eredménye tehet. Még egy személyes ügyben akarok beszélni. Prónay levelében azt írja, hogy való­színűleg a csehek­ küld ese engem, hogy itt politi­át csináljak és újkártyát keverjek. Ugyan­ilyen jogon később ha a miniszterelnök személye nem tetszik neki, azt fogja állítani, hogy őt a románok küldték ide. Ilyen vádakkal hosszú politikai élelem alatt legelszántabb ellensé­geim sem illettek. Öt negyed­évig voltam távol családomtól B­csben. Hosszas utánjárás után sikerült hazmennem és megtudtam, hogy a jó akaratú csehek szekvesztrálták és ennek fejében most Prónay Pál ezeket a súlyos vádakat olvassa fejemre Bejelentem mentelmi jogom megsértését. A miniszterelnök a legteljesebb elégtételt ígéri Ezután Bethlen miniszterelnök emelkedik szólásra: — Azért kértem szót, mondja, hogy ez incidens alkalmával a kor­ Rakovszky bejelenti mentelmi joga megsértését

Next