Magyar Jövő, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)

1922-01-01 / 1. szám

s késők termelő szövetkezeteire, ha­nem a kisbirtok szövetkezeti úton való támogatására, a mezőgazdasági érdekképviseletek kiépítésére, amibel isten még különbító jogi, k­léivé te­véhírholási támogatások járulná­nak, különösen a kisajátításra vo­natkozólig-ez a nézet azonban nemcsak egy reakcionárius csoporté, a ssociális mas amúgy is sok arányram­aisme­­kk­élem, hanem a német komám­­mata párt felfogását is visszatükrözi, mely szarint a párt programijához tartozik, hogy a pirassz földje ás gazdasági filesereléss to­vab зга is magántulajdonban marad. As a­­ld amelyen eddig gazdálkodói, to­vábbra is minden korlátozás nélkül rendelkezésre fog á­llni. A szintán szocialista Eduard Divid pedig .Szocializmus és mezőgazdaság“ chran művének most megjelent második kiadásában rámutat a társnak arra a szatírájára, hogy az orosz kommunisták politikája jut­tatja az eddig fennállott orosz községi (tehát mondhatjuk komány­ni fa alapon nyugvó) mezőgazdásig!­üzemeket, a födnfi­velők magán­tulajdonába. Ahelyett tehát, hogy a „fejlődés“ elémozdítva a kis­üzemek megszüntetését, illetve a nagyüzemek kialakulását segítené .Ső, éppen az ellenkezője az, amit véghez visz. Látható tehát, hogy a hamis próféták oly veszélyes jövendölései ezhn­éel is több bajt, mint disznót okoztak. Csak mostan, mint­egy hét évtizednyi sokszor késhegyig menő küzdelem uin kezdik belátni egyelőre ugyan még csak azt, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó nézeteiket revidiálni kell. A tények *C£Wja az ő követkestetéseikkel bosab­érgyeneit ellenkező Irányban bili. Egyelőre ennek a ténynek az ő részül teit felismerése is jelent valamit, ha nem is elegendő. Rí­méljüik, hogy a mostani idők fejlődésinek gyorsibb tempója elő fogja idézni­ azt, hogy a szociális* mus tebus tévedé­seinek felismerésé* hez nem fog újabb hét évtized kezleni, hitem rövidebb idő alatt be fog kivetkezni az, hogy az egé*y »zocialista eszmekör le fog kéretni a közélet­et"о^г61 Az Egri Városfejleszti Részvénytársaság gőzmosódájának S özv. Winternénál Kossuth­ utca 18. szám alatt gallérok, kézelők, ingmellek és férfiingek­et legjutányosabb árban a beadástól számított 10 nap alatt elkészíttetnek. A gőzmosóda tejesen modern beren­deléssel a kitűnő egri melegvíz fel­használásával kifogástalan munkát ká­sáit és а Шгав1п1вNo сев rongálja. »MstОУАK )öVete Vasárnap, január 1 „Ez a beavatkozás durva és tűrhetetlen" A magyar kérdés az angol felsőbabán — Lord Newton szenzációs beszédének hiteles fordítása A magyar királykérdés, amely oly fájdalmasan sokat jelentő fogalommá lett sivár közéletünkben, nem maradt visszhang nélkül a külföldi országok­­ban sem. A szomorú emlékű király­­puccs és következményei nekünk kü­lönösen érdekes vitát provokáltak az angol felsőházban, ahol elsősorban Magyarország igaz barátja, lord New­ton illette kíméletlenül Őszinte kriti­kával a kis és nagy antantnak velünk szemben (árusított, szerinte­­durva és tűrhetetlen"­ magatartását. Ebből a valóban szituációsnak mondható be­szédből eddig csak igen hiányos fosz­lányok jutottak el hozzánk. A Magyar Jövőnek most módjában van lord Newton beszédének teljes szövege ki­tolni hiteles fordításban. íme: Lord Newton : Elsősorban arra kívánok felvilágositót nyerni, igez e az a hir, hogy s cseh és jugoszláv kormány az egész Habsburg család kizárását követeli a jövő királyválasz­tásból s együtt­ a mozgósítási költ­ségeknek a magyar kormány állam leendő megtérítését kívánja s de igen, támogatják­­ s nagyhatalmak azt a követelést? Midőn ezt a kér­dést felvetem, meg akarom ragadni az alkalmit, hogy felhívjam a figyelmet arra a durva igazságtalanságra, amely­lyel ezt a kicsiny és védtelen nemzetet sújtották Az egész világ ismeri a volt király legújabb kalandját s azt is, hogy a gonosz kisérlet siralmas víget ért. Különösen hangsúlyozni kívánom, hogy ezt a veszedelmes kísérletet Horthy tengernagy kormányának gyors és határozott fellépése hiúsí­tetta meg. Semmi b­lzás sincs benne ha azt mondom, hogy Horthy ten­g A nagyhatalmak arra határoz­­ták el magukat, hogy az egész Habsburg család kizárását követel­jék. Ennek a kérdésnek tárgyalásán­­ál nem mulaszthatom el annak a kijelentését, hogy nálunk Magyar­­ország helyzetét nem ítélik meg tisztán. Egyesek szemében különös­nek tűnhetik fel, hogy a magyarok feltétlenül kitartanak a monarchia mul­usz és királyi kívánnak. A királyi ezidőszerint Horthy tengernagy pó­tolja, aki nem az a vérszopó, ami* igsnnek némely lapjaink áln­­­ik, hanem tiszteletreméltó, nemes gon­dolkozásu férf­n, aki hivatalát szigorú következetességgel látja el. ViSszaspéce esetére zavar, tán poh­gárháború következnék, mert lehe­tetlenség lenne, hogy a­ddji szemé­lyére nézve egyértelmű raegáliapo­­dien juthassanak. — Meglepőnek találhatjuk-e ilyen körülmények közt, ha a magyar nemzet rendűért kormány­forma után vágyik ? Épp oly természetes, hogy jövő királyukat a mostani dinasztia tagjai sorából kívánják vá­autani. Vájjon m­e nemzetek másképen cselekednének? Tegyük fel, hogy mi vesztettük volna el a háborút és azt kíván­ták tőlünk, hogy zárjuk ki örökre a Windsor házat, mert an­nak a családnak valamelyik tagja bűnt követett el Mit tennénk ebben az esetben? Vájjon nem Hitokos­­nánk e ilyen határozat ellen és nem tennénk­­ meg mindent, hogy meg­lássuk dinasztiánkat? Ilyen követe­lésre nincs példa a történelemben­gernagynak és kormányának hatá­rozott és erélyes cselekvése új kon­­sisgkációtól mentette meg Közép- Európát Redes körülmények köz azt várha­tuk volna, hogy ez a ma­­gatartást bizonyos hálával fogadják a többi kormányok. E Helyen azon­ban ízt olvas­ok, hogy Benes cseh miniszterelnök­­ délszláv kormány­­nyíl együttesen ultimátumot nyitjon át a magyar kormánynak, amelyben kijelenti, hogy Csehországban és Jugoszláviában elrendelték a mozgó állást, a mozgósított seregek útban vannak a magyar határra a­ka a magyar kormány 48 órán belül nem zárja ki teljesen a Habsburg dinasz­tiát a magyar trónról, abban az eset­ben ezek a csapatok bevonulnak­­ így az országra. Ez­­ ultimátum olyan, mint aminőt 2000 év előtt a rómaiak adtak át a karthagóiaknak. A mozgósítás költségeinek meg­térítésére vonatkozó kívánalmat olvasva, olyan tolvaj jut az eszembe, aki meghiúsult tolvaj­lási kísérlet után számlát nyújt be azoknak a szerszámoknak az áráról, amelyeket a betörés végre­hajtására vásárolt volt Ez­­a ultimátum a kisántánt által némileg előre előkészített nagyha­talmakat is idegenül érintette Rám nézve az ultimátora nagy meglepe­tésként hatott, mert esak nemrégiben beszélem Benes úrrel, aki aról biz­totntok­, hogy Magyarország irányé­ben a legbarátságosabb érzület tölti el. Ezt a barátságos érzületét m­­ár oly módon jut latis kifej­­tésre az ultimi­umban, hogy — nehogy az országot egészen tönkrejó lista — a mozgósítási költségnek részletek­ben való lefizetésével is megelégszik. Konstantin görög király, akiről senki sem ál­líholja, hogy a bábomban az antánt barátja isti votas, ■ trónján ül Di .Hitünk áll Bulgária esete is. Ferdinánd visszavonult, ám helyén a fia­i­ és semmit sem tudok róla, hogy ez bármely oldalról kifogásol­­tatott volna. A Habsburgok­ra a béke — É­­ azt szeretném tudni, mióta tették azt a fölfedezést, hogy a Habsbur­g család tagjai az emberiség ellensége? Megboldogult ! Ferenc J­isset ellen sohasem emelték ezt a vádat, hogy a világ erkölcsi törvé­nyei ellen vétett volni. Véleményem szerint tehetetlen és nevetséges állítás az, hogy Európa blkéje veszélyeztetve volna ha a Habsburg dinasztia valamely tagja a magyar trónra jutna. Tudomásom szerint a Habsburg­­dinastia ellen az volt a legtöbb kifogás, hogy a Hohenzollernek ke­zében eszköz volt, de úgy vélem, hogy na senki sincs, aki csekélyebb jóakarattal tekintene a Hohenzoller­­nekre, mint a Habsburg­olan­d, mert a Habsburgok bukásukat kizárólag annak köszönhetik, hogy magukat alávetették a Hohenzollernek veze­tésének. „Durva és tűrhetetlen" — Bármin­ tegyen is azonban, a fődolog sz,­miképen egyeztethető össze az ehhez hasonló kivitig az oly sokat hangoztatod alapelv­vel, nevezetesen az önrendelkezés jogának alapelvével. Felfogásom szerint az ilyen kiviriág durva ás tűr­­hetetlen beavatkozás egy szabad nemzet belső ügyeibe. Az az aggodalom, hogy a Habsburg­­család valamelyik taijinak vissza­­tár és« veszedelmet jelentene Euró­pér­, abból a gonddil terjessz*” legendából táplálkozik, amely­­ akarja győzni az embereket , hogy a»gyáron míg militarist« ven­edd­ net hatalom, amely atom szid­áira nézve a zavirok állandó forrása A valóság azonban az, hogy Magyarország — s azt unalomig kell ismételnem — nemrégiben még eziscugyan virágzó és aránylag nagy­ nép volt, mint kicsiny, tönkretett nemző, amely mindössze hit mi­nő lakost számlál. Hidseragi a­lg 30000 ember, akiknek alig van fölszerelésük és még ez a haderő is el fog tűnni, ha végrehaj­tik a lefigyverlési nemzetközi bitomig javaslatát. Komolyan vehető e ilyen körülmények közt az az állítás, hogy ez a tönkretett ország, az ő gyenge, fatezarei ellen, csak névleg 30000 emberből álló hadseregével veszélyt jelentsen ssomiridaira ? Kik vok a szomszédok ? Románia, a cseh köztársaság és Jugoszlávia. Ezen államok mindegyike közel há­romszor Lu­kéra, mint Magyarország és esel Wi son hib­ilillin létesői­nek semmibevevésével óriási költ­ségek­et áldoznak arra, hogy nagy hadsereget tartsenak fenn. Ezen államok mindegyike szükség esetén közel egy millió embert vethet harcba És most mégis olyan vak­merőik est átlitsni, hogy Magyar­­ország vearedeimst jslent rajok nátve Mer-га állítani, hogy ilyen szemérmetlen hazugsággal még soha sem töltötték tele Európa fülét, mint a minő az az állítás, hogy Magyarország veszedelme lenne szomszédaira nézve A valóság az, hogy nem Magyar­­ország veszedelmezteti a maga szom­szédjait, hanem Magyarország szom­szédai jelentenek veszedelmet Ma­gyarországra nézve. Meg vagyok győződve, hogy a volt király kudar­cán ezek az államok mélységes családot éreztek, mert így elestek attól az ürügytől, hogy ezt a sze­­rencséllen­eis­éget megszállják és azután még jobb­an megcsonkítsák és maguk közt felosszák. — Mi abba a gondolatba éltük bele magunkat, hogy korábbi szö­vetségesünk soha sem követhet el gonoszságot, a régebbi ellenségnek pedig soha nem tehet igaza. Olyan elv­­, amelyet alá nem írok sem most, sem a jövőben soha, a jelen esetben, bátran merem állítani, sú­lyos igazságtalanságról van szó. Nekünk azonban kötelességünk el­válnunk az olyan volt szövetséges­től, aki igazságtalanságot, vagy zsar­noki támidó lépést kivin tenni. Ha márkám cselekszünk és a népik közötti vonatkozásokban nem kizá­rólag az igazságra támaszkodunk, új európai zavarok fejlámiartását mozdítjuk elő. Követelhető volt-e a trónfosztás Kedves vendégeinek Boldog újévet kíván Virág András vendégtől.

Next