Magyar Jövő, 1923. április-augusztus (5. évfolyam, 96-196. szám)

1923-04-28 / 96. szám

9 ötödik évfolyam, 96. szám. Ara­nSZ korona Szombat, 1923. évi április hó 28 MAGYARJÖVŐ Előfizetési árak: Negyedévre 1200 korona. — Egy hóra 400 korona. — Egyes szám ára helyben és vidéken, úgy hétköznap mint vasárnap 40 korona. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Miskolcz, Kossuth-u. 5. szám. Telefon : Felelős szer­kesztő: 865, szerkesztőség és kiadóhivatal : 184. — Nyomda : Deák-u. 9. sz., telefon 882. Vasárnap délben ül össze a magyar-cseh bizottság a határincidens megvizsgálására — Enyhült a feszültség a határforgalomban - Hidasnémetinél szünetel a forgalom — — A Magyar Jövő tudósítójától — Budapest, április 27 at Távirati Iroda jelenti : cseh határincidensek meg­­a kiküldendő vegyes lei­­sagyar tagjaivá Radnay vetségi tanácsost, mint a­dottság elnökét, Szentimrey víjvármegye alispánját és örgy ezredest jelölték ki. szlovák delegáció tagjai : zersky Rudolf követségi­­, Doless Béla dr. miniszteri­­, a pozsonyi minisztérium­ Novák Zdenkó ezredes, mint ir szakértő. A cseh-szlovák újság tagjait Csermák Milos ,a pesti cseh-szlovák követségi titkár kiséri. Budapest, április 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti : A határincidens megvizsgálására ki­küldött magyar-cseh bizottság va­sárnap délben 12 órakor Hun köz­ségben kezdi meg működését , ott a helyszínen fogják megállapítani, hogy az összeütközés hogyan tör­tént meg. Miskolcz, április 27. A m. kir. államrendőrség mis­­kolczi kerületi főkapitányságától nyert tájékoztatásunk szerint az áp­rilis 24-ike után kelt cseh vízu­mokkal ellátott útlevelek tulajdono­sait a csehek már átengedik a ha­táron. A személyforgalom Bánréve és Sátoraljaújhely határállomásokon át rendesen bonyolódik le, ellenben Hidasnémetin keresztül teljesen szü­netel. Az áruforgalom egyáltalában szünetel. Cseh vasúti kocsikat nem állítanak át magyar területre. A kiutasítások cseh részről még mindig folyamatban vannak. Ma délben újabb 10 magyar állampol­gárt utasítottak ki, akik Sátoralja­újhelyen léptek át magyar területre. A magyar kormány a retorziós in­tézkedéseket a miskolczi kerületi rendőr főkapitánysághoz intézett tele­fonrendelkezésben a mai napon fel­függesztette. Egyetértő magyar szívekre és egymást segítő munkáskarokra van szükség A kormányzó dunántúli szemleútja Budapest, április 27. Horthy Miklós kormányzó Pécsről Tolna felé haladva, külön vonatán rövid ideig a szekszárdi állomáson időzött. Fogadtatására nagy tömeg gyűlt össze az állomáson, ahol az elhangzott üdvözlésekre a kormányzó rövid beszéddel válaszolt: — Mindig őszinte örömmel jövök erre a vidékre, — mondotta a kor­mányzó, melyben igaz magyar lélek él. E város lakói tudják, hogy a a jobb jövőt csak válvetett önzetlen, minden áldozatra kész munka biztosíthatja és készek is erre a munkára. Ez az igazi hazaszeretet, mely kell, hogy győzelemre vigye a magyar igazsá­got és újra naggyá tegye sokat szenvedett hazánkat. Tolnamözsön Tizenöt percnyi otttartózkodás után a kormányzó elutazott Tolna­­mözs felé. Bájó Pál főszolgabíró üdvözölte a küldöttségek élén a kormányzót, aki az üdvözlésre a következőképpen válaszolt : — Örömmel látom, hogy Tolna­­mözs nem magyar ajkú lakossága milyen őszintén ad kifejezést a magyar haza iránt érzett ragaszko­dásának. Arra kérem a község derék lakosait, őrizzék meg szívükben továbbra is a hazaszeretet nemes erényét. Tolna községben A kormányzó ezután a kocsira szállt és Tolna községbe hajtatott, ahol Förster Zoltán főispán mon­dott üdvözlő beszédet. Örömmel jöttem ismét Tolna vár­megyébe, válaszolta a kormányzó, melynek lakossága a nemzeti építő­­munkában lelkes örömmel akarja kivenni a maga részét. Nem győ­zöm eléggé hangoztatni, hogy ez a munka csak akkor lehet eredményes, ha egyetértésben, egymással össze­fogva dolgozunk. Szükséges, hogy mindenki az országban apostola legyen a jónak és igyekezzék ilyen irányban befolyást gyakorolni azokra, akikre alkalma van. Tanítsa, vezesse és vigye előre, őket minden tekin­tetben. Örömmel látom mostanában, hogy minden szép és jó mozgalom, amelyet megindítottunk, szépen halad előre. Örömmel látom, hogy a nép ismét visszatér a házi szövőiparhoz is. De van nekünk magyar nemzeti viseletünk. Ezt a nemzeti viseletet kell ismét felkarolni, amely alatt hazafiasabban dobog a szív is. Azóta vagyunk rongyosak, amióta levetet­tük nemzeti viseletünket. Mindenkit arra kérek, legyen apostola a jó ügynek és az összetartásnak. A kormányzó a lovassági lakta­nyában megtartott szemle után a tiszti épület dísztermében fogadta a keresztény papságot, amelynek élén Fekete Ágoston tolnai prépost üdvözölte az államfőt, akinek be­szédére a kormányzó így válaszolt : Örömmel üdvözlöm Tolnavárme­gye keresztény papságát. Nemes hivatásuk nem merül ki a vallás és a hit ápolásában. Önök egyúttal az állami rend biztos támaszai és a nemzeti gondolat hordozói. Ké­rem ápolják továbbra is a gondo­zásukra bízott keresztény magyar szellemet, mert oly időket élünk, amikor sokat szenvedett hazánknak arra van szüksége, hogy minden egyes fiában ne csak mulló lelke­sedés, hanem az állandó tettre kész hazaszeretet erénye is lakozzék. Ezután Tolnavármegye törvény­­hatósága tisztelgett Kéry Márton dr. alispán vezetésével, akinek üdvözlő szavaira a kormányzó a következő­ket mondotta. Köszönöm alispán úr üdvözlő szavait, jól esett hallani ragaszko­dásuk szép megnyilatkozását. Nem messze vagyunk Mohács szomorú emlékű földjétől és arra kérem Önöket, ne felejtsék el a múlt ta­núságát, hogy egy nemzetnek az erőt csak az egység adhatja. Ahhoz azonban, hogy ez az ország újra talpra álljon minden becsületes magyar ember áldozatkészségére és odaadó munkálkodására van szük­ség. Együttes munkával és megértő együttérzéssel kell dolgoznunk az ország felvirágoztatásán. Egyetértő és együttérző magyar szívekre és egymást segítő erős karokra van szüksége ennek a sokat szenvedett országnak, hogy elérje a szebb, boldogabb jövőt. Bátaszéken Délben egy órakor indult a kor­mányzó kíséretével Baja felé. Báta­­szék állomáson a pályaudvaron a kormányzót a lakosság nevében Purth Adolf körjegyző üdvözölte. A kormányzó a következőket vála­szolta : — Köszönöm Báttaszék és Alsó­szék község nevében tolmácsuk meleg üdvözletét. A krisztusi er­kölcs­alkotó munka és az egyetértés olyan három tényező, amely nélkül az állam nemcsak fejlődik, de fenn­­állani sem tud. Kell, hogy ez a tudat meggyőzzön bennünket a meggyö­kerezzen minden magyar emberben. Mégegyszer köszönöm szíves üd­vözlésüket. Délután két órakor a bajai pálya­udvaron katonai előkelőség fogadta a kormányzót. Balkó Gyula Bács- Bodrog megye főispánja üdözlő sza­vaira a következőket mondotta : —­ Szívesen jöttem ismét Baja város falai közé. Örömmel hallom azt a jövőbe vetett hitet, amelyet Baja város Magyarország jövője iránt magában táplál. Nagyon köszönöm Baja város és Bács- Bodrog megye szíves üdvözlését. Az üdvözlések után a kormányzó a pályaudvar közelében levő vásár­téren szemlét tartott a helyőrség csapatai felett. A vásártérről a kor­mányzó kíséretével a városház előtt levő emelvényen foglalt helyet. Itt Vojnich Ferenc polgármester üdvö­zölte a kormányzót, melyre a kor­mányzó röviden válaszolt. — Köszönöm a polgármester úr meleg üdvözlő szavait. Nagy öröm fogott el, hogy újból megláthattam Baja városát, azok után, hogy más­fél évvel ezelőtt együtt ünnepelték Baja felszabadulását. Baja város nagyban felkarolta a vitézi rend ügyét s ha a munkáskezek fáradoz­nak az­­ország újjáépítésén, akkor kilátás van egy boldogabb jövőre. Este fél hét órakor a kormányzó tiszteletére a városháza dísztermében bankett volt. A bankett után a kor­mányzó a pályaudvarra hajtatott s folytatta útját Kaposvár felé. Este 8 órakor Hidasbonyhádba ért, ahol dr. Hagymássy Zoltán fő­szolgabíró nagyszámú közönség je­lenlétében üdvözölte a kormányzót, aki ezután tovább folytatta útját. Külpolitika Magyar gyűlölettől sugalva a fel­bomló félben lévő Nagyszerbia siet minden ok nélkül rendszabályokat alkalmazni Magyarország ellen. Ez a céltalan és oktalan gyűlölködés a mai balkáni erkölcsnek nyerseségé­ben jellemzi azokat az összetákolt utódállamokat, amelyeket eddig a nyugati hatalmak támogattak. Szer­biának most egyáltalában semmi oka sincs és még csak ürügyet sem talál a Magyarország ellen valló fellépésre és mégis bejelenti Prágá­nak, hogy a csetiekhez hasonló megtorlást fog alkalmazni, beszünteti a magyarok részére az útlevél láttamozást és kiutasí­tások fognak történni. Remélhető, hogy véget ér nemso­kára Középeurópa balkánosítása és ennek az eléréséhez lényegesen hozzá fog járulni Bethlen István gróf miniszterelnöknek legközelebbi külföldi utazása, aki ez alkalommal módot fog találni arra is, hogy rá­mutasson arra a nemtelen eljárásra, melyet a Magyarországot kirabló utódállamok a védtelen Magyaror­szággal szemben tanúsítanak. Külföldön általában úgy emlékez­nek meg Bethlen István gróf tervbe vett utazásáról, mint amelynek min­den kilátása meg van a sikerre. Hollandia a magyarok mellett Hollandiában a kamarában egyik képviselő felszólalt a magyar kisebb­ség érdekében és azt kívánta, hogy a holland kormány tegyen lépést abban az irányban, hogy a nép­­szövetség mellett egy kisebbségi külön bizottságot alakítsanak, mely állandóan a kisebbségek panaszaival foglalkozik. Ez is bizonyítja azt, hogy a magyar nemzetet ért igazság­talanságokkal kezdenek széltében foglalkozni. A Ruhr-kérdés A Ruhr-vidéken a helyzet válto­zatlan. Diplomáciai lépések még nem történtek az egyezkedési tár­gyalások megkezdésére. Egyes lap­­jelentések szerint Németország nem hajlandó túlmenni a januári Berg­man-féle javaslatokon. Ezek a javas­latok voltak azok, amelyeket Német­ország részéről a Ruhr-vidék meg­szállását elhatározó párisi konfe­rencia előtt Bergmann államtitkár nyújtott át az angol és francia kor­mánynak. Ezeket a javaslatokat azonban akkor visszautasították és a már előkészített katonai intézke­déseket végrehajtották. Az egyezke­dési tárgyalások megkezdésekor eze­ket a javaslatokat veszik újra elő és ezek alapján fogják megkísérelni az egység létrehozását.

Next