Magyar Jövő, 1923. április-augusztus (5. évfolyam, 96-196. szám)
1923-04-28 / 96. szám
2 Politikai hullámok Budapest, április 27. A mozgalmasabb politikai élet a mai nappal minden bizonnyal megszűnik s helyét a teljes politikai szélcsend váltja fel. A nemzetgyűlés holnapi ülése már inkább csak formaszerű gyűlés lesz, melyen a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják harmadik olvasásban, utánna úgy hírlik, hogy az interpellációknak egész sora fog következni. Valószínű, hogy az interpellációk elmondásánál már csak néhány képviselő lesz jelen, mert a nagy többség sietni fog, hogy mielőbb hazautazhasson. A jövő hó 23-ikáig tartó parlamenti szünetet a képviselők kétségtelenül beszámolók tartására fogják felhasználni, akik közül különösen a kisgazda képviselők hangoztatták, hogy kerületüket ismét bejárják. Értesülésünk szerint az ellenzéki pártok a szociáldemokrata párt kivételével feltétlenül ragaszkodnak a treuga dei-hez, úgy hogy ez oldalról is biztosítottnak látszik az ország belpolitikai zavartalansága, azonban a szociáldemokraták minden bizonyai ezúttal sem maradnak tétlen. Épen a kívánatos belpolitikai nyugalomra való tekintettel tárgyalták meg a parlament folyosóján a nemzeti alapon álló képviselők nagy felháborodással az októbristák tegnapi vacsoráját, melyen nyilvánvalóvá lett, hogy a Batthyányi Tivadar gróf körül csoportosuló néhány forradalmi gondolkozású egyén csatlakozott a reformpárthoz. Azok az aggodalmak, melyek azt hangoztatják, hogy az októbristák szervezkedése bizonyos mértékig alkalmas volna a politikai nyugalom megzavarására, mindenesetre túlzottak, mert hiszen oly kevesen vannak, belpolitikai súlyuk pedig annyira minimális, hogy számottevő akcióra teljesen képtelenek, bezárva tartja üzletét, vasárnap ellenben szívesen áll rendelkezésére a címektől megszédült vásárló közönségnek. Lapunk etnográfusának szakvéleménye szerint ez a zsidó fajhoz való tartozásnak nyílt megvallását jelenti. És ezen a ponton kételkedni merészkedünk abban, hogy a jeles részvénytársaságot Tarnay Gyula által való fémjelzése közelebb hozta volna címéhez : a magyar kereskedelmi vállalathoz. De: Nincs még veszve Lengyelország! Tarnay Gyulát sokkal súlyosabb egyéniségnek ismerjük, semhogy a látszatra olyan alárendelt mellékkörülményein változtatni ne tudjon presztisének latba vetésével. Lehet, hogy észrevételünk nyomán holnaptól kezdve, — mint a magyar kereskedők általában — szombaton nyitnak és vasárnap zárnak. Ha túl leszünk ezen a kis formalitáson, akkor már csak a lényegen kell változtatni, úgy t. i., hogy Tarnay Gyula venné meg az üzletet és Braunfeldék adnák hozzá a nevet, mely üzleti tevékenységét népszerűsíteni tudja. Miskolczi tükör A hajthatatlan fajvédelem parancsolólag írja elő, hogy a magyar Tarnopolban állandó rovatot nyissunk azoknak a politikai, közgazdasági és társadalmi vállalkozásoknak, melyek leplezetten bár, de megállapítható céltudatossággal szolgálják magyar cégér alatt a fajunk lezüllesztését munkáló zsidó irányt. Ennek a rovatnak az fog érdekességet adni, hogy minden közleményében lesz egy disznós, aki a félrevezetett magyarok szimpátiáján hizlalta fel magát közéleti tényezővé, de akit elszánt hősiességgel a magyar szempontok szerint igazodó megvilágításba merészkedünk beállítani. A Magyar Kereskedelmi Vállalat. Üzleti körökben bizonyára nem fog felfedezésszámba menni, ha megállapítjuk, hogy ez a délcegen magyaros című vállalat Braunfeld honfoglaló, valamint két veje: Grossmann és Herzka tulajdonát képezi. Ez a derék cég amolyan családi részvénytársaságot alkot s mint R.I. köteles üzleti előrelátással gondoskodott arról is, hogy címében hetykén magyaros cégére megfelelő reprezentást találjon. A részvénytársaság elnökévé sikerült is megnyerni Tarnay Gyula nyugalmazott főispánt, aki nagy nevének merkantil gyümölcsöztetését valószínűleg sokkal észrevétlenebbé szeretné gyakorolni, mint azt jelen írásunk méltatja. A nemes cég, mely címében olyan kacagányos hetykeséggel vetette panyókára a magyar jelzőt, vérbeli hovatartozandóságáról aként szokott bizonyságot tenni, hogy szombaton MAGYAR JÖVŐ Vasárnaptól kezdve újra emelik a dohányárakat — Ötven százalékos áremelés — — A Magyar Jövő tudósítójától — Budapest, ápr. 27. Már a múlt héten jelentettük, hogy az illetékes tényezők a trafik újabb áremelését határozták el. Legutóbb húsvétkor emelték a trafik árát, amikor az olcsóbb szivar-, cigaretta- és dohányneműeket ötven százalékkal, a drágább fajtákat pedig száz százalékkal drágították meg. Most vasárnap újabb meglepetésben lesz részük a dohányosoknak: a Magyar Jövő értesülése szerint vasárnaptól, április 29-től, ismét drágább a trafik. A múlt héten még csak fenntartással adhattunk hírt az újabb áremelésről, ma már azonban — sajnos — befejezett tényként közölhetjük a trafik drágulását, úgy értesülünk, hogy most is, — úgy mint húsvétkor — a finomabb trafikáruk drágulnak meg jelentékenyen , körülbelül ötven százalékkal, a középfinom és olcsóbb áruk pedig húsz százalékkal lesznek drágábbak. Részleteiben is elfogadták a mezőgazdasági munkabér-törvényt — A belügyminiszter visszautasította Szilágyi rágalmait — A köztisztviselők lakbérének rendelése Budapest, április 27 (Magyar Távirati Iroda jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly elnök. A belügyminiszter válasza Szilágyinak Első felszólaló Rakovszky Iván belügyminiszter . A nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén Szilágyi Lajos ismét szóvátette a Horthy-akció ügyét. Minthogy ugyanazokat a dolgokat hozta fel, mint az előző felszólalásában, én csak ezekre kívánok szorítkozni. A Horthy-akciót a vidéken az ottani lakosságból alakult bizottságok intézték. Értse meg és lássa be a képviselő úr, hogy amikor a nyomor megelőzése céljából ilyen nagy akciót kezdeményeztek, az egyenesen az ország érdekében történt. A mezőgazdasági munkások tízezrei jutottak így munkához. A háziipari gócpontok egész sorozatát teremtettük meg. A fenmaradt feleslegekből pedig a jövőben is képesek leszünk újabb nyomor enyhítésére. A számadásokat pedig beterjesztem a nemzetgyűlés elé. Addig is kérem a képviselő urat, függessze fel elítélő véleményét. A munkabér javaslat részletes tárgyalása Ezután áttérnek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Csik József : Az első szakaszhoz szólva azt mondja, hogy el kell követni mindent, hogy a munkaadó a munkáscsaládja tagjait ne használhassa ki. Erre vonatkozólag indítványt terjeszt be, mint új bekezdést az első szakaszhoz. Szeder Ferenc és Szakács Andor szólnak még a szakaszhoz, majd Szabó Sándor előadó stiláris módosítást ajánl. A Ház az első szakaszt az előadó módosításával fogadja el. A második szakaszhoz Szabó Sándor előadó stiláris módosítást ajánl, majd Csik József, Dénes István és Várnay Dániel hozzászólása után nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter emelkedik szólásra. Csak Csik József módosítását fogadja el. A harmadik szakasznál az előadó nyújt be indítványt a munkabér megállapító bizottságok kötelező felállításáról. A szakaszt ezzel a módosítással fogadják el. A többi szakaszt részint kisebb-nagyobb módosításokkal, részint teljesen változatlanul fogadja el a Ház. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Interpellációk Ezután áttérnek a sürgős interpellációra. Dinich Ödön : A pénzügyminiszter által a dohánytermelés engedélyezése tárgyában kiadott rendelet következtében származott nyugtalanságot teszi szóvá. Kéri a pénzügyminisztert, szüntesse meg ezt a visszás rendeletét. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy vállalja a közvetítést a pénzügyminiszternél abban az irányban, hogy a saját használatra való dohánytermelést ne kösse kizárólag a földmiveléshez. Csilléry András a lakásrendelet tárgyában szólal fel. A mai nyomott hangulatban a májusi lakbéremelés egyenesen katasztrófálisan érinti a köztisztviselőket. Minden egyes társadalmi osztály azon spekulál, hogyan hárítsa másra a" lakbérrendelettel meginduló drágaságot, egyedül a köztisztviselők számára nincs megoldási mód. A kormánynak általános rendeletet kellene kibocsátani és a köztisztviselők fizetését úgy kellene felemelni, hogy abból a ma felemelt béreket ki tudja fizetni. A kormánynak is érdeke, hogy a köztisztviselők katasztrófális helyzetbe jutását megakadályozza. Kérdi, hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy a most kiadandó rendelet az állami, közüzemi alkalmazottakra, sőt a városi és vármegyei alkalmazottakra is kiterjedjen. A pénzügyminiszter válasza Kállay Tibor pénzügyminiszter egészen természetesnek tartja a kormány, hogy akkor, mikor a lakbérek felemeléséhez hozzájárult, a tisztviselők lakbérét is felemelje. Erre vonatkozólag már meg is tette az intézkedéseket, sőt a Házban már körvonalazta is ezeknek lényegét. Az eddigi lakbéreket két részre osztja. Nagyobb családoknál az összes fizetési osztályokban közösen rendeztetik és a békebeli lakáspénzeknek megfelelőleg. Csilléry András a választ nem veszi tudomásul. A Ház tudomásul veszi. A lakbérkérdés Homonnay Tivadar a köztisztviselők ügyével akar foglalkozni. A pénzügyminiszter úr azt állítja, hogy a most kiadott lakbérrendelet nem fog nyugtalanságot előidézni. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a lakbérfizetési kötelezettségeket a közalkalmazottakra június 3-ig tolják ki. Kéri továbbá a pénzügyminisztert, intézkedjék törvényhozási után az 1923. augusztusában és novemberében esedékessé váló lakpénzek felemelése ügyében. Rendezik a tisztviselők lakbérét Kállay Tibor pénzügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. Röviden kíván reflektálni a most Szombat, április 28 elhangzottakra. Hangsúlyoznom kell, hogy a kormány a maga részéről, különösen pedig én, mindent megteszünk, a tisztviselői kar érdekében, ami az állam szomorú viszonyai közt jelenleg megtehető. Nem lehet a dolgokat úgy beállítani, hogy a kormányban nincs belátás, nincs meg a szándék és a jóakarat a tisztviselők nehéz helyzetén segíteni. Bár ma még nem akarom beterjeszteni, mégis felolvasom, hogyan akarom rendezni a lakbéreket. A 11-ik fizetési osztályba 6—800 korona, a X-ikben 7—900 korona, IX-ik fizetési osztályban 800—1000 korona, a Vill-ikban 1100—1300 korona, a VII-ik fizetési osztályban 1400—1600 korona, a Vl-ik tési osztályban 1600—180’4 ,a* az V-ik fizetési osztálybe 2000 korona. Természetes jóléti miniszterremel abban, hogy ezek a mai 1 lésnek szorzó számával randók. Ilyen formán ezek a ma lakbéreknek teljesen megfelelni és ugyanazon arány állani a lakbérekben, mint Homonnay Tivadar a , miniszter válaszát nem vés másul. A Ház tudomásul ve A mai ülés 3 órakor ért . Ma délelőtt érkezik a bolgár miniszter A Miskolczon és környékén lakó bolgár telepesek meglátogatására, mint a Magyar Jövő márjelentette, ma, szombaton délután Miskolczra érkezik Doskoff meghatalmazott miniszter, a bolgár kormány budapesti követe. A követ délután 3 órakor érkezik a személypályaudvarra, ahol Puky Endre dr. főispán és Hodobay Sándor dr. polgármester fogadják. A fogadás részleteinek megállapítása céljából pénteken délután összehívott értekezlet, amelyen a főispán és polgármesteren kívül a görögkeleti egyház részéről Dadányi Sándor és több egyháztag, továbbá Silbiger Bertalan városi főügyész és a bolgártelep képviselői vettek részt, úgy határozott, hogy a 25 tagú kísérettel érkező követet a Koronán szállásolja el. A követet látogatásra elkíséri a felesége és titkára, egy lelkész és egy kántor, továbbá egy egyházi énekkar. Szombaton délután öt órakor a miskolczi bolgárok és görögkeletiek részvételével értekezlet lesz a városházán, ahol megbeszélik, mi módon lehetne az egyházi életet Miskolczon felépíteni s előreláthatólag azt a határozatot hozzák, hogy az illetékes kormányzatnál kérni fogják a lelkészi és kántortanítói állás betöltésének engedélyezését, miután az egyháztagok a fenntartási költségeket garantálni fogják. A követés kíséretének tiszteletére este 7 órakor díszelőadás lesz a színházban, ahol Puccini : Bohémélet című operája kerül színre. Előtte a zenekar a bolgár és a magyar Himnuszt játsza el. Vasárnap délelőtt 10 órakor az ünnepélyes feldiszített templomban istentisztelet lesz a vendégdalkör és a miskolczi dalárda részvételével. Az istentisztelet papi funkciói egy budapesti görögkeleti lelkész végzi fényes segédlettel. Vasárnap déli fél egykor a város közéleti reprezentánsainak részvéteivel a Koronán díszebéd tesz, melynek végeztével a követés kísérete, délután 3 órakor viszautazik Budapestre.