Magyar Jövő, 1923. április-augusztus (5. évfolyam, 96-196. szám)

1923-04-28 / 96. szám

2 Politikai hullámok Budapest, április 27. A mozgalmasabb politikai élet a mai nappal minden bizonnyal meg­szűnik s helyét a teljes politikai szélcsend váltja fel. A nemzetgyűlés holnapi ülése már inkább csak for­­maszerű gyűlés lesz, melyen a me­zőgazdasági munkabérek szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot tár­gyalják harmadik olvasásban, utánna úgy hírlik, hogy az interpellációk­nak egész sora fog következni. Valószínű, hogy az interpellációk elmondásánál már csak néhány kép­viselő lesz jelen, mert a nagy több­ség sietni fog, hogy mielőbb haza­utazhasson. A jövő hó 23-ikáig tartó parla­menti szünetet a képviselők kétség­telenül beszámolók tartására fogják felhasználni, akik közül különösen a kisgazda képviselők hangoztatták, hogy kerületüket ismét bejárják. Ér­tesülésünk szerint az ellenzéki pár­tok a szociáldemokrata párt kivé­telével feltétlenül ragaszkodnak a treuga dei-hez, úgy hogy ez oldal­ról is biztosítottnak látszik az or­szág belpolitikai zavartalansága, azonban a szociáldemokraták min­den bizonyai ezúttal sem maradnak tétlen. Épen a kívánatos belpolitikai nyugalomra való tekintettel tárgyal­ták meg a parlament folyosóján a nemzeti alapon álló képviselők nagy felháborodással az októbristák teg­napi vacsoráját, melyen nyilvánvalóvá lett, hogy a Batthyányi Tivadar gróf körül csoportosuló néhány forradalmi gondolkozású egyén csat­lakozott a reformpárthoz. Azok az aggodalmak, melyek azt hangoztatják, hogy az októbris­ták szervezkedése bizonyos mérté­kig alkalmas volna a politikai nyugalom megzavarására, minden­esetre túlzottak, mert hiszen oly kevesen vannak, belpolitikai súlyuk pedig annyira minimális, hogy számottevő akcióra teljesen képte­lenek, bezárva tartja üzletét, vasárnap el­lenben szívesen áll rendelkezésére a címektől megszédült vásárló közönségnek. Lapunk etnográfusá­nak szakvéleménye szerint ez a zsidó fajhoz való tartozásnak nyílt megvallását jelenti. És ezen a pon­ton kételkedni merészkedünk abban, hogy a jeles részvénytársaságot Tar­nay Gyula által való fémjelzése köze­lebb hozta volna címéhez : a magyar kereskedelmi vállalathoz. De: Nincs még veszve Lengyelország! Tarnay Gyulát sokkal súlyosabb egyéniség­nek ismerjük, semhogy a látszatra olyan alárendelt mellékkörülményein változtatni ne tudjon presztisének latba vetésé­vel. Lehet, hogy észre­vételünk nyomán holnaptól kezdve, — mint a magyar kereskedők általában — szombaton nyitnak és vasárnap zárnak. Ha túl leszünk ezen a kis formalitáson, akkor már csak a lényegen kell változtatni, úgy t. i., hogy Tarnay Gyula venné meg az üzletet és Braunfeldék ad­nák hozzá a nevet, mely üzleti tevékenységét népszerűsíteni tudja. Miskolczi tükör A hajthatatlan fajvédelem parancsoló­­lag írja elő, hogy a magyar Tarnopol­­ban állandó rovatot nyissunk azoknak a politikai, közgazdasági és társadalmi vállalkozásoknak, melyek leplezetten bár, de megállapítható céltudatossággal szol­gálják magyar cégér alatt a fajunk le­­züllesztését munkáló zsidó irányt. En­nek a rovatnak az fog érdekességet adni, hogy minden közleményében lesz egy disznós, aki a félrevezetett ma­gyarok szimpátiáján hizlalta fel ma­gát közéleti tényezővé, de akit elszánt hősiességgel a magyar szempontok sze­rint igazodó megvilágításba merészke­dünk beállítani. A Magyar Kereskedelmi Vál­lalat. Üzleti körökben bizonyára nem fog felfedezésszámba menni, ha megállapítjuk, hogy ez a délce­gen magyaros című vállalat Braun­­feld honfoglaló, valamint két veje: Grossmann és Herzka tulajdonát képezi. Ez a derék cég amolyan családi részvénytársaságot alkot s mint R.I. köteles üzleti előrelátással gondoskodott arról is, hogy címé­ben hetykén magyaros cégére meg­felelő reprezentást találjon. A részvénytársaság elnökévé sikerült is megnyerni Tarnay Gyula nyugal­mazott főispánt, aki nagy nevének merkantil gyümölcsöztetését való­színűleg sokkal észrevétlenebbé szeretné gyakorolni, mint azt jelen írásunk méltatja. A ne­mes cég, mely címében olyan kacagányos hetykeséggel vetette panyókára a magyar jelzőt, vérbeli hovatartozandóságáról aként szokott bizonyságot tenni, hogy szombaton MAGYAR JÖVŐ Vasárnaptól kezdve újra emelik a dohányárakat — Ötven százalékos áremelés — — A Magyar Jövő tudósítójától — Budapest, ápr. 27. Már a múlt héten jelentettük, hogy az illetékes tényezők a trafik újabb áremelését határozták el. Legutóbb húsvétkor emelték a trafik árát, amikor az olcsóbb szivar-, cigaretta- és dohányneműeket ötven százalékkal, a drágább fajtákat pe­dig száz százalékkal drágították meg. Most vasárnap újabb meglepetés­ben lesz részük a dohányosoknak: a Magyar Jövő értesülése szerint vasárnaptól, április 29-től, ismét drágább a trafik. A múlt héten még csak fenntartás­sal adhattunk hírt az újabb áremelés­ről, ma már azonban — sajnos — befejezett tényként közölhetjük a trafik drágulását, úgy értesülünk, hogy most is, — úgy mint húsvét­kor — a finomabb trafikáruk drágul­nak meg jelentékenyen , körülbelül ötven százalékkal, a középfinom és olcsóbb áruk pedig húsz százalékkal lesznek drágábbak. Részleteiben is elfogadták a mezőgazdasági munkabér-törvényt — A belügyminiszter visszautasította Szilágyi rágalmait — A köztiszt­viselők lakbérének rendelése Budapest, április 27 (Magyar Távirati Iroda jelenti.) A nem­zetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 óra­kor nyitotta meg Huszár Károly elnök. A belügyminiszter válasza Szilágyinak Első felszólaló Rakovszky Iván belügy­miniszter . A nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén Szilágyi Lajos ismét szóvátette a Horthy-akció ügyét. Minthogy ugyanazo­kat a dolgokat hozta fel, mint az előző felszólalásában, én csak ezekre kívánok szorítkozni. A Horthy-akciót a vidéken az ottani lakosságból alakult bizottságok intézték. Értse meg és lássa be a képviselő úr, hogy amikor a nyomor megelőzése céljá­ból ilyen nagy akciót kezdeményeztek, az egyenesen az ország érdekében tör­tént. A mezőgazdasági munkások tízezrei jutottak így munkához. A háziipari góc­pontok egész sorozatát teremtettük meg. A fenmaradt feleslegekből pedig a jövő­ben is képesek leszünk újabb nyomor enyhítésére. A számadásokat pedig be­terjesztem a nemzetgyűlés elé. Addig is kérem a képviselő urat, függessze fel el­ítélő véleményét. A munka­bér ja­vas­lat részletes tárgyalása Ezután áttérnek a mezőgazdasági mun­kabérek szabályozásáról szóló törvény­­javaslat részletes tárgyalására. Csik József : Az első szakaszhoz szólva azt mondja, hogy el kell követni mindent, hogy­ a munkaadó a munkáscsaládja tag­jait ne használhassa ki. Erre vonatkozólag indítványt terjeszt be, mint új bekezdést az első szakaszhoz. Szeder Ferenc és Szakács Andor szólnak még a szakaszhoz, majd Szabó Sándor előadó stiláris módosítást ajánl. A Ház az első szakaszt az előadó módosításával fo­gadja el. A második szakaszhoz Szabó Sándor előadó stiláris módosítást ajánl, majd Csik József, Dénes István és Várnay Dániel hozzászólása után nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter emelke­dik szólásra. Csak Csik József módosítá­sát fogadja el. A harmadik szakasznál az előadó nyújt be indítványt a munkabér megállapító bizottságok kötelező fel­állításáról. A szakaszt ezzel a módosítás­sal fogadják el. A többi szakaszt részint kisebb-nagyobb módosításokkal, részint teljesen változatla­nul fogadja el a Ház. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Interpellációk Ezután áttérnek a sürgős interpellációra. Dinich Ödön : A pénzügyminiszter által a dohánytermelés engedélyezése tárgyában kiadott rendelet következtében származott nyugtalanságot teszi szóvá. Kéri a pénz­ügyminisztert, szüntesse meg ezt a visszás rendeletét.­­ Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy vállalja a közve­títést a pénzügyminiszternél abban az irányban, hogy a saját használatra való do­hány­termelést ne kösse kizárólag a föld­­miveléshez. Csilléry András a lakásrendelet tárgyá­ban szólal fel. A mai nyomott hangulat­ban a májusi lakbéremelés egyenesen ka­­tasztrófálisan érinti a köztisztviselőket. Minden egyes társadalmi osztály azon spekulál, hogyan hárítsa másra a" lakbér­rendelettel meginduló drágaságot, egyedül a köztisztviselők számára nincs meg­oldási mód. A kormánynak általános rendeletet kel­lene kibocsátani és a köztisztviselők fize­tését úgy kellene felemelni, hogy abból a ma felemelt béreket ki tudja fizetni. A kormánynak is érdeke, hogy a köztiszt­viselők katasztrófális helyzetbe jutását megakadályozza. Kérdi, hajlandó-e a kor­mány intézkedni, hogy a most kiadandó rendelet az állami, közüzemi alkalma­zottakra, sőt a városi és vármegyei alkal­mazottakra is kiterjedjen. A pénzügyminiszter válasza Kállay Tibor pénzügyminiszter egészen természetesnek tartja a kor­mány, hogy akkor, mikor a lak­bérek felemeléséhez hozzájárult, a tisztviselők lakbérét is felemelje. Erre vonatkozólag már meg is tette az intézkedéseket, sőt a Házban már körvonalazta is ezeknek lényegét. Az eddigi lakbéreket két részre osztja. Nagyobb családoknál az összes fizetési osztályokban közösen ren­­deztetik és a békebeli lakáspénzek­nek megfelelőleg. Csilléry András a választ nem veszi tudomásul. A Ház tudomásul veszi. A lakbérkérdés Homonnay Tivadar a köztisztviselők ügyével akar foglalkozni. A pénzügyminisz­ter úr azt állítja, hogy a most kiadott lakbérrendelet nem fog nyugtalanságot előidézni. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a lakbérfizetési kötelezettségeket a közalkalmazottakra június 3-ig tolják ki. Kéri továbbá a pénzügyminisztert, intéz­kedjék törvényhozási után az 1923. augusz­tusában és novemberében esedékessé váló lakpénzek felemelése ügyében. Rendezik a tisztviselők lakbérét Kállay Tibor pénzügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. Röviden kíván reflektálni a most Szombat, április 28 elhangzottakra. Hangsúlyoznom kell, hogy a kormány a­ maga részéről, különösen pedig én, mindent meg­teszünk, a tisztviselői kar érdeké­ben, ami az állam szomorú viszonyai közt jelenleg megtehető. Nem lehet a dolgokat úgy be­állítani, hogy a kormányban nincs belátás, nincs meg a szándék és a jóakarat a tisztviselők nehéz helyze­tén segíteni. Bár ma még nem akarom beter­jeszteni, mégis felolvasom, hogyan akarom rendezni a lakbéreket. A 11-ik fizetési osztályba 6—800 ko­rona, a X-ikben 7—900 korona, IX-ik fizetési osztályban 800—1000 korona, a Vill-ikban 1100—1300 korona, a VII-ik fizetési osztályban 1400—1600 korona, a Vl-ik tési osztályban 1600—180’­4 ,a* az V-ik fizetési osztálybe 2000 korona. Természetes jóléti miniszterre­­mel abban, hogy ezek a mai 1 lésnek szorzó számával randók. Ilyen formán ezek a ma lakbéreknek teljesen meg­felelni és ugyanazon arány állani a lakbérekben, mint Homonnay Tivadar a , miniszter válaszát nem vés másul. A Ház tudomásul ve A mai ülés 3 órakor ért . Ma délelőtt érkezik a bolgár miniszter A Miskolczon és környékén lakó bolgár telepesek meglátogatására, mint a Magyar Jövő már­­jelentette, ma, szombaton délután Miskolczra érkezik Doskoff meghatalmazott mi­niszter, a bolgár kormány buda­pesti követe. A követ délután 3 órakor érkezik a személypályaudvarra, ahol Puky Endre dr. főispán és Hodobay Sán­dor dr. polgármester fogadják. A fogadás részleteinek megálla­pítása céljából pénteken délután összehívott értekezlet, amelyen a fő­ispán és polgármesteren kívül a görögkeleti egyház részéről Da­­dányi Sándor és több egyháztag, továbbá Silbiger Bertalan városi fő­ügyész és a bolgártelep képviselői vettek részt, úgy határozott, hogy a 25 tagú kísérettel érkező követet a Koronán szállásolja el. A követet látogatásra elkíséri a felesége és titkára, egy lelkész és egy kántor, továbbá egy egyházi énekkar. Szombaton délután öt órakor a miskolczi bolgárok és görögkeletiek részvételével értekezlet lesz a város­házán, ahol megbeszélik, mi módon lehetne az egyházi életet Miskolczon felépíteni s előreláthatólag azt a határozatot hozzák, hogy az illeté­kes kormányzatnál kérni fogják a lelkészi és kántortanítói állás be­töltésének engedélyezését, miután az egyháztagok a fenntartási költsé­geket garantálni fogják. A követ­és kíséretének tisztele­tére este 7 órakor díszelőadás lesz a színházban, ahol Puccini : Bohém­élet című operája kerül színre. Előtte a zenekar a bolgár és a magyar Himnuszt játsza el. Vasárnap délelőtt 10 órakor az ünnepélyes feldiszített templomban istentisztelet lesz a vendégdalkör és a miskolczi dalárda részvételével. Az istentisztelet papi funkciói egy budapesti görögkeleti lelkész végzi fényes segédlettel. Vasárnap déli fél egykor a város közéleti reprezentánsainak részvéte­ivel a Koronán díszebéd tesz, melynek végeztével a követ­és kí­sérete, délután 3 órakor viszautazik Budapestre.

Next