Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)
1924-01-10 / 8. szám
Csütörtök, január 10 Az úij úttörvény Ankét a kereskedelmi minisztériumban — A vámokat aranyparitásra emelik Miskolc, január 9 Annak idején jelezte a Magyar Jövő, hogy a kereskedelmi kormány uj közúti törvényjavaslatot készített, mely a most fennálló 1890. évi I. t. cikkel szemben lényeges módosításokat tartalmaz. Jelentettük akkor azt is, hogy a javaslat előzetes megvitatására január 7 ére a törvényhatósági városok polgármestereit és az alispánokat, 8-ára pedig az államépítészeti hivatalok vezetőit összehívta a kereskedelmi miniszter. Az ankétről Hodobay Sándor dr. polgármester aki most érkezett haza Budapestről, a következőket mondotta munkatársunknak : — Mint az várható volt, a javaslattal szemben több lényeges módosítást ajánlott az értekezlet s a módosításokat a miniszter is magáévá tette. — A javaslat az utak mostani négy kategóriája helyett (állami, törvényhatósági, vicinális és községi utak) csak két csoportot ismer : az állami és községi utakat s ez osztályozással kapcsolatosan minősítették volna át újra az utakat. A fősérelem és hiba nem az utak ilyen osztályozásában, hanem az útadózási rendszerben lett volna s azért az alispánok értekezlete a községi utak ellen foglalt állást sezek helyett a törvényhatósági utak kategóriáját kívánta. Ehhez csatlakoztak a városok polgármesterei is, mert anyagilag ez jóval előnyösebb. A tervezet szerint ugyanis a községek a saját útadójukból eredő bevételeik 25 százalékát tartoztak volna befizetni s ez összegeket az állam olyan községi utak építésére, jó karban tartására fordította volna, ahol az illető község saját bevételeiből erre nem képes. Az volt ezzel szemben az álláspontunk, hogy a törvényhatóság területén befolyt nem állami útadó tisztán a törvényhatóság területén levő utakra forditassék s ezért egyértelműleg a törvényhatósági utak mellett nyilatkoztunk. — A jelenlevő miniszter és Buday államtitkár is hozzájárult az utak ilyen osztályozásához. — A törvényhatósági városok területén áthaladó állami utakra vonatkozólag azt a kérelmet terjesztettem elő, hogy ezek az utak teljesen adassanak át a városoknak azzal a kötelezettséggel, hogy a városok tartoznak ezeket az utakat olyan karban tartani, mint a város területén levő legjobb utakat, a kát bantams céljaira pedig engedjenek át az állami utadóból bizonyos megfelő részt. Ma ugyanis ezeknél az utaknál — Miskolcon ilyen út a Csaikapu, Széchenyi utca, Vay úti szakasz — az a helyzet, hogy ezek az államépítészeti hivatal hatáskörébe tartoznak és nem közvetlenül és kizárólagosan a város vezetőségének intézkedési joga. Az előterjesztett kérelmet minden valószínűség szerint teljesíteni fogják. Nagyon fontos intézkedése a javaslatnak az, hogy az állami közutak egyik jövedelmi forrásául az állomásokon leadott áruk utáni vámokat jelöli meg, amely jelenleg városi jövedelem. A mostani állapot teljesen indokolt, mert az itt leadott árukat a városon keresztül a város útjain szállítják s ezért indítványoztam a mostani állapot fenntartását, amire biztató ígéretet is kaptunk. Félemlítettem meg az értekezleten a vámdíjtételek emelésénél a keres,kedelmi minisztérium részéről tapaszalható szűkkeblűséget, amely teljesen indokolatlan. A városnak ugyanis igen nagy teher az utak kiépítése és ókélban tartása, ami a vámdíjtételek emelését teszi. De érthetetlen a szükkeblűség azért is, mert az ily emeléseket az érdekességek — iparkamara, mezőgazdasági kamara, gazd. felügyelőség — meghallgatása után hajtják végre. Kértem tehát, hogy amikor ezek szakvéleménye egyezik a díjtételekben, akkor az emelések gyorsabban és nehézség nélkül hagyassanak jóvá. Különben is kétélű fegyver a vámok emelése s igy minden város nagyon alapos számításokat végez, mielőtt emelne. — Felszólalásomra Buday államtitkár válaszolt s kilátásba helyezte e téren a lényeges javulást annál is inkább, mert az a kormány álláspontja, hogy az utak rendbentartása tisztán a városoknak kulturális és gazdasági feladja. Tárgyalnak majd a pénzügyminiszterrel is megfelelő szakaszok beiktatására nézve. A vámtételeket különben is aranyparitásra akarják emelni. Még az utak karbantartásához szükséges hőmennyiség megszerzésének nehézségeit tettem szóvá. Mivel nincsenek megfelelő bányáink, kénytelenek vagyunk elszakított részeken fekvő bányákhoz fordulni. Az elszállítást azonban a kormány igen nehézzé teszi. A kapott nyilatkozat szerint a kormány ismeri a bajokat s azokat orvosolni kívánja. Eddig a polgármester nyilatkozata, melyhez a magunk részéről csak azt fűzzük hozzá, hogy a város jól felfogott érdeke tényleg kívánja a községi útadó teljes összegének a törvényhatóság rendelkezésére bocsátását, valamint azt is, hogy a város területén átfutó összes utak felett teljesen és kizárólag a város közönségének felelős vezetőség rendelkezzék. Hisszük, hogy a polgármester felszólalásaira nyert kormánynyilatkozatok a javaslatban is teljes egészükben kifejezésre jutnak. ШШ8 java Mázy Engelbert második előadása az erkölcsi nevelésről • A szabadegyetemen január 9-én, szerdán délután 6 órakor folytatta Mázy Engelbert dr. főigazgató megkezdett nagyértékű előadását az erkölcsi nevelésről. Első előadásának rekapitulációja után ismertette azokat az utakat, amelyeken eljuthatunk az erkölcsi nevelés feladatához. Ezek az utak az erények. Azért épen az erények, mert az erényeknek utján biztosan eljut az ember a rendezett szeretethez, tiszta erkölcshöz, a sellemességhez. Az erények tudniillik egy egy jóra irányuló készségek. Az erények, mint jóravaló készségek egyúttal jellemvonások az emberben. Az a kérdés azonban, hogy az erények nagy tömegéből melyek azok, amelyeknek a kialakítására különösen súlyt kell helyezni, mivel ezek legjobban biztosítják az erkölcsi nevelés feladatának elérését. A tananyagból sem mindent ölelhetünk föl az oktatásnál, hanem lyan utakat jelölünk meg a tantárgyakkal, amelyek legjobban biztosínak az oktatás célját s bevezetnek a nemzeti kultúra kincses házába. Így vagyunk az erényekkel is : irányadó az erkölcsi nevelés föladata. Azokat az erényeket kell kiszemelni, ameyek az emberiség erkölcsének közkincsei. Ilyen erények, először négy: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség ; azután egy : istentisztelet, végy még három : hit, remény, szeretet. E sarkalatos erények már a pogány világ erkölcstanában megleshetők; megtalálhatjuk ezeket a görögöknél a legrégibb időben, kiválaszthatók a hét görög bölcs mondásaittól ; ott szerepelnek a pithagoreusi etnikábm; tudományosan először Platon állapította meg Kr. e. a negyedik században ; megvannak az ószövetségi szent írásban is. Általában a vallás és erkölcs minden népnél megtalálható. Hogyan kapcsolódnak ezek az erények életviszonyainkkal ? A mértékletesség az anyagi és érzéki javak világába kapcsol, az igazságosság a társas életbe. Az egész állami élet az igazságosság erényén épül föl. A hit, remény, szeretet az istenséghez való viszonyunkat szabályozza. Ha megtörtént az erényeknek a kiszemelése, a kijelölése azon utaknak, amelyeken az erkölcsi nevelés feladatához eljutunk, a tervről kell gondolkodnunk, amely szerint folyon a nevelés. Meg kell keresnünk a legfőbb jót és a legfőbb jót mindenek fölött önmagáért kell szeretnünk. Csakhogy meg kell találnunk az igazi legfőbb jót. Ez mindenekfölött a legértékesebb és javaknak forrása. A javak vizsgálatában azokat a javakat kell legjobban szeretnünk, amelyek a többiekkel szemben a legértékesebbek és legtöbb jónak forrásai lehetnek. Az isteni kinyilatkoztatás megmondja, hogy mi az erkölcsi nevelés rendje. „Szeresd Istent teljes szivedből, sz.“ „szeresd felebarátodat, mint önmagadat.“ Ez azt jelenti, hogy Isten a legfőbb jó. Mert az összes javak között a legértékesebb és minden más jónak mint teremtő, megváltó és megszentelő Isten a forrása. Erkölcsi nevelésünkben ezt sohasem szabad szem elől téveszteni. Második legértékesebb jó az ember, tehát másodsorban kell szeretnünk az embert és pedig minden embert egyformán, mert ránk nézve minden ember egyforma és minden ember lényegében egyformán forrása más javaknak. Tulajdonképen nem is kell tovább mennünk, mert sem az istenséget, sem az embert nem szabad mezben magában tekinteni, hanem a mindenséghez való viszonyukban. Ha a többi javakat mégis próbáljuk tagolni, ahoz az eredményhez jutunk, hogy mentül értékesebbek a javak az Istennek mindenekfelett való szeretete tekintetéből, az emberben mentül értékesebb szükségletet elégítenek és képességet fejlesztenek ki, annál többre kell becsülni, mint az ideigleneseket, a szellemieket, mint az érzékieket. E renden eljutunk a jellemességhez, az erkölcsi nevelés feladatához. Legközelebbi előadás pénteken 6 órakor lesz a városháza termében. Vásárcsarnokokat építenek Miskolcon — A polgármester sikeres pesti tárgyalásai — Tavasszal megkentük аж építéseket — Miskolc, január 9 Hodobay Sándor dr. polgármester budapesti tartózkodása alatt nagyon fontos és a város jövőjére úgy kereskedelmi, mint köztisztasági és közegészségügyi szempontból egyaránt igen jelentős tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások december 29-én kezdődtek Miskolcon s folytatódni fognak e héten szombaton, amikor az építkezéssel kapcsolatos helyszíni szemlét is meg fogják ejteni. A nagyjelentőségű terv vásárcsarnokok építése a Buzatéren és Luther téren, esetleg még a Verestemplomnál s ezzel kapcsolatosan a város csekély számú köztereit eléktelenítő bódék megszüntetése. A két csarnok közül a Buzatéri lenne a nagyobb, körülbelül 100— 120 méter hosszúságú s elhelyezése nem a mostani utak által képezett parcellákon történnek, hanem úgy, ahogy e fontos közcélt szolgáló épület magasabb érdeke és a szépészeti szempontok megkívánják. A csarnokok építési költsége 3—4 milliárdot jelent, melyet tisztán magyar pénzintézetek hoznak össze. Amennyiben a helyi pénzpiac részt akar venni a vállalkozásban, a polgármester módot és alkalmat nyújt ehez. A kérdés végleges megoldásáig még sok és nagyon megfontolt tárgyalás szükséges, hogy a város anyagi érdekei teljes védelmet kapjanak. 3 Ma nyitják meg a kisantant konferenciáját Belgrád, Jan. 9 Benes cseh külügyminiszter ma délelőtt Belgrádba érkezett. A pályaudvaron Nincsis külügyminiszter fogadta őt, közölte vele, hogy Danca külügyminiszter a nagy hófúvás miatt csak délután érkezhetik s így a ma délelőttre kitűzött megbeszélést délutánra halasztották. A belgrádi Avala című lap terjedelmes cikkben számol be a kisantant konferenciájáról és rámutat az értekezlet politikai jelentőségére, mely nagy fordulatot fog jelenteni a kisantant életében. Az értekezleten meg fogják vitatni a Franciaországgal való szövetségi szerződés kérdését, valamint a konstanzi tengerpartra vonatkozó kérdést. A lap szerint a kisantant államai békés megállapodásra fognak jutni és a kölcsönös előzékenységgel Európa politikai egyensúlyát helyre fogják állítani. Belgrádban ma este a királyi palotában táncestély volt, amelyet Mária királynő születésnapja alkalmából rendeztek. Belgrád, jan. 9 A cseh delegáció mint a jugoszláv kormány vendége a Palaisszállóban lakik, Benes dr. külügyminiszter meglátogatta Pasics miniszterelnököt és Nincsics külügyminisztert és átadta nekik a Fehéroroszlán-rend jelvényét. Azután a királyi palota látogató könyvében beírta nevét. Nincsics Benes tiszteletére ebédet adott. Érkezett éjjel 12 órakor. Minthogy Dunca román külügyminiszter még eddig nem érkezett meg és érkezését csak a késő esti órákban várják a konferencia megnyitását holnap délelőtt 10 órára halasztották. Benes a délután folyamán előzetes tanácskozást folytatott Nincsics külügyminiszterrel. Dunca román külügyminiszterrel fog érkezni Moreni román állami levéltár igazgató, aki mint szakértő szerepel a magyar levéltárak felosztásának kérdésében. Az értekezlet ebben a kérdésben végleges határozatokat szándékszik tenni. A lapok vezércikkei csak másodsorban foglalkoznak a magyar kölcsön kérdésével és elsősorban az általános európai és balkáni helyzet nehézségeit hangoztatják.