Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)

1924-01-10 / 8. szám

Csütörtök, január 10 Az úij úttörvény Ankét a kereskedelmi minisztériumban — A vámokat aranyparitásra emelik Miskolc, január 9 Annak idején jelezte a Magyar Jövő, hogy a kereskedelmi kormány uj közúti törvényjavaslatot készített, mely a most fennálló 1890. évi I. t. cikkel szemben lényeges módosí­tásokat tartalmaz. Jelentettük akkor azt is, hogy a javaslat előzetes meg­vitatására január 7 ére a törvény­­hatósági városok polgármestereit és az alispánokat, 8-ára pedig az állam­­építészeti hivatalok vezetőit össze­hívta a kereskedelmi miniszter. Az ankétről Hodobay Sándor dr. polgármester aki most érkezett haza Budapestről, a következőket mon­dotta munkatársunknak : — Mint az várható volt, a javas­lattal szemben több lényeges módo­sítást ajánlott az értekezlet s a mó­dosításokat a miniszter is magáévá tette. — A javaslat az utak mostani négy kategóriája helyett (állami, tör­vényhatósági, vicinális és községi utak) csak két csoportot ismer : az állami és községi utakat s ez osz­tályozással kapcsolatosan minősítet­ték volna át újra az utakat. A fő­­sérelem és hiba nem az utak ilyen osztályozásában, hanem az útadó­­zási rendszerben lett volna s azért az alispánok értekezlete a községi utak ellen foglalt állást s­­ezek he­lyett a törvényhatósági utak kategó­riáját kívánta. Ehhez csatlakoztak a városok polgármesterei is, mert anyagilag ez jóval előnyösebb.­­ A tervezet szerint ugyanis a községek a saját útadójukból eredő bevételeik 25 százalékát tartoztak volna befizetni s ez összegeket az állam olyan községi utak építésére, jó karban tartására fordította volna, ahol az illető község saját bevéte­leiből erre nem képes. Az volt ez­zel szemben az álláspontunk, hogy a törvényhatóság területén befolyt nem állami útadó tisztán a törvény­­hatóság területén levő utakra fordi­­tassék s ezért egyértelműleg a tör­vényhatósági utak mellett nyilatkoz­tunk. — A jelenlevő miniszter és Buday államtitkár is hozzájárult az utak ilyen osztályozásához. — A törvényhatósági városok te­rületén áthaladó állami utakra vo­natkozólag azt a kérelmet terjesz­tettem elő, hogy ezek az utak telje­sen adassanak át a városoknak az­zal a kötelezettséggel, hogy a váro­sok tartoznak ezeket az utakat olyan karban tartani, mint a város területén levő legjobb utakat, a kát bantams céljaira pedig engedjenek át az ál­lami utadóból bizonyos megfelő részt. Ma ugyanis ezeknél az utak­nál — Miskolcon ilyen út a Cs­­ai­­kapu, Széchenyi­ utca, Vay úti sza­kasz — az a helyzet, hogy ezek az államépítészeti hivatal hatáskörébe tartoznak és nem közvetlenül és ki­zárólagosan a város vezetőségének intézkedési joga. Az előterjesztett kérelmet minden valószínűség szerint teljesíteni fogják.­­ Nagyon fontos intézkedése a javaslatnak az, hogy az állami közutak egyik jövedelmi forrásául az állomásokon leadott áruk utáni vámokat jelöli meg, amely jelenleg városi jövedelem. A mostani állapot teljesen indokolt, mert az itt le­adott árukat a városon keresztül a város útjain szállítják s ezért indít­ványoztam a mostani állapot fenn­tartását, amire biztató ígéretet is kaptunk. Félemlítettem meg az értekezleten a vámdíjtételek emelésénél a keres­,­kedelmi minisztérium részéről tapasz­alható szűkkeblűséget, amely telje­sen indokolatlan. A városnak ugyanis igen nagy teher az utak kiépítése és ókélban tartása, ami a vámdíjtételek emelését teszi. De érthetetlen a szük­­keblűség azért is, mert az ily eme­léseket az érdekességek — ipar­kamara, mezőgazdasági kamara, gazd. felügyelőség — meghallgatása után hajtják végre. Kértem tehát, hogy amikor ezek szakvéleménye egyezik a díjtételekben, akkor az emelések gyorsabban és nehézség nélkül hagyassanak jóvá. Különben is kétélű fegyver a vámok emelése s igy minden város nagyon alapos számításokat végez, mielőtt emelne. — Felszólalásomra Buday állam­titkár válaszolt s kilátásba helyezte e téren a lényeges javulást annál is inkább, mert az a kormány állás­pontja, hogy az utak rendbentartása tisztán a városoknak kulturális és gazdasági feladja. Tárgyalnak majd a pénzügyminiszterrel is megfelelő szakaszok beiktatására nézve. A vám­tételeket különben is aranyparitásra akarják emelni.­­ Még az utak karbantartásához szükséges hőmennyiség megszerzé­sének nehézségeit tettem szóvá. Mivel nincsenek megfelelő bányáink, kénytelenek vagyunk elszakított része­ken fekvő bányákhoz fordulni. Az elszállítást azonban a kormány igen nehézzé teszi. A kapott nyilatkozat szerint a kormány ismeri a bajokat s azokat orvosolni kívánja. Eddig a polgármester nyilatkozata, melyhez a magunk részéről csak azt fűzzük hozzá, hogy a város jól felfogott érdeke tényleg kívánja a községi útadó teljes összegének a törvényhatóság rendelkezésére bo­csátását, valamint azt is, hogy a város területén átfutó összes utak felett teljesen és kizárólag a város közönségének felelős vezetőség ren­delkezzék. Hisszük, hogy a polgár­­mester felszólalásaira nyert kormány­­­nyilatkozatok a javaslatban is teljes egészükben kifejezésre jutnak. ШШ8 java Mázy Engelbert második előadása az erkölcsi nevelésről • A szabadegyetemen január 9-én, szerdán délután 6 órakor folytatta Mázy Engelbert dr. főigazgató meg­­kezdett nagyértékű előadását az erkölcsi nevelésről. Első előadásá­nak rekapitulációja után ismertette azokat az utakat, amelyeken eljut­hatunk az erkölcsi nevelés feladatá­hoz. Ezek az utak az erények. Azért épen az erények, mert az erények­nek utján biztosan eljut az ember a rendezett szeretethez, tiszta er­kölcshöz, a sellemességhez. Az eré­nyek tudniillik egy egy jóra irányuló készségek. Az erények, mint jóra­­való készségek egyúttal jellemvoná­sok az emberben. Az a kérdés azon­ban, hogy az erények nagy töme­géből melyek azok, amelyeknek a kialakítására különösen súlyt kell helyezni, mivel ezek legjobban biz­tosítják az erkölcsi nevelés felada­tának elérését. A tananyagból sem mindent ölel­hetünk föl az oktatásnál, hanem lyan utakat jelölünk meg a tan­tárgyakkal, amelyek legjobban biz­tosínak az oktatás célját s bevezet­nek a nemzeti kultúra kincses házába. Így vagyunk az erényekkel is : irány­adó az erkölcsi nevelés föladata. Azokat az erényeket kell kiszemelni, ame­yek az emberiség erkölcsének közkincsei. Ilyen erények, először négy: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség ; azután egy : istentisztelet, végy még három : hit, remény, szeretet. E sarkalatos eré­nyek már a pogány világ erkölcs­tanában megleshetők; megtalálhatjuk ezeket a görögöknél a legrégibb időben, kiv­álaszth­atók a hét görög bölcs mondásaittól ; ott szerepelnek a pithagoreusi etnikábm; tudomá­nyosan először Platon állapította meg Kr. e. a negyedik században ; megvannak az ószövetségi szent írásban is. Általában a vallás és erkölcs minden népnél megtalál­ható. Hogyan kapcsolódnak ezek az erények életviszonyainkkal ? A mér­tékletesség az anyagi és érzéki javak világába kapcsol, az igazságosság a társas életbe. Az egész állami élet az igazságosság erényén épül föl. A hit, remény, szeretet az istenség­hez való viszonyunkat szabályozza. Ha megtörtént az erényeknek a kiszemelése, a kijelölése azon utak­nak, amelyeken az erkölcsi nevelés feladatához eljutunk, a tervről kell gondolkodnunk, amely szerint fo­lyon a nevelés. Meg kell keresnünk a legfőbb jót és a legfőbb jót mindenek fölött önmagáért kell szeretnünk. Csakhogy meg kell találnunk az igazi legfőbb jót. Ez mindenekfölött a legértéke­sebb és javaknak forrása. A javak vizsgálatában azokat a javakat kell legjobban szeretnünk, amelyek a többiekkel szemben a legértékeseb­bek és legtöbb jónak forrásai lehet­nek. Az isteni kinyilatkoztatás meg­mondja, hogy mi az erkölcsi nevelés rendje. „Szeresd Istent teljes szived­ből, sz.“ „szeresd felebarátodat, mint önmagadat.“ Ez azt jelenti, hogy Isten a legfőbb jó. Mert az összes javak között a legértékesebb és minden más jónak mint teremtő, megváltó és megszentelő Isten a forrása. Erkölcsi nevelésünkben ezt sohasem szabad szem elől téveszteni. Második legértékesebb jó az ember, tehát másodsorban kell szeretnünk az embert és pedig minden embert egyformán, mert ránk nézve minden ember egyforma és minden ember lényegében egyformán forrása más javaknak. Tulajdonképen nem is kell tovább mennünk, mert sem az istenséget, sem az embert nem szabad me­z­­ben magában tekinteni, hanem a min­denséghez való viszonyukban. Ha a többi javakat mégis próbáljuk tagolni, ahoz az eredményhez ju­tunk, hogy mentül értékesebbek a javak az Istennek mindenekfelett való szeretete tekintetéből, az em­berben mentül értékesebb szükség­letet elégítenek és képességet fej­lesztenek ki, annál többre kell be­csülni, mint az ideigleneseket, a szellemieket, mint az érzékieket. E renden eljutunk a jellemességhez, az erkölcsi nevelés feladatához. Legközelebbi előadás pénteken 6 órakor lesz a városháza termében. Vásárcsarnokokat építenek Miskolcon — A polgármester sikeres pesti tárgyalásai — Tavasszal megkentük аж építéseket — Miskolc, január 9 Hodobay Sándor dr. polgármester budapesti tartózkodása alatt nagyon fontos és a város jövőjére úgy keres­kedelmi, mint köztisztasági és köz­egészségügyi szempontból egyaránt igen jelentős tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások december 29-én kez­dődtek Miskolcon s folytatódni fog­nak e héten szombaton, amikor az építkezéssel kapcsolatos helyszíni szemlét is meg fogják ejteni. A nagyjelentőségű terv vásárcsar­nokok építése a Buzatéren és Luther téren, esetleg még a Verestemplom­nál s ezzel kapcsolatosan a város csekély számú köztereit eléktelenítő bódék megszüntetése. A két csarnok közül a Buzatéri lenne a nagyobb, körülbelül 100— 120 méter hosszúságú s elhelyezése nem a mostani utak által képezett parcellákon történnek, hanem úgy, ahogy e fontos közcélt szolgáló épület magasabb érdeke és a szépé­szeti szempontok megkívánják. A csarnokok építési költsége 3—4 milliárdot jelent, melyet tisztán ma­gyar pénzintézetek hoznak össze. Amennyiben a helyi pénzpiac részt akar venni a vállalkozásban, a pol­gármester módot és alkalmat nyújt ehez. A kérdés végleges megoldásáig még sok és nagyon megfontolt tár­gyalás szükséges, hogy a város anyagi érdekei teljes védelmet kap­janak. 3 Ma nyitják meg a kisantant konferenciáját Belgrád, Jan. 9 Benes cseh külügyminiszter ma délelőtt Belgrádba érkezett. A pálya­udvaron Nincsis külügyminiszter fogadta őt, közölte vele, hogy Danca külügyminiszter a nagy hófúvás miatt csak délután érkezhetik s így a ma délelőttre kitűzött megbeszé­lést délutánra halasztották. A belgrádi Avala című lap ter­jedelmes cikkben számol be a kis­antant konferenciájáról és rámutat az értekezlet politikai jelentőségére, mely nagy fordulatot fog jelenteni a kisantant életében. Az értekezleten meg fogják vitatni a Franciaország­gal való szövetségi szerződés kér­dését, valamint a konstanzi tenger­partra vonatkozó kérdést. A lap szerint a kisantant államai békés megállapodásra fognak jutni és a kölcsönös előzékenységgel Európa politikai egyensúlyát helyre fogják állítani. Belgrádban ma este a királyi pa­lotában táncestély volt, amelyet Mária királynő születésnapja alkal­mából rendeztek. Belgrád, jan. 9 A cseh delegáció mint a jugosz­láv kormány vendége a Palais­­szállóban lakik, Benes dr. külügy­miniszter meglátogatta Pasics mi­niszterelnököt és Nincsics külügy­minisztert és átadta nekik a Fehér­­oroszlán-rend jelvényét. Azután a királyi palota látogató könyvében be­írta nevét. Nincsics Benes tiszteletére ebédet adott. Érkezett éjjel 12 órakor. Minthogy Dunca román külügyminiszter még eddig nem érkezett meg és érkezé­sét csak a késő esti órákban várják a konferencia megnyitását holnap délelőtt 10 órára halasztották. Benes a délután folyamán előzetes tanács­kozást folytatott Nincsics külügy­miniszterrel. Dunca román külügyminiszterrel fog érkezni Moreni román állami levéltár igazgató, aki mint szakértő szerepel a magyar levéltárak felosz­tásának kérdésében. Az értekezlet ebben a kérdésben végleges hatá­rozatokat szándékszik tenni. A lapok vezércikkei csak másod­sorban foglalkoznak a magyar köl­csön kérdésével és elsősorban az általános európai és balkáni helyzet nehézségeit hangoztatják.

Next