Magyar Jövő, 1924. november-december (6. évfolyam, 251-297. szám)
1924-11-01 / 251. szám
Szombat, november 1 A geszti gyászünnep Tisza István halálának hetedik év fordulója Budapest, október 31 Ma van hatodik évfordulója Tisza István gróf halálának. Ezen a napon robbant utolsót a tragikus sorsú nagy államférfiú élete, mikor gyilkosai orvul rátámadva, megölték, hogy az országra zúduló pusztítás lavinája feltartóztathatatlanul elborítson mindent a magyar földön. Ma délután a gyilkosság órájában az Országos Tisza István Emlékbizottság a Tisza István Kör helyiségében megtartja szokásos emlékünnepélyét, amelyen az elnöki megnyitót Berzeviczy Albert mondja s az ünnepi szónok Herczeg Ferenc lesz, aki Tisza és a magyar nép címen emlékezik meg az utolsó idők legnagyobb magyarjáról. Ezen az emlékünnepélyen úgy, mint eddig is, Tisza István híveinek és követőinek nagy serege fog megjelenni, hogy kegyeletes emlékezéssel áldozzon a nagy halottnak. A geszti sírboltot, ahol örök álmát alussza Tisza István, hétfőn délelőtt keresik fel a zarándokló küldöttségek. Budapestről az Országos Tisza István Emlékbizottság küldöttsége Berzeviczy Albert vezetésével vasárnap reggel indul el és hétfőn délelőtt Tisza István temetésének évfordulóján tartják meg a simái az emlékünnepélyt. Ekkor Antal Géza dunántúli református püspök, akit Pongrácz József ideológiai tanár kísér Gesztre, mond imát, utána pedig Berzeviczy Albert tartja meg emlékbeszédét. Az idén az ország minden részéből küldöttségek mennek Gesztre, hogy lerójják kegyeletüket. A Tisza István Emlékbizottság küldöttségében részt vesznek Berzeviczy Albert elnök, a küldöttség vezetője, Jankovich Béla, Jeszenszky Pál, Csécsi Nagy Imre, Sándor Tivadar, Keblovszky Lajos, báró Radvánszky Antal, Fráter Jenő, Jeszenszky Sándor és Biró Béla. Békés vármegye háromtagú küldöttségét Kovdcsics Dezső főispán vezeti, akik Gyulán csatlakoznak a budapesti küldöttséghez. keresztény művészet, kereszt előtt álló kehely jelzi a pap sírját. Helyes érzékkel és gyakran alkalmazzák síremlékül Albano szép allegóriáját, mely a gyermek Jézust a fekvő kereszten szunnyadozva ábrázolja. A protestáns temetők síremlékei rendszerint nem oly díszesek, mint a katolikus sírkertekben levők. Összefüggésben van ez a reformáció azon princípiumával, mely szerint az istentisztelet nem szorul semmiféle művészetre. Ezen szigorú felfogás azonban, mely semmiféle díszítést sem a szobrászatnál, sem a festészetnél nem tűrt meg, újabb időben már érvényét kezdi veszíteni. Protestánsok síremlékeinél is mind nagyobb tért hódít a művészet, úgy, hogy ezek manapság már nem oly ridegek, mint voltak hajdanra. A síremlékeken a legkülönbözőbb alakokat alkalmazzák. A színnek képei, mint pl. a hold. Szűz és a védőszent alakjai rendszerint álló helyzetben, összekulcsolt kezekkel ábrázoltatnak. Már az első keresztényeknél az imádság közbeni álló helyzet szimbolikus jelentése volt a halál után bekövetkező feltámadásnak. Ha az alak az elhunyt fölött érzett szomorúságnak akar kifejezője lenni, legmegfelelőbb, ha ülő helyzetben van, térdein összekulcsolt kezekkel, mert ez a mély gyásznak a szimbóluma. A síremlékek előállítására különféle anyagot használnak föl, u. m. fát, követ, vasat. A fából készült síremlékek az idő viszontagságainak nem tudnak soká ellentállani és azért nincs is oly monumentális karakterük, mint azoknak, amelyek kő- vagy vasból készülnek. A bazaltkő, úgyszintén a vas fekete színük miatt a síremlékeknél a szomorúság szimbólumai, de azért is alkalmas s megfelelő anyagul szolgálnak, mivel keménységük miatt tartósak és a művész által könnyen feldolgozhatók. A rácsozat is, mely a síremléket körülveszi, gyakran szimbolikus jelentéssel bír. Láthatunk rácsozatot, melynek felsőrésze sarló alakú levelekből van összeállítva, ez jelenti a halált, mely kímélet nélkül mindenkit lekaszabol , pálma és olajág díszítések is fordulnak elő, jelképei a keresztény győzelemnek és az Istenben való békés megnyugvásnak. Amennyire szépek és művésziesek a külföld temetői, a génuai, pisai, firenzei, római, párisi, müncheni stb., éppannyira elhanyagoltak a magyar temetők. Budapest temetőjében is kevés a művészi síremlék, de a vidék temetői igazán sivárak. Egyedül az erdélyi protestáns temetőknek ad különös keleti jelleget a mindinkább kivesző díszes kopja-fejfa. Külföldön a művészet a temetőkben is megnyilvánul. Művész és közönség egymást megtalálták mindig s ezért van az, hogy az útleírásokban külön figyelmeztetik az utazó közönséget a szomorúság megható emlékeire. A modern kegyeletet, a modern és mégis művészies temetőt olyannak képzelem, mint aminőt Münchenben láttam. A városon kívül fekvő erdőségben van az u. n. Waldfriedhof. Gyönyörű őserdő. Friss, tiszta vizek és források fakadnak benne ; fiatalok, sietők, örökké beszélők. Ezek öntözik a lankás dombok oldalába ültetett sirok virágait. Ezekből a vizekből merítenek a gyászos látogatók, hogy megöntözzék velök kedves halottaik sirját. Itt-ott az erdőben falócák öreg tölgyek árnyékában. Az arra rendelt művészi bizottság pedig megállapítja minden sírnak a helyét. Az egyik erdei nyílásban csak fakeresztes sírok vannak, a másik nyitásban kőkeresztesek. Akik pompázni akarnak, azok kiválaszthatnak maguknak nagyobb területet kápolnák, kripták és mauzóleumok számára. A művészi bizottság pedig megfelelő környezetről és háttérről gondoskodik. Kedves müncheni temető, csobogó források, kedves művészi sírkövek, jól esik gondolni is rátok, mily meghatók azok a régi magyar nevető fejfák ... ti fejfák, melyekről hiányzik minden póz és hivalkodás. Csillagos, buzogányos fejfát tűzött a magyar ősei sírjára, selyemlobogósat a szüzek sírjára, tollbokrétásat a gyermekek fejéhez. És ahány fejfa, mind színesre festődikt. Szelíd pávakék és csattanó piros г uralkodó színek. Ezekre rovódik rá öreg betűkkel az írás: „Itt várja az édes Jézust...“ Ezekbe a régi magyar temetőkbe nem halni jártak az emberek, hanem csak egy kis pihenőt tartanak... várják az édes Jézust. Közeledik a halottak napja. Hogy e sorokat papírra vetjük, a kegyeletes visszaemlékezés órái következnek reánk, mikor magunkba merülve „Azokkal időzünk, akik másszor voltak . Mit az élet megvon, megadják a holtak.“ Nekünk jó barátunk a temető... azok a korhadt fakeresztek, azok a csillogó márványok néma jelek, mégis ők mondják meg nekünk az igazságot, mit a világnak lármája és az élet tülekedéseinek alkalmatlan zöreje közt oly nehezen értünk, oly nehezen hallunk meg. A legnagyobb tanítómester, a halál tartja itt nyitva az ő iskoláját, a sirhalom az ő tanterme, melyben a tiszta igazság ingyen taníttatik. Az innen kijövő hathatós szózat ihlessen meg bennünket, hogy az elmúlás fönséges gondolata, a lélek örök élete felemeljen bennünket Ahhoz, ki a Halál és Élet mindenható Ura és Istene. MAGYAR JÖVŐ Csak a fizetések emelésével egyszerre akarják meghosszabbítani a hivatali időt Miskolc, október 31 A szanálási törvény óta állandóan fenyegeti a tisztviselői kart, hogy a hivatalos időt a mostani napi öt, illetőleg hat óráról hét, illetve nyolc órára emelik. A törvény ennek lehetőségét megadta, azonban a keresztülvitelére eddig csak nagyon szórványosan került sor. A kormány, úgy látszik, maga is átlátta, hogy a tisztviselői társadalom tragikus helyzetét csak kimélyítené a törvény eme rendelkezésének életbeléptetésével s ezért mindeddig nem adott ki rendelkezést a meghosszabbított hivatalos óra bevezetésére. Októberben azonban autentikus helyről olyan hírek érkeztek, hogy a kormány készül a hivatali idő meghosszabbításának november elsejei meghosszabbítására з az erre vonatkozó rendeletet már készítik a minisztériumokban. Arról is értesültünk, hogy a minisztériumok a déli idővel megszakított, tehát a délelőtti és délutáni hivatalos óra mellett döntöttek. A készülő utasítás ellen azonban újra felszólalt és akciót indított a tisztviselői kar s mint értesülünk, teljes sikerrel. Ugyanis, információnk szerint, a hivatalos idő meghosszabbításától a minisztériumok egyelőre eltekintenek s azt csak a jövő év januárjától kezdve akarják bevezetni, amikor azzal együtt újra rendezik a köztisztviselői fizetéseket, illetőleg azokat az aranyparitás magasabb százalékában szabják meg. A hivatali idő januári meghoszszabbítása, bár azt sem lehet méltányosnak tartani, mégis a fizetések egyidejű rendezése mellett nem fogja annyira sérteni a tisztviselői kar. A belügyminiszter rendelete alapján írtak ki аж új választást Miskolc, október 31 Szentpolli István dr. halálával megüresedett I. (belső) választókerületben új, időközi választás megejtése vált szükségessé. Az időközi választásokat a Bethlenféle, 1922 március 2 án kiadott 2200. számú rendelet alapján kell megejteni. A rendelet két helyen intézkedik az időközi választásokról. Mégpedig a 100. § ban, mely a következőket tartalmazza: „Az e rendelet alapján megtartott választáson nyert képviselői megbízás tartama, a nemzetgyűlés összeülésétől számított öt év. Ha ezalatt az idő alatt valamelyik nemzetgyűlési képviselő megbízatása bármely okból megszűnik, időközi választásnak van helye, melynek megtartására ugyanazok a jogszabályok irányadók, mint amelyek alapján az általános képviselő választás megtartatott. A 49. §. második bekezdése pedig a következőkép rendelkezik : „Az időközi választás napját a központi választmány úgy tűzi ki, hogy a nemzetgyűlés határozatának vételétől a választás napjáig legalább 15 napi és legfeljebb 25 napi időköz maradjon.“ A választás időpontjának kitűzése végett a központi választmányt a határozat kézhezvételétől számított három nap alatt össze kell hívni. A rendeletben előírt intézkedést a nemzegyűlés a maga részéről már megtette, amennyiben a csütörtöki ülésen, mikor a Ház elnöke bejelentette Szentpáli István dr. halálát, egyben kérte a nemzetgyűlés felhatalmazását, hogy a szükséges intézkedések megtételére felhívhassa a belügyminisztert. A Ház a felhatalmazást megadta s így az elnök felhívhatja a belügyminisztert, hogy erről értesítse a várost. A nemzetgyűlés határozatát tehát a belügyminiszter fogja közölni a várossal. Ennek időpontja még bizonytalan, de tekintettel a közbeeső ünnepekre, csak november második, harmadik hetében érkezhet meg s igy a választások legközelebbi időpontja csak december első napjaiban lehet. 3 Kilengések -lista az abc-ben A cz betűnek kormányrendeletileg való eltiltása szükségessé tette az ábécé szanálását is. Az idevonatkozó rendelet főbb szakaszait korányengedéllyel ezúton közöljük. 1. A c) betű anyagkimérés szempontjából fokozatosan megszűr,telendő. Január elsejétől kezdve a c-nek csupán a farkircáját lehet alkalmazni állami okiratokban. Három hónap alatt ez is successive megszüntetendő. Ezdsőtől kezdve az a be hivatalos neve obd tesz. A d betű előléptetéséről a hivatalos lap idevágó száma fog intézkedni. 2. A minisztertanács elrendeli, hogy a bő, kö, mö és sö betűk létszámapasztása, minthogy ezeknek sokasága túlterheli az írással foglalkozó egyének munkáját, azonnal megvalósítandó. " 3. Ay X, y és qy betűk a b listáról áthelyeztetnek az á-listára és elrendeltetik, hogy ezeknek eredményesebb foglalkoztatása végett ott is alkalmazandók, ahol idáig szükségteleneknek bizonyultak. 4. E rendeli a kormány, hogy a mássalhangzók a jövőben mással ne hangozhassanak, mert a mai gazdasági viszonyok között a mássalhangzás felesleges energiapazarlást jelent. 5. A ly helyett ezentúl mindenütt írandó. Ezért a kormány felszólítja az egységes párt tagjait, hogy pl. az eddigi konszoliddollyó helyett fogalmazványaikban konszolidációt használjanak. 6. A helyesírással kapcsolatban kormányunk úgy intézkedik, hogy a duplex mássalhangzók ezentúl simplexekkel pótolandók. Pl. a kétség egységgel, Kállay Korányival és igy tovább. 7. Azok a tulajdonnevek, melyekben b betű nem fordul elő, bé-nélküliek azaz betlenek. Tisza István neve helyett tehát kizárólag Bethlen István használandó. 8. Gazdasági életünk talpraállitása pontos munkát kíván. Evégből a jövőben nemcsak az ö és az ü hanem az ü és az ü betűk is megpontozandók. Ez nagy hatással lesz parlamenti etetünk nívójára, mert pl. a tulok helyet mindig tülök lesz használatban. 9. A szám létszámredukció a zérusra való redukálással történik. Legmagasabb értékű számjegy a nulla, mellyel csak életnívónk tud egyensúlyt tartani. 11. A papír-ábécé arany-ábécévé fejlesztetik és ennek ideje alatt a fogyasztó közönség a papír ábécé betűinek 5 százalékát kapja X szorzószámmal szorozva. Ezáltal a helyesírási szabályok, ragok, képzők és írásjelek természetbeni utalványozása — a kérdőjel és a minusz kivételével — egyszers mindenkorra megszűnik. 12. (Pótszakasz ) A zsé betű gazdasági okokból kitilletesen kezelendő. E célat minden zsé kormányfőtanácsosi minőségében a bűd.listára helyeztetik. Lisztiusz