Magyar Jövő, 1925. január-május (7. évfolyam, 5-122. szám)

1925-01-08 / 5. szám

Csil­fl­lök, január 8 Megindultak a tárgyalások Tapolca részvényesei közt — A tárgyalásokba bevonták a polgármestert is — — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, január 7 Tapolca-fürdő részvénytársaság részvénytöbbségét biró résznél úgy látszik, mégis csak a jobb belátás kerekedik felül s nem fogja akadá­lyozni, hogy helyreálljon az a béke, melyet a város közönsége, mint a fürdő tulajdonosa, joggal megköve­telhet. A tárgyalások a többség és a kisebbség között már meg is in­dultak s megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy az ügyben bele­avatkozott a polgármester is, aki keresi a kibontakozás útját. Már kezdetben megírtuk, hogy a öszvényesek azon csoportja, mely szemben áll Heltaival, illetőleg Hel­­tai ügyködésével, nem akarja a mindenáron való harcot, hanem csak az igazságot, a beteg állapotok meg­változtatását s az okozott károk megtérítését, a szabálytalanságok ki­küszöbölését akarja. S ehhez Heltai­­nak pedig segédkezet kell nyújtania, mert ő sem akarhat már a város érdekeire való tekintettel sem mást, mint a Tapolca nyugodt fejlődését biztosító békét. Az értekezlet bizalmas jellegére való tekintettel Lichtenstein Izidor dr., a kisebbség jogi képviselője nem informálhatott részletesen, csak annyit közölt velünk, hogy a rész­vényesek megállapították jogos és igazságos követelésüket, megállapí­tották a rendezésre váró kérdéseket s ezeket közölték a polgármester­rel is. Az itteni részvényesek egyébként vízkereszt napján bizalmas értekez­letet tartottak, melyen megbeszélték a tennivalókat. Azonban megállapodtak arra nézve is, hogy ha a két közgyűlés hatá­rozatának felebbezési idejében egyez­ség nem jön létre, akkor benyújtják keresetüket mindkét közgyűlés hatá­rozata ellen. A helyzet kulcsa így egyelőre is­mét Heltaihoz került, akinek most még egyszer módja lesz békés után Másfélmillió aranykoronás lesz a város költségvetése — Megkezdik a költségvetés összeállítását — Új tételek a költségvetésben —­ — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, január 7 A város második aranyköltség­vetésének összeállítási munkálatai a szerdán megtartott rendkívüli ta­nácsülésen megkezdődtek. A tanács­ülésen az összes előadók bejelen­tették ügyosztályuk azon igényeit, melyek kielégítését szükségesnek tartják. Ezek figyelembe vételével állítja össze a számvevőség a költ­ségvetést, mely már 17 én a pénz­ügyi bizottság elé kerül s ennek javaslatával azután 29-én a köz­gyűlés elé terjeszti a tanács. Az új költségvetés végösszege a jelek szerint majdnem el fogja írni a másfélmillió aranykoronát, ami 17 ezres szorzószámmal számitva 25 milliárd papírkoronának felel meg. Az 1924 évi költségvetés végösszege az egymillió aranykoro­nát közelítette meg s igy látszólag a költségvetésben nagy emelkedések fognak előállani. Azonban ez az emelkedés csak látszólagos s vég­eredményben nem jelent mást, mint azt, hogy a város ugyanolyan bud­­gettel fog dolgozni, mint 1913-ban. A költségvetési tételek emelke­dése a múlt évihez képest azért csak látszólagos, mert az elmúlt év második felében úgy a kiadások, mint a bevételek olyan arányúak voltak, mint amineket az új költ­ségvetés előirányoz. A múlt év első felében úgy a bevételeket, mint a kiadásokat kisebb szorzószámmal számították át, azonkívül az első félévben a kiadások egy tekintélyes része, köztük a költségvetés 35 százalékát kitevő személyi kiadások, még nem volt olyan, mint a máso­dik félévben. Ezzel párhuzamosan tekintélyes bevételi források sem hozták meg aranykoronában azt a jövedelmet, mint aminőt a második félévben meghoztak. Mindenesetre a város közönsége szempontjából az a lényeges, hogy a nagyobb összeget kitevő költség­­vetés mellett sem lesz szükség a múlt évinél nagyobb megterhelésre annak dacára, hogy több jelentős új tétel is szerepel a költségvetés­­tervezetben. Nem emelik a vízdíjakat A rendkívüli tanácsülésen először Pazár István vízműigazgató tett je­lentést a vízmű 1925 évi költség­­vetésétől. Ezek szerint a vizmü ki­adását 3070 millióban irányozza elő, amiben benne van a főnyomócső hegesztésére fordítandó 350 millió is. A bevételek a városi 300 milliós hozzájárulással s a mai vizdijak alapul vétele mellett ugyanannyit teeznek ki s igy a vizdíjak emelé­sére nincs szükség, bár a leszállítást sem­­lehet előirányozni. A vízmű költségvetésével kapcso­latban Szabó Ármin d..­­. főorvos a közkutak szaporítását kérte, külö­nösen a Vörösmarty utcai közök la­kóinak igényére gondolva. Pazár István igazgató rámutatott arra, hogy a közkutak szaporítása tulajdonkép­pen a vizmű terjedését akadályozza. Azért csak olyan új közkutak léte­sítését tartja szükségesnek, melyeket fontos egészségügyi érdek követel. Ennek értelmében a tanács állt a vizműigazgatósághoz, hogy az or­vosi hivatallal együtt tegyen javas­latot a tanácsnak. Körülbelül 4—5 új közkút felállításáról van szó, mely 40—50 millióba fog kerülni. Jelentette még azt is az igazgató, hogy az első övezetben még 870 helyen nincs meg a vízvezeték és csatornázás. Az illető háztulajdono­sokat a város most már kötelezni fogja ezek bevezetésére. Újra kiadja a város a hivatalos lapot A város a háború előtti időben hivatalos lapot adott ki, melyben közölte a közérdekű rendeleteket, a közgyűlés határozatait, mely hiva­talos lap így a közigazgatásnak egy igen jól bevált eszköze lett. Az idei költségvetésbe e célra ismét be­állítanak megfelelő tételt s így a hivatalos lap már januárban meg­jelenik. A lap szerkesztésére a pol­gármester Halmay Béla dr. fő­jegyzőt kérte fel, kinek e munká­ban Mádai Lajos dr. és Tréki Tö­rök Andor dr. aljegyzők lesznek segítségére. A közigazgatási könyvtárra, me­lyet szintén Halmay Béla a főjegyző kezel, a költségvetésben 3 milliót állítanak be, úgyszintén az orvosi szakkönyvtárra 2 millió koronát. Új tételként fog szerepelni a költségve­tésben az irodai bútorokra felveendő 25 millió korona. Nagy jelentősége van annak a té­telnek, amit 20 millióval tanulmányi célokra állítottak be. Ebből azokat a tisztviselőket fogják díjazni, akik hazai vagy külföldi városokat men­nek tanulmányozni. Felépítik a fertőtlenítőt A közegészségügyi kiadásokkal kapcsolatban a két városi szülész­nőnek megfelelő díjazást állapítanak meg. A fertőtlenítő intézet felállítására pedig 300 milliót vesznek fel a költ­­ségvetésbe. Ugyancsak e címen ál­lítják be két lótartás költségeit is. Közegészségügyi és köztisztasági szempontból egyaránt nagy jelentő­sége van annak a 120 millióval elő­irányzott új tételnek, melyből 4 új szemetes kocsit fognak a meglévő 6 mellé beszerezni. Úgyszintén a Pece- és Szinvameder tisztítására beállított 170 milliónak is, mely összegben bent van a Pecének a Királyidtól a Szinváig terjedő fenék­burkolattal való ellátásának költ­ségei is. Kulturkiadások A városi zeneiskola hangszereinek javítására, kicserélésére 30 milliót irányoztak elő. Új hangversenyzon­gora beszerzésére csak a zeneiskola felépítése után tesz a tanács a köz­gyűlésnek javaslatot. A női keres­kedelmi iskola költségvetésébe az if­júsági könyvtárra 10 milliót állíta­nak be. Egyetemi hallgatók külföldi tanulmányainak költségeire 20 milliót vettek fel. A Daláregylet segélyezé­sére 2 milliót, a Közművelődési Egyesületnek 2 milliót állítottak be. A Tüdőbeteg Szanatórium Egye­sület segélyezése a múlt évinél na­gyobb lesz, hogy az egyesület mun­káját még intenzívebben folytathassa. Ezért a múlt évi 5 millió helyett 10 milliót vesznek fel e célra. A jéggyár költségvetése a múlt évi 350 millióval szemben az anyag­árak miatt 700 millióra emelkedik. A jégárakat azonban változatlanul hagyják s a differenciát a nagyobb termeléssel s a hűtők bérének eme­lésénél fogják behozni. Utcák, terek rendezése A város ez évben is tekintélyes összegeket fog fordítani a közterü­letek rendezésére. Az úttest burko­lásával karöltve a járdákat is rend­behozzák, melyet a mérnöki hivatal négy éves programm keretében akar megoldani. Az idén 600 milliós költséggel akarja megkezdeni a vég­rehajtást, melyből 300 millió terheli a költségvetést, mert a költségek 50 százalékát az illető telektulajdo­nosoknak kell viselniök. Az avasi pincék őrzésére, az avasi utak rend­­behozására 400 milliót állítanak be. A közvilágítás javítására 170 mil­liót vesznek fel, melyben benfoglal­­tatik az új lámpák felállítási költ­sége s az azok után fizetendő áram­­díj is. A közvágóhíd területének kövezé­sére 200 milliót irányoznak elő, míg a Vásártér-út csatornázására 180 milliót. Nagyjelentőségű új beruházás a tűzoltóság részére 250 millióval be­szerzendő autó tüzifecskendő, ami­vel a vízvezeték nyomásának csök­kentését lehet elérni s igy a város ezt a kiadását a víztermelési költ­ségeknél kapja vissza. Az úttestek kövezési költségei a tervbe vett 20 ezer négyzetméternyi terület kövezésénél előreláthatólag 6 milliárdot fognak kitenni, melyből 40 százalék, tehát 2,400 millió fi­zetendő ez évben. Az oldalburkola­tok költségei pedig 1,200 millióba fognak kerülni s így e címen 3,600 milliót vesznek fel az idén. Ide tar­tozik még a Forgóhíd átépítési költ­sége is, mely a mérnöki hivatal számításai szerint 500 millióra fog­nak rúgni. Beállítanak bizonyos ösz­­szeget az állomáshoz vezető Újvilág­­utca és különösen a vasúti felüljáró hidak rendbehozására is. A kövezet­vámpénztár terhére pedig 170 millió költséggel az Újvilág utcán és a Zsolcai-kapuban két új vámházat építenek. A vásárcsarnok építésére csak azt az 500 milliót veszik fel, amit in- dörrel ? Borzadály fogta el, mert arra gondolt, hogy micsoda nagy ördög lehet az, amelyet vödörrel kell az emberből kizavarni. Milyen jó, hogy nála csak fiaördög van, elég lesz egy kávéskanál is. Azonban mire hazaért, a kávéskanál mégis csak egy egész vödörré nőtt képzeletében s félve kezdett az ör­dögűzéshez. Már a kezében volt a por is, meg a kávéskanál is és habozott. Nem a por, nem a kávéskanál, hanem Bató Gábor uram volt az, aki habozott, ámde az ördög me­gint incselkedni kezdett a gyomrá­ban, amitől úgy megijedt Bató Gá­bor uram — gondolván, hogy most viszik a pokolba , hogy egy hirtelen elhatározással végrehajtotta az orvos utasítását. Ettől aztán az ördög úgy meg­bolondult, hogy Bató Gábor uram­mal táncolni kezdett. A világ egy­szerre sötét lett és a nagy sötét­ségben ezer és ezer csillagot látott táncolni. Ne­hezen lett is erre olyan rumli, amilyent ő figyelme, bizony Isten, soha életében nem ért meg. Úgy táncoltak az orra előtt a csilla­gok, mint megannyi fiúördög. Ha­donászott is Bató uram úgy, akár­csak Bernát a ménkű után. Kapko­dott jobbra, kapkodott balra, ide­­oda ugrált, ordított, kiabált, bőgött és mindenáron egy különösen nagy csillagot akart elkapni (alighanem ez volt az ördög), ámde ez mindig tovább ugrott s csalta Bató Gábor uramat maga után. Ment is ő figyelme utána s a csillag elvezette őt az orvos laká­sára. Itt aztán a nagy hadonászás­ban az egész háznépet kiverte a házból, aztán mindent összetört a lakásban, amint ütött, vágott, csa­pott és rúgott a csillag után. Ez pedig egyszer csak neki ütődött a fejének, felrobbant, akkora lett, mint a nap, úgy vágta Bató Gábor ura­mat a földhöz, hogy ő figyelme nyomban elterült a szoba szőnyegén s többé meg sem mozdult. Amíg azonban ő a lakásban ezt a patáliát végigrendezte, azalatt a házból kiverték s a mentőkért tele­fonáltak. A mentők meg is érkez­tek, ámde nem akadt más dolguk, csak Bató Gábor uram holttestét el­szállítani, amelyet aztán — szokás szerint — felboncoltak. A boncolásnál egy kávéskanál került elő a gyomrából. Az orvosok csodálkozva néztek hol a kávéskanálra, hol pedig egy­másra s nem tudták elképzelni, mi­kép kerülhetett ez a kanál Bató Gábor uram gyomrába, ahonnan tulajdonképpen az ördögnek kellett volna előkerülni. Ámde beszélni Bató Gábor uram már nem tudott, a ka­nál pedig hallgatott s igy ő figyelme gyászos esetének az oka soha meg nem fejthető titok maradt mindenek számára. MAGYAR JÖVŐ elintézni az ügyet, amit sürgetőleg parancsol a város közönségének ér­deke is. Természetesen egyezség és béke csak úgy jöhet létre, ha Heltai, illetőleg a részvénytöbbség megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a jövőben Tapolcán új rendszer és szellem fog uralkodni. 3

Next