Magyar Jövő, 1925. január-május (7. évfolyam, 5-122. szám)
1925-01-08 / 5. szám
Csilfllök, január 8 Megindultak a tárgyalások Tapolca részvényesei közt — A tárgyalásokba bevonták a polgármestert is — — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, január 7 Tapolca-fürdő részvénytársaság részvénytöbbségét biró résznél úgy látszik, mégis csak a jobb belátás kerekedik felül s nem fogja akadályozni, hogy helyreálljon az a béke, melyet a város közönsége, mint a fürdő tulajdonosa, joggal megkövetelhet. A tárgyalások a többség és a kisebbség között már meg is indultak s megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy az ügyben beleavatkozott a polgármester is, aki keresi a kibontakozás útját. Már kezdetben megírtuk, hogy a öszvényesek azon csoportja, mely szemben áll Heltaival, illetőleg Heltai ügyködésével, nem akarja a mindenáron való harcot, hanem csak az igazságot, a beteg állapotok megváltoztatását s az okozott károk megtérítését, a szabálytalanságok kiküszöbölését akarja. S ehhez Heltainak pedig segédkezet kell nyújtania, mert ő sem akarhat már a város érdekeire való tekintettel sem mást, mint a Tapolca nyugodt fejlődését biztosító békét. Az értekezlet bizalmas jellegére való tekintettel Lichtenstein Izidor dr., a kisebbség jogi képviselője nem informálhatott részletesen, csak annyit közölt velünk, hogy a részvényesek megállapították jogos és igazságos követelésüket, megállapították a rendezésre váró kérdéseket s ezeket közölték a polgármesterrel is. Az itteni részvényesek egyébként vízkereszt napján bizalmas értekezletet tartottak, melyen megbeszélték a tennivalókat. Azonban megállapodtak arra nézve is, hogy ha a két közgyűlés határozatának felebbezési idejében egyezség nem jön létre, akkor benyújtják keresetüket mindkét közgyűlés határozata ellen. A helyzet kulcsa így egyelőre ismét Heltaihoz került, akinek most még egyszer módja lesz békés után Másfélmillió aranykoronás lesz a város költségvetése — Megkezdik a költségvetés összeállítását — Új tételek a költségvetésben — — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, január 7 A város második aranyköltségvetésének összeállítási munkálatai a szerdán megtartott rendkívüli tanácsülésen megkezdődtek. A tanácsülésen az összes előadók bejelentették ügyosztályuk azon igényeit, melyek kielégítését szükségesnek tartják. Ezek figyelembe vételével állítja össze a számvevőség a költségvetést, mely már 17 én a pénzügyi bizottság elé kerül s ennek javaslatával azután 29-én a közgyűlés elé terjeszti a tanács. Az új költségvetés végösszege a jelek szerint majdnem el fogja írni a másfélmillió aranykoronát, ami 17 ezres szorzószámmal számitva 25 milliárd papírkoronának felel meg. Az 1924 évi költségvetés végösszege az egymillió aranykoronát közelítette meg s igy látszólag a költségvetésben nagy emelkedések fognak előállani. Azonban ez az emelkedés csak látszólagos s végeredményben nem jelent mást, mint azt, hogy a város ugyanolyan budgettel fog dolgozni, mint 1913-ban. A költségvetési tételek emelkedése a múlt évihez képest azért csak látszólagos, mert az elmúlt év második felében úgy a kiadások, mint a bevételek olyan arányúak voltak, mint amineket az új költségvetés előirányoz. A múlt év első felében úgy a bevételeket, mint a kiadásokat kisebb szorzószámmal számították át, azonkívül az első félévben a kiadások egy tekintélyes része, köztük a költségvetés 35 százalékát kitevő személyi kiadások, még nem volt olyan, mint a második félévben. Ezzel párhuzamosan tekintélyes bevételi források sem hozták meg aranykoronában azt a jövedelmet, mint aminőt a második félévben meghoztak. Mindenesetre a város közönsége szempontjából az a lényeges, hogy a nagyobb összeget kitevő költségvetés mellett sem lesz szükség a múlt évinél nagyobb megterhelésre annak dacára, hogy több jelentős új tétel is szerepel a költségvetéstervezetben. Nem emelik a vízdíjakat A rendkívüli tanácsülésen először Pazár István vízműigazgató tett jelentést a vízmű 1925 évi költségvetésétől. Ezek szerint a vizmü kiadását 3070 millióban irányozza elő, amiben benne van a főnyomócső hegesztésére fordítandó 350 millió is. A bevételek a városi 300 milliós hozzájárulással s a mai vizdijak alapul vétele mellett ugyanannyit teeznek ki s igy a vizdíjak emelésére nincs szükség, bár a leszállítást semlehet előirányozni. A vízmű költségvetésével kapcsolatban Szabó Ármin d... főorvos a közkutak szaporítását kérte, különösen a Vörösmarty utcai közök lakóinak igényére gondolva. Pazár István igazgató rámutatott arra, hogy a közkutak szaporítása tulajdonképpen a vizmű terjedését akadályozza. Azért csak olyan új közkutak létesítését tartja szükségesnek, melyeket fontos egészségügyi érdek követel. Ennek értelmében a tanács állt a vizműigazgatósághoz, hogy az orvosi hivatallal együtt tegyen javaslatot a tanácsnak. Körülbelül 4—5 új közkút felállításáról van szó, mely 40—50 millióba fog kerülni. Jelentette még azt is az igazgató, hogy az első övezetben még 870 helyen nincs meg a vízvezeték és csatornázás. Az illető háztulajdonosokat a város most már kötelezni fogja ezek bevezetésére. Újra kiadja a város a hivatalos lapot A város a háború előtti időben hivatalos lapot adott ki, melyben közölte a közérdekű rendeleteket, a közgyűlés határozatait, mely hivatalos lap így a közigazgatásnak egy igen jól bevált eszköze lett. Az idei költségvetésbe e célra ismét beállítanak megfelelő tételt s így a hivatalos lap már januárban megjelenik. A lap szerkesztésére a polgármester Halmay Béla dr. főjegyzőt kérte fel, kinek e munkában Mádai Lajos dr. és Tréki Török Andor dr. aljegyzők lesznek segítségére. A közigazgatási könyvtárra, melyet szintén Halmay Béla a főjegyző kezel, a költségvetésben 3 milliót állítanak be, úgyszintén az orvosi szakkönyvtárra 2 millió koronát. Új tételként fog szerepelni a költségvetésben az irodai bútorokra felveendő 25 millió korona. Nagy jelentősége van annak a tételnek, amit 20 millióval tanulmányi célokra állítottak be. Ebből azokat a tisztviselőket fogják díjazni, akik hazai vagy külföldi városokat mennek tanulmányozni. Felépítik a fertőtlenítőt A közegészségügyi kiadásokkal kapcsolatban a két városi szülésznőnek megfelelő díjazást állapítanak meg. A fertőtlenítő intézet felállítására pedig 300 milliót vesznek fel a költségvetésbe. Ugyancsak e címen állítják be két lótartás költségeit is. Közegészségügyi és köztisztasági szempontból egyaránt nagy jelentősége van annak a 120 millióval előirányzott új tételnek, melyből 4 új szemetes kocsit fognak a meglévő 6 mellé beszerezni. Úgyszintén a Pece- és Szinvameder tisztítására beállított 170 milliónak is, mely összegben bent van a Pecének a Királyidtól a Szinváig terjedő fenékburkolattal való ellátásának költségei is. Kulturkiadások A városi zeneiskola hangszereinek javítására, kicserélésére 30 milliót irányoztak elő. Új hangversenyzongora beszerzésére csak a zeneiskola felépítése után tesz a tanács a közgyűlésnek javaslatot. A női kereskedelmi iskola költségvetésébe az ifjúsági könyvtárra 10 milliót állítanak be. Egyetemi hallgatók külföldi tanulmányainak költségeire 20 milliót vettek fel. A Daláregylet segélyezésére 2 milliót, a Közművelődési Egyesületnek 2 milliót állítottak be. A Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület segélyezése a múlt évinél nagyobb lesz, hogy az egyesület munkáját még intenzívebben folytathassa. Ezért a múlt évi 5 millió helyett 10 milliót vesznek fel e célra. A jéggyár költségvetése a múlt évi 350 millióval szemben az anyagárak miatt 700 millióra emelkedik. A jégárakat azonban változatlanul hagyják s a differenciát a nagyobb termeléssel s a hűtők bérének emelésénél fogják behozni. Utcák, terek rendezése A város ez évben is tekintélyes összegeket fog fordítani a közterületek rendezésére. Az úttest burkolásával karöltve a járdákat is rendbehozzák, melyet a mérnöki hivatal négy éves programm keretében akar megoldani. Az idén 600 milliós költséggel akarja megkezdeni a végrehajtást, melyből 300 millió terheli a költségvetést, mert a költségek 50 százalékát az illető telektulajdonosoknak kell viselniök. Az avasi pincék őrzésére, az avasi utak rendbehozására 400 milliót állítanak be. A közvilágítás javítására 170 milliót vesznek fel, melyben benfoglaltatik az új lámpák felállítási költsége s az azok után fizetendő áramdíj is. A közvágóhíd területének kövezésére 200 milliót irányoznak elő, míg a Vásártér-út csatornázására 180 milliót. Nagyjelentőségű új beruházás a tűzoltóság részére 250 millióval beszerzendő autó tüzifecskendő, amivel a vízvezeték nyomásának csökkentését lehet elérni s igy a város ezt a kiadását a víztermelési költségeknél kapja vissza. Az úttestek kövezési költségei a tervbe vett 20 ezer négyzetméternyi terület kövezésénél előreláthatólag 6 milliárdot fognak kitenni, melyből 40 százalék, tehát 2,400 millió fizetendő ez évben. Az oldalburkolatok költségei pedig 1,200 millióba fognak kerülni s így e címen 3,600 milliót vesznek fel az idén. Ide tartozik még a Forgóhíd átépítési költsége is, mely a mérnöki hivatal számításai szerint 500 millióra fognak rúgni. Beállítanak bizonyos öszszeget az állomáshoz vezető Újvilágutca és különösen a vasúti felüljáró hidak rendbehozására is. A kövezetvámpénztár terhére pedig 170 millió költséggel az Újvilág utcán és a Zsolcai-kapuban két új vámházat építenek. A vásárcsarnok építésére csak azt az 500 milliót veszik fel, amit in- dörrel ? Borzadály fogta el, mert arra gondolt, hogy micsoda nagy ördög lehet az, amelyet vödörrel kell az emberből kizavarni. Milyen jó, hogy nála csak fiaördög van, elég lesz egy kávéskanál is. Azonban mire hazaért, a kávéskanál mégis csak egy egész vödörré nőtt képzeletében s félve kezdett az ördögűzéshez. Már a kezében volt a por is, meg a kávéskanál is és habozott. Nem a por, nem a kávéskanál, hanem Bató Gábor uram volt az, aki habozott, ámde az ördög megint incselkedni kezdett a gyomrában, amitől úgy megijedt Bató Gábor uram — gondolván, hogy most viszik a pokolba , hogy egy hirtelen elhatározással végrehajtotta az orvos utasítását. Ettől aztán az ördög úgy megbolondult, hogy Bató Gábor urammal táncolni kezdett. A világ egyszerre sötét lett és a nagy sötétségben ezer és ezer csillagot látott táncolni. Nehezen lett is erre olyan rumli, amilyent ő figyelme, bizony Isten, soha életében nem ért meg. Úgy táncoltak az orra előtt a csillagok, mint megannyi fiúördög. Hadonászott is Bató uram úgy, akárcsak Bernát a ménkű után. Kapkodott jobbra, kapkodott balra, ideoda ugrált, ordított, kiabált, bőgött és mindenáron egy különösen nagy csillagot akart elkapni (alighanem ez volt az ördög), ámde ez mindig tovább ugrott s csalta Bató Gábor uramat maga után. Ment is ő figyelme utána s a csillag elvezette őt az orvos lakására. Itt aztán a nagy hadonászásban az egész háznépet kiverte a házból, aztán mindent összetört a lakásban, amint ütött, vágott, csapott és rúgott a csillag után. Ez pedig egyszer csak neki ütődött a fejének, felrobbant, akkora lett, mint a nap, úgy vágta Bató Gábor uramat a földhöz, hogy ő figyelme nyomban elterült a szoba szőnyegén s többé meg sem mozdult. Amíg azonban ő a lakásban ezt a patáliát végigrendezte, azalatt a házból kiverték s a mentőkért telefonáltak. A mentők meg is érkeztek, ámde nem akadt más dolguk, csak Bató Gábor uram holttestét elszállítani, amelyet aztán — szokás szerint — felboncoltak. A boncolásnál egy kávéskanál került elő a gyomrából. Az orvosok csodálkozva néztek hol a kávéskanálra, hol pedig egymásra s nem tudták elképzelni, mikép kerülhetett ez a kanál Bató Gábor uram gyomrába, ahonnan tulajdonképpen az ördögnek kellett volna előkerülni. Ámde beszélni Bató Gábor uram már nem tudott, a kanál pedig hallgatott s igy ő figyelme gyászos esetének az oka soha meg nem fejthető titok maradt mindenek számára. MAGYAR JÖVŐ elintézni az ügyet, amit sürgetőleg parancsol a város közönségének érdeke is. Természetesen egyezség és béke csak úgy jöhet létre, ha Heltai, illetőleg a részvénytöbbség megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a jövőben Tapolcán új rendszer és szellem fog uralkodni. 3