Magyar Jövő, 1926. október-december (8. évfolyam, 222-290. szám)

1926-11-07 / 253. szám

MAGYAR JÖVŐ A BUGYELLÁRIS Már el is feledtük ezt a szót. A kis­gyerekek, nem nagyon kicsikék is, azt sem tudják talán, hogy mit jelent ez a szó, vagy ha tudják is, nem láttak még bugyellárist. Az őszi kirakatok meghozták a rég nem látott barna, fe­kete, piros, zöld bőrzacskókat, táská­kat, nem az erszényt, nem a tárcát, hanem az igazi, a hamisíthatatlan, a régi bugyelárist. Ott virítanak az üvegtáblák mögött az új pénz előhír­nökei, de ezek az ismét előkerült hol­mik bár ugyanolyanok, mint a régiek, még­sem azok. Karácsonyra már talán meg is tel­nek, ha megtelnek csilingelő, csengő apró pénzzel. Az egy és két filléresek a 10, 20, 50 filléresek már ott fényle­nek az állami pénzverő pincéjében és várják a nagy napot, amikor elván­dorolnak a bugyellárisokba. Az apró és шду bőrtáskák, zacskók, szóval a bugyellárisok az élelmes gyárosok jó­voltából már csalogatják eljövendő tulajdonosaikat,de a boltokba csak né­ha-néha vetődik be vevő. A kirakatok­nak már több a közönsége. Öreg anyó­kák, férfiak és gyermekek nézegetik a rég, vagy sohasem látott újdonságot. És hangok hallatszanak: — Mikor még kellett, jobb világ volt, talán megváltozik majd. Mások lemondóan legyintenek. — Minek ez? — hangzik. Egt sem lesz mit beletenni. A bugyelláris tehát már megjött s a csengő-pengő pénz is útban van, a kérdés, hogy eljut-e a zsebünkig. A ki­rakati bugyellárisok nagyon laposak, de ez nem szomorít el, mert mindig is azok voltak. Félő csak az, hogy lapo­sak maradnak a zsebünkben is. Egy színnel gazdagabb lett az utca képe, a kirakatok egy csöpp békét hoztak el, de fájdalom, mi épp oly szegé­nyek maradtunk, mint voltunk eddig. „A kis hős“ a miskolci utcákon Jelentettük már, hogy Pekár Gyula A kis hős című novellájának szcenírozásával kapcsolatban Letzter József filmrendező a Blikkben készí­­­­tette el a film háborús részleteit, me­­lyek egy-egy magyar diadallal végző­dött ütközetet örökítenek meg. A ha­talmas, a magyarság tragédiáját meg­örökítő film egy részét szerdán, 10-én fogja fotografálni Letzter József film­rendező s ez a miskolci helyőrség harc­­baindulását fogja megörökíteni, ami­kor lázas ujongástól, anyák, hitvesek, gyermekek sírásától kisérve a pálya­udvarra vonulnak, hogy — igen nagy részük — örökre eltávozzanak övéik köréből. A helyőrség bevonulását szerdán délelőtt 9 órakor a Búza-tértől a gö­­möri­ pályaudvarig veszik filmre. En­nek a felvételnek ügyében Letzter Jó­zsef filmrendező H­a­d­o­b­á­s Sándor dr. polgármesterrel is tárgyalt, aki a legnagyobb támogatását ígérte. A fel­vételre kivonulnak a miskolci iskolák közül több iskola növendékei, cserké­szei, ezenkívül számítanak arra, hogy a felvonulás útvonalán hatalmas kö­­­­zönség fogja üdvözölni a felvonuló ka­tonaságot. A rendező ezúton arra kéri a közönséget, hogy a hangulat hűsége megörökítésének szempontjából ki-ki vigyen magával virágot s esetleg nem­zeti szinű zászlócskát, mert nagy súlyt helyeznek arra, hogy az 1914 augusz­tusi Miskolc mozgalmassága, tarka összevisszasága kerüljön a filmre. Itt kell még megemlítenünk, hogy kedden Pekár Gyula is Miskolcra ér­kezik és jelen lesz filmje legérdeke­sebb és legfontosabb jelenetének felvé­teleinél. . A jóvátételi szénszállítások megszüntetése nagy vasúti zavarokat okoz Szerbiában — A magyar-szerb vasutak kiküldöttei meddő tanácskozást folytatnak a határmenti forgalom biztosítására — Kaposvár november 6 A szer­­ határállomásokon a szén­hiány miatt óriási zavarok vannak a vasúti forgalom lebonyolítása kö­rül. A határállomásokon óriási szá­mú teherkocsik állanak, amelyeket nem tudnak továbbítani, mert nem tudnak szénnel megrakni. Különösen súlyos a helyzet Gyékényesen és ez­ért tegnap Horánszky Gyula, a Máv­ igazgatóságának, forgalmi osztály­­főnöke és Lázár Lajos miniszteri ta­nácsos, a mérnöki osztály főnöke tárgyalásokat folytattak a szerb vasútigazgatóság kiküldötteivel Gyékényesen, hogy a forgalmi zavarokat kiküszöböljék. A tárgyalások a jelek szerint nem igen vezethetnek mindaddig ered­ményre, amíg az angol szénsztrájk meg nem szűnik. Mint ismeretes, a pécsi bánya megszüntette a jóvá­tételi szállításokat Szerbiába, mi­után ezirányú kötelezettségének ele­get tett. Angliából sem tud szenet kapni Szerbia, Németország ugyan­csak nem tud a szerbek részére sze­net szállítani s így a szerb vasutak igen nagy nehézségekkel küzdenek. Ez meglátszik a személyforgalmon is, bár mindezideig csupán kisebb késések voltak a személyforgalom­ban. A jelek szerint ezek a forgalmi zavarok át fognak terjedni a szerb határmenti magyar vasúti forga­lomra. A francia minisztertanács elítélte az olasz emigránsok aknamunkáját Paris november 6 A reggeli lapok részleteket kö­zölnek a tegnapi minisztertanácsról, amelyen egyértelműen elítélték a Mussolini ellen állítólag francia földön is tervezett merényleteket, de különösen S­a­r­r­a­u­t belügy­miniszter tiltakozott az ellen, hogy olasz emigránsok földalatti vagy ázsán provokátorok által felidézett tevékenységéért a felelősséget a francia kormányra hárítsák. Milánói távirat szerint az tette szükségessé a belügyminisztérium­nak Mussolini részéről való át­vételét, hogy az olasz miniszterta­nács tegnap hozott rendelkezéseit súrlódások nélkül valósíthassák meg. Csak egyedül Mussolininek van meg az az abszolút tekintélye, amely a kormány és a fasista párt közötti esetleges nézeteltérések és tempóbeli különbségek kiküszöbö­lésére alkalmas. A vitézek építési kölcsönt kérnek a kormánytól Miskolc, november 6 A miskolci járás vitézei szombaton este 8 órakor vitéz Sárkány Sándor dr. járási hadnagy vezetésével érte­kezletet tartottak, amelyen nagyfon­­tosságú s a vitézek exisztenciáját köz­vetlenül érintő kérdések is szóba ke­rültek. A házépítő kölcsönnel kap­csolatban, amelyet a kormány a kü­­­nböző társadalmi rétegeknek fog nyújtani, szóvá tették, hogy a vitézek, mint legtöbbször, ebből is kimarad­nak. A magy­ar társadalomnak az az ér­tékes rétege, amely sohasem volt ab­ban a helyzetben, hogy szerezhessen valamit, mert végig küzdötte a világ­háborút a házépítési kölcsönből sem kap semmit, holott erre a vitézek is ér­demesek. A kormány az érem-pótdíjak kifizetését évről-évre halogatja, hol­ott az érem-pótdíj valorizálva min­den vitéznél milliókat tenne ki, amiből hozzá­kezdhetnének egy családi ház felépítéséhez. Sok vitéz a világháború után oly szűk lakásnak nevezett helyiségekben húzódott meg, ahol a családtagok egy­másután kapják meg a tüdőbetegsé­get. Ha már a kormány nem akarja ki­fizetni az érem­pótdíjakat, adjon en­nek fejében házépítési kölcsönt a vi­tézeknek,­ de nem olyanformán, hogy csak abban az esetben utalja ki, ha 30—40 millióval rendelkezik a köl­csönt igénylő vitéz, hanem a ki nem fizetett érem-pótdíjak valorizált összegét számítja fei, mintha ez a vitéz készpénze volna. Hogy a kölcsönnek még nagyobb fedezete legyen, a még tizenöt évig fi­zetendő érem­pótdíj­at is vegyék ala­pul a kölcsön fedezeténél és tizenöt év után a ház menjen a vitéz tulaj­donába. Igen sok esetben még a 15—20 milliós anyagkölcsön is segítene a vitézeken, azonban még reményük sincs, hogy ehhez is hozzájussanak. Ezzel kapcsolatban szóba került az is, hogy az elkövetkezendő nemzetgyű­lési képviselő választáson csak olyan jelöltet fognak támogatni, aki a vité­zek sérelmeit is magáévá teszi, ama baloldali és szociáldemokrata képvi­selőkkel szemben, akik csak támadni tudták eddig a vitézi rendet. Ma kezdődnek meg: a görög­ választások Athén, november 6 Holnap tartják meg Görögország­ban a parlamenti választásokat. A választási harcban összesen 36 kü­lönböző politikai párt vesz részt. A tulajdonképeni harcot azonban a köztársasági párt és a royalista párt vívja meg. Értesítés! (*(&» А Г « Г | Van szerencsém a nagyérdemű hölgy­­­közönség szives tudomására hozni, hogy ГМ f Ili i f I 1 fl J ■ шшагшшатоап női сошло osziaiymnoßzißm db, ahol a legszebb és legdivatosabb modelleket hozom. p­er kötött kabátok, pulloverek, blous- és férfi-divat nagy választékban ! ! ^^1 HEGY­ESI JENŐ divatáruháza Miskolc, Weidlich-palota 1926 november 7. vasárnap. Az Erne nagygyűlései és a Magyar Újság sajtóestje Miskolc, november 6 A magyar gondolat diadalra ju­tása során a mai dátummal ismét ün­nepet könyvelhet el a miskolci ke­resztény magyarság. Ma a keresz­tény magyarok legharcosabb egye­sülete, az Erne rendezi meg Mis­kolcon és a Vasgyárban nagy pro­­pagandagyűlését és az este folyamán a Szózat utódjának, a­ Magyar Újságnak lesz kulturest­je a Ko­rona-szálló összes termeiben. Az Enie-nagygyűlést a Vasgyár­ban délelőtt 11 órakor, Miskolcon pedig délután 4 órakor fogják meg­tartani a Korona-szálló nagytermé­ben. Ugyancsak a Koronán lesz este 8 órakor a Magyar Újság kultur­­estje is. Az ébredők gyűlésén Eckhardt Tibor képviselő, Altenburger Gyula dr. közgazdasági egyetemi ta­nár, a nemzetgazdasági problémák kitűnő tudósa és Rákóczy Béla tanár, az Erne központi előadója fogják ismertetni a magyarság pro­blémáit s fogják megmutatni azt az utat, és azt a célt, amely felé a ma­gyarságnak jelene és jövője miatt haladnia kell. Este a Magyar Újság kulturest­­jén előkelő programm fogja várni a közönséget, mely programm úgy szellemi, mint művészi tekintetheti a legkiválóbbnak ígérkezik. Az es­tén szintén az Erne nagygyűlések előadói fognak beszélni, a művészi részben pedig Bakó László, a bu­dapesti Nemzeti Színház örökös tag­ja. Eckhardt Laura zenetanárnő, L­a u r­­­s i­n Lajos, a m. kir. Opera tagja fog szerepelni. A Magyar Újság ez alakalommal sajtójegyeket bocsájtott ki 65.000, 50.000 és 40.000 korona értékkel, amelyek megváltása a Magyar Új­ságnak egy havi előfizetését jelenti. Műsormegváltás 40.000, 30.000 és 20.000 koronás árban. Jegyek elő­vételben és az estély előtt a Korona­­szállóban kaphatók. A miskolci Mansz­ közgyűlése Miskolc, november 6 Szombaton délután 3 órakor tar­totta a Mansz miskolci csoportja a Magyar Jövő igazgatósági ter­mében rendkívüli közgyűlését. R­é­­­vész Kálmánné, a Mansz miskolci elnöknője üdvözölte a tagokat, kik a termet szorongásig megtöltötték s a gyűlést megnyitotta. Gerhardt Béláné ügyvezető elnök­nő a megnyitó után bejelentette a közgyűlésnek, hogy a miskolci Mansz-csoport a kitartó, lelkes, fá­radhatatlan munka eredményeképen már-már abba a helyzetbe jutott, hogy székházat vásárolhasson, ahol még az eddiginél is­­ intenzívebben fejtheti ki áldásos működését. Az egybegyült tagok lelkes örömmel vették tudomásul a bejelentést , mindenben magukévá tették az ügy­vezető elnöknő előterjesztését s fel­hatalmazták, hogy a házvételre irá­nyuló tárgyalásokat folytassa le. Ezután Árva Pálné, mint az ipari szakosztály vezetője, ismer­tette szakosztályának működését, el­ért erkölcsi és anyagi sikereit, mit a legnagyobb örömmel vettek a ta­gok tudomásul, valamint azt is, hogy sikerült még egy nagy szövőszék felállítása, mellyel a tömeges meg­rendeléseket kényelmesen lehet le­bonyolítani. A folyó, ügyek megbe­szélése után az elnöknő a gyűlést bezárta.

Next