Magyar Jövő, 1926. október-december (8. évfolyam, 222-290. szám)
1926-11-11 / 256. szám
1926 november 11. csütörtök. „A kis hős“ a miskolci utcákon Miskolc, november 10 Szerdán délelőtt szokatlan mozgalmas élet színhelye volt a Zsolcaikapunak a Hazatértől a Rudolf-laktanyáig eső része. Pekár Gyula A kis hős című filmjének felvételeit készítette a Magyar-Holland Kulturgazdasági Részvénytársaság filmvállalat főrendezője, Letzter József. Ebből az alkalomból, bár többször az eső is rákezdett, hatalmas közönség lepte el az útvonalat. A leány- és fiúpolgári iskola, valamint a Szeles utcai iskola növendékei virágokkal, zászlókkal testületileg vonultak ki a Zsolcai-kapuba és sorfalat állva, a közönséggel együtt statisztéráját képezték a filmnek. A felvételt, mely egy részét fogja képezni egy magyar család és a magyarság tragédiáját életrekeltő s megörökítő filmnek, fél 11 óra tájban kezdték meg. Miután a Rudolflaktanya udvarán lefotografálták a hadbavonulás előtt imádkozó menetszázadot, a Buzatértől zeneszó mellett vonultak fel a katonai oszlopok. Felhangzott a főrendező harsány szava: — Virágot... majd lobogtatni.... és száz és száz gyermek, felnőtt, virágesővel bontotta el a felvonuló csapatokat s zászlót, zsebkendőt, kalapot lengetett feléjük. Közben Purcsi Náci pompás cigányzenekara reázendített egy indulóiba és az operatőr forgatni kezdte a felvevőgép foggantyúját. Mintha az 1914-es napok elevenedtek volna meg egy délelőttre. És egy óra leforgása alatt visszanyerte hétköznapi képét az utca. Csak a kövezeten színesedő virágok emlékeztettek a nemrég lezajló mozgalmas jelenetekre. A hegyközi leventeverseny Pálháza, november 10 •Abaúj-Torna vármegye hegyközi községeinek leventeegyesületei november 7-én, vasárnap tartották atlétikai versenyüket Pálházán, Lónyay Menyhért és Károlyi István grófok díszelnöksége mellett. A hegyközi 15 községnek mintegy 300 leventéje vonult fel az ünnepélyre. A Himnusz eléneklése után a leventék zenés szabadgyakorlatot mutattak be példás fegyelmezettséggel és a szabadgyakorlatok pompás látványosságát a közönség mindvégig élénk figyelemmel kisérte. A szabadgyakorlatok után a 100 méteres síkfutásban 5 község legjobb leventéi mérték össze erejüket s győztesként 14.2 mp. idő alatt Odrobina János hollóházai levente futott be elsőnek, második lett Tokár József hollóházai, harmadik Novotny Béla pálházai levente. Magasugrás: 1. Kovács Pál nagybózsvai levente 135 cm. 2. Odrobina János hollóházai levente 132 cm. 3. Iván Barna nyíri levente 127 centiméter magassággal. Súly dobás: 1. Simkó József nyíri 10.45. 2. Matusz József nyíri 9.65 méter.. 3. Menyhért Miklós nagybózsvai levente 935 centiméterrel. Távolugrás: Novotnyi Béla pálházai 425 cm. 2. Kertész József hollóházai 410 cm. 3. Tóth András nagybózsvai levente 395 cm. A 4X100 m. szférafutásban első Hollóháza 1 perc, második Pálháza 1 p. 02 mp., harmadik Nyiri 1 p. 06 mp. A győztes leventék ezüst, nagy bronz és kisbronzérmekkel lettek kitüntetve, míg a legtöbb pontot elért hollóházai leventeegyesület díszoklevelet kapott, melyeket Pappszász Józsefné buzdító beszéd kíséretében adott át a leventéknek. A verseny befejezése után Pásztor József volt nemzetgyűlési képviselő, alelnök magasszárnvalású beszédében lelkesítette a leventéket s mondott köszönetet a rendezőségnek fáradhatatlan munkásságáért, majd az ünnepség a Szózat hangjaival véget ért. A rendezés Pappszász József szolgabiró érdeme, kinek Fazekas János hollóházai, Csók Árpád pálházai és a többi leventeoktatók önzetlenül segédkeztek. 3 - A vádtanács is megszüntette az eljárást a szokolügyben Budapest, november 10 Ismeretes, hogy a frankhamisítás nyomozásának idején az ügyészség újból megkezdte a szokolhamisítási ügyben már egyszer befejezett eljárást. Ennek az lett a folyománya, hogy a sok gyanúsított közül az ügyészség csak Bockelberg Ede nyugalmazott rendőrfőparancsnokkal szemben emelt vádat hamispénz forgalombahozatalának büntette címén. Az ügyészség vádirata ellen Gál Jenő dr. védő kifogásokat adott be, amelyekkel a vádtanács Ottdubay Dezső elnöklésével ma foglalkozott. A vádtanács a szokáshamisítási ügy összes nyomozati adatait mérlegelés alá vonta és miután nem talált megnyugtató adatokat Bockelberg bűnösségének megállapítására, az ügyészség vádiratát elutasította és Bockelberg Ede ellen a további eljárást megszüntette. Bockelberg a lefolytatott bűnügyi eljárás során mindig a leghatározottabban tagadta, hogy a szokolhamisításban része lett volna és az ő vallomását megerősítette Friedrich István vallomása is. Friedrich szerint Bockelberg soha sem volt nála a szokol-ügyben. Csak egy ízben volt nála, a Csehországban 10 évre elitélt Kun József társaságában, akinek számára állást kértek Friedrichtől. A vádtanács végzése ellen Makay Jenő ügyészségi alelnök felfolyamodást jelentett be, míg Gál Jenő védő azt megnyugvással vette tudomásul. Az ügy iratai most az ítélő- s tábla elé kerülnek. A volt rendőr, a borbélysegédből lett rendőrfogalmazó s a mészárosból lett rendőrfelügyelő „nyomozása“ Boldván — A bíróság tíz hónapi börtönre ítélte a „nyomozót“, aki tíz millióért kész „eltussolni“ a borzalmas gyilkosságot — Miskolc, november 10 Érdekes zsarolási bűnperben tartott főtárgyalást szerdán a kir. törvényszéken Tóth Dezső tanácselnök büntetőtanácsa. Egy volt államrendőr került, mint elsőrendű vádlott a vádlottak padjára, aki két évvel ezelőtt egy borbély és egy mészárossegéddel együtt megjelent Tóth Sámuelné boldvai lakosnál, hatósági minőséget színlelve nyomozást kezdtek saját szakáiukra egy régi, állítólagos gyilkosságban, közben pedig ajánlatot tettek, hogy 10 millió koronáért „elsimítják“ az ügyet. A rendkívül érdekes bűnügyet szerdán a késő délutáni órákig tárgyalta a bíróság. A zsarolási ügynek előzménye még 1918-ra vezethető vissza, amikor egy reggel Gál István boldvai gazdálkodót felakasztva, holtan találták a padláson. Bár akkor a csendőri nyomozás és a hullaszemle kétségen kívül megállapította, hogy a jómódú boldvai földmíves önkezével vetett véget életének, a falusi pletyka mégis tudni vélt arról, hogy a gazda nem lett öngyilkos, hanem a felesége folytatta meg a kocsisának, Szendi Istvánnak segítségével és csak ezután akasztották fel a holttestet, hogy a gyilkosság gyanúját eltereljék. E pletyka nyomán azután meg is indult özvegy Gálné és a kocsis ellen a nyomozás, amely azonban teljesen eredménytelenül végződött, úgy, hogy a kir. ügyészség be is szüntette ellenük az eljárást. Ezután az özvegy asszony rövidesen újból férjhez ment Tóth Sámuelhez, egy jómódú boldvai gazdához, míg Szendi István beállt katonának a nemzeti hadseregbe, ahonnan 1923- ban került a miskolci államrendőrséghez. Mikor mindenki megfelejtkezett Gál István öngyilkosságáról, 1924-ben Szendi államrendőr egy levelet kapott Gál István édesanyjától, aki még mindig a pletykának hitt és arra kérte Szendit a levélben, hogy nyomoztassa ki, ki volt fiának gyilkosa. Őt ugyanis ártatlannak hite az öregasszony s azért kérte fel a nyomozásra Szendit, hogy az esetleges eredményes nyomozás esetén Szendi is tisztára moshassa magát a szerte szállongó pletykák alól. Egyben pedig felajánlott az eredményes nyomozás esetére öt millió koronát. Szendi, akit a felajánlott pénz erősen csábított, elhatározta, hogy ebben az ügyben saját szakállára fog nyomozni. Hirtelen beteget jelentett a rendőrségen és Edelénybe utazott, ahol a kormácsban összebarátkozott Erdődi Jenő borbélysegéddel és Papp Dezső mészárossegéddel, akiknek élénk fantáziával ecsetelte, hogy egy gyilkossági ügyben nyomoz, és felkérte újdonsült barátait, hogy legyenek neki ebben segítségére. A két fiatalembernek tetszett a dolog, hogy ők ily „fontos“ ügyben komoly szerepet játszhatnak és elfogadva az ajánlatot, átgyalogoltak Boldvára. Boldvára persze már, mint „rendőri bizottság“ érkeztek meg, amelynek tagjai Szendi államrendőrök kívül, Erdődi „fogalmazó“ és Papp „ügyeletes felügyelő“ voltak. Majd megszálltak Szendi egyik rokonánál, ahová, mikor beesteledett, áthivatták Tóth Sámuelnét, az öngyilkos Gál István volt özvegyét, akinek Szendi tudtul adta, hogy őt most a gyilkossági ügyben a „fogalmazó úr“ és az „ügyeletes felügyelő úr“ ki fogja hallgatni. A „kihallgatást“ azonban Szendi vezette, aki formális jegyzőkönyvet vett fel az asszony vallomásáról. A kihallgatás közben, azonban többször félre hívta Tóthnét és bizalmasan megsúgta neki, hogy ebből igen nagy baj lesz, de ha fizet neki 10 millió koronát, ő hajlandó mindent eltussolni. A kihallgatás után, mikor látta, hogy az asszony nem áll kötélnek és nem akar fizetni, ráparancsot Tóth Sámuelre, hogy fogjon be szekerébe és vigye be éjnek idején az „urakat“ vele együtt Edelénybe. Az egész nyomozási komédiától Tóth Sámuel aztán annyira meg volt rémülve, hogy szó nélkül teljesítette a parancsot és a „rendőri bizottságot“ ingyen vitte be Edelénybe. Szendi később még megjelent néhányszor Tóthéknál és kérte a pénzt, Gyuricskó Jánost, Boldva egyik legmódosabb gazdáját is megkörnyékezte, mondván, hogy esetleg 8 millióért is sikerül a dolgot eltussolni. Ez aztán szeget ütött Tóthék fejébe, hogy ha már alkudni is lehet a tussolás díjában, akkor mégsem lehet egészen tiszta dolog az a nyomozás és Tóthné maga ment el a rendőrségre megtudakolni, hogy mi is igaz az egész nyomozásból. Ekkor kiderült a turpiság, Szendit nyomban elbocsájtották a rendőrség kötelékéből és az egész „rendőri bizottság" ellen zsarolás büntette, az ingyenes kocsikázás miatt pedig csalás vétsége címén megindult a bűnvádi eljárás. Ennek az érdekes ügynek szerdán volt a főtárgyalása, amelyen Szendi tagadott mindent s azzal védekezett, hogy a nyomozás eredményessége esetén maga Tóthné ajánlott fel neki pénzt. Ő azonban nem követelt semmit se. Ezzel a vallomással szemben Erdődi „fogalmazó úr" és Papp „felügyelő úr", akik közben rájöttek, hogy Szendi voltakép őket is csúnyán becsapta, részletes beismerő vallomást tettek, melyből kiderült, hogy az egész nyomozási komédia értelmi szerzője Szendi volt, aki őket is berántotta a bajba. A tanuk és a sértettek után a bíróság Szendit csalás vétségében és zsarolás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őt 10 hónapi börtönre ítélte, Erdődi Jenőt és Papp Dezsőt pedig a zsarolásban, mint bűnsegé A bűnrészeseket ítélte egy havi, itri , 8 napi fogházra. Az ítélet ellen úgy Ulmann Ъ kir. ügyész, mint a vádlottak fendőezést jelentettek be. JAKOB FIAI Mai regény egy különös világból 9 fejezetben. Főszereplő : Rudolf Schildkraut. — Romeo a mellény zsebben. Burleszk 2 felv. MAGYAR JÖVŐ Értekezlet a levente,a mulasztásai ügyében fe Miskolc, novembr^iu Köztudomású, hogy Miskolcon mintegy hatezer leventeköteles ifjú van, akiknek alig háromnegyed része jár el rendszeresen a leventeórákra. Bár a leventetörvény u tartása szerint a mulasztó leventek pénzbírsággal sújthatók, a leveríték nagy része nem jár a leventeórákra, még ha minden mulasztásért 40--60 ezer koronára büntetik is, mert a leventék teljesen vagyontalan szülein a pénzbüntetés be nem hajtható, sőt a törvény végrehajtást sem enged meg. A leventekötelezettség ügyében szerdán délelőtt Hamar Béla dr. helyettes polgármester, valamint Szabovits Ernő testnevelési felügyelő és Fekete László tb. tanácsnok között közel egyórás megbeszélés volt, amelyen megtárgyalták, hogy milyen módon lehetne minden leventeköteles ifjút bevonni a leventeórákra. Abban állapodtak meg, hogy a városbíróság fogja a leventeköteleseket összeírni és hogy eleget tesznek-e leventekötelezettségüknek, azt leventeutcabiztosok útján fogják ellenőriztetni. Egyébként úgy értesültünk, hogy a kormányhoz feliratot is fognak intézni, hogy a leventetörvényt módosítsák, mert hiányos. Ugyanis a törvény a hatóságoknak nem nyújt módot arra, hogy a behajthatatlan pénzbüntetést egy, esetleg több napi elzárásra változtassák.