Magyar Jövő, 1927. január-február (9. évfolyam, 2-47. szám)

1927-01-04 / 2. szám

MAGYAR JÖVŐ lesz az országgyűlés ünnepélyes meg­nyitása. Január 31. lesz az igazolás napja, amikor az egyes osztályok a benyújtott mandátumokról tesznek jelentést.­­­ Ezen a napon napirendre tűzik a képviselőház elnökének és tisztika­rának megválasztását. Ezt, a válasz­tást, amennyiben addig a terminusok­ban nem áll be változás, február 1-én tartják meg. Egyébként a február 1-i ülésnek az elnök- és tisztikarválasztás lesz az egyetlen tárgya. A terminu­sokban lehet még változás, de még egy-két napos eltolódást sem tartok valószínűnek.­­ Értesülésünk szerint az országgyű­lés január 25-iki ünnepélyes megnyi­tása rendkívül fényes keretek közt fog végbeszerni. Az ötéves ciklus meg­nyitási ünnepsége, amelyen megjele­nik Horthy Miklós kormányzó is, a parlament kupolacsarnokában fog lefolyni­­­ a két Ház, a felsőház és képviselőház részvételével. Az idei költségvetés nem lépi túl a ta­valyi kereteit Egyes lapokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kormánypártban a képviselők szóvá akarják tenni, hogy a kormány az új költségvetés­ben különböző célokra nagyobb össze­geket kíván felvenni s ezzel az adó­­mérséklés keresztülvitelét esetleg ve­szélyezteti. Ugyancsak írtak arról is, hogy Mayer János földművel­ésügyi miniszter és Klebelsberg Kv­­ó gróf kultuszminiszter között ell­­étek sze­rültek volna fel. Mint társunknak alkalma volt beszélgeté­sekről a hí­resztelésekre Schaudt­ Kásoly földmi­­velésügyi államtitkárral, a/ol a követ­kezőket mondotta: — Ezek a hírek nem ecr, a f­ickenerő kitalálásnál. A pénzügy , - ez út­ral letárgyaltuk a­­föle' -ügyi tárca költségvetését, de - m­ie­lőtt a kultuszt'’. vetése. Egyébként a költ­­ ’építése nem is olyan term , -­ogy egyik tárca a másik­­ra kaphatna előnyt. A jövő­ évi költségvetés összeállí­tásánál az az elv érvényesül, hogy az egyik tárca se lépje túl a tava­lyi költségvetés kereteit, annál is inkább, mert a Népszövetség márciusi ülésszakán a költségvetést a magyar kormány bemutatja. .. Arra kell törekednünk, hogy a költségvetés mérlege állandó legyen, s nincs szó arról, hogy bármely tár­lényegesen túllépje a múlt évi­ségvetés kereteit. Ezzel aztán eles­­tek a híresztelések, mintha a két­­­pártban egyes tárcák túldotált­­­áról a kormányt kérdőre akarnák ki. ­ Tengereken át Utazás az Aldunától Rotterdamig Irta: Sáfrán Ferenc IV. folytatás. Autónk mellett fényképészek várnak mintha csak egészen Nyugaton­­lennénk, de mi sietve elrobogunk a fel­­­­vétel elől. Ah­med Sultan dzsamiéje mellett, a széles Al-Meidán-park felé robogunk, melyet hatalmas egyiptomi obeliszk és II. Vilmos csodaszép mo­­zaik-kutya hiszit. A gondozott utakon békés sétálók. Valamikor, régen na­gyon hangos volt ez a hely, janicsár­­lázadások idején. Itt doboltak megfor­dított rézüstjeiken a megvadult jegyt cserik, kik nagyon hozzászoktak -nar ahhoz, hogy kegyeiket a szultán^ pe_ ressé&’-n. Mahmud 1826-ban^le„ le_ számolt vetüld Akiük­-51,p0hon át ja­­utak, az At-Mei­nicsárvértől áztak az dmnánon. török nő Most már nem töltünk sehol­­-sem­ sok időt. A délutánból nem sok v­­an már hátra. A hagy bazár ma, pég­, teken csukva. Oda hiábít ..rintj­énk. Az üzletek mindenütt zárva, csak a feltűnően sok kávéházban mozgal­mas az élet. A villamosok mind tel­ve kirándulókkal. A főútvonalakon mindenütt tengernyi nép. Jól meg lehet különböztetni hogy ki a tö­rök s ki a görög. Különösen a nő­ket. A török nő szinte túl egyszerű­­en öltözködik. Legnagyobb részük bőreszabott fekete ruhát hord. Fe­jükön magasra feltolt fekete ken­dő, melyet nem kötnek át az áll alatt. Arcfátyolt alig kettőn lát­tunk. A görög nők a párisi divat szélsőségeibe déli temperamentum­mal szédülnek bele. A férfiak szinte kivétel nélkül kalapot viselnek, tö­rökök s görögök egyaránt. Turbá­­nos férfiakat csak a külvárosokban láttunk, de fezt ott sem láttunk egyén sem. Musztafa, Kemal pasa eltiltotta a fez viselését, ő tüntette el a kóbor kutyákat is Stambul ut­cáiról, ő szerveztette meg a házi hulladékok rendszeres eltakarítását irt Ma Stambul már tiszta város. A labor kutyának s a hírhedt keleti bűznek ma már nyoma sincs. "­Autónk szélsebesen száguld a nagy Serai felé. Gondozott park sí­rm utain gördülünk. Közvetlen kö­zelbe van a legtöbb minisztérium, a múzeumok s a katonai iskolák. Ma valamennyi zárva. A régi Szambalban Megfordulunk. Mindannyian iga­­­­zi keleti dolgokat vagyunk már lát­ni. Vezetőnk odaszól a soffőrnek, ki megértően bólint. Csakhamar szűk utcák során száguldunk ke­resztül. Sederdzsiler John, Sahsade- Basi, Csukur Bostán­, Ali Csesmé utcák már a régi Stambulban van­nak. Kőházak nincsenek itt már. Csupa faház mindenfelé SZOROSan egymás mellett. A nyitott ablako­kon át a szűk szobák szegényes bel­sejét is látjuk. Megfordulni is­ alig lehet azokban. Kávéházi élet A főútvonalakon az apró kis ká­véházak, bodegák, cukrászdák zsú­folásig tele. A kávéházakban még sűrűbb a film... mint nálunk. A tö­rök dohásral"-valóban jó is. Egy he­lyütt plinth­a narghilét is láttunk voltár­a száguldó autóról. Az 1911. évi nagy tűzvész Egy dombhajláson romváros üsz­kös falai közé érünk. 1911-ben itt pusztított el a nagy tűz egy egész városrészt a régi Szambulban egé­szen a tengerpartig. A Kahrié moséban Az Edimé Kapu-városrészben va­gyunk. Szűk utcába fordulunk be. A hepe-hupás kövezetén már csak lassan haladunk. Vezetőnk a Kahrié-moséhoz kalauzol minket, mely a késői bizánci stílus legszebb épségben megmaradt alkotása. A templom a XII. században épült. Falait és boltozatait Krisztus és az apostolok mozaikképei díszítik. A remek mozaikokat a törökök évszá­zadokon át szinte teljes épségben meg­őrizték. A mesé falain mély repe­dések mindenütt. Ily repedéseket különben feltűnően gyakran látunk a kőházak falain is. Szambulban igen gyakori a földrengés.­­ A nagy várfal Az Edimé Kapu törökül is kaput jelent. Széles kapu van itt a várost ma is határoló kőfalövezeten, mely az Arany Szarv-öböltől a Márvány­tengerig tart. E falak építését Theo­dosius császár kezdte meg 413-ban védekezésül a keleti gótok ellen. Három hatalmas falból áll az öv. A középső fal 12 méter magas és még fenn is 4 méter széles. Úgy a várfal, mint a rengeteg torony aze­­kon ma is csaknem teljesen ép. Temetőkben . A falakon kívül egymás mellett hatalmas kiterjedésű török és gó­ A tizfilléres­ Magyar Jövő premierje Tömegesen jönnek il előfizetőn Miskol- Január 3 Újév napján tettük p,1!is ízben a kö­zönség elé a tizfillérébt Magyar Jövőt s most örömmel s büszkén kell meggálla­­pitanunk: a közönségg f megirtette és méltányolta azt az igyekezetünket, hogy a keresztény magyar" társadalom érde­keinek szolgálatában akkor is ol­csóbbá kell tenni lap-­unkat, ha ez ránk nézve újabb nagy apácati megterhelés­sel is jár. Az volt a tém­ünk, hogy a Magyar Jövőt hos­záférhetővé ^83^ minden keresztény magyar ember szá­mára, hogy az eszközök hiánya miatt senki el­ére maradjon attól a ha­talmas tábortól, amely ma a Magyar Jövő mögött felsorakozik s amely a keresztény es­zme és a nemzeti gondolat szolgálatát tartja élete legfontosabb feladatának- Tervünk, úgy látszik, teljes a­lap árának leszállítása óta egészében meg fog valósulni: már pén­teken, midőn az első híradásunk meg­jelent a lap árának leszállításáról, még inkább hétfőn tömegestől jelentkeztek új előfizetők, akik a maguk fillérei út­ján szintén részt akarnak kérni abból a munkából, melynek elvégzésére a M­a­­gyar Jövő vállalkozott. És amidőn ezt a tényt örömmel regisztráljuk: sze­retettel fordulunk minden olvasónkhoz: igyekezzenek mentői több új előfizetőt, mentői több új olvasót szerezni a Ma­gyar Jövőnek. Nemcsak a mi érdekünk ez, de mindnyájunké, az egész keresz­tény magyarságé, hiszen mentői na­gyobb az olvasótáborunk, annál na­gyobb lendülettel, annál szélesebb lehe­tőségek közt és ami a legfontosabb, an­nál eredményesebben tudjuk szolgálni a keresztény és nemzeti gondolatot. Kedd, 1927 jauár 4 rög temetők. A két régi ellenség itt békében el van egymás mellett. Ne­künk szokatlan látvány a kőemlé­­kek tetején faragott kőturbán. Hazatérő kirándulók Visszafelé jövet a hazatérő kirán­dulók ezreivel találkozunk. Csopor­tosan látunk török asszonyokat minden férfikiséret nélkül. Akad olyan is, áld arcát eltakarja fejken­dőjével a kiváncsi tekintet élők Atavisztikus megszokás a kötelező feredzse idejéből. Egyik útitársam megállapította, hogy ezek kivétel nélkül öregek vagy csúnyák. Pénteken hirdetik ki a frankper kúriai ítéletét Budapest, január 3 A budapesti kir. törvényszék Töreky­­tanácsa január hetedikén, péntek reggel kilenc órára tűzte ki a frankhamisítási bűnperben a Kúria által meghozott íté­let kihirdetését. Az ítélethirdetésre már kiküldötték az idézéseket. Nádosy Imre volt orszá­gos főkapitányt a fogház gondnoksága útján állítják a bíróság elé, míg Win­­dischgraetz Lajos herceget, Haits La­jost, Kurz Sándort, Gerő Lászlót, Vi­rág Jánost, Parragh Ferencet, Kiss La­jost, Schaerff Nándort, Hampel Feren­cet, Spannring Lászlót, Vitéz Haála Jó­zsefet, Ágoston Árpádot, Veressy Bé­lát, Rába Dezsőt, Schweitz Tibor dr.-t, Winkler Istvánt, Mankovits Béla dr.-t és O-C-pán t ''(j&rí) — elővevetés terhe mellett idézte meg a törvényszék az ítélethirdetésre. A frankper felmentett vádlottait a bíróság nem idézte meg az ítélethirde­tésre nekik Írásban küldik meg a leg­felsőbb bíróság ítéletét. Véget­ ért a szerb kormány­krízis igrád, január 3 A politikai krízis úgy látszik, a mai nappal véget ért. Simonovics er­dő- és bányaügyi miniszter, Miletics közegészségügyi miniszter beadták ugyan lemondásukat a királynak, aki azonban azt nem fogadta el. Ugen Torer­mán a két miniszter továbbra is benn­marad a kormányban. Simonovics a hír­lapírók előtt kijelentette, hogy a király elhatározása után úgy ő, mint miniszter társa megmarad reszortja élén. A budapesti főkapitány napiparancsa­­ pengőszámításról 15 napi elzárással büntetik, aki nem tartja be a rendelet intézkedéseit Budapest, január 3 Marinovich Jenő államrendőr­­ségi főkapitány január elsejei napipa­rancsában közli, hogy az összes köz­szükségleti cikkek árát pengőértékben fel kell tüntetni mindenütt. Mindazok — mondja a főkapitányi napiparancs — akik közszükségleti cikkek árusítá­sával foglalkoznak, kötelesek az üzlet­­helyiségükben vagy raktáraikban azok eladási árát pontosan feltüntető függő­jegyzékkel ellátni. Az élelmicikkek el­adási árát az üzlethelyiségekben ugyan­csak szembeötlő helyen elhelyezett ár­jegyzéken kell feltüntetni. Vonatkozik ez a kirakatokra is, és vonatkozik úgy a nagy, mint a kiskereskedőkre. A napiparancs felhívja az államrend­őrség testületének valamennyi tagját, főkép a rendőrőrszemélyzetet és a de­­tektívtestület tagjait, hogy tüzetesen és legszigorúbban ellenőrizzék az árak pengőértékben való megjelölését. Közli végül a főkapitány, hogy a rendeletbe ütköző kihágások­­15 napig terjedhető elzárással, valamiért 80 pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel büntethető.

Next