Magyar Jövő, 1927. március-április (9. évfolyam, 48-97. szám)
1927-03-01 / 48. szám
A) adórendszert! írta: Frühwirth Mátyás képviselő Az országgyűlésen most tárgyalják az adócsökkentési javaslatot, mely szerint a földadót, a jövedelem- és vagyonadót, az illetékeket stb.-it valamelyest csökkentik. A földadó például csak annyira kevesbedik, hogy minden tiszta kataszteri pengő után 4 fillér a csökkenés, ami egy hold földnél átlagban 24—30 fillért jelent. A többi adónemnél is a csökkenés nem nagyobb mérvű. Az egész adócsökkentési javaslat, szerintem, egy stációt, határkövet jelent azonban az adózás terén. Ezután már egy pénzügyminiszter sem jöhet azzal, hogy az adót újra emeli. Az adócsökkentési javaslat csak arra jó, hogy az adóprést megállította. A kormány s az országgyűlésnek erkölcsi kötelessége, hogy a kormányzatot a további adómérséklésre rábírja. Egy nemzet sem adózik aránylag annyit, mint épen a magyar nemzet. A német nép összes jövedelmének mostan 26 százalékát, az angol nép pedig 22 százalékát fizeti be adóban az állam kasszájába. A magyar nép azonban összes jövedelmének 30 százalékát fizeti adóba. Minden csecsemőre, amikor megszületik, a mai súlyos adókból 94 aranykorona esik. Békében csak 38 arany volt ez a teher. Ha méghozzá a mai súlyos adóterheket csak a keresetképes lakosságra számítjuk, akkor hazánkban minden keresetképes férfire és nőre 210 aranykorona esik, ami körülbelül 2 millió 25 ezer koronát jelent évenként. Adózásunk igen súlyos. Az országgyűlésen tartott beszédemben kimutattam, hogy az összes európai nemzetek között a magyar nép adózik aránylag a legsúlyosabban. Az első állami költségvetésünk, 1867 óta 27 évben felesleggel zártuk az állami költségvetést, azonban 29 esztendőben nagy hiánnyal, deficittel zárták a költségvetést. Tehát sokkal jobb esztendőkben, amikor a nép sokkal kevesebb munkával, szenvedéssel kereshette meg a kenyerét, az államnak a bevétele sokkal kevesebb volt, mint a kiadásai. Most meg a jóval rosszabb viszonyok között élő adózó polgárokból annyit sajtolnak ki, hogy tetemes állami feleslegek vannak. Az adócsökkentésnek egyik nagyon helyes módját, a családoknak a védelmét vette fel a miniszter a javaslatba. Minél több gyermek van egy családban, annál kevesebb adót fizetnek. Igen helyes, mert a magyar családot védelmezni, istápolni kell még az adózás tekintetében is. A további adócsökkentésnek is a család védelmében kell kiképződnie. Van a javaslatnak még egy bizadalomraméltó pontja és ez az, ami a fogyasztási adókra vonatkozik. A fogyasztási adók nagyon igazságtalan adók, mert a puszta emberi életet drágítják. A húsra, lisztre. Arató fillér (1230 korona) FELE 1,03 SZERKESZTŐ: HUBÁT KÁLMÁN MISKOLC, 1927. ÉVI MÁRCIUS HÓ 1. KEDD * KILENCEDIK ÉVFOLYAM: 48 (2182) SZÁM tilafizetési ár egy hónapra 2 pengő 40 fillér (30.000 korona). Külföldre ennek az árnak kétszerese. — Egyesára ára, úgy helyben, mint vidéken 10 fillér (1250 kor.). Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda Miskolc, Hunyadiutca 13 szám. Telefonok: Felelős szerkesztő: 865. Szerkesztőség: 646. és 882. Kiadóhiv.: 184. Nyomdairoda 882. kenyérre, zsírra, cukorra, vagyis a legszükségesebb élelmiszerekre kivetett adók a legcsúfosabbak. Háború előtt az államnak az ilyen adókból nem nagy jövedelme volt, azonban most több adó folyik be az élelmiszerekre kivetett adókból, mint a többi adóból. Ez pedig egészségtelen állapot. Igazságtalan adó a fogyasztási adó, mert a kisjövedelmű szegény ember minden keresetét a legszükségesebb élelmiszerekre költi, a gazdag ember, a nagyjövedelmű ember, keresetének csak kicsi részét adja oly dolgokra, amikre a fogyasztási adó ki van róva. Ezért azt tartom, hogy a fogyasztási adóknál szintén meg kell indulnia az adócsökkentésnek, hogy inkább az egyenes adókból legyen az államnak több jövedelme, mint a fogyasztási adókból, amit végeredményben inkább a szegény emberek fizetnek, mint a nagy vagyonnal és nagy jövedelemmel rendelkezők. Új adórendszernek kell következnie, amely szerint az adózás igazságosabban legyen elosztva, amelyben a méltányosság a főregula. Szerdán hirdet ítéletet a bíróság Czelláth Árpád dr. bűnügyében A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és hogy még neki vannak követelései a feljelentőkön Miskolc, február 28 A miskolci kir. törvényszéken Csorba Sándor egyes büntetőbíró hétfőn kezdte meg a sikkasztással vádolt Czelláth Árpád dr. miskolci ügyvéd bűnügyének főtárgyalását. Czelláth Árpád dr. ellen, mint ismeretes, egyik ügyfele Darvas Iván hangonyi földbirtokos tett a miskolci rendőrségen feljelentést, mert az ügyvéd az ő és a testvére, Darvas Aladár emődi földbirtokos kárára állítólag nagyobb összegeket elsikkasztott. A rendőrség bizonyítékokon indulva a sikkasztással vádolt ügyvédet letartóztatta. Alig telt el azonban egy-két nap, a letartóztatás után Czelláth Árpád dr.-nak még több kliense jelentkezett a rendőrségen s feljelentéseikben azzal vádolták az ügyvédet, hogy a gondjaira bízott kisebb-nagyobb összegekkel ugyancsak nem számolt el. Ezután az ügy átkerült a kir törvényszék vádtanácsa elé, mely a közben ügyvédi gyakorlatáról lemondott Czelláth Árpád dr. vizsgálati fogságba való helyezését rendelte el. Ilyen előzmények után érthető volt, hogy hétfőn reggel 9 órakor Csorba Sándor büntetőbíró a jogászkörök és a közönség részéről mutatkozó nagyfokú érdeklődés mellett kezdte meg a Czelláth-ügy főtárgyalását. A vádlott ügyvédet csupán szolgálati oldalszíjjal ellátott fogházőr kísérte a terembe. A vádlottak padja helyett a bírói emelvény előtt elhelyezett asztalnál foglalt helyet. A közvádat Győry György ügyészségi alelnök, kir. ügyész képviselte, míg a vádlott képviseletében Putnoki Béla és Lichtenstein Emil dr. ügyvédek, a sértett Darvas-testvérek részéről pedig Grosz Károly dr. ügyvéd voltak jelen a tárgyaláson. A vádirat A vádirat szerint, tekintve, hogy a kir. ügyészség a vizsgálat folyamán bizonyíték hijján több vádpontot elejtett, Czelláth Árpád dr. kétrendbeli sikkasztás bűntettével van vádolva, amit Darvas Iván sérelmére akkor követett el, amikor az elmúlt év február havában a Darvas Iván megbízása folytán eladott 100 hektoliter bor eladási árából megbízása ellenére 15 millió 972 ezer koronát Kohn Miksának és a Miskolci Kölcsönös Önsegélyző Szövetkezetnek követelés törlesztésre nem fizetett meg. Másodízben 25 millió koronát vett át Darvastól, hogy azt Fleischer rt. budapesti cégnek fizesse be, Czelláth dr. azonban a vád szerint ezt az összeget is eltulajdonította.. De az elmúlt év áprilisában állítólag még egyéb összegeket is elsikkasztott és pedig Darvas Aladár kárára. Április 28-án ugyanis egy traktor eladásából származó összegből 30 millió koronát sikkasztott el állítólag, holott ezt az összeget a Szilágyi és Diskont cégnek kellett volna kifizetnie. Ezenkívül még 55 millió korona eltulajdonításával van vádolva Czelláth Árpád dr., amit a Pátria rt. cégnek kellett volna átadnia. A többi vádpontok még egy sikkasztás bűntettével vádolják Czelláth Árpád dr.-t, mert Grün Bernátné ügyfelének házeladásából 8 millió koronát elsikkasztott, Pfeffer Kálmánné számára eladta egyik lakását és az ezért befolyó 550 ezer korona, lelépési díjat a saját céljaira fordította. Az Erőss Lajosnétól kosztkamatozás céljából átvett 35 millió koronát ugyancsak a saját céljaira fordította, Oppele Balázsnak kezeihez befolyt. 7 millió 500 ezer koronáját, Skrovina Pálnénak 15 millió koronáját, Veres Andornénak ugyancsak nagyobb összegű pénzét eltulajdonította. Czelláth Árpád kihallgatása A vád ismertetése után Czelláth dr. kijelentette, hogy a vádban foglalt egyetlen bűncselekményre vonatkozóan sem érzi magát bűnösnek. Részletesen ismertette a Darvas-testvérek és közötte fennálló viszonyt. Mint mondotta — ért a gazdasághoz is és nem egyszer szaktanáccsal sőt pénzzel is ellátta a Darvas testvéreket, kiknek vagyonát hosszú éveken át kezelte. Az anyagi gondokkal terhelt Darvas-testvéreknek számtalanszor szerzett százmilliós kölcsönöket s egyéb ügyeikben is megelégedésre járt el. Most miután a Darvas-testvérek ügye rendezve van, miután a birtok szanálásából sikerrel, vette ki az oroszlánrészt, úgy látja őt, is szanálni akarják, mint fölöslegessé vált fiskálisukat. A Darvasék által emelt vádakra vonatkozóan elmondotta, hogy a tudta és beleegyezése nélkül feljelentői birtokába került iratait nélkülözve készítette el fogságában elszámolását, melyben 6 évre visszamenőleg kimutatta, hogy a követelés joga, amennyiben Darvaséktól 1924 óta nem kapott ügyvédi munkadíjat, őt illeti és Darvas Ivánnal szemben 52 millió 549 ezer korona, Darvas Aladárral szemben pedig 123 millió 877 ezer korona követelése van. Tanúként a hétfői nap folyamán a bíróság Rosenfeld Marcell dr. mezőcsáti ügyvédet, Kohn Miksa pénzkölcsönzőt és Fried Lajos dr. szikszói ügyvédet hallgatta ki, akik a vádlottra vonatkozóan mindnyájan kedvező vallomást tettek. A sértett Darvas Iván kihallgatása alkalmával a feljelentésében foglaltakat ismételte. A bíróság az ügyet reggel 9 órától két órás déli megszakítással este 6 óráig tárgyalta. A tanúk többségének kihallgatására kedden kerül sor, ítéletet a bíróság előreláthatólag csak szerdán délelőtt fog hozni. LAPUNK MAI SZÁMA 8 OLDAL Lángfokban áll egy oláh petróleum-telep Bukarest, február 28 A Ploesti-Baica közt elterülő petróleum terület Tintea nevű telepén hatalmas tűzvész tört ki. A 12, 74 és a 75-ös számú szondák lángokba borultak. Az égig csapó lángnyelvek a környéket egész éjszakán át csaknem nappali világosságba borították. Minden mentési munkálat lehetetlen volt. A szondákból kiömlő nyers olaj elárasztotta a mélyebben fekvő helyeket és a tűztenger egyre tovább terjed. A munkások árkokkal és földhányásokkal próbálnak gátat vetni a veszedelemnek. A kigyulladt petróleumkutak a Kolumbia társaság tulajdona. A kár egyelőre felsem becsülhető, de máris több millió lejre rúg.