Magyar Jövő, 1927. március-április (9. évfolyam, 48-97. szám)
1927-03-01 / 48. szám
MAGYAR JÖVŐ Új rend az adók behajtásánál Miskolc, február 28 Az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hathatósabb ellenőrzéséről szóló s most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a késedelmi kamatok és adóbehajtási illetékek terén több olyan rendelést tartalmaz, amelyek az adófizetők helyzetét lényegesen megkönnyítik. Minthogy ezeket a rendelkezéseket az Országgyűlés a törvényjavaslat részletes tárgyalása során már elfogadta, a pénzügyminiszter, hogy az adózók az ezekben a szakaszokban adott kedvezményekben mielőbb részesíthetők legyenek, elrendeli, hogy a késedelmi kamatok az adóbehajtási illetékek számításánál 1927. március 1-től ezeket a rendelkezéseket alkalmazzák. Az állandó jellegű rendelkezések a jelenleg érvényben levő rendelkezésekkel szemben a következőkben térnek el: A késedelmi kamatok ezentúl a befizetést megelőző hónapnak a végéig számítandók és nem annak a hónapnak a végéig, amelyben a befizetés történt. Ez tehát azt jelenti, hogy minden esetben egy százalékkal kevesebb kamatot szabad felszámítani, mint amennyit eddig számítottak. Ha azadózó adótartozását az esedékesség napjától számított legkésőbb három hónapon belül, vagyis legkésőbb az évnegyed végéig befizeti, abban az esetben csak évi hat százalékos késedelmi kamat számítható fel. Ha azonban a befizetés későbben történik, abban az esetben a késedelem egész tartamára évi tizenkét százalékos kamat számítandó. Az adóbehajtási illetéket az eddigi 6, illetőleg 10 százalékról 4, illetőleg 6 százalékra szállította le a pénzügyminiszter, azonkívül a magasabbadóbehajtási illeték ezentúl csak abban az esetben számítható fel, ha az árverést megtartották, avagy megkísérelték, vagyis ha a fél tartozását csak a végrehajtó közegnek a lefoglalt zálogtárgyak elszállítása céljából történt megjelenése után egyenlíti ki, ebben az esetben ezentúl, úgy, mint 1920 előtt érvényben volt, csakis a mérsékelt 4 százalékos adóbehajtási illeték számítható. Március 1- től kezdődőleg csakis ezek az adóbehajtási illetékek számíthatók fel, tekintet nélkül arra, hogy a felszámítás alapjául szolgáló végrehajtást mikor foganatosították. A pénzügyminiszter az átmeneti rendelkezés kamatkedvezményeiben óhajtja részesíteni azokat az adózókat, akik az 1926 év végéig fennállott összes tartozásukat 1927. év június 30-ig kiegyenlítik. Tekintettel, arra, hogy az eddigi rendelkezés a kedvezmény engedélyezését csak a kitűzött határidő betartásától teszi függővé, de azt, hogy az adózó tartozását egy összeben fizesse ki feltétlenül nem köti ki, önként érthetően erre a kedvezményre azoknak is van joguk, akik tartozásukat ezen a határidőn belül részletekben fizetik ki. • Utólagos helyesbítésnek elejét véve elrendeli, hogy minden oly adózónál, akinek terhén jelenleg még az 1926, vagy azt megelőző évből származó kamattartozás áll fenn, annál az 1927 február 28-a után teljesítendő első befizetés alkalmával az 1926. év végéig terjedő időre csak összesen 5 százalék késedelmi kamatot számítanak fel. Amennyiben azonban az adózó ez alkalommal tőke adótartozását teljes egészében nem egyenlítené ki, abban az esetben pontosan meg kell állapítani azt is, hogy az érvényben lévő szabályok szerint 1926 december 31-ig mily összegű kamat járna. Ha az 1927 június 30-ig akár lerovás, akár törlés folytán az adózó terhén 1926. év végén fennállott adótartozás teljes kiegyenlítést nem nyerne, az 1927 június 30-a után teljesítendő befizetésekből elsősorban ez a feltételes kamathátralék egyenlítendő ki és csak az ennek, valamint a folyó évi kamattartozásnak teljes kiegyenlítése után fennmaradó összeg számolható el a tőketartozás törlesztésére. Az 1926. év végén fennállott hátralékok után a múlt év végéig járó 5 százalékos kamaton felül a folyó évre járó kamatok fejében a befizetést megelőző hónapnak a végéig évi 12 százalékos, vagyis havi 1 százalékos kamatot kell számítani. Amennyiben valamely adózónak az 1926. év végén fönnállott hátraléka után az 1926. év végéig már 5 százaléknál kevesebb járna, ebben az esetben önként érthetően csak a tényleg járó kamat számítható fel. - 2 A vádtanács is jóváhagyta Krausz Mór letartóztatását A határozat ellen Krausz Mór felfolyamodást jelentett be a Táblához Miskolc, február 28 Krausz Mór dr. ügyvéd letartóztatásának kérdésében hétfőn délelőtt hozott határozatot a miskolci kir. törvényszék vádtanácsa. Krausz Mórt tudvalevőleg csalás és okirathamisítás bűntettének vádjával helyezte előzetes letartóztatásba Stehlik Károly dr. vizsgálóbíró azért, mert Krausz Mór dr. felhasználva a gyengeségben szenvedő 70 éves özvegy Erdei Miksáné tehetetlenségét, 20 millió koronáért csalárd után megvette az öregasszony 70 millió korona értékű Kun József utcai házát. A kihallgatás során Krausz Mór tagadta, hogy csalást követett volna el a házvételné, a bűnösség mellett szóló bizonyítékok súlya alatt azonban a vizsgálóbíró elrendelte Krausz Mór dr. előzetes letartóztatását. E határozat ellen Krausz Mór felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz, amely hétfőn délelőtt foglalkozott a fellebbezéssel és azt elutasítva, Krausz Mór dr. letartóztatását jóváhagyta. A vádtanács végzése ellen Krausz Mór dr. felfolyamodást jelentett be a debreceni Ítélőtáblához, amely valószínűleg még e hét végén fog dönteni végérvényesen a letartóztatás fölött. Bélapátfalva határában baltával agyonvertek egy zsidólányt A csendőrök egy fiatal juhászbojtárt gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésével Miskolc, február 28 Szombat óta rejtélyes gyilkosság tartja izgalomban Bélapátfalva lakosságát. A község egyik fuvarosának, Herskovics Józsefnek leányát, a 21 éves Herskovics Szerént verte agyon fejszével egy eddig még ismeretlen tettes péntekről virradó éjjel a község határában, a szántóföldek között. A gyilkosság estéjén, pénteken este 7 óra tájban a leány minden bejelentés nélkül elhagyta szülei házát s hogy hová ment, merre ment, arról a faluban senki sem tudott. Herskovics Szerén egész éjjel nem tért vissza és szombaton délelőtt is hiába keresték a faluban, a leánynak teljesen nyoma veszett. Szombaton délben szülei éppen a csendőrségre mentek bejelenteni a leány titokzatos eltűnését, amikor ugyanabban az időben néhány falubeli földműves jött a csendőrökhöz és bejelentették, hogy a község déli határában, a szántóföldek között egy vízmosásos gödörben fekszik Herskovics Szerén rettenetesen összeroncsolt holtteste. A gyilkosság híre futótűzként terjedt el a faluban, ahol az emberek csoportokba verődve tárgyalták a Herskovics lány halálát. Röviddel ezután a kiváncsiak tömege igyekezett a gyilkosság színhelye felé. Mindenki látni akarta a holttestet és a csendőröknek ugyancsak erélyesen kellett fellépni, hogy visszatartsák a kiváncsi tömeget a gyilkosság helyszínétől, mert tartani lehetett attól, hogy a kiváncsi tömeg eltapossa a sáros földön esetleg még fellehető nyomokat. A helyszíni szemle A csendőrség a szemlét még szombaton délután, nyomban a gyilkosság felfedezése után, megtartotta. A szemlénél nagy segítségükre volt a nyomozóknak a nyirkos, esős idő, amely annyira megpuhította a talajt, hogy azon a legkisebb láb és egyéb nyomok a legpontosabban voltak fellelhetők és így aránylag igen rövid idő alatt sikerült rekonstruálni a gyilkosság minden egyes mozzanatát. A faluból két különböző lábnyom vezetett a gyilkosság színhelyéhez. Az egyik női lábnyom volt, amelybe pontosan beleillett Herskovics Szerén cipője. A másik lábnyom egy bakkancstól eredt, melynek hiányos volt a szögezése. Az agyagos föld világosan megmutatta a szöges bakkancs nyomát, aminek a csendőrök később a nyomozás során vették igen nagy hasznát. Erre a szöges bakkancsú férfire irányult ugyanis a gyanú, aki a nyomok szerint együtt jött a lánnyal a mezőre. Wmr Különleges tavaszi újdonságok! ifj. Klein József Telefon 513. női divatáruházában Széchenyi utca 60. Legújabb divatú covercó-kabátok 44 pengőtől. Tiszta gyapjú angol szövetből 42 pengőtől. Különleges tavaszi kabátok covercó, buerberry, Royal anyagokból az összes divatszinekben. Szövet és selyemruhák óriási választék. — OLCSÓ ÁRAK !! Kedd, 1927 március 1. A gyilkosság színhelyétől mintegy 25 lépésnyire dulakodás nyomait, mutatta az agyagos föld. Ugyanott alvadt vértócsát is találtak. A gyilkos tehát itt végzett áldozatával, akit azután a földön vonszolt egész a gödörig. Erre vall legalább is az, hogy a gyilkosság színhelyétől a gödörig vérnyomokat találtak. A leányt kegyetlenül végezte ki a gyilkosa. Egy balta fokával szétverte a koponyáját, úgy, hogy agyveleje kiloccsant és a leány nyomban kiszenvedett. A szemlénél még egy igen fontos bűnjelet találtak a csendőrök: a meggyilkolt leány fél cipőjét a gödör mellett a szántóföldön. Ebből azt következtetik, hogy amikor a gyilkos a leányt lábánál fogva a gödörbe vonszolta, a ráncigálás közben a kezében maradt a félcipője, amit izgalmában elhajított. A nyomozás A helyszíni szemle után, amelyen egyedül a férfi lábnyomát sikerült megtalálni, indult meg a hajsza a gyilkos után. Hogy ki volt a gyilkos és mi lehetett a gyilkosság oka, afelől kezdetben tanácstalanul állt a hatóság. A csendőrök azonban kétnapi erélyes nyomozás után oly adatokat szereztek be, amelyek alapján biztosra veszik, hogy a gyilkos rövid időn belül kézre kerül. Akadtak ugyanis többen a faluban, akik határozottan tudtak arról, hogy Herskovics Szeréna Orosz István, a szomszédos falu fiatal juhászbojtárja után járt. A legény Bélapátfalva község határában legeltette a juhait, ahol gyakran kereste fel a fiút a Herskovics-lány. A legény a tanúk állítása szerint nem fogadta szívesen a leány vonzalmát és nem egyszer történt meg, hogy formálisan megszökött a leány szerelmi ajánlata elől. Egyszer maga a Herskovics-lány mondta néhány földmívesnek, hogy a juhász, Orosz István, többször nem jött el a megbeszélt találkozóra. Ugyanakkor erősen fogadkozott, hogy ezért még bosszút áll a legényen. Orosz István aztán pár hónappal ezelőtt udvarolni kezdett a bélapátfalvai juhász leányának, akit nőül akart venni. A legénynek ezt az udvarlását nem nézte jó szemmel Herskovics Szerén, aki ettől az időtől kezdve még gyakrabban kereste a találkozást a fiatal juhászbojtárral. A tanúvallomások alapján terelődött a gyanú az alig 21 éves Orosz Istvánra, akit vasárnap reggel Kovács-Arla István gazdánál, ahol a fiú alkalmazva volt, el is fogtak a csendőrök. A fiút nyomban vallatóra fogták, azonban egyelőre eredménytelenül. Orosz István mindent tagadott és tudni sem akart a gyilkosságról. A csendőrök az első vallatás sikertelensége után más módon folytatták a nyomozást. Megvizsgálták a juhász bukkancsát, amelyről kiderült, hogy teljesen beleillik a szántóföldön talált bakkancsnyomba, még a bakkancsszögek is ugyanott hiányoztak, mint a lábnyomoknál. Majd a házkutatás alkalmával találtak egy baltát, amely bár gondosan meg volt mosva, a balta fokának mélyedésében vértől eredő foltokat találtak. A juhász még e bizonyítékok utást is tagadta a gyilkosságot és azt hangoztatja, hogy a szombatra virradó éjjelre alibit tud bizonyítani. A csendőrök a juhászt azonbann