Magyar Jövő, 1929. január-március (11. évfolyam, 4-73. szám)

1929-01-05 / 4. szám

Szombat, 1929 január 5. MAGYAR* JÖVŐ Ma választja meg Pesthy Pált elnökének a földreformot finanszírozó szövetkezet ■ —------------------------------­Az új szervezet pénzt egyáltalán nem fog kezelni Budapest, január 4 (A M. J. tudósítása.­ Csütörtökön este a pénzügymi­nisztériumban fontos és bizalmas értekezlet volt, amelyen a földre­form-finanszírozó intézet terveze­tét vitatták meg az altruista inté­zetek képviselői. Az értekezleten Pesthy Pál igazságügyminiszter is részt vett. A tanácskozás során végleges megállapodás törént az új intézet létesítésének szervezése dolgában. Pesthy Pál igazságügyminiszter összes feltételeit teljesítették és ez­zel végleg elhárultak az utolsó akadályok is az elől, hogy az igaz­ságügyminiszter az elnöki tisztsé­get elvállalja. Szombaton megtartják a finan­szírozó intézet alakuló közgyűlé­sét, amelyen Pesthy Pál igazság­ügyminisztert elnökké fogják meg­választani. Pesthy Pál nyilatkozata Pesthy Pál igazságügy miniszter pénteken délelőtt az új intézmény megalakulásáról a következő nyi­latkozatot tette munkatársunk előtt: — Mindenekelőtt néhány téves fogalmat kell eloszlatnom. A léte­sülő intézet egyáltalán nem bank­intézet. Itt nincs másról szó, mint a földbirtokrendezés jogi részének megoldásáról. A létesítendő inté­zet pénzügyi műveletekkel abszo­lúte nem foglalkozik.. " Az intézet feladata, hogy megállapítsa a meg­váltást szenvedőknek a megváltási összeghez való igényét, ezt közli az intézetekkel, amelyek kifizetik az általunk megállapítandó meg­váltási árat.­­ Másrészt, pedig az intézet az egyéni szétosztáskor megállapít­ja az egyes földparcellákra jutó vételárösszeget, ennek bekebelezé­séről is gondoskodik és ezt admi­nisztrálja. Ezenkívül az egész kölcsönt, a törlesztéseket, az össze­gek visszafizetését intézi és irá­nyítja. — A pénz szétosztását — mint már említettem —­ kizárólag négy altruista intézet végzi. Mi csak a kiszámítást és a telekkönyvi részt végezzük. 300.000 tétei'' ■ yvről van itt szó. Hangoztatni... kell a legerőteljesebben, hogy - (fgy árva filtert nem kezelün,am mi csak a dol­adm­inisztrációját intéz­zük. A aSTd­kereinek 30 tint kiseb­b lesz A létesítendő intézet szervezeté­ről beszélt ezután a miniszter: — Az intézet szervezete legfel­jebb 30 emberből fog állani, ez az apparátus fogja intézni az összes jogi problémákat. — Itt tehát egy szövetkezet ala­kul, — folytatta tovább az igazság­ügyminiszter, — amelynek hivata­los neve a következő lesz: „A föld­birtokreform pénzügyi lebonyolí­tására alakult szövetkezet.“ A megállapodás értelmében én leszek ennek a szövetkezetnek az elnöke s lesz egy ügyvezető igazgatója. Hogy kicsoda, azt még nem tu­dom. Az intézet belső struktúrájá­nak kidolgozásához is csak most fogtunk hozzá, a tegnap esti defi­nitív tanácskozások után. Egy hé­tig hadakoztunk akörül, hogy mi­nimális adminisztrációs költséggel folytassa működését az egész új intézmény. Meg kell állapítani, hogy mini­mális költségvetéssel fog dolgozni ez az intézet. Én a szövetkezettől semmit sem kapok, csak mint az altruista intézetek igazgatósági tagja részesülök bizonyos dotáció­ban. Nem is tudom mennyiben. „Jogászi és könyvelési munkánk lesz“ — Az intézet apparátusa — folytatta ezután az igazságügymi­niszter — voltaképen jogászi és könyvelési munkát ölel fel. Hat­ezer megváltást szenvedő dolgai­nak és ügyeinek elkönyveléséről van szó. — Háromszázezer ember tarto­zását és annuitását tartjuk állan­dóan nyilván. Az új telekkönyvbe való feljegyzések teljesen befeje­ződtek. Most jön az egyéni szétosz­tás munkája és a külön lejegyzett parcellák szétbontása. Az altruista intézetek sem kapnak jutalékot Megkérdeztük ezután az­­ igaz­ságügyminisztert, hogy az altruis­ta intézetek a svéd-amerikai gyu­fatröszt által folyósítandó 36 mil­lió dollár szétosztásáért és kezelé­séért milyen jutalékot kapnak. — Erre nézve is sokat hadakoz­tunk, — mondotta a miniszter — a döntés az, hogy az alturista in­tézetek semmiféle jutalékot nem kapnak, kizárólag költségeket. — Ismételten hangoztatnom kell itt, hogy a 30 millió dollárból sem­miféle összeg, egyetlen krajcár nem mehet más célra, mint a meg­váltást szenvedők igényeinek a ki­elégítésére, vagyis a földvételár­­ terheinek rendezésére. Kevés munkaerő dolgozik Miskolcon a hó eltakarításán Az éjszakai órák volnának a legalkalmasabb­an, hogy el» Sö«tessék a havat az utcákról Miskolc, január 4 A szerdai nagy havazás, mint is­meretes több, mint tíz centiméteres hóréteggel fedte be Miskolc utcáit. Bár a város csütörtökön nyolcvan munkással és 15 szekérrel megkezdte a hó eltakarítását, pénteken még mindig úgy néztek ki a legforgalma­sabb utcák is, mintha meg sem kezd­ték volna a hó eltakarítását. A Széchenyi-, Szemere-, Hunyadi-ut­cán és a Városház-téren a hó nagy része ott maradt az úttesten, nem­csak forgalmi akadályt okozva, ha­nem veszélyeztetve az utca közön­ségének testi épségét is. Még rosszabb a helyzet a Zsolcai­­kapuban, Vay­ uton, Baross-, Mind­­szent-, Zöldfa-, Vörösmarty-, Újvi­lág-utcában s a többi forgalmasabb útvonalakon, ahol minden hó meg­maradt az úttesten, mert itt még el sem kezdték a hó eltakarítását. Eze­ken az utcákon közlekedő s gyorsab-www.mnni­­ wiwiinnn .............. ----------o«=(^==ooQ<>o==íO*=o -— ban haladó autók több méteres tá­volságra fröcskölik szét a szennyes hójét s a gyalogjárókon közlekedők ruházatát teszik tönkre. Nem is szólva arról, hogy ezeken a helyeken az egyik oldalról a másikra áthala­dók bokáig merülnek el a hólébe. Kívánatos volna, hogy a város ezeknek az állapotoknak megszünte­tése érdekében nagyobb számú mun­kaerővel végeztetné a hó eltakarítá­sát, mert a mai létszám mellett na­pok múlva sem lesz tűrhető állapot még a legforgalmasabb utcák úttes­tén sem. Ezenkívül alaposabb mun­kát is végezhetnének a hó eltakarítá­sánál , ahol a nagyszámú szekér fel­­sorakozása és a munkások zavarják a forgalmat be kell vezetni az éjjeli munkát. Mert a forgalmas helyeken­­ csak az éjszakai órák volnának al­­­ kalmasak arra, hogy a felgyülem-í­tett hótömeget a forgalom zavarása nélkül elszállítsák. Botrányos kisebbségi sérelemmel kezdődött a kolozsvári magyarság újéve A magyar színészek szilveszteri előadását már az elején botrányba fullasztották és távozásra szólították fel a közönséget Kolozsvár, január 4 (A M. J. tudósítása.) Szilveszter estéjén kabarét ren­deztek a kolozsvári magyar szí­nészek állástalan kollégáik javá­ra a kolozsvári Metropol-kávé­­házban. A műsorba figyelmesség­ből felvettek egy oláh számot is. Ez a szám az oláh nemzeti tánc volt, amelyet a kolozsvári Ma­gyar Színház táncosnői lejtettek volna. Éppen ez a figyelmesség azután hatalmas botrány okozója lett s a botrány most megdöb­benésben tartja az egész kolozs­vári magyarságot. Az előadást, amely pontosan éjfélkor kezdődött, konferansz, majd Pálffy Oly sanzonja nyitot­ta meg. A színházi előadás miatt az oláh tánc nem kerülhetett mindjárt a műsor elejére. Ez az­tán nagyon felháborította az elő­adásra eljött oláhokat. Alig kez­dett bele a színésznő a sanzonba, am­ikor az egyik asztal mellől, ahol egy oláh társaság ült, felug­rott egy ezredes és hangosan kia­bálni kezdett: Fizetni, fizetni, nem maradok olyan helyen, ahol magyarul beszélnek és énekel­nek. A szomszéd asztalnál ült Hatie­­gán Simon rendőrprefektus, aki annak ellenére, hogy a műsort jóváhagyta, most azonosította magát az ezredessel és felszólí­totta a közönséget, hogy azonnal ürítse ki a kávéházat. Intézkedését a rendőrprefektus később oda módosította, hogy a színészek az előadást azonnal hagyják abba. A közönség azon­ban a váratlan botrány miatt már nem volt hajlandó a kávé­házban maradni, amely nagy­­gyorsan kiürült. A rendőrprefektusnak ez az el­járása erősen felháborította a ko­lozsvári magyarságot, amely most orvoslást kér az új esztendő els­ő kisebbségi sérelmére. Módosítják a városi nyugdíjszabályrendeletet ---- esropa-----—­ Tizenkét év óta nem változtattak a miskolci nyugdíjszabályrende­­­leten Miskolc, január 4 (A M. J. tudósítása.) Miskolc város nyugdíjszabályrendele­­te már régen megérett arra, hogy a vál­tozott viszonyoknak megfelelően módo­sítsák. Tizenkét éve nem történt módo­sítás ezen a fontos szabályrendeleten, pedig az utóbbi években több intézkedés történt a városi tisztviselők illetményei­re és szolgálati idejére nézve. Amint most értesülünk a városnál rö­videsen megkezdik a régi nyugdíj sza­bályrendelet átdolgozását, amely sok te­kintetben nem egyezik a fennálló törvé­nyes rendelkezésekkel. A módosított nyugdíjszabályrendeletbe csaknem teljes egészében át fogják venni az állami nyugdíjtörvény rendelkezéseit, úgy, hogy az átdolgozott szabályrendeletben több a tisztviselőkre nézve előnyös intézkedés is lesz. A módosítással remélhetőleg rövidesen elkészülnek, hogy már a tavasz folya­mán a törvényhatósági bizottság elé ke­rülhessen az új szabályrendelettervezet. Erre szükség van már csak azért is, hogy az év folyamán nyugdíjba kerülő városi tisztviselők részesülhessenek az újítás előnyeiben. Vasáreapig URÁNIA Agnes Gnatlusz regénye : ír szent és a rajongója 10 felvonás. Fősz.: Lyon Boyers, Ginn Mannes és W. Breterle Az erdélyi magyar egyházak memorandumban sürgetik meg a kisebbségi oktatás orvoslását Az oláh kamarában már rámu­tatott Jósika János báró az erdé­lyi magyarság ama keserű csalódá­sára, amelyet az idézett elő, hogy a Maniu-kormány nem állított be egyetlen fillért sem a magyar ki­sebbségi oktatás államsegélyére, amit pedig a békeszerződés is elő­ír. Az erdélyi Magyar Párt tagjai szerint ez a költségvetés éppen úgy lehetne akár Kína iskolai kiadá­sainak előirányzata, annyira nincs benne semmi nyoma annak, hogy Románia lakosságának egynegye­de a többségtől eltérő kidtúrában él, közadóiból magának részt kö­vetelhet. A romániai magyar egyházak is tarthatatlannak tartják a magyar oktatás helyzetét. A magyar isko­laügy tarthatatlan helyzetének sürgőssége miatt az összes magyar egyházak memorandumban fordul­nak a kormányhoz és a kisebbségi oktatás azonnali orvoslását fogják kérni. A memorandumok részlete­sen felsorolják mindazokat a kér­déseket: államsegély, nyilvánossá­gi jog, a magyar iskolák megszün­tetése, névjegyelemzés stb., ame­lyek tan valósággal meghódítják a magyar iskolák működését. 3 Budapest, január 4 A pénzügyminisztériumban már hetek óta lázas munka fo­lyik az 1929—30. évi költségve­tés mielőbbi elkészítése érdeké­ben. Az idő ugyanis meglehető­sen előrehaladt, hiszen az új par­lamenti ülésszak megnyitása után január végén, vagy február ele­jén okvetlen a Ház elé kell tánni a vonatkozó törvényjavaslatot, hogy az még kellő időben letár­gyalható és kihirdethető legyen. Információnk szerint az új költségvetés keretei csaknem ugyanazok, mint aminő volt az 1928—29. évi költségvetésé, de a tárcák egyes tételeiben annál na­gyobb változások lesznek. Az állami közigazgatás bevéte­lei az eddigi tervezet szerint meg­haladják a 850 millió pengőt s ilyen összeg körül mozog a ki­adási oldal is. Az állami üzemek bevételei 400—450 millió pengő körül van­nak Az új állami költségvetés végösszegei alig változnak a jelenlegivel szemben -----------------aK(­HeroDomica----------------­ Jelentős adócsökkentések­­e kevés a kilátás összegű kiadással szemben, úgy, hogy az állami közigazgatás és az állami üzemek együttes össze­ge 1200—1300 millió pengőre fog rúgni. Ezek szerint az új költségvetés sem hoz nagyobb változásokat. Természetesen ez a kép még nem mutatja a végleges helyze­tet, hiszen könnyen lehetséges, hogy abban az esetben, hogy ha a kormány végérvényesen úgy döntene, hogy a beruházások ja­varészét a költségvetés keretein belül végzi el, akkor úgy a bevé­teli, mint a kiadási oldal még lé­nyegesen emelkedhetik is. Az eddig nyilvánosságra került adatokból azonban már most meg­­állapítható, hogy az új költségveté­si esztendőben jelentős adómér­séklésekre sem a közvetlen, sem a közvetett adóknál nem számíthat a közönség. Az 1929—30. évi költségvetés egyébként kisebb összegű bevételi többlettel fog zárulni, előirányozva, ugyanilyen A városok kongresszusának keretéb­e akarják megszervezni a városi tisztviselőket ------------·is==0==^sOG£te'=fk==(}~~-—-----— A tervek szerint Miskolc városi tisztviselői hat, az egriek és sátoraljaújhelyiek négy-négy delegáltat küldésének a városi alkalmazottak országos választmányába Miskolc, január 4 (A M. J. tudósítása.) A városi tisztviselőknek s egyéb alkalmazottaknak régi kívánsága, hogy szervezetbe tömörülve, ered­ményesebben járhassanak el meg­élhetésüket közelről érintő kérdé­sekben. A múlt év folyamán már meg is indult a városi tisztviselők szervezkedésének munkája, azon­ban ez különböző okok miatt nem járt kellő eredménnyel. Most a magyar városok országos kon­gresszusa vette kezébe a városi tisztviselők szervezését, miután minden körülmények között mó­dot kell adni a városi tisztviselők­nek, hogy szervezetten hallathas­sák szavukat s az őket közvetlenül érdeklő ügyekben álláspontjukat képviseleteik utján megtárgyal­hassák. A városi tisztviselők szervezetét a magyar városok országos kon­gresszusának kebelén belül akar­ják megszervezni s a tervek szerint a városi alkalmazottak országos választmánya, mint a kongresszus fontos szerve működnék. Ebbe a szervezetbe nemcsak a városi tiszt­viselőket, de a városi ti­stviselők összességét bevonnák, akik váro­­sonként a lakosság számának meg­felelő számú képviselőt választaná­nak, akiknek összeségge alkotná a városi tisztviselők országos választ­mányát. Az országos választmány­ba a város lakosságának számához képest 10.000 lakosig egy, 10—20 ezerig kettő, 20—40 ezerig négy és 40 ezeren felül hat delegáltat küldhetne ki, akiknek megbízatása három évre szólna. Eszerint az el­gondolás szerint Miskolc városi tisztviselői hat, Egeré és Sátoral­jaújhelyé négy-négy delegáltat küldhetnének ki a városi alkalma­zottak országos választmányába. A szervezet megteremtése érde­kében a városok tisztviselői rövi­desen felhívást fognak kapni, hogy maguk között legalább némileg szervezkedjenek meg és állapod­janak meg az országos választ­mányba kiküldendő delegáltak sze­mélyében. A városi alkalmazottak országos választmánya elé többek között a fizetés, a nyugdíj-, a mi­nősítés­, általában a szolgálati pragmatika és a tisztviselői jóléti intézmények létesítésére vonatko­zó kérdések tallóznának. Kun Béla Csehországban volt titokban Prága, január 4 (Csen T. Iroda.) A Lidove Listy értesülése sze­rint Kun Béla közvetlenül az or­szágos képviselőtestületi választá­sok előtt, november 30-ika körül, Csehországban tartózkodott. Két napot Brüxben töltött, aho­vá Reichenbergből érkezett. Bru­x­­ből Berlinen át Moszkvába utazott. Hír szerint Moszkvából jelentést küldött útja eredményéről vala­milyen bécsi igazgatónak. A Lido­ve Listy szerint Kun Béla bru­xi missziója kapcsolatban állott az or­szágos képviselőtestületi választá­­sokkal és politikai természetű volt.

Next