Magyar Jövő, 1929. április-június (11. évfolyam, 74-145. szám)

1929-04-03 / 74. szám

Szerda, 1928 április 3. MAGYAR JEÍVŐ Huszonöt hollandi tanár tanulmányútja Magyarországon Propagandát akarnak csinálni „Európa mostohagyermekének“ Budapest, április 2 (A M. J. tudósítása.) Szombaton este óta érdekes vendégei vannak a fővárosnak: 25 ollandi tanár időzik itt. Vezető­ik Holt Appel úr, aki kilenc esz­­üdeje él már Magyarországon, a kvetkező felvilágosításokat adta: /,— Elsősorban az volt a célunk ezzel a régest tervezett tanulmány­­úttal, hogy megismerjük Magyar­­országot. Odakint propagandát ihatniuk csinálni Európa mostoha­­tyem­ekének, ehhez azonban kell, hogy ismerjük. Aki ismeri, úgyis szereti. Másik célunk a magyar kollégákkal való megismerkedés. A 25 hollandi középiskolai tanár leg­alább ugyanannyi barátot hagy itt maga mögött, ha visszautazik. — Programmünk a következő péntek délutánig: Budapest. Olyan dús ez a város mindenféle szépségben, hogy alig tudjuk, mit nézzünk meg először. Pénteken Debrecenbe utazunk és másnap reggel kimegyünk a Hortobágyin. A csárdában fogunk ebédelni és közelről fogjuk megfigyelni a ma­gyar népi életet. Amikor azt mondja, hogy „csár­da“, egyszerre fölragyog a szeme és a hangjában lelkesedés csendül. __Ahogy fogadtak, kalauzoltak, vesződtek velünk, ahogy igyekez­nek igaz szívvel minden szépséget megmutatni, —­ csak mély és igaz hálával tartozhatunk mindezekért a Külügyi Társaságnak és a többi hatóságnak. Minden holland tanár mély benyomásokkal fog innen tá­vozni és azon leszünk, hogy min­denképen kiszélesítsük a magyar­holland tudományos, kulturális és társadalmi kapcsolatokat. Gummi Gewürtz hcS I* 1 SSiyák Miskolc, Széchenyi­ utca 40 Edelényi Koós Samu 81 éves korában elhunyt Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a Széchenyi­­utca 16. számú gyászházból -OBMWO­ Miskolc, április 2 (A M. J. tudósítása.) Miskolc közélete egy nagy tu­dású, széles látókörű férfiúval tett szegényebb. Edelényi -Koós Sam­­vudvari tanácsos, a Borsod-Miskoli Hitelbank elnök-vezér­­sztvója­, törvényhatósági bi­z­ottság tagja húsvét hétfőjén es­te 8 órakor életének 31-ik évében elhunyt. A halálhír futótűzként terjedt el s kedden már a város­háza és a pénzintézetek, valamint a kamara épületére kitűzött fe­kete lobogók hirdették, hogy Miskolc közéletének egyik vezér­alakja eltávozott az élők sorából. Élete Edelényi Koós­ Samu 1848-ban­­ Miskolcon született. A kereskedelmi­­ akadémiát, elvégezve Miskolcon lé­pett a kereskedelmi pályára. Egész­­ ifjú korában tagja lett az akkor még rendezett tanácsú Miskolc kép­viselőtestületének. Édesatyja üveg­es porcellánkereskedését 1871-ben­­ vette át s mind nagyobb részt két­ a közéleti munkásságból is. 1893-ban­­ a Borsod-Miskolci Hitelbank igaz­­■ gatójává választotta. Ugyanebben az évben kereskedelmi tanácsos lett, majd 1906-ban a király a Ferenc József rend lovagjává avatta,­­ csak­ várta, hogy majd megunják az­­ibogatást, de mikor az üvegeket vag­■­­m­osták a kripta, fedeléhez, akkor fel­­k­ápás­zkodott, hogy lehordja, a társa­­­ságot, ha urak is, ne feledkezzenek ■axes a hatottak iránt­i köteles tisztes­ségről . . .• Soltész Gábor uram sohasem heverte ■'a ki a tekintélyén és a lábán esett fica­­•­ruot. Élete végéig bicegett mind a ket­tő. A többiek, akik a hősfutádban ,részt­ vettek, nem fogták fel ilyen tra­tikusa­n a temetői kalandot. Sőt,meg­­lakították a „Latabár-szellemek asz­­altotdaságát“. A legpompásabb titulus' ábendínek kínálkozott ennek a nem­ mindennapi éjféli látogatásnak emlék­­kultusza az avasi temetőben.. Akárc­sak a hírnevezete­s és félelme­tes Ku-Klux-Klan tagjai Amerikában, ők is fehér lepedőbe­­ lurkóivá tartot­­­­ték üléseiket, de nem­­zársagra, hanem­­ igenis nedvesen az avasi­ pincékben.. Erős fogfalalmuk volt, hogy a neveze­­t­ten szellemintás évforduló éjjelén Ugyanabban az érában megjelennek a Katabár-sírboltnál. A szertartás pedig ■ abból állott, hogy a hófehér lepelbe burkolt Latabár-szellemek elénekelték . a „Sajó vize folyik csendesesi“-t, arjtér« össv»­koc,efutották a pintesüvegeket ;■ ' nagyot ittak belőle és­ végül odavágtták .' a sírbolt fedeléhez a hét üveget, me-. lyek éktelen csörömpöléssel zúzódtak­­ sok darabra. Telt, múlt az élet. Az évforduló éjje­­lén megjelenő plntesek száma egyre, ke­­­­vesbedett. Pontosaul harminc évre, a nagy éj­­­­féli ijedtség után meghalt az utolsó „Latabár-szellőül'* * is. Ma már ő is ott nyugszik az' Avas ! oldalában és az­ ő sírboltja felett nem t­arjodi­l a ,,ftajé vize folyik, cseppjesen“. ■ i szomorú szép nótája, mert nincsen air­­' bojtja szegénynek. Pintesüveg telebor­ral is me­gogyott a világon. Az Avas ' eyotrsra pedig nem rejteget annyi to­­r' ket-ji horoshordóba fojtott goudtamn' ■Ír eiul­eri mámort, mint a „Latábár sze. -p .'rít..'­.“ m­esébe ütő, jó idejében . . . 1908-ban lett a Miskolci Kereske­delmi és Iparkamara elnöke, 1910- ben a Kereskedők és Gazdák Köré­nek elstöke. 1910-ben a királytól E­kdeim diónevet s nemességet ka­pott. Lok­i­ban a Ferenc József-rend M..-S­.U keresztjével tüntették ki, 1918-ban pedig* 1 *­Károly király udva­ri tanácsossá nevezte ki. Ekkor már hetven esztendős volt s minden tisz­teletbeli állásról lemondott, hogy hátralévő napjait csak bankjának és városának szentelhesse. Köigudatági tevékenysége Miskolc közgazdasági életében vit­te Koós Samu a legnagyobb szere­pet. Pénzintézetét harmincöt év alatt nemcsak Miskolc, de az egész magyarnak maradt Felvidék legszá­mottevőbb intézetévé fejlesztette. Az utóbbi évek során, amikor Mis­kolc fejlődése nagy lendületnek in­dult nem volt olyan komoly városi pénzügyi tranzakció, amelybe bele nem kapcsolódott volna. Amikor a nagy gazdasági depresszió a vidék tőkeerejét megingatta, a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bankkal létre­hozta a Borsod-Miskolci Hitelbank affiliációját.. Mint a város törvény­hatósági bizottságának és pénzügyi bizottságának tagja komoly szerep jutott neki a városfejlesztési pro­grammal kapcsolatban is. Fiatalos ereje, m­unkakedve nem csökkent életének utolsó éveiben sem. Leg­utolsó nagy koncepciójú terve az volt, hogy a Korona és a mellette lé­vő nagy telektömb helyén építsék fel Miskolc modern szállóját. És nem rajta múlott, hogy ez a gran­diózus tere nem került a megvaló­sulás stádiumába. Azok közé a keve­sek közé tartozott Koós Samu, akik a konzervatív s úgy­nevezett szolid pénzügyi politika alapján is nagy eredményeiket tudott elérni. Még a világháború előtt Ónod mellett parcelláztatott egy nagyobb földte­rületet s ekkor a kisemberek nagy tömegét juttatta olcsó földhöz. Nemcsak a­ gazdasági és pénzügyi közéletnek v­olt egyik vezéralakja, de sokat áldozott a tolláráért is. Utolsó napjai Életének utolsó hónapjait, is­­ munkának azon tette, pedig a múlt év októberében mér beteg volt s Bécs­­ben megállapították, hogy tüdőrák támadta meg. Szervezete egy időre legyűrte, a gyilkos kórt, de, néhány héttel ezelőtt, ismét kénytelen volt Bécsbe menni, hogy kezeltesse ma­gát. Amikor érezte, hogy közeleg a vég­­háza kivátkozott. Húsvét vasár­napján érkezett meg Miskolcra. Másnap este 8 órakor haláltusa nél­kül elhunyt. Halála a Koós, Re­­sofszky, Legeza és Zeller-csalá­­dokat döntött a gyászba. A temetés Edelényi Koós Samu temetése szerdán délután 4 órakor lesz a Széchenyi­ utca 16. számú gyász­házból s a mindszenti temetőben helyezik örök nyugalomra. Ko­porsójára többek között a város­­r.i miskolci pénzintézetek, a ka­mara és a­ különböző testületek t­erveznek koszorút. Borzalmas bánya­­katasztrófa Belgiumban 27 embert SZk meg a bányalég­­robbanás Brüsszel, április ( Magyar T. I.) Húsvét vasárnapjára virradó éj­szaka Waterschei bányavárosban, Limburg tartományban hatalmas bányalégrobbanás történt. Az André Duraont nevű bányában történt a katasztrófa. Az egész éj­szaka folyt a mentés munkája. A tárnában rekedt bányászok közül csupán négyet sikerült még élve felhozni, azonban mind a négy sú­lyos sebesüléseket szenvedett. Ketten a kórházban rövidesen ki­szenvedtek. A bányászok nagy ré­­szét már csak szénné égve sikerült előhúzni. Eddig 21 halottja van a szerencsétlenségnek, de azt hiszik, hogy az égő tárnában még többen bennrekedtek. A szerencsétlenség áldozatainak számát növelte az a körülmény is, hogy egy 12 ember­ből álló mentőosztag, amely hét­főn délelőtt leszállott az égő tár­nába, egy beömlő tárnafal romjai alá került. A mentőcsapat tagjai közül kettő meghalt, hét súlyos sé­rüléseket szenvedett. 6 :0. Szmracsányi Lajos érsek a művészet új formáiról Eger, április 2 (A M. J. tudósítása.) A Szövetség magyar nmvészegyesü­ set egyházm­űvészeti kiáffitárst rende­zett Egerben a ferencesek fehérterme- Ixm. A kiálitásre, amelyen Eger társa­dalmi előkelőségei nagy számban je­lentek meg, Szmrecsányi Lajos egri ér­sek nyitotta meg. — Az egyház és a művészet — mon­dotta az érsek — szoros kapcsolatban, ávattak egymással. Igaz, vannak idők, am­­kor fagyos áramlatok dermesztően utatnak e kapcsolatra. Nem hangolhatja le a művészeket­, hogy a művészek és a k­ö­pártolók közé kereskedelmi szelle­mű elemek hatolnak. — Ez ellen szervezkednie kell úgy a közöli­ségnek, mint a művészetnek. A közönségnek keresnie kell a művészi szépet, hogy felvértezhesse magát a be­tolakodó kereskedelmi szellem ellett. — A művészre ennél nagyobb fel­adat vár. Nem szabad elzárkóznia an­nak fel­is­merésétől, hogy ma a hagyó­miányos alkotások formái és az új al­kotások formái között éles ellentétek vannak. Nem kell attól félni, hogy a nagy alkotásokhoz hozzászokott szem nem fog gyönyörködni tudni ezekben. Mert nem szabad elfelejten­i, hogy csak a form­a új, a lényeg, a szellem a tiszteletreméltó, a régi, amely megkö­vetelheti magának úgy a szívekben, mzint a templomokban a megfejeléti he­lyet. A művész és a közönség közötti kiegyezés­nek kedvező alkalom, minden tárlat. 3 G­yapjuBoSal a langyos JhxfiaBBan pufta, rugathias ás Bolfy&os marad Csütörtökön a vádbeszédre kerül sor a Nagy István-perben . •■* —0 ---------------­ Ítélet csak a hónap végére várható Budapest, apnt (A M. J. tudósit !­ rilis 2 m. ./. iimositása.) A Nagy István-ügy közel négy­­s­ónapi tárgyalás után befejezés felé közeledik. Szerdán minden va­lószínűség szerint befejeződik a bi­­zonyítási eljárás. A Patay-tanács szerdától kezdve az esküdtszéki te­remben tárgyalja most már napon­ként a Nagy Ist­ván-ügyet, mely­ben csütörtökön Auer György dr. királyi ügyész vádbeszédével meg­kezdődn­ek a perbeszédek. A vádbeszéd az egész csütörtöki laipot ki fogja tölteni, úgyhogy a védőbeszédek megkezdésére csütör­tök délelőtt kerül a sor. Minthogy körülbelül húsz ügyvéd szólal fel, a védőbeszédek igénybe veszik a következő hetet is. A perbeszédek április 15-ike táján fejeződnek be. Ezzel véget is ér a Nagy­ István­­ügy elsőfokon megtartott főtár­gyalása, ítélethirdetésre pedig a hét végefelé kerül sor. Borsodban áprilisban sajg­­kadik e védhimlőoltást ---------=iOp=--------­ A ha­tósági­ánusok többese­r gyer­meket lennek beoltani Miskolc, április 2 !A M. tudósítása­, Borsod-Hömor vám­egye alispn ír­ja, Bóuis Aladár legutóbb körrende­letet adott ki, amelyben elrendelte, hogy a hatósági orvosok kezdjék meg a védhimlőoltásokat. A k­özsé­­gi elöljáróságoknak és az anya­könyvi hivataloknak jegyzéket kel­lett összeállítani mindazokról, akik a véd­himlőoltásra kötelezettek. Az or­vosok ennek a jegyzéknek alapján fogják megkezdeni még­ áp­rilisban a véd­himlőoltást s előrelát­­hatóan többezer gyermeket fognak beoltani. Cigányokat, Ing­a­, oltás he­lye karjaikon nem látszik, korra va­ló tekintet nélkül be fogják oltani. A járáson csak az oltást minden körben legalább egy községben köte­lesek ellenőrizni. Azok ellen ,­ szülők ellen, akik a védőoltásra kötelezett gyermekeiket nem oltatják be szigorú kihágási el­járást indítanak. Ruhafestést, vegytisz­tást, gézmosást, v­ágytollfiszlitást válla) R Gyár: Rákóczi­nka 18. szám. Felvételi üzlet: Weidlich-udvar innnigh) §T olcsó, tűzbiztos építő és­­szi­getelő anyag. Részletes arán nS rtMrVLJ­­ UtlaJ S20iSál az b­orcádvöteri Ecdé­ipar R J Miskolc. Vay u. 16. szám alatt, vagy fióküzletei: Mezőnyék, Mező­­keresztes Mezőcsai Felsőzsolca és Önöd, vagy a magyarországi központ Budape­­­t, Tükör­ utca 4 szám. SCHUMANN T ASZTALOS ÜZ£Me| y Zsoktai kapu 9. sz. ] * Telefon 729. Horváth­ittean teljesen uj, kitűnő zongora TJSSZ hangu. kereszthámi kiadó. uSl: ■ • . ._ _ 5 Halálra gázolt a szekér eg­y hatéves kisitat Miskolc, április 2 (A M. J. tudósítása.) Vasárnap délután egy diósgyőri fuvaros szekere a Szent István-ut­­cán halálra gázolta Fejes József miskolci lakos hatéves József ne­vű kisfiát. A szerencsétlenség ide­jében két szekér fordult be a Ti­­zeshonvéd­ utcából a Szent­ István­­i utcába. Mind a két szekér gyor­san futott az erősen lejtős után. Az első kocsi saroglyájára még elő­zőleg felkap­asz­­kodott egy Fejes József nevű hatéves kisf­iú. Amit a szekér a Szent István-utcához ért, a gyerek hirtelen leugrott a szekérről, de oly szerencsétlenül, hogy elesett és mielőtt még felkel­hetett volna, már megtörtént a szerencsétlenség. A szekér mögött haladó másik szekér ugyanis, me­lyet Kovács István diósgyőri fu­varos ha­jtott, abban a pillanatban odaért, és elgázolta a kisfiút, aki­nek a mellén mentek keresztül a kerekek. Fejes Józsefet a mentők eszmé­letlenül szállították az Erzsébet­­kórházba, ahol megállapították, hogy súlyos belső sérüléseket szen­vedett. Rögtön ápolás alá vették, de megmenteni már nem tudták. A gyermek hétfőn a kórházban bele­halt sérüléseibe. A halálos végű szerencsétlenség ügyében megindították a nyomo­zást. A csendőrök kihallgatták Ko­vács István fuvarost, aki azzal vé­dekezett, hogy a szerencsétlenül járt gyermek oly közel esett le a földre a szekerétől, hogy már nem volt ideje megállítani a lejtőn lendületb­e jött kocsiját. W»AAfVWWWVMiOA­VrfOiA/\AAfVUUi­WVAnOA«/0' s — A szepesiek összejövetele. A tse­peli Szövetség ezúton értesíti tagjait, hogy a legközelebbi ús«/»jövetelt szom­baton, április 6-ikán este 9 órákor tartják rreg a trob­rin -..ílvr ide-ei -zob»j».b.vn.

Next