Magyar Jövő, 1930. július-augusztus (12. évfolyam, 147-197. szám)

1930-07-02 / 147. szám

2 gát sem a hatalom, sem az opportunítás szempontjaitól, de mindig Bt mellé az irányzat, törekvés, célkitűzés, mozgalom mellé állt, melyet lelke, meggyőződése, magyarsága leghelyesebbnek tartott Minden bizonnyal többen emlékeznek még reá, amikor a Koronán egy, a vármegye előkelőségei részvételével megtartott összejövetelen egy beszédében oly álláspontot foglalt el, melynek hirdetése akkor éppenséggel nem volt opportunus. És kész volt szembeszállni akár mindenkivel a maga igazáért s megnyugtató lehet számára, hogy az idők, történések abban a kérdésben is nele adtak az idők során igazat Nem egyszer hallottuk őt megnyilatkozni az utóbbi idők során is s mikor látta, hogy pusztál a legigazibb magyar faj az álkonszolidáció Prokruszcs-ágyában, hogy sinkót áltatnak el a magyar tömegek elől az életlehetőségek, hogy egy szűkkörű csoport érdekkörébe csússzanak át, nem feszélyezte sem személyes kapcsolat sem a kormányzat egyes tagjai irányában addig táplált vonzalom: megmondotta a maga elítélő, rosszaié véleményét keményen, habozás nélkül, magyar módra, férfiasan. Megmondotta, hogy ez így nem mehet tovább, hogy ez a politika katasztrófához vezeti a nemzetet, melynek jóléte, boldogulása, megerősítése az ő számára a legfőbb cél, a legnagyobb érdek. S mai, legfelsőbb helyről jövő kitüntetésében is az a magyar tábor, amely Farkas Istvánt szereti, becsüli, tiszteli, az új cím nem elég szerencsés megfogalmazása dacára is a pártok, oszttályok és érdekek fölött magasan álló s csupán az abszolút, értékek felé néző Államfő elismerését látja, az Államfőét, akit Farkas István a magyar ember szeretetével, a férfi becsületével s a lelkész imádkozó lelkével vett mindig körül. Nekünk különös öröm az ő kitüntetése. Hiszen nem titok és mi büszkék vagyunk rá, hogy Farkas Iztván tíz esztendő óta áll mellettünk. Volt alkalmiunk érezni szeretetét, volt alkalmunk meghallgatni bölcs tanácsait, volt alkalmunk hitet meríteni az ő, hitéből s ha bajban voltunk, ha reánk tenyereit a hatalom egyike volt azoknak, akik bennünket meg nem tagadtak. Az egyenes embert, a jó embert, a magyar embert köszöntjük kitüntetése alkalmából. Nem azt az embert, aki új méltósággal ékes, hanem azt, aki ez új méltósággal dekoráltan is kemény gerinccel megy előre azon az úton, amelyre elhivatott s amelyen megcsalt, kifosztott, rongyos magyarok ezrei követik őt. (Folytatás azső oldalról) Saarvidék is mielőbb a német birodalomhoz tartozzék. A Saar-vidék fővárosából Saarbrückenben negyedóráig tartó harangzúgás vezette be a felszabadulás ünnepét. A vízi- és sportegyesületek lampionos felvonulást rendeztek a Saar vízén, majd a városháza előtti téren hangverseny volt. Ezután következett a tulajdonképpeni ünnepély, amelyen Saarbrücken lakossága hitvallást tett a német birodalom mellett. Franciaország bízik Németországban Párisból jelentik. A Rajnavidék volt francia főbiztosa Tirad és a rajnai megsszálló csapatok főparancsnoka, Guillemant tábornok kedden délelőtt Párisba érkezett. A pályaudvaron Briand külügyminiszter képviselője fogadta őket. Guillemant tábornok közölte az újságírókkal, hogy a megszállott területek lakossága a kiürítés tartama alatt példás nyugalommal viselkedett. Franciaország a kiürítéssel tanúbizonyságát adta annak, hogy bízik Németországban. — Reméli, — mondotta a tábornok — hogy a német kormány és a német nemzet máltányolni fogja ezt francia gesztust. Sátoraljaújhely, július 1 (A 11. J. tudósítása.) Már több alkalommal beszámoltunk arról, hogy Tiszaluc község kisgazdái milyen keserves harcot folytatnak a község jegyzőjével, Nyomárkay Gyulával, aki több alkalommal szembehelyezkedett a kisgazdák jogos kívánságaival. Tiszalucon már hét esztendeje tart a harc s úgy a község jegyzője, mint az egyik tiszaluci kisgazda és egyben törvényhatósági bizottsági tag, Fekete Gusztáv részéről egymást érik az alispánhoz, belügyminiszterhez és bíróságokhoz intézett panaszok és feljelentések. Ezek a harcok természetszerűleg nem mennek simán s ennek tulajdonítható az, hogy a képviselőtestület egyik ülésén elhangzott indítványból, amelyet Fekete Gusztáv tett, bűnvádi feljelentés lett és megtörtént az az eset, hogy a falu kisgazdáinak védelmezőjét, Fekete Gusztávot, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt ültette Nyomárkay Gyula, a község jegyzője, a vádlottak padjára. Megindul a rágalmazási per A rágalmazási per már hónapokkal ezelőtt megindult és a nyomozásban a csendőrség is tevékeny részt vett. Majd a sátoraljaújhelyi királyi ügyészség elé került a dolog, ahol a lefolytatott nyomozat alapján azt a vádat konstruálták Fekete Gusztáv ellen, hogy Tiszaluc községben március 13-án megtartott képviselőtestületi ülésen Nyomárkay Gyula községi főjegyzőre, tehát a község szolgálatában álló közhivatalnokra vonatkozólag olyan tényt állított, amely valódiság esetén alkalmas lehet arra, hogy a jegyző ellen bűnvádi és fegyelmi eljárás indíttassák. A súlyos vád természetszerűleg érthető izgalomban tartotta Tiszaluc község kisgazdáit, mert valamennyien tudták azt, hogy ha Fekete Gusztáv szót is emel a képviselőtestület ülésein a nép érdekében, azt mindenkor a jogos kritika határai között teszi s minden tettével a nép igazát kívánja szolgálni. Az érdekes rágalmazási per, amelyet a sátoraljaújhelyi királyi ügyészség hivatalos felhatalmazás alapján indított Fekete Gusztáv ellen, kedden délelőtt érte meg a főtárgyalást a sátoraljaújhelyi királyi törvényszék Emődy-tanácsa előtt, ahol a vádat Lee Tibor királyi ügyész képviselte, a védelmet pedig Soltész János dr. látta el. A tárgyalásra az érdekelteken kívül négy tanút idézett meg a bíróság, akik valamennyien meg is jelentek. Emődi László tanácselnök először Fekete Gusztávot hallgatta ki s felolvasta előtte, hogy mivel van vádolva. A vádirat A vádirat szerint Fekete Gusztávot az ügyészség az 1914. évi 41. tc. 1. §-ába ütköző, hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt vonta vád alá. A vádirat szerint Fekete Gusztáv olyan kijelentést tett a képviselőtestületi ülésen, hogy a gyűlésen meghozott határozatról a jegyzőkönyvet azonnal fel kell venni, mert különben a jegyzőkönyvet meghamisítják s hangoztatta, hogy egy általa folyamatba tett ügyben meghamisított jegyzőkönyv lett felterjesztve az alispánhoz. Az állított tények lényegében tehát azt tartalmazzák, hogy Nyomárkay Gyula a képviselőtestületi jegyzőkönyveket hamis tartalommal szerkeszti meg s ily módon terjeszti azt a felettes hatósághoz. Nem vagyok bűnös A vádirat felolvasása után Fekete Gusztáv az elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert a kérdéses képviselőtestületi ülésen igaz, hogy kifogásolta a jegyzőkönyvek késedelmes hitelesítését, ezt azonban azért tette, mert előfordult olyan eset, hogy a jegyző csak három ülésszak elmúlta után íratta alá a hitelesítőkkel a jegyzőkönyvet. Ezt a kifogást azzal indokolta, hogy a nehéz testi munkával foglalkozó kisgazdák könnyen elfelejthetik azt, hogy mi történt az ülésen. Tagadta, hogy a saját ügyében felhozott példánál jegyzőkönyv- meghamisításról besszélt volna. Mindössze azt mondta, hogy kezemben van egy írás, melylyel bizonyítani tudom, hogy ez ügyben én voltam a panaszt tevő s mégis úgy lett elintézve, mintha a panaszt az anyósom tette volna. Emnődy elnök erre megkérdezte Fekete Gusztávot, hogy mért tett akkor a csendőr előtt olyan vallomást, hogy a jegyző a jegyzőkönyvet meghamisította, illetve, hogy hamis jegyzkönyvet vett fel a saját ügyében. Fekete Gusztáv tagadta, hogy a csendőr előtt ilyen vallomást tett volna. Nyomárkay Gyula vallomása Ezután Nyomárkay Gyula főjegyzőt hallgatta ki a bíróság. Vallomásában előadta, hogy Fekete Gusztáv a gyűlés után fölszólalt és követelte, hogy a jegyzőkönyvet, azonnal foglalják írásba, amire ő azt felelte, hogy a jegyzőkönyvet jogába áll később is felvenni s később is hitelesíteni. Majd az állította, hogy Fekete Gusztáv olyan kijelentést tett, hogy a múltban megtörtént az az eset, hogy nem az a jegyzőkönyv lett felterjesztve, amit aláírt. Erre figyelmeztette, hogy ne gyanúsítson, amire Fekete azt a kijelentést tette, hogy nem azt a jegyzőkönyvet küldte fel, amit velem felvett és aláíratott. Mit vallottak a tanúk? Elsőnek Botos Sándort hallgatat ki a bíróság, aki szerint Fekete Gusztáv a következőket mondotta: Nem lehetne-e a tárgyalás jegyzőkönyvét azonnal hitelesíteni? Erre a jegyző azt mondta, hogy erre most nincs idő. Fekete erre azzal válaszolt: nem szeretném, ha úgy járnánk ezzel a jegyzőkönyvvel, mint én egy kérvény megiatásával jártam. " Elnök: Vigyázzon, jegyzőkönyvről van szó. Határozottan emlékszik arra, hogy kérvényt említett Fekete. Boros Sándor: Kérvényt említett, amire a jegyző fölállott és azt mondta: Halottatok emberek, engem Fekete Gusztáv azzal gyanúsított meg, hogy a jegyzőkönyvet meghamisítottam. Elnök: Nem hallotta, hogy azt mondta volna Fekete, hogy a jegyző a jegyzőkönyvet meghamisítja? Boros Sándor: Ezt nem hallottam. . Ezután Kovács Márton kihallgatása következett, aki lényegében Boros Sándorral egyező vallomást tett, úgyszintén Bata Lajos továbbá Buda Albert törvénybíró is, akik egyértelműen azt vallották, hogy Fekete Gusztáv nem mondotazt, hogy a jegyző a jegyzőkönyveket meghamisítja, ellenkében a jegyző használta ezt a szót, amikor kifogásolta Fekete Gusztáv fölszólalását. A tanuk kihallgatása után már bizonyítási eljárás befejezést is nyert és Lee Tibor királyi ügyész állott fel szólásra. _____ A vádat fenntartom, kezdte beszédét, mert Fekete Gusztáv ha nem is használta a vádiratban közölt kifejezéseket, lényegileg mégis jogerősen felmentették a tisafaluci gazdák vezérét a jegyző által indított rágalmazási perben Fekete Huszáv csak kötelességét teljesítette, mikor a jegyzőkönyv azonnali hitelesítését kívánta --------------6 —10---------------- HWI — ■■ !!■« IHM ■ ««—Ilii— I ■ Till Szerda, 1930 július- hó 2. meggyanúsította a jegyzőt s ezzel elkövette a rágalmazás vétségért. A védelem Soltész János dr. védőbeszédében rámutatott arra, hogy a jegyzőkönyvek hitelesítése törvényes intézkedés, amely azt célozza, hogy minden ülésről felvett jegyzőkönyv harmadik személyek által is ellenőrzés alá vontassék. Mikor a törvény így intézkedett, ezzel azt célozta elérni, hogy a jegyzőkönyvekbe téves adatok ne kerülhessenek bele. A kontrol tehát törvényes intézkedés. Fekete Gusztáv midőn fölszólalásával ezt a kontrolt kívánta tökéletesíteni, jogosan járt el és így az ellene emelt vád nélkülöz minden alapot. Fekete Gusztáv tulajdonképpen nem vádolt, csak indítványt tett, amihez nemcsak joga volt, de azt kötelessége is volt megtenni, különösen amikor meggyőződést szerzett arról, hogy a község jegyzője egyes esetekben három képviselőtestületi ülés lezajlása után bocsájtja csak hitelesítésre egy gyűlés jegyzőkönyvét. Fekete Gusztáv ezt az indítványát meg is indokolta, amikor arra hivatkozott, hogy a nehéz munkában élő emberek fejében, könnyen elmosódnak a dolgok és ezért követelte a jegyzőkönyv sürgős írásba foglalását. Az a vád sem állhat meg, hogy saját ügyében felhozott esetben megrágalmazta volna a jegyzőt, mert éppen ezzel a ténnyel akarta bizonyítani azt, hogy tévedések előfordulhatnak. " Fekete Gusztáv minden cselekedetében a törvény szellemében és annak intenciónak megfelelően járt el s mikor fölszólalt éppen a törvénynek akart érvényt szerezni. Az ítélet A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza, amely után Emődy tanácselnök ítéletet hirdetett. Az ítélet szerint Fekete Gusztáv vádlottat az ellene emelt vád s annak következményei alól a bíróság felmentése, mert a lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság arra a meggyőződésre jutott hogy Fekete Gusztáv kijelentései indítványnak minősítendők, amelyet kellően meg is okolt. Az ítéletben az ügyész és a vádlott megnyugodtak, s az így ítélet jogerőre emelkedett. A budapesti főkapitányság megindította a nyomozást a „legitimista“ névtelen levelek ügyében Miskolc, július 1 Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy valami idegen lelkű és gondolkozású társaság fenyegető levelet küldött lapunk egyik szerkesztőjének s Budapesten is mintegy 100—120 címre, melyben a nemzet aradi vértanúit egyszerűen felségsértő tiszteknek nevezte, a címzettet pedig arra szólítja fel, hogy sürgősen jelentkezzék valamelyik ismert „legitimistánál“, mert élete csak ily módon menthető meg. Az egész levél teljesen komolytalan és naív s egyedül a nemzet vértanúinak lebecsülése mutatja benne, hogy valami nem magyar társaság foglalkozik ezzel az ostoba, hatástalan ijesztgetéssel. A névtelen levelet a fővárosban már többen eljuttatták a főkapitánysághoz, ahol feljelentést is tettek életveszélyes fenyegetés miatt. A feljelentések alapján a főkapitányság a nyomozást meg is indította, s azért lenne örvendetes, ha azt eredmény kísérné, hogy végre nyíltan lehessen látni, hogy ki, illetőleg kik merik a nemzet vértanúit oly módon gyalázni, ahogy azt a névtelen levél tette. Nagy viharok közben kezdte meg a Ház a boletta-javaslat tárgyalását Budapest, július 1 (A M. J. tudósítása.) A képviselőház keddi ülésén kezdték meg az úgynevezett boletta törvényjavaslat tárgyalását. A vita viharos jelenetek között, éles támadásokkal indult meg. Szilágyi Lajos napirend előtt a finn atléták magyarországi szereplésére hívta fel a figyelmet, majd a Ház meg-megújuló zajban Podmaniczky Endre báró javaslatára kimondta, hogy a baletta-javaslatot nyolc órás üléseken fogják tárgyalni. Marschal Ferenc előadó alig tudott szóhoz jutni a feléje zúgó közbekiáltások miatt nehezen sikerült a javaslatot ismertetnie, melyet elfogadásra ajánlott Az első felszólaló, Kéthly Anna azzal kezdte beszédét, hogy a baletta és optánsügy között összefüggés után. Volt, akinek az optánsperből nem jutott már és most ezeket akarjákkártalanítani ezzel a javaslattal. Ezután a szociáldemokrata párt határozati javaslatát olvasta fel, melyben a javaslat visszavonását és a kormány lemondását követelik. Berki Gyula a zöldhitel uzsorára hozott feladatokat, Zemplénben 8 pengős áron vásárolták meg a gabonát. Sándor Pál szerint ennek a javaslatnak a megszavazását ugyanolyan mértékben tartom ominózusnak, mint a trianoni békeszerződés aláírását. A kormánypártok állandóan azt hangoztatták, hogy elérkezett az ország a teherviselő képesség végső határához és most ime itt vagyunk egy új adónál, éspedig olyan adónál, amelynél gyűlöletesebbség sohasem volt. Györki Imre és Malasits Géza támadták meg a javaslatot. A vitát szerdán folytatják, amikor 13 interpelláció is el fog hangzani. ( Kormánykörök szerint a jövő héten már megkezdődhetik a Ház nyári vakációja Budapest, július 1. A képviselőház kedden megkezdte a baletta-javaslat vitáját. Nagy elánnal indult a tárgyalás, egész sereg képviselő iratkozott fel a javaslat ellen, de mellette is. A szerdai ülésen fog beszélni Gaál Gaston, aki az ellenérveknek egész arzenálját fogja felhasználni a boletta-javaslattal szemben. A kormány köreiben remélik, hogy a bolettajavaslat vitája három, legfeljebb négy ülésnap alatt feltétlenül befejeződik. Ezután még Vass József népjóléti miniszter szeretné letárgyalni a kedden benyújtott Társadalombiztosító szanálási javaslatot, mely ellen azonban igen éles kifogások vannak, úgyhogy a javaslat erős harcot és így hosszabb vitát is provokál. Gömbös Gyula és Wekerle Sándor is szeretnék már letárgyalni a honvédség tisztikarának és az államrendőrség felügyelői karának pótdíjára vonatkozó javaslatot. Ez nem is kelt nagyobb vitát és lehetséges, hogy valamelyik ülésre ki fogják tűzni. Ilyen körülmények között a kormánypárt vezetősége reméli, hogy legkésőbb a jövő hét vége felé, tehát július 10-ike körül a képviselőház megkezdheti háromhónapos nyári szünetét.