Magyar Jövő, 1930. november-december (12. évfolyam, 249-296. szám)
1930-11-01 / 249. szám
Előfizetési ára egy hónapra 2 Pengő 40 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Postabefizetési lap: **24.054 szám, az előfizetési osztályhoz „L”, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. független POLITIKAI NAPILAP MISKOLC, 1930. NOVEMBER 1. SZOMBAT areas mm mw jtiw/ Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Etuiyadi utca 13.*. Telefonszámok: Felelős szerkesztő 6-46. Szerkesztőség 8-10, és 6-46. Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. sz. pest*. XII. ÉVFOLYAM: 249 (3265) SZÁM Nemzeti írómat! Bármennyire is megnyugtató és imponáló az a felkészültség, éberség és fáradhatatlan buzgalom, mellyel derék közrendészeti szerveink munkát, fáradságot nem ismerve leplezik le és szedik össze azokat, kik ezt a szegény, gondokkal küzdő ,Magyarországot kész prédájául tekintik a bolsevista őrületnek, mégis meg kell éreznünk, hogy életünk eddig is túlságosan változatos folyása új viharokkal kénytelen megküzdeni. Ha régebben hihettük is azt, hogy az itt-ott fejét felütő sejtszervezés és csendesebb agitáció egyesek próbálkozásai, ma, mikor az országban különböző helyeken szórták a lázadásra és felforgatásra szító röpcédulákat, mikor alig adják át az egyik garnitúrát az igazságszolgáltatásnak, a rendőrség figyelő ébersége jóformán nyomban már új garnitúrát leplezhet le és foghat el, akkor meg kell látnunk, hogy ma már tömérdek bajunk és problémánk mellett itt van a legnagyobb — ha ma még csak próbálkozások alakjában is, — mely emberi mivoltunkat, nemzetünk létét alapjában támadja meg. A nemzeti társadalom nem lehet és nem is az a láb Badozó, nem is az a kiélt erejű, hogy óvni kellene attól, hogy az igazságot kendőzetlenül láthassa. Meg kell mondanunk, amit mindenkinek látni is kell, hogy igenis szervezett, nagyarányú és fáradhatatlan kommunista imitációval állunk szemben. S ha politikailag küzdünk, mert küzdenünk is kell más rendszerért, mely más életet tud biztosítani a magyar tömegeknek, meg kell látnunk azt is, hogy a helyzet kényszerít minden politikán túl felvenni a harcot, frontot alkotni az ellen, ami minden politikai célt, minden frakciót, minden reformeszmét vagy minden konzervációt egyként tagad, mert tagadja és támadja magát az alapot, a hazát, a nemzetet és társadalmat s tagadja azt az erőt, mely ezeket értékekké teszi, tagadja a keresztény morált. S ha igaz is az, hogy a fel-feltételező rém ellen nem lehet olyan kiskaliberű fegyverekkel harcolni, aminő a 8 százalékos vnségadó, de az is igaz, hogy az egyre vakmerőbb propagandával szemben kevesek és kicsinyek azok az eszközök, melyekkel az államrend szembeszáll. Addig, míg kevesek elszigetelt aberrációjáról lehetett szó, addig elegendők lehettek a ma szokásos fegyverek. Addig terelődhettek a kommunista perek az igazságszolgáltatás természetszerűen lassúbb és megfontoltabb útjára s végződhettek a pár hónapos, legfeljebb pár esztendős fegyházbüntetésekben. Ma már ez kevés. Ma már a karhatalomtól a mindenképp dicséretes és eredményes éberség mellett még több erőt vár a nemzet és joggal várja azokat az intézkedéseket, mely megszigorított törvények és meggyorsított eljárás, elrettentő és példás büntetések révén vesz elégtételt a felforgatási szándékok és lázadási kísérletek által megsértett állami és társadalmi renden. És frontot, társadalmi erőt, a nemzet erejét a bolsevizmus ellen. Egyszer már érezte a nemzet, hogy a múlt módszereihez, felforgatásához és eszközeihez való ragaszkodás kevés a métellyel szemben. Láthatja azt is, hogy ugyanennek a veszedelemnek kitett olasz nemzet önmagából is kitermelte azt az erőt, amely azután végleg és gyökeresen kiégette az olasz talajból a bolsevista mételyt. Láthatja, hogy a német nemzet is megtalálta az országát elborítani készülő vörös veszedelem védelmét. A felfokozott karhatalmi erőn, a példás szigorral és gyorsított eljárással sújtó igazságszolgáltatáson felül végre itt is meg kell és be kell látni, hogy kevesek ezek az őrhelyek s a fronttal szemben nemes és erkölcsös eszmékben gazdag, nemzeti érzésében és öntudatában erős frontot kell alkotnia végre a nemzetnek. Merényletet kíséreltek meg állítólag a Bulgáriába érkezett ifjú királyi pár különvonata ellen Egy katonai őrszemnek a lábába fúródott az egyik golyó . A nászutas bolgár királyi pár háromszoros katonai kordon védelme alatt a nép leírhatatlan lelkesedése mellett vonult be Szófiába Szófia, október 31 Boris bolgár király és Giovanna királyné bulgáriai megérkezése nem ment egészen simán. Péntekre virradó éjszaka merényletet kíséreltek meg a királyi pár vonata ellen, a merénylet azonban szerencsére nem sikerült. Amikor az udvari vonat éjjel 11 óra tájban Manóié állomás közelébe ért — Manóié fele úton van Burgas és Szófia között, Filippopov mellett —, ismeretlen tettesek több lövést adtak le a vonat irányában. Az egyik golyó egy katonai őrszemet talált, aki a pályatest mellett állott. A golyó a lábába fúródott és súlyosan megsebesítette Egy másik lövés szétroncsolta a katona puskáját. A többi golyó célt tévesztett. A vonatot magát egyetlen lövés sem érte. A mozdonyvezető nem is állította meg az udvari vonatot, hanem tovább folytatta az utat. Az udvari vonat délelőtt 10 órakor ért Szófiába. Kommunista ügynökök tervezték a merényletet A rendőrhatóságok már napok óta tudták, hogy merénylet van készülőben a királyi pár vonata ellen s ezért minden intézkedést megtettek. Úgy szóltak a rendőrség jelentései, hogy kommunista ügynökök érkeztek külföldről, csak meg akarják ölni a királyi párt. Burgastól Szófiáig a vasútvonal mentén mindenütt sűrűn álltak a katonai őrszemek. A pályaudvartól a székesegyházig és onnan a királyi palotáig háromszoros katonai kordon állott, mögötte pedig a hazafias egysületek sorakoztak, tehát illetéktelenek nem férkőzhettek a királyi párhoz. A szófiai fogadtatásról egyébként a Bolgár Távirati Iroda hivatalos jelentésben számol be, amely azonban a merénylet megkísérléséről nem tesz említést. A királyi pár fogadtatása Szófiában A királyi pár délelőtt 10 órakor befutó különvonatát a szófiai pályaudvaron a nemzeti Himnuszszal fogadták. A király, aki tábornoki egyenruhát viselt, Joanna királynéval együtt mosolyogva szállt ki kocsijából, miközben az egybegyűlt tömeg viharos lelkesedéssel üdvözölte, tében, amelyre a király válaszolt. A menet ezután újból megindult a városnak Mária Lujzáról, a király édesanyjáról elnevezett főútvonalán végig. A hullámzó hatalmas embertömeget a rend fenntartására kirendelt karhatalom alig tudta fékentartani. Az uralkodópár láttára a lelkes lakosság áttörte a rendőri kordont. A király és a királyné a nép örömétől és leírhatatlan lelkesedésének kitörésétől meghatottam integetett minden oldalra válaszul a rokonszenv megnyilvánulásáért, így ért el a menet a székesegyházba a házasság megáldási szertartás színhelyére. A székesegyházban A székesegyházban az uralkodópár esketése szertartásos rendben folyt le, úgy amint az orthodox rítus a házastársak megáldását megszabja. A szertartás körülbelül fél óra hosszat tartott. Amikor a királyi pár kilépett a székesegyházból, az egyetemi ifjúság és különböző testületek delegációi a néptömeggel együtt szűnni nem akaró ünnepléssel fogadták a székesegyház előtti téren- A király végiglépett a díszszemlére kivonult katonaság sorai előtt, majd hintóba szállt és a királyi palotába hajtatott. Cáfolják a merényletet A késő éjszakai órákban a Bolgár Távirati Iroda a következőket jelenti: „Egyes külföldi lapokban fantasztikus hírek jelentek meg a bolgár király vonata eleni merényletről. Ezek a hírek az elsőtől az utolsó betűig valótlanok. Semmi rendkívüli dolog nem történt“. Az ujjongó tömeg áttöri a kordont A katonaság és a rendőrség kettős sorfala között a díszmenet lassan hömpölygött előre. Közben az uralkodót és a királynét véget nem érő ovációval ünnepelték. Az első diadalkapunál a polgármester az uralkodópárnak átnyújtotta ezüst tálcán a hagyományos kenyeret és sót ékes beszéd kísére Venizelosz azonnal hazautazott a puccs hírére Athén, október 31 (Magyar T. * ) A fővárosban nagy az izgalom. Csütörtökön váratlanul kikapcsolták az összes telefonokat és senkisem tudta, mi történt. Délben megjelent az első közlés, hogy összeesküvést lepleztél le, melynek célja az volt, hogy fellázítsák a helyőrség csapatait, elfoglalják a stratégiailag fontos pontokat és megbuktatják a Venizelosz-kormányt. A puccs kudarcot vallott, vezérét, Pangalosz tábornokot, a volt diktátort és állítólag 200 katonatisztet letartóztattak. Venizelosz miniszerelnököt, aki Ankarában tartózkodik, táviratilag értesítették a puccsról, mire a miniszterelnök azonnal visszautazott Athénbe. Változások a m gyar diplomáciai karban Budapest, október 31 .AM.J. AutentAxa.) vezetése alól felmentessék és Pelényi János követségi tanácsos a képviselet vezetésével megbízassék, e megbízatása alatt a miniszterrezidens címet használhassa. A Kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére Hevessy Pál dr. követségi tanácsosnak a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címet és jelleget adományozta és a Portugáliában levő képviseletet ellátó madridi m. kir. követség vezetésével megbízta. A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére Matuska Péter dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, elsőosztályú követségi tanácsost a varói m. kir. követség vezetésével mligbizta A Kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Hevessy Pál miniszterrezidens, a nemzetek szövetsége mellett működő genfi m. kir. képviselet Horánszky Gyula: Példaadást követelünk a hatalomtól a közéleti erkölcsök tisztaságában is -------- Orí* "MMO Tisza István emlékünnepély a Lloyd-palotában Budapest, október .tt Pénteken este tartotta a Tisza István Társas Kör a régi Lloydpalota dísztermében a szokásos Tisza, István-emlékünnepet. Berzeviczy Albert megnyitója után Ilovánszky Lajos ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — Azon a kegyeletes napon, amelyet Tisza István vértanúi emlékének áldozunk, nem a múlttal, hanem a jelen kötelességeivel kell számadásra lépnünk. Tisza István élő program ma is. Az ő szellemét s irányát sem a mai sem a későbbi korszak nem nékülözheti. _ Mi a hatalomtól és mindazoktól, akik az ország sorsát ma felelősség mellett intézik, példaadást követelünk nemcsak a munka hivatottságában, hanem a közéleti erkölcsök tisztaságában is. Ez ma legfőbb erőssége és biztosítéka annak, hogy a gonddal, bajjal küzdő társadalom lelki egyensúlyát veszélyeztető gyanakvás és bizalmatlanság lankasztó befolyásától megmentsük. Szombattól 5 fillér a péksütemény Miskolcon Miskolc, október 31 A miskolci pékszövetség a péksütemény árát, 5 fillérben, viszonteladók részére 4 fillérben állapította meg. Itt említjük meg, hogy az elsőfokú iparhatóság megtiltotta a pékiparosoknak, hogy viszonteladóktól kenyeret vagy péksüteményt visszavegyenek. Lanunk mai száma 12 nidal — Ára írt fillér Franciaország válaszúton Mussolini beszéde úgy csapott le Párisban, mint a villám. Nem csoda, hisz minden szó éle Franciaország felé irányult, mégpedig azzal a félreérthetetlen célzattal, hogy a fasiszta Olaszország lesz a csírasejtje a mai helyzettel megalkudni nem tudók óriási blokkjának. Ütött az óra, amikor Franciaországnak alaposan át kell gondolnia az európai helyzetet, de a saját helyzetét is. Sehol Európában nem olyan égető és borzalmas a szükség és a nyomor, mint Magyarországon, de most már a németek is panaszkodnak és jajgatnak. A magyar kiáltás és panasz nem igen hallszik túl a trianoni határokon, a németek fajára azonban fölfigyel a világ. A napokban adott ki a német kormány egy közleményt, amelyben megrázóan írja le a nagy gazdasági szükséget és fölszólítja a németeket, hogy korlátozzanak minden nyilvános ünnepséget és mulatságot, a legszűkebb korlátok közé, mert a nyomor sötét napjaihoz nem illik se az ünneplés, se a mulatozás. Aki ismeri a németek hajlamát az életörömök élvezetére, a mulatozásra, az tudhatja,hogy ez a kormánynyilatkozat a német gazdaság borzalmas nyomorának kiáltó kifejezése. A német gazdaságot fizetési kötelezettségei összeroppanással fenyegetik. Egy folyóirat, Das freie Deutschand, utolsó számában ,azt lehet olvasni, hogy Németország ma, az Erfüllung-krízis kellős közepében vergődik, veszedelmes közelségében az Erfüllung katasztrófájának. Németország 1919 óta kerek számban 26 milliárd aranymárkát fizetett a fegyverszünet idejében külföldi birtokainak és a frontokon visszahagyott, nem katonai javainak az elvesztésével pedig 21 miliárd aranymárka hadikárpótlást fizetett. De nemcsak a gazdasági józanész mondja, hogy a mai helyzet nem tartható fenn tovább, hanem az erkölcs is, sőt maguk a békediktátumok is. A győztes hatalmak a békeszerződésekben világosan és tisztán vállalták a lefegyverzés kötelezettségét, kimondták, hogy a középhatalmak lefegyverzését az antant-hatalmak lefegyverzése követi. Az azóta elmúlt tíz év története véres gúny erre a kötelezettségre. Lefegyverzés helyett fegyverkezés mindenfelől. Mussolini legnagyobb ellensége is kénytelen elismerni, hogy igaza van a nagy olasz államférfinak, amikor azt mondja ,hogy „letépte az álarcot a vén, kétszínű Európa arcáról, arról az Európáéról, amelyik Genfben békéről fecseg és mindenütt fegyverkezik. Milyen jogi és erkölcsi egyenlőség lehet egy felfegyverzett és egy lefegyverzett állam között? Hogy lehet azt állítani, hogy ez a komédia, a végtelenségig fog tartani?“ Lloyd Georgenak, a békeszerződések egyik főbűnösének, látva ,azt a nagy szerencsétlenséget, amit a világra és saját hazájára zúdított, szégyenlétében és keservében a föld alá kellene bújnia, ahelyett utólagos bölcsességgel két világrész olvasóit terheli s folyton arról beszél, hogy milyen boldogtalan lett a világ a békeszerződések folytán. Újabban egy fordulattal azt akarja elhitetni, hogy nem annyira a szerződések ,mint inkább végrehaj