Magyar Jövő, 1930. november-december (12. évfolyam, 249-296. szám)

1930-11-01 / 249. szám

Szombat, 1930 november hó 1­racvaud­3?av# Premier-vers Elmondja most ez a kis litánia: Mit fog hozni hétfőn az URANIA? Metró­filmet, címe: Hollywood-revü, Pompás sztárok játszák, csupa jó­nevű! Aki látja, mondja: jaj de szép, de jó! Fellép benne John Gilbert, mint Romeo, A gyönyörű Norma Shearer, Julia, Lon Chaney, mint ezermaszkú furia, 200 görl és 10 kitűnő sláger. Konferál majd a remek Conrad Nagel. Quartett, tercett, soha, sehol gixer, Anita Page, Bessy, Love, Brox Sis­ters, Melódia, balett, eláll szeme szája. Táncol: Buster Keaton, a humor ki­rálya. Színes felvételt is kapunk terítékül. Elragadó élmény, minden hiba nélkül. Remek műsor lesz ez, mindenki meg­látja, ki az Uránia-jegyét mielőbb meg­váltja. Már régen volt, ami most van a TURULBAN! Gyermek fürcipő G­P-tfil. Hős hócipő 6­50-fil. Gyermek patent harisnyák gyári olcsó árban TURUL CIPŐGYÁR RT. Széchenyi­ u. 43. - Telefon 17-38 November hó 1 - től külföldről hazaérkezett Mahner István és ifj. Vörös Jancsi 8 tagú ének, hangulat, magyar szalon jazz tangó zenekarává­ hangversenyez a Abbáziában. Minden szerdán és szombaton este tánc A zenekar zongoristája, aki Dohnányi tanítványa, külön zeneszámokkal hangversenyez 3 A Mansz Kisfaludy emlékünnepe Midcolc, október 31 Nevezetes centennárium, a magyar­ság új ünnepe előtt állunk. Nem oly fényes, lélekemelő, hatásokban nem oly dús, az egész keresztény világot megmozgató megemlékezés, mint a Szent Imre ünnepségek gyönyörű, feledhetetlen sorozata, de a magyar művelődés, a magyar irodalom életé­ben nem jelentéktelen mozzanat. Akik a magyar irodalommal foglal­koznak tudják, mit jelent Kisfaludy Károly fellépése és mennyire nemzeti kötelesség megállani egy pillanatra halálának százéves fordulóján. Kisfaludy Károly neve örökre be­vésődött a magyar irodalomtörténet­be. Határkő, az új magyar irodalom vele kezdődik, a nyomán terebélyese­dik ki s borul virágzásba. Ő volt az, aki szakított az irodalom addigi irá­nyaival, aki az erőtlen klasszicizmus helyett az egészséges romanticizmust honosította meg, az általános emberi érzések világát az erős, egyéni s nem­zeti érzések levegőjével cserélte fel. Ebből sarjadt ki költészete. Ezt a le­vegőt vitte be a magyar színpadra, a lovagdrámák idegen szelleme he­lyett a magyar lélek áradt róla, a magyar életet varázsolta oda. Drámái új fordulópontot jelentettek a ma­gyar drámairodalomban s oly becses alkotások, hogy megszerezték neki a „magyar vígjáték atyja” nevet. Da­rabjai sokáig uralkodtak a magyar színpadon s ma is élnek. Víg novel­láiban az első rajzot őrizzük. Múlton borongó lelke kesereg a nemzeti gyá­szon, de erőt, vigasztalást lehel. Da­lai még most is megcsendülnek a nép ajkán. Hazaszeretete, mélységes hon­vágya erősen megkapja lelkünket s hazánk odaadó szeretetére ragad. Költészetének minden ága nemes, érett gyümölcsöktől terhelt. Alkotá­sai és érdemei elévülhetetlenek, tag­ja az élő magyar irodalomnak. Ő gondolt először a magyar nőkre, a leghálásabb olvasóközönségre, amikor szellemi táplálékukról gondoskodott népszerű Aurorájában. Ez a kényszer vitte a novella te­rére s tette őt úttörővé. Mit nyújtha­tott volna még irodalmunknak ez a sokoldalú író, ki oly gyorsan dolgo­zott, hogy négy nap alatt ajándékozta meg új drámával a magyar színpadot, ha nem ragadta volna el olyan fiata­lon a halál. Műveiben él, szelleme kö­zöttünk lebeg! Ennek a kiváló, örök érdemekben gazdag férfiúnak, irodalmunk egyik erősségének, oszlopának gyújt tüzet évszázados koporsójánál a Mansz miskolci csoportja, amikor november 9-én a Zenepalota dísztermében ösz­­szegyűjti a magyar asszonyokat. Ez­zel tanújelét adja annak, hogy min­den kulturális mozgalmat megragad, hogy az emlékezés lángjánál mélyít­se a nemzeti lelket és erőt nyerjen nagy feladataihoz. Az író hervadha­tatlan érdemeihez méltó módon kí­ván áldozni. Kisfaludy versek, da­lok és népszerű egyfelvonásos darab­ja adják a keretet, melyből fénypont­ként fog kiemelkedni Vucskits Jenő kir. kath. gimnáziumi igazgató mél­tató előadása. A Mansz emlékünnepei finomsá­gukkal, erejük súlyával mindig ki­emelkednek a hasonló ünnepélyek hosszú sorából. Ritkán ünnepel, de akkor nagyvonalút, értékeset nyújt. Minden ünnepélye gazdag élményt jelentett. Most is az lesz. Hívást nem várnak, most is mind ott lesz­nek. Szikra Gyula, Miskolc, október 31 A reformáció négyszáztizenhá­romesztendős évfordulóját pénte­ken ülte meg a protestáns világ. A nagy lelki megmozdulás emlékét méltóan ünnepelte meg a magyar protestánsság is s ebből a megem­lékezésből a miskolci egész protes­táns társadalom kivette részét. Nemcsak a Kossuth­ utcai templom telt meg hívőkkel a délelőtti ünne­pélyes istentisztelet és a délutáni emlékünnepély alkalmával, hanem a többi ünnepélyeken is nagy számban vetek részt a hívek. Ünnepi istentisztelet a Kossuth­utcai református templomban Délelőtt 10 órára a hivek soka­sága szorongásig megtöltötte a Kossuth­ utcai templomot.. Az is­tentisztelet, keretében Farkas Ist­ván esperes, kormányfőtanácsos mondott, magasan szárnyaló szent­beszédet. — A reformáció egyik örök értéke az, — úgymond — hogy az egyház tekintélyének hangoztatása mellett és felett a Biblia tekintélyének lett hirdetője. Nem emberi tekintélyek előtt, hanem az örökkévaló Istennek a tekintélye előtt kívánja, akarja, hogy az ember meghajoljon. Éppen ezért a református keresztyén em­bernek a célkitűzései: Kálvinnal egy úton haladva hinni kell az isteni ki­választás ama kegyelmi értékében, Kálvin predesztinációjában, amely­nek segítségével e nehéz megpróbál­tatások idején is éreznünk kell, hogy az istenfiaknak öröksége a földi és mennyei boldogság. — Kálvin egyházában a fegyelem volt az igazi megtartó erő. Isten igé­jének diadaláért akartak harcolni, az emberi tekintélyek ellen akartak vias­kodni, de sohasem azért, hogy ural­kodjanak, hanem azért, hogy Isten tekintélye elvén kell felépülnie min­den keresztyén egyháznak, de a te­kintélyek tekintélye az örökkévaló Isten. — De Kálvinnal kell egy úton ha­ladnunk egy más szempontból is. Ez­ a nemzeti gondolat. Bátor, kemény, akarással meg kell mondanunk, hogy nekünk, hitvalló magyaroknak min­dennél előbbrevaló a haza. Gályara­bok vérével, szenvedő keresztyének örök küzdelmével áldott a magyar föld és hisszük és valljuk, hogy ép­pen a kálvinista egyházat a maga magyarságával és fajszeretetével az Isten arra predesztinálta, hogy a nyomorúságos, megalázott jelenből a boldogabb Nagy-Magyarországnak a jövendőjére, az ígéret földjére ve­zesse el a szenvedésekben megdicsőí­tett magyarságot. A megkapóan erőteljes beszéd után közének volt majd az ünnepi istentisztelet végetért. A délutáni emlékünnepély Délután 5 órára újra megtelt a hívekkel a Kossuth utcai templom. Értékes műsorral a miskolci Kál­­vinszövetség rendezett ekkor re­formációs emlékünnepélyt. A Térj magadhoz drága Sióm kezdetű kör­ének után Farkas István esperes, kormányfőtanácsos Bibliát olva­sott és imádkozott. A mélyszántá­­sú ima után a ref. vegyeskar vitéz Littkey György vezetésével Mak­­kay-Borsay. Október 3 -én című gyönyörű vallásos művét adta elő tökéletes művészettel. Ezek után Téglássy András földbirtokos, egy­házkerületi tanácsbíró tartott nagy ünnepi beszédet a reformáció lényegéről és magasztosságáról. Minden szava a meggyőződéses hitből fakadt s megtalálta a lel­­kekhez vezető utat. Szabó Ilonka zeneakadémia növendék Haydn: Teremtés áriáját adta elő. Pompás csengésű hangja tökéletesen vissza­­adta a fenséges zenemű minden szépségét. Enyedy Andor beszéde Ezek után Enyedy Andor dr. lelkész mondott beszédet. — Minden ünnepélynek — úgymond — az a szükséges és kívánatos hatása tud, hogy megerősít egy gondolatnak, egy eszmének az ismeretében, tisztele­tében, szeretetében és szolgálatában. Érzem és hiszem, hogy ennek a mi mai ünnepélyünknek is megvan ez a jó hatása. Én nem is ezt a hatást akaro­m­ felfokozni, hanem csak szeretném azt igénytelen szavaimmal megrögzíteni, tisztázni, részletezni, magunkra és a körülményeinkre alkalmazni.­­ Hiszem és érzem, hogy meggyő­ződtünk ma itt mindnyájan átírók, hogyha a reformáció számunkra csak egy múltbeli, történelmi emlék volna, nekünk akkor is nagy értéket jelen­tene, mert bizonyossá tenne arról, hogy Isten, amint belenyúlt hajdan a középkor megmerevedett, dermedt és sok tekintetben posványos életébe­ és teremtett benne új életet, adott bele megváltó erőket és igazságokat, úgy belenyúl minden kor a mi korunk der­medtségébe és posványaiba é,s nekünk is ad megelevenítő erőket, megváltó igazságokat, új korszakot hozó embe­reket. — De meggyőződtünk itt ma bizo­­nyára arról is, hogy a reformáció ne­künk nem csupán emlék, hanem egy­­úttal drága és szent örökség is. Már most szeretnék itt reámutatni egy ér­dekes, bár nem éppen örvendetes kü­lönbségre. Azt mondják, hogy Francia­­országban azért is nagyobb az általá­nos jólét, mert ott az életet mindenki az őseitől átvett örökséggel, tehát egy már kivívott eredménnyel kezdi. Ná­lunk ez a körülmény nemigen áll fenn, mert nálunk sokszor és sokféleképpen elpusztultak az ősi vagyonok. De nem áll fenn azért sem, mert­ a magyar embert az őseitől átvett örökség nem annyira annak megtartására és tovább­­fekesztésére, mint inkább az abból való henve és tunya élésre, ösztönzi. A lelki életben is van hajlamunk arra, hogy éljünk őseink örökéből és lassan feléljük azt. Azért tanuljuk meg ma újból, hogy a mi dicső őseink nem, azért voltak reformátusok, nem azért valónk az -'gaz. hit és a lelki­­szaba,d,sá,g bajnokai, hogy nekünk már ne kelljen, vilvv !kevés illé kelljen azoknak lennünk, hamm ők azért voltak reformátusok, hitvallék, szabad­sághősök, hogy mi még jobben azokká váljunk.­­ Különösen fontos ez, ha gondolunk, ma, hogy a reformáció nemcsak em­lék és nemcsak drága ősi örökség, ha­nem egy elyan elv, ami ma is alkalmas az egyén, a család, a társadalom, a tisznet, az­ emberiség életének, újlát­­teremtésére. Ma többször halljuk azt a vádat hogy a világ mai romlásának egyersült oka a szabadakarat tanának lerombolása és a predesztináció elvé­nek propagálása, szóval a tizenhatodik század reformációi, vallási mozgalma.. Padig ha baj van ezen a világon, azt mond az Istentől, az erkölcsi törvény­­től a szeretet nagy narancsától magát szabaddá, tett emberi akarat, szü­li. S ha hozhat valami gyógyulást ebbe a­ világba, azt csak az­ isteni akarattól függő, annak szolgáló, szóval az­ Isten­től m­edesztinált emberi akarat hoz­hatja pl. Csak az a baj, hogy mi ezzel az akaratunkkal s erre vonatkozó ti­sz­­ta elveinkkel, régi időkből megmaradt szabadelvű­ségünk, türelmünk szelle­mében csupán az önvédelemre, a de­fenzívára szorítkozunk. Pedig a mai kor többi vallási mozgalmai s aztán a tagadás, a gyűlölet, a hazugság, az érzékiség szelleme nagyon is támadó, nagyon is offenziva, nagyon is táma­dóak és hódító jellegűek. A defenzívá­nak az a hátránya, hogy mindig fel kell adni egy-egy hadállást, el kell veszíteni néhány embert s mindig hát­rább kel vonulni első vonalainkból, mindig fel kell áldozni a többet, hogy a kevesebbet, a valamit, megtarthas­suk. A legjobb defenzíva mindig a tá­madás, a hódítani akarás. Ne­ ijed­jen meg ettől a szótól senki, mert mi soha­sem fogaunk embereket, bántani, fele­kezeti harcot szítani, ellentéteket tá­masztani. Mi csak annyit akarunk, nekünk csak arra­ kell törekedni s méltatlan örökösök volnánk, ha nem törekednénk reá. S hogy a mi tiszta, bibliás, evangyéliumi keresztyénségü­nk terjedjen, hódítson, természetesen soha­sem az erőszak és gyűlölet, hanem mindig a meggyőződés, meggyőzés,­­sze­retet tiszta, lelki fegyvereivel. __ Ha megértettük és me­géreztük ma, hogy az elv, az eszme, amit őseink szolgáltak és diadalra vittek, nagyobb nálunk, fontosabb az egyéni érdekünk­nél, jólétünknél, kényelmünknél, szóra­­ko­zásainknál, népszerűségünknél, fon­tosabb minden más emberi érdeknél, akkor ez a mai ünnepély is áldott­ esz­köze lesz a világot Isten számára meg­hódítani akaró, tiszta krisztusi, evan­­gyéliumi keresztyénségnek. A beszéd után újra a ref. ve­gyeskar szerepelt. Mendelssohn— Barth­old v. Kar az Éliásból című zeneművét adták elő, majd a Him­nusszal véget ért a jól sikerült ün­nepély. A joghallgatók emlékünnepe A Miskolci Joghallgatók Testü­lete az ev. egyház tanácstermében rendezte meg ünnepélyét, melyen Daszik Lajos lelkész imádkozott, Zongor Zoltán pedig nagy beszé­det mondott.­ Czövekh Károly dr. és Balogh Rudolf szavalattal, a ta­nítóképző intézet zenekara pedig zeneszámokkal szerepelt. A női ipariskola ünnepélye A női ipariskola, ünnepélyén Grosz Noémi imádkozott, az ünne­pi beszédet Delly Margitka tartot­ta. Laczy Irén Tóth Irén szaval­tak, az énekkar pedig egyházi éne­keket adott elő. A záróbeszédet Ilosvay Ferenc lelkész tartotta. A Martin-telepen A Martintelepi ref. templomban a délelőtti ünnepélyes istentiszte­leten Ilosvay Ferenc lelkész pré­dikált, a délutáni nagy ünnepé­lyen pedig Zsíros János dr. teoló­giai tanár tartott, ünnepi beszédet, Ilosvay Ferenc imádkozott, a ref. vegyeskar egyházi énekeket adott elő, Huszár Margitka, ifj. Czeg­­lédy István szavaltak. A záróbe­­ m mn 3*1 CSÖVES VÁ­lTÓÁRAMÚ HÁLÓZATI RÁDIÓ M m­W 3a KAPHATÓ61218 H4VIRÍSZLDE MINDEN JOBB SZAKÜZLETBEN szédet Ilosvay Ferenc lelkész mondotta. A diósgyőri ref. és evangélikus egyházak a református templom­ban közösen ünnepelték meg a re­formáció 413. évfordulóját. Imád­kozott és bibliát olvasott Nádházy Bertalan ref. lelkész egyházmegyei főjegyző, ünnepi beszédet mondott Vietórisz László ev. hitoktató lel­kész egyházkerületi jegyző. A diósgyyőrvasgyári ev. fiókegyház a leányiskolai tanteremben tartott rövid ifjúsági emlékünnepélyt. Valamennyi ünnepély a Him­nusz eléneklésével ért véget. Istentiszteleteken és emlékünnepélyeken emlékezett meg a miskolci protestáns társadalom a reformáció évfordulójáról A ref. templomban Farkas István esperes, Tégléssy András földbirtokos és Enyedy Andor lelkész beszéltek a reformáció jelentőségéről A magyar legitimisták nagyarányú előkészületei Ottó királyfi nagykorú­ságának napjára Számos legitimista előkelőség kiutazik Belgiumba Budapest, október 31 írtunk már róla, hogy november 20-ára, Ottó királyfi nagykorúsá­gának napjára a legitimisták nagy előkészületeket tesznek. Már hetek óta folynak a megbeszélések legi­timista körökben, hogy miképpen lehetne impozáns keretek közt em­lékezetessé tenni Ottó királyfi nagykorúságának elérését. Megál­lapodás történt, abban, hogy a le­gitimista politika vezető tényezői közül többen november első felé­ben Belgiumba, Steenockerzeelbe utaznak, hogy tisztelegjenek a ki­rályfi előtt és üdvözöljék tizen­nyolc éves születésnapja, illetve nagykorúságának elérése alkalmá­ból." Most már egészen valószínűnek látszik, hogy Apponyi Albert gróf­ is kiutazik, hasonlóképpen kimegy Csekonics István gróf, Sigray An­tal gróf, Zichy János gróf, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Balek Ferenc dr. egyetemi magán­tanár Festetics Kristóf gróf és esetleg Lukasich Géza báró. Azon­kívül a Magyar nők szent korona szövetségének vezetői közül is töb­ben szándékoznak kiutazni Stee­nockerzeelbe. Legitimista körökben beszélnek arról is, hogy esetleg Szmrecsányi La­jos egri érsek is kiutazik no­vember 20-án. A Nemzeti Összetar­tás Körében pénteken délben Cse­­konics István gróf elnöklésével ér­tekezlet volt melyen a Magyar Férfiak és Magyar Nők Szent Ko­rona Szövetségének vezetői úgy­szólván teljes számban megjelen­tek. Ezen értekezleten megbe­szélték a november 20-iki progra­mot. November 19-én délután litá­nia lesz a Szent István baziliká­ban a királyfi születésnapjának előestéjén, 20-án délelőtt tíz óra­kor ugyancsak a Bazilikában lesz az ünnepélyes Ottó-mise, amelyen a magyar legitimista politika Bu­dapesten tartózkodó vezetői, té­­­­nyezői teljes számban m­egjelen-­­ nek. Délután 6 órakor a Vigadó­­­­ban nagygyűlés lesz, melyen a le­­­­gitimista politikusok méltatni fog­­j­­ák a nagykorúság elérésének je­­­­lentőségét és a legitimista állás­­­­pontot határozottan leszögezik­­­ Este lakomára ülnek össze a legitim­i­mista politika képviselői.

Next