Magyar Jövő, 1930. november-december (12. évfolyam, 249-296. szám)

1930-11-01 / 249. szám

Szombat, 1930 november hó 1racvaud3?av# Premier-vers Elmondja most ez a kis litánia: Mit fog hozni hétfőn az URANIA? Metrófilmet, címe: Hollywood-revü, Pompás sztárok játszák, csupa jónevű! Aki látja, mondja: jaj de szép, de jó! Fellép benne John Gilbert, mint Romeo, A gyönyörű Norma Shearer, Julia, Lon Chaney, mint ezermaszkú furia, 200 görl és 10 kitűnő sláger. Konferál majd a remek Conrad Nagel. Quartett, tercett, soha, sehol gixer, Anita Page, Bessy, Love, Brox Sisters, Melódia, balett, eláll szeme szája. Táncol: Buster Keaton, a humor királya. Színes felvételt is kapunk terítékül. Elragadó élmény, minden hiba nélkül. Remek műsor lesz ez, mindenki meglátja, ki az Uránia-jegyét mielőbb megváltja. Már régen volt, ami most van a TURULBAN! Gyermek fürcipő GP-tfil. Hős hócipő 650-fil. Gyermek patent harisnyák gyári olcsó árban TURUL CIPŐGYÁR RT. Széchenyi u. 43. - Telefon 17-38 November hó 1 - től külföldről hazaérkezett Mahner István és ifj. Vörös Jancsi 8 tagú ének, hangulat, magyar szalon jazz tangó zenekarává hangversenyez a Abbáziában. Minden szerdán és szombaton este tánc A zenekar zongoristája, aki Dohnányi tanítványa, külön zeneszámokkal hangversenyez 3 A Mansz Kisfaludy emlékünnepe Midcolc, október 31 Nevezetes centennárium, a magyarság új ünnepe előtt állunk. Nem oly fényes, lélekemelő, hatásokban nem oly dús, az egész keresztény világot megmozgató megemlékezés, mint a Szent Imre ünnepségek gyönyörű, feledhetetlen sorozata, de a magyar művelődés, a magyar irodalom életében nem jelentéktelen mozzanat. Akik a magyar irodalommal foglalkoznak tudják, mit jelent Kisfaludy Károly fellépése és mennyire nemzeti kötelesség megállani egy pillanatra halálának százéves fordulóján. Kisfaludy Károly neve örökre bevésődött a magyar irodalomtörténetbe. Határkő, az új magyar irodalom vele kezdődik, a nyomán terebélyesedik ki s borul virágzásba. Ő volt az, aki szakított az irodalom addigi irányaival, aki az erőtlen klasszicizmus helyett az egészséges romanticizmust honosította meg, az általános emberi érzések világát az erős, egyéni s nemzeti érzések levegőjével cserélte fel. Ebből sarjadt ki költészete. Ezt a levegőt vitte be a magyar színpadra, a lovagdrámák idegen szelleme helyett a magyar lélek áradt róla, a magyar életet varázsolta oda. Drámái új fordulópontot jelentettek a magyar drámairodalomban s oly becses alkotások, hogy megszerezték neki a „magyar vígjáték atyja” nevet. Darabjai sokáig uralkodtak a magyar színpadon s ma is élnek. Víg novelláiban az első rajzot őrizzük. Múlton borongó lelke kesereg a nemzeti gyászon, de erőt, vigasztalást lehel. Dalai még most is megcsendülnek a nép ajkán. Hazaszeretete, mélységes honvágya erősen megkapja lelkünket s hazánk odaadó szeretetére ragad. Költészetének minden ága nemes, érett gyümölcsöktől terhelt. Alkotásai és érdemei elévülhetetlenek, tagja az élő magyar irodalomnak. Ő gondolt először a magyar nőkre, a leghálásabb olvasóközönségre, amikor szellemi táplálékukról gondoskodott népszerű Aurorájában. Ez a kényszer vitte a novella terére s tette őt úttörővé. Mit nyújthatott volna még irodalmunknak ez a sokoldalú író, ki oly gyorsan dolgozott, hogy négy nap alatt ajándékozta meg új drámával a magyar színpadot, ha nem ragadta volna el olyan fiatalon a halál. Műveiben él, szelleme közöttünk lebeg! Ennek a kiváló, örök érdemekben gazdag férfiúnak, irodalmunk egyik erősségének, oszlopának gyújt tüzet évszázados koporsójánál a Mansz miskolci csoportja, amikor november 9-én a Zenepalota dísztermében öszszegyűjti a magyar asszonyokat. Ezzel tanújelét adja annak, hogy minden kulturális mozgalmat megragad, hogy az emlékezés lángjánál mélyítse a nemzeti lelket és erőt nyerjen nagy feladataihoz. Az író hervadhatatlan érdemeihez méltó módon kíván áldozni. Kisfaludy versek, dalok és népszerű egyfelvonásos darabja adják a keretet, melyből fénypontként fog kiemelkedni Vucskits Jenő kir. kath. gimnáziumi igazgató méltató előadása. A Mansz emlékünnepei finomságukkal, erejük súlyával mindig kiemelkednek a hasonló ünnepélyek hosszú sorából. Ritkán ünnepel, de akkor nagyvonalút, értékeset nyújt. Minden ünnepélye gazdag élményt jelentett. Most is az lesz. Hívást nem várnak, most is mind ott lesznek. Szikra Gyula, Miskolc, október 31 A reformáció négyszáztizenháromesztendős évfordulóját pénteken ülte meg a protestáns világ. A nagy lelki megmozdulás emlékét méltóan ünnepelte meg a magyar protestánsság is s ebből a megemlékezésből a miskolci egész protestáns társadalom kivette részét. Nemcsak a Kossuth utcai templom telt meg hívőkkel a délelőtti ünnepélyes istentisztelet és a délutáni emlékünnepély alkalmával, hanem a többi ünnepélyeken is nagy számban vetek részt a hívek. Ünnepi istentisztelet a Kossuthutcai református templomban Délelőtt 10 órára a hivek sokasága szorongásig megtöltötte a Kossuth utcai templomot.. Az istentisztelet, keretében Farkas István esperes, kormányfőtanácsos mondott, magasan szárnyaló szentbeszédet. — A reformáció egyik örök értéke az, — úgymond — hogy az egyház tekintélyének hangoztatása mellett és felett a Biblia tekintélyének lett hirdetője. Nem emberi tekintélyek előtt, hanem az örökkévaló Istennek a tekintélye előtt kívánja, akarja, hogy az ember meghajoljon. Éppen ezért a református keresztyén embernek a célkitűzései: Kálvinnal egy úton haladva hinni kell az isteni kiválasztás ama kegyelmi értékében, Kálvin predesztinációjában, amelynek segítségével e nehéz megpróbáltatások idején is éreznünk kell, hogy az istenfiaknak öröksége a földi és mennyei boldogság. — Kálvin egyházában a fegyelem volt az igazi megtartó erő. Isten igéjének diadaláért akartak harcolni, az emberi tekintélyek ellen akartak viaskodni, de sohasem azért, hogy uralkodjanak, hanem azért, hogy Isten tekintélye elvén kell felépülnie minden keresztyén egyháznak, de a tekintélyek tekintélye az örökkévaló Isten. — De Kálvinnal kell egy úton haladnunk egy más szempontból is. Ez a nemzeti gondolat. Bátor, kemény, akarással meg kell mondanunk, hogy nekünk, hitvalló magyaroknak mindennél előbbrevaló a haza. Gályarabok vérével, szenvedő keresztyének örök küzdelmével áldott a magyar föld és hisszük és valljuk, hogy éppen a kálvinista egyházat a maga magyarságával és fajszeretetével az Isten arra predesztinálta, hogy a nyomorúságos, megalázott jelenből a boldogabb Nagy-Magyarországnak a jövendőjére, az ígéret földjére vezesse el a szenvedésekben megdicsőített magyarságot. A megkapóan erőteljes beszéd után közének volt majd az ünnepi istentisztelet végetért. A délutáni emlékünnepély Délután 5 órára újra megtelt a hívekkel a Kossuth utcai templom. Értékes műsorral a miskolci Kálvinszövetség rendezett ekkor reformációs emlékünnepélyt. A Térj magadhoz drága Sióm kezdetű körének után Farkas István esperes, kormányfőtanácsos Bibliát olvasott és imádkozott. A mélyszántású ima után a ref. vegyeskar vitéz Littkey György vezetésével Makkay-Borsay. Október 3 -én című gyönyörű vallásos művét adta elő tökéletes művészettel. Ezek után Téglássy András földbirtokos, egyházkerületi tanácsbíró tartott nagy ünnepi beszédet a reformáció lényegéről és magasztosságáról. Minden szava a meggyőződéses hitből fakadt s megtalálta a lelkekhez vezető utat. Szabó Ilonka zeneakadémia növendék Haydn: Teremtés áriáját adta elő. Pompás csengésű hangja tökéletesen visszaadta a fenséges zenemű minden szépségét. Enyedy Andor beszéde Ezek után Enyedy Andor dr. lelkész mondott beszédet. — Minden ünnepélynek — úgymond — az a szükséges és kívánatos hatása tud, hogy megerősít egy gondolatnak, egy eszmének az ismeretében, tiszteletében, szeretetében és szolgálatában. Érzem és hiszem, hogy ennek a mi mai ünnepélyünknek is megvan ez a jó hatása. Én nem is ezt a hatást akarom felfokozni, hanem csak szeretném azt igénytelen szavaimmal megrögzíteni, tisztázni, részletezni, magunkra és a körülményeinkre alkalmazni. Hiszem és érzem, hogy meggyőződtünk ma itt mindnyájan átírók, hogyha a reformáció számunkra csak egy múltbeli, történelmi emlék volna, nekünk akkor is nagy értéket jelentene, mert bizonyossá tenne arról, hogy Isten, amint belenyúlt hajdan a középkor megmerevedett, dermedt és sok tekintetben posványos életébe és teremtett benne új életet, adott bele megváltó erőket és igazságokat, úgy belenyúl minden kor a mi korunk dermedtségébe és posványaiba é,s nekünk is ad megelevenítő erőket, megváltó igazságokat, új korszakot hozó embereket. — De meggyőződtünk itt ma bizonyára arról is, hogy a reformáció nekünk nem csupán emlék, hanem egyúttal drága és szent örökség is. Már most szeretnék itt reámutatni egy érdekes, bár nem éppen örvendetes különbségre. Azt mondják, hogy Franciaországban azért is nagyobb az általános jólét, mert ott az életet mindenki az őseitől átvett örökséggel, tehát egy már kivívott eredménnyel kezdi. Nálunk ez a körülmény nemigen áll fenn, mert nálunk sokszor és sokféleképpen elpusztultak az ősi vagyonok. De nem áll fenn azért sem, mert a magyar embert az őseitől átvett örökség nem annyira annak megtartására és továbbfekesztésére, mint inkább az abból való henve és tunya élésre, ösztönzi. A lelki életben is van hajlamunk arra, hogy éljünk őseink örökéből és lassan feléljük azt. Azért tanuljuk meg ma újból, hogy a mi dicső őseink nem, azért voltak reformátusok, nem azért valónk az -'gaz. hit és a lelkiszaba,d,sá,g bajnokai, hogy nekünk már ne kelljen, vilvv !kevés illé kelljen azoknak lennünk, hamm ők azért voltak reformátusok, hitvallék, szabadsághősök, hogy mi még jobben azokká váljunk. Különösen fontos ez, ha gondolunk, ma, hogy a reformáció nemcsak emlék és nemcsak drága ősi örökség, hanem egy elyan elv, ami ma is alkalmas az egyén, a család, a társadalom, a tisznet, az emberiség életének, újlátteremtésére. Ma többször halljuk azt a vádat hogy a világ mai romlásának egyersült oka a szabadakarat tanának lerombolása és a predesztináció elvének propagálása, szóval a tizenhatodik század reformációi, vallási mozgalma.. Padig ha baj van ezen a világon, azt mond az Istentől, az erkölcsi törvénytől a szeretet nagy narancsától magát szabaddá, tett emberi akarat, szüli. S ha hozhat valami gyógyulást ebbe a világba, azt csak az isteni akarattól függő, annak szolgáló, szóval az Istentől medesztinált emberi akarat hozhatja pl. Csak az a baj, hogy mi ezzel az akaratunkkal s erre vonatkozó tiszta elveinkkel, régi időkből megmaradt szabadelvűségünk, türelmünk szellemében csupán az önvédelemre, a defenzívára szorítkozunk. Pedig a mai kor többi vallási mozgalmai s aztán a tagadás, a gyűlölet, a hazugság, az érzékiség szelleme nagyon is támadó, nagyon is offenziva, nagyon is támadóak és hódító jellegűek. A defenzívának az a hátránya, hogy mindig fel kell adni egy-egy hadállást, el kell veszíteni néhány embert s mindig hátrább kel vonulni első vonalainkból, mindig fel kell áldozni a többet, hogy a kevesebbet, a valamit, megtarthassuk. A legjobb defenzíva mindig a támadás, a hódítani akarás. Ne ijedjen meg ettől a szótól senki, mert mi sohasem fogaunk embereket, bántani, felekezeti harcot szítani, ellentéteket támasztani. Mi csak annyit akarunk, nekünk csak arra kell törekedni s méltatlan örökösök volnánk, ha nem törekednénk reá. S hogy a mi tiszta, bibliás, evangyéliumi keresztyénségünk terjedjen, hódítson, természetesen sohasem az erőszak és gyűlölet, hanem mindig a meggyőződés, meggyőzés,szeretet tiszta, lelki fegyvereivel. __ Ha megértettük és megéreztük ma, hogy az elv, az eszme, amit őseink szolgáltak és diadalra vittek, nagyobb nálunk, fontosabb az egyéni érdekünknél, jólétünknél, kényelmünknél, szórakozásainknál, népszerűségünknél, fontosabb minden más emberi érdeknél, akkor ez a mai ünnepély is áldott eszköze lesz a világot Isten számára meghódítani akaró, tiszta krisztusi, evangyéliumi keresztyénségnek. A beszéd után újra a ref. vegyeskar szerepelt. Mendelssohn— Barthold v. Kar az Éliásból című zeneművét adták elő, majd a Himnusszal véget ért a jól sikerült ünnepély. A joghallgatók emlékünnepe A Miskolci Joghallgatók Testülete az ev. egyház tanácstermében rendezte meg ünnepélyét, melyen Daszik Lajos lelkész imádkozott, Zongor Zoltán pedig nagy beszédet mondott. Czövekh Károly dr. és Balogh Rudolf szavalattal, a tanítóképző intézet zenekara pedig zeneszámokkal szerepelt. A női ipariskola ünnepélye A női ipariskola, ünnepélyén Grosz Noémi imádkozott, az ünnepi beszédet Delly Margitka tartotta. Laczy Irén Tóth Irén szavaltak, az énekkar pedig egyházi énekeket adott elő. A záróbeszédet Ilosvay Ferenc lelkész tartotta. A Martin-telepen A Martintelepi ref. templomban a délelőtti ünnepélyes istentiszteleten Ilosvay Ferenc lelkész prédikált, a délutáni nagy ünnepélyen pedig Zsíros János dr. teológiai tanár tartott, ünnepi beszédet, Ilosvay Ferenc imádkozott, a ref. vegyeskar egyházi énekeket adott elő, Huszár Margitka, ifj. Czeglédy István szavaltak. A záróbe m mn 3*1 CSÖVES VÁlTÓÁRAMÚ HÁLÓZATI RÁDIÓ M mW 3a KAPHATÓ61218 H4VIRÍSZLDE MINDEN JOBB SZAKÜZLETBEN szédet Ilosvay Ferenc lelkész mondotta. A diósgyőri ref. és evangélikus egyházak a református templomban közösen ünnepelték meg a reformáció 413. évfordulóját. Imádkozott és bibliát olvasott Nádházy Bertalan ref. lelkész egyházmegyei főjegyző, ünnepi beszédet mondott Vietórisz László ev. hitoktató lelkész egyházkerületi jegyző. A diósgyyőrvasgyári ev. fiókegyház a leányiskolai tanteremben tartott rövid ifjúsági emlékünnepélyt. Valamennyi ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. Istentiszteleteken és emlékünnepélyeken emlékezett meg a miskolci protestáns társadalom a reformáció évfordulójáról A ref. templomban Farkas István esperes, Tégléssy András földbirtokos és Enyedy Andor lelkész beszéltek a reformáció jelentőségéről A magyar legitimisták nagyarányú előkészületei Ottó királyfi nagykorúságának napjára Számos legitimista előkelőség kiutazik Belgiumba Budapest, október 31 írtunk már róla, hogy november 20-ára, Ottó királyfi nagykorúságának napjára a legitimisták nagy előkészületeket tesznek. Már hetek óta folynak a megbeszélések legitimista körökben, hogy miképpen lehetne impozáns keretek közt emlékezetessé tenni Ottó királyfi nagykorúságának elérését. Megállapodás történt, abban, hogy a legitimista politika vezető tényezői közül többen november első felében Belgiumba, Steenockerzeelbe utaznak, hogy tisztelegjenek a királyfi előtt és üdvözöljék tizennyolc éves születésnapja, illetve nagykorúságának elérése alkalmából." Most már egészen valószínűnek látszik, hogy Apponyi Albert gróf is kiutazik, hasonlóképpen kimegy Csekonics István gróf, Sigray Antal gróf, Zichy János gróf, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Balek Ferenc dr. egyetemi magántanár Festetics Kristóf gróf és esetleg Lukasich Géza báró. Azonkívül a Magyar nők szent korona szövetségének vezetői közül is többen szándékoznak kiutazni Steenockerzeelbe. Legitimista körökben beszélnek arról is, hogy esetleg Szmrecsányi Lajos egri érsek is kiutazik november 20-án. A Nemzeti Összetartás Körében pénteken délben Csekonics István gróf elnöklésével értekezlet volt melyen a Magyar Férfiak és Magyar Nők Szent Korona Szövetségének vezetői úgyszólván teljes számban megjelentek. Ezen értekezleten megbeszélték a november 20-iki programot. November 19-én délután litánia lesz a Szent István bazilikában a királyfi születésnapjának előestéjén, 20-án délelőtt tíz órakor ugyancsak a Bazilikában lesz az ünnepélyes Ottó-mise, amelyen a magyar legitimista politika Budapesten tartózkodó vezetői, tényezői teljes számban megjelen- nek. Délután 6 órakor a Vigadóban nagygyűlés lesz, melyen a legitimista politikusok méltatni fogják a nagykorúság elérésének jelentőségét és a legitimista álláspontot határozottan leszögezik Este lakomára ülnek össze a legitimimista politika képviselői.