Magyar Jövő, 1933. szeptember-október (15. évfolyam, 198-248. szám)

1933-09-01 / 198. szám

ff­AGYAR JOVO MISKOLC, 1933. SZEPTEMBER 1. FENTEK XV. ÉVFOLYAM 198 (4092) SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy­­utca 5. szám. — Telefonszámok: Felelős szerkesztő 8-65. Éjszakai szerkesztő 6-46. Szerkesztőség 8-65 és 6-46 Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. számú posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 60 fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztár! befizetési lap: **24.054 szám, az előfizetési osz­tályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. MOORE EZREDES, AZ ANGOL ALSÓHÁZ REVÍZIÓS CSOPORTJÁNAK FŐTITKÁRA: Egész Magyarországot vissza kell adni a magyaroknak! Európa érdeke a hosszúszülte trianoni béke gyökeres revíziója — jelen­tette ki a Hodobay-telep szülőföldjükről kiüldözött lakói előtt — Magyar­­országnak először a [magyarlakta területeket kell visszakapnia, azután engedjék meg, hogy az elrabolt részeken lakó népek maguk döntsenek hovatartozásukról . Eckhardt és Milotay meggyőző erejű beszédei Miskolc, augusztus 31 (A Magyar Jövő tudósítójától) Nemcsak a Hodobay-telepnek, nemcsak Miskolc városának, hanem a revíziós gon­dolatnak is igen jelentős napja volt csü­törtökön, amikor Th. C. Moore angol ez­redes és képviselő, az angol parlament revíziós csoportjának ügyvezető főtitkára a Hodobay-telep Lakóinak Egyesülete meghívására feleségével Eckhardt Tibor és felesége társaságában eljött Miskolcra s Magyarországon itt először mondott be­szédet s tett hitet határozottan, félreérthe­tetlenül a magyar igazság mellett. Az angol parlamentnek már 128 tagból álló s pártkülönbség nélkül összegyűlt csoportjának az ügyvezető főtitkára Moore ezredes. Olyan csoporté, mely sú­lyánál és számánál fogva sem hanyagol­ható el az angol politikában. S Moore ezredes most ebben a minőségében tar­tózkodik itt, hogy Kelet-Európa, de külö­nösen Magyarország helyzetéről készítsen jelentést a csoportnak, melyet a csoport azután beterjeszt az angol kormánynak. Történelmi jelentőségű tehát ez az út s hisszük, hogy a Hodobay-telep lakói tör­ténelmi missziót töltöttek be csütörtökön este, amikorra egyszerű, de csupaszív és a magyar gondolatért lángoló körükbe hívták Moore ezredest. Kár, hogy ezt a történelmi jelentőséget nem értették meg Miskolcon sokan olyanok, kiknek tisztük­ből folyó közel­ségük is lenne, hogy az ilyen helyzeteket­­elismerjék s annak sú­lyát és jelentőségét növeljék. De mindezt pótolta a telep, mely­ meghívását és azért fogadta el Moor e ezredes, mert tud­ta, hogy a menekültek, a­­ üldözöttek te­lepe s mint a vacsora után maga mondta, maradandó és mély benyomásokkal távo­zott, örült, hogy itt lehetett, örül hogy.­­a menekültek családias körében *ehet.ott, örült, hogy amit eddig gondolkozásával átfogott, csütörtök este abban a családias körben szívével is átérezhetett s ezt őszin­tén ki is fejezhette. A meleg és nagyszerű est központja természetesen Moore ezredes és fele­sége volt, akik Eckhardt Tibor és fe­lesége társaságában érkeztek s akiket az egyesület vezetőségének élén Dens­ Sán­dor elnök fogadott. Megjelent az estén Farkas Istvá ref. püspök, aki minden mellékszempontra tekintet nélkül mindig és mindentől ott van, ahol a magyar gondolatnak, a ma­gyar igazságnak kell akár szóvá, akár tettel, akár jelenléttel szolgálni. Moore ezredes neki külön is köszönet«) mon­dott megjelenéséért. Erre az alkalomra leutazott Miskolcra Milotay­stván dr. A.mikor visszatért Magyarországból, klmondotta, hogy milyen barátsággal és szeretettel vették körül a magya­rok, úgy, hoc, egyáltalán nem úgy bántak vele, mint ellenséggel, hanem mint baráttal. Ezt a lelki nemességet egyetlen más népnél sem tapasztalta. — A harmadik ok és a legfonto­sabb, hogy mivel előbb katona vol­tam s most po­litikus vagyok, gon­dolkoztam azon, miért történt úgy a békekötés ahogy történt és rájöttem arra, hogy a trianoni béke történelmi népeket szakított ki egy­mástól és mindaddig, amíg ezek ek el vannak szakítva egyike lehet "'Jű­ béke. Éppen ezért 18- tem ennek az igazságtalanság­­a megszüntetésére és a revizió tzítására­ tartó taps.) Megpróbál­­lkozni azzal a gondolat­milyen szellemben kon­­zi a békét és rájöttem, félelemnek és a bosszú- BF szelleme volt, h­át a bosszúállás szelleme kötötte azt a békét, amellyel a háború min­den nyomorúságát meg akarták bosz­­szúlni. Másrészt azt akarták, hogy egyetlen nagy nemzet se maradjon Európában és a kis nemzetek sohasem tudja­nak többé egyesülni háború oká­ból. — Tizenkét esztendő múlt el a békekötés óta és ma azt látjuk, hogy a béke csak nyomorúságot okozott az igaz Európában, de különösképen­­Mag­yarországon. Egy olyan nemzet­től, amely azelőtt önmagában meg tudott állni az életben, elvették erde-é­s fü­lép Miskolc város képviselője is. Megjelent az estén még Haller József gróf, Bruck­ner Győzőné, Tasnády Antal rendőrfő­tanácsos, Lékó Béla és Galgói Rácz Vik­tor igazgatók, Haller István gróf, Uj­­házy Dénes rendőrtanácsos és még töb­ben a város társadalmából s természete­sen a telep lakói. Densz Sándor üdvözlő beszéde Az illusztris vendégeket a vacsora ele­jén Densz Sándor táblabíró, a Hodobay­­telep lakói egyesületének elnöke üdvö­zölte meleg szavakban és hangoztatta. Ezután Moore ezredes állott fel szólás­ra és mondotta el óriási hatást keltve a következő beszédét, amelyet Szabó Ist­ván ref. lelkész tolmácsolt magyar nyelven: — Nagyon boldogok vagyunk hogy végre vágyaink netovábbja teljesült. Legrégibb és legszentebb vágyunk volt ugyanis, hogy megis­merjük a magyar népet és boldo­gok vagyunk, hogy ma ebben a szép közösségben együtt lehetünk. (Éljen!) Különösen boldog vagyok azért, hogy egy asztalnál ülhetek Eckhardt Tibin dr. képviselő úrral, akit nemcsal minden magyar becsülését érdemi minden magyar becsülését érdem! meg. hartem az égisz művelt világnál­ a becsülését. ' ,.s szerej^t kiérdemelt^. _ j,.. Eckhardt Tibor, Ahány­szor csak Magyarországon oltani y dig megkérdezték tőlünk,V« , és mikor kezdtem érdek!/ i a gyár nép tragédiája iránt h . különösen három okát tudná­m­.­­ — Az első ok az, hogy a magyar és az angol nép mindig \ Ti* 1 állt PlfVinOCh­ir? n f 1*. . A . w. 1..... C-zel állt egymáshoz a történelem mán. Mindkét nemzet a XII. táján nyerte el szabadságát/^­lalta el Európában a maga Azóta mindkét nemzet fo­dött kultúrában és h." lesz mindig egy fonál, két nemzetet össze (Úgy van! Éljen!) — A második Magyarországgal személyes mo* hogy volt egy rában hogy akik itt egybegyűltek, azokat az or­szágrészeket képviselik, melyeknek lakóit a trianoni szerződés űzte ki otthonából. Itt ezeket a kiűzött magyarokat testvéri egység fűzi egymáshoz felekezeti, politi­kai és társadalmi különbség nélkül. Ezeknek az üldözött magyaroknak a fáj­dalmát enyhíti az a tudat, hogy Moor ezredesben és az igazságszerető angol nemzetben támogatást talált a magyar igazság. Az üdvözlő beszédet Román Andor gimnáziumi tanár angol nyelven tolmá­csolta.­jét, sóját, aranyát, vasát, bányáit és képtelenné tették arra, hogy megél­jen magában. Olyan nemzetet tettek ezáltal tönkre, amely évszázadokon át volt Nyugat védőbástyája Kelet ellen. (Élénk helyeslés.) Egész­­Magyarországot vissza kell adni a ma­gyaroknak . Azt kérdezhetném, bármelyik európai államférfitől, meddig ma­rad meg ez az állapot. Európának a testén sebek vannak és ahelyett, hogy ezeket a sebeket radikálisan meggyógyítanák, fiaskómmal ta­pasztják be és azt hiszik, hogy ettől egészséges lesz a test. Minden államférfiú Európában tudja, hogy ez a béke csak háborúságot és békétlenséget szü­l, de félnek hozzá­nyúlni a sebhez. Már­pedig itt radi­kális kúrát kell alkalmazni, ki kell operálni a sebet és vissza kell adni az egész Magyarországot a magyarok­nak. (Kitörő éljenzés és taps.) Európa érdeke a revízió . Minden nemzetben kell, hogy legyenek kisebbségek, ezt mindenki tudja, éppen ezért mindenekelőtt elvárhatjuk az igazság szellemében azt, hogy Magyarország­nak adják vissza először azokat a ré­szeket amelyeken magyarok laknak, ielyeket 1' .­jelenlévők képviseltek. ’Scd.iése meg az elrabolt részeken lakó l..'-...nek, hogy saját akaratukból d döntsenek, hogy melyik nemzethez­ akarnak tartozni, és milyen kormányzat alá! (Lelkes taps és hosszantartó éljen­zés.) Saját szemünkkel láttuk, én és feleségem (éljenzés és taps) most Magyarországon azt a nyomorúságot és szegénységet, amelyet a trianoni béke okozott és ha visszamegyünk hazánkba, mindent el fogunk követni, hogy hassunk az angol kormányzatra, amelynek mégis van valami szava Európában, hogy tevékenységének legalább egy részét áldozza a Magyar­­országgal elkövetett igazságtalanság helyrehozására, amely nem magyar érdek, hanem Európa békéjének ér­deke és tegyék újra naggyá és bol­doggá Magyarországot, hogy újból tel­jes földrajzi egység és központja le­gyen Európának. Percekig tartó lelkes taps és él­jenzés fogadta Moore ezredes sza- Moore ezredes* A hosszú szelleme kötötte ezt a békét -5­0 f­o. népei­t.­

Next