Magyar Jövő, 1933. november-december (15. évfolyam, 249-295. szám)
1933-11-03 / 249. szám
4 KÖZOR?DASÁ€i Mi lesz a sertésértékesítéssel? A sertésértékesítés kríziséről van szó Írta: Hegymegi Kiss Pál képviselő Mi sohasem követtünk osztálypolitikát akkor, amidőn mezőgazdaságunk bajaira ismételten rámutattunk s a szerintük csalhatatlan, viszont nézetünk szerint tehetetlen pénzügyi és gazdasági politikánk vezetőit e kérdéskomplexumok emberséges megoldására szeretnénk rászorítani. Amikor ezt tesszük, tisztában vagyunk azzal, hogy épp úgy harcolunk az iparos, a kereskedő, a munkás, a tisztviselő jobblétéért, mint a gazdájáért, mert a mi agrárállamunkban ezeknek a sorsa is attól függ, hogy a magyar--mezőgazdaság miképpen tud megküzdeni a folyton és folyton jelentkező újabb bajokkal s azok, akik sorsunkat irányítják, tudnak-e ezen a téren viszonylagosan valamit produkálni? A Gömbös kormány a múlt ősztől a jelen őszig a következő számadatokat kell, hogy fontolóra vegye: Előre is jelzem, hogy a számokat a legteljesebb objektivitással állítottam be: A búza ára volt a múlt ősszel mázsánként, a balettát is számítva 17 pengő, most 11 pengő. A szemes kukorica ára volt 9 pengő, most a legjobb esetben 7 pengő. Az árpa 10 pengő, most 6 pengő. A hízott sertést kgrként 1 P 10 fillér, most 65 fillérért adják, de nem veszik. Átlagosan egy hízott normál disznón 80 P és 100 P közötti vesztesége van a tenyésztőnek. Pedig a búza mellett a sertés a másik Cikk, amelyből a gazda pénzelhet s ha ezzel is úgy járunk, mint a búzával, akkor illetékeseink törhetik a fejüket, hogy a terméshozammal arányban nem álló közterheket ki tudja megfizetni? A búzánál állítólag hatmillió mázsa eladási keretet biztosított számukra a kormány. Amíg ezt biztosította, azalatt a búza ára lehengerkuckázott. Hiába jöttünk mi is javaslatokkal, hogy a túlságos búzakínálatot csökkentsék. Nem történt meg, pénzügyminiszterünk valuta rezervort akart létesíteni s akár ma is, így a magasabb árszintet tartani nem tudjuk. Holott Jugoszlávia, Románia, álítólag már adósságai törlesztéseképpen is adja magasabb áron a búzát s így szabadul a nyomott áraktól. Szeretném ha a miniszter úr beszámolna, hogy kaptunk-e és milyen ajánlatokat hitelezőinktől és mit válaszoltunk azokra? A másik cikk, amelynek értékesítése reánk nézve különösen fontos: a hízott sertés A szántóföld termésének egyharmad része sertés alakjában kerül a piacra Az uradalmak, a kisgazdák voltaképpen ebből pénzelnek, a hízott sertés a kispolgárság takarékpénztára. Sokféle táplálékot és terményt használhatnak erre a célra, a hizlalás költségeit fokozatosan előlegezi, egyszerre nagy terhet nem hárít reá. Viszont eladás alkalmával sokszor észrevétlen befektetésének gyümölcsét esy összegben megkapja. Akiek arra mutatnak ,hogy ez a szántás az idén nem válik be s előáll reánk nézve itt is egy olyan krízis, mint amilyenbe Szerbia az 1900-as évek elején jó-Kétségtelen ugyanis, hogy hizlalás terén az olcsó kukorica árak miatt a produkció emelkedett. De fokozza a készlet nagyságát a lakosság leszegényedése, amelyik kénytelen táplálkozását leszorítani,kevesebb a benti fogyasztás. Viszont a kompenzációs szerződésekre kevés a kilátás, így nincs meg az út és mód arra, hogy a feles készletek az országot elhagyhassák. Zsírral kevés államban főznek. Német- és Olaszországnak nem kell, egyedül Ausztria és Csehország lehet számunkra piac. Az osztrák szerződés a behozatalt Ausztria számára biztosította s így felmerült a kérdés, miként lehetne Csehországgal megfelelő szerződést kötni. De a másik baj az, hogy hiányzott az a félmillió pengő, amelynek segítségével fokozódó zsírkészleteinket kint értékesíthetjük, még áldozattal is, nehogy abba a helyzetbe jussunk, hogy a hízlalási processzus kényszer mellőzésével a kukoricát kelljen nyers alakban külföldre exportálnunk. Hiteléletünk is stagnál, henteseinknek nincs tőkéjük készleteket vásárolni, kitől kapnak arra lombardot? Ez ma a kép s nagyon szeretnénk, ha a kormány ezt megcáfolná s megnyugtatna bennünket, hogy a bekövetkező baj elhárításáról a gondoskodás megtörtént. Végtelen kár volna, ha mangalica tenyésztésünket fel kellene adnunk, mert hússertés tenyésztése nálunk sok okból nehézségekbe ütközik. Gömbös miniszterelnök úr túlságosan bízik pénzügyi és kereskedelmi kapacitásainkban. Valószínűleg annyit hallotta tőlük, hogy mindenki ostoba Roosevelttől kezdve Eckhardtig, hogy elhitte a szent pénzügyi orthodoxia csalhatatlanságát s már talán maga sem meri józan belátásait latba vetni. Pedig a tehetetlenség a mi csalhatatlanainknál nyilvánvaló. S ha még hozzáveszem hevenyében az alábbi számokat, pénzügyi és gazdasági politikánk a megfejthetetlen rébuszok egész sorával szolgál nekünk. Körülbelül 369 millió a hátralékos adó és illeték, 450 millió a váltótartozás. Viszont pénzkészletünk 309 millió. Hogy gondolják csalhatatlanaink lebonyolítani a magyar gazdasági életet, az állam és a közhatóságok szükségleteit azon a csalhatatlan úton, amelyen járnak? Mivel fizet a magyar adózó közönség, mivel készíti elő a jövő termelés és élet lehetőségeit? A mi gazdasági életvezetésünk munkarendszerré vált, mindenből leszed az, aki a pénzkészlet birtokosa. Végül a játékosoknak nem marad, pedig ezek a játékosok a magyar dolgozók és adózók! Lehet hogy egyeseknek disznó szerencséjük van, nekünk azonban pechünk lesz a disznóval! Tessék sürgősen segíteni! állomás, felsőtiszai, 600 q 80 kg.-os 7.90 hajdúsági, jászsági 150 q és 300 q 80 kg.-os 7.65, 300 q 7.67 fél, fehérmegyei 300 q 7.20 ab állomás. Árpa 150 q 7.50, 150 q 8.00. Zab 150 q 6.92 fél, és 150 q 6.90. Tengeri 150 q 8.05. MAGYAR JÖVŐ Péntek, 1933 november 3. Mint a múltban, ezidén is csak közvetlenül árusítjuk Marsik- berentei szenünket. Miskolc területén máshol nem kapható! Központi iroda : Miskolc, Szemere u. 17. Telefonszámok: 340 és 91. Öt vármegye gazdatársadalma foglal állást a november 8-iki miskolci gazdagyűlésen az irányított termelés mellett Miskolc, november 2 Hetek óta készülnek a tiszajobbparti mezőgazdasági érdekeltségek arra az impozánsnak ígérkező gazdagyűlésre, amelyet november 8-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel fognak megtartani Miskolcon a vármegyeháza nagytermében. A gazdagyűlés célja az lesz, hogy a Tiszajobbpart gazdatársadalma teljes súlyát latba vetve követelje a mezőgazdaság problémáinak gyökeres megoldását az eddigi részmegoldási kísérletekkel és pepecselésekkel szemben. Elsősorban az irányított termelés és értékesítés kérdésében fog a gazdagyűlés állást foglalni, de minden bizonnyal szóba kerülnek az ezzel kapcsolatos összes alapvető gazdasági kérdések, illetve megoldási módok. Már a gyűlést előkészítő értekezlet, melyet a Borsodvármegyei Gazdasági Egyesület hívott össze igazgatóválasztmányi ülése keretében, bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy kész határozati javaslatot dolgozzon ki a nagygyűlés számára. Hasonló határozati javaslatok valószínűleg más oldalról is fognak a miskolci gazdagyűlés elé kerülni. Magának az irányított termelésre és értékesítésre vonatkozó határozati javaslatnak Patay Sámuel abaúji főispán lesz az előadója s a gyűlésen Lukács Béla, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke fog elnökölni. A gazdagyűlésre, amelyet a kamara a kerületéhez tartozó vármegyék, Abaúj- Torna, Borsod-Gömör-Kishont, Heves, Nógrád-Hont és Zemplén vármegyék gazdasági egyesületeivel együtt rendez, a meghívókat már szétküldték. A meghívót Lukács Béla, kamarai elnök, Borhy György, a Heves megyei, Waldbott Frigyes báró, a Zemplén megyei, Téglássy András, az Abaújmegyei, Melczer László, a Borsodmegyei és alsóeőri Farkas Géza, a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesületek elnökei írták alá. A gazdagyűlésre utazók számára az érdekeltségeknek a következő vasúti kedvezményt sikerült kieszközölniük: Miskolcig és vissza a kiinduló állomásra az I. és II. kocsiosztályban a közvetlen alacsonyabb kocsiosztályra váltott egész jeggyel, a III. kocsiosztályban pedig a megfelelő vonatnem II. kocsiosztályára váltott fél jeggyel lehet utazni. A kedvezményes utazásra jogosító igazolványokért a vármegyei gazdasági egyesületekhez kell fordulni, amelyek 25 fillér igazolványdíj és portaköltség előzetes beküldése ellenében az igazolványt megküldik. Itt említjük meg, hogy a november 5-én Debrecenben hasonló céllal tartandó gazdagyűlésre ugyancsak sokan utaznak el a Tiszajobbpart gazdái közül. Valutapiac: Angol font 17.95—18.35, belga 79.10— 79.74, cseh korona 16.95—17.07, dán korona 79.70—80.90, dinár 7.80—8.30, dollár 367.00—377.00, francia frank 22.30— 22.50, holland forint 252.40—253.80, lengyel zloty 64.60—65.10, lei 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, lira 29.90—30.20, német márka 135.70—138.60, norvég korona 89.80—90.80, osztr. schilling 78.70—80.70, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 92.20—93.20, kanadai dollár 357.00— 377.00. Gabonapiac A terménytőzsde zárlata. A készárupiacon tartott irányzat mellett lényeges árváltozás nem történt, a búzaárak változatlanok maradtak, csupán a tengeri és korpa javította árfolyamát 5 fillérrel. A különféle termények piacán gyengébb a heremag, a tökmag barátságos irányzat mellett néhány fillérrel javult. Előfordult kötések: Búza 82 kg.-os tiszavidéki 500 q 8.65 minta szerint ab Sertéspiac. Ferencvárosi sertésvásár. Az irányzat élénk. Nyíltvásári felhajtás 3802 darab sertés. Zsírsertés fiatal, nehéz 75—76, közép 73—75, könnyű 68—70 fillér kg.ként. FILM „Szoknyás regiment“ és „Iza néni“ Ma, péntektől kezdve Anny Ondra kacagtatja meg a miskolci moziközönséget az Urániában legújabb és talán legsikerültebb vígjátékslágerével, a „Szoknyásregiment“-tel. De éppen ilyen rendkívüli érdeklődésre tarthat számot az Uránia keddi premierje is, amikor az első Fedák-film, az „Iza néni“ kerül bemutatásra. URÁNIA! Ma, pénteken premier: Anny Ondra Legédesebb, legszellemesebb burleszkvígjátéka: Szoknyás regiment Zsúfolt ház tapsolt az Apolló újabb műsorának. Robert Burns ismert emlékiratai az atalantai fegyházban töltött évekről való félig-meddig igaz történet a Szökevény vagyok tartalma. Egy szökött fegyenc megrázó drámája olyan izgalmas és feszült cselekménnyel, hogy a közönség úgyszólván a székhez szögezve lesi a fordulatos izgalmakat. A kísérőfilmeket szokatlan módon megtapsolta a zsúfolt házak publikuma és különösen az Idill az intézetben című miniatűr operett váltott ki nagy hatást a rendkívül sikerült táncokkal. Az APOLLÓ mai műsora: Szökevény vagyok! Egy szökött fegyenc megrázó drámája — A harcias gazdasszony leütötte a kisbérest. Rigó Mihály Hét községbeli kisbéres, aki özv. Várnai Jánosné szolgálatában állott, feljelentést tett munkaadója, Várnainé ellen, mert ez Mindenszentek napján súlyosan bántalmazta. A panasz szerint Várnainé a kisbérest valami nézeteltérés miatt vasvillával támadta meg és alaposan eldöngette, majd pedig felkapott egy vedret és azzal is össze-vissza verte Rigót. A kisbéres a bántalmazás következtében komolyabb sérüléseket szenvedett. Az eljárást Várnainé ellen megindították.