Magyar Jövő, 1934. október-december (16. évfolyam, 222-294. szám)

1934-10-02 / 222. szám

8wk­kesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy­­utca 5. — Telefonszámok: Felelős szerkesztő 8-65. Éjszakai szerkesztő 6-46. Szerkesztőség 8-65 és 646 Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1. sz. posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP JOVO Előfizetési ára egy hónapra 1 Pengő 60 fillér. — Egyes szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztári befizetési lap: +*24.054. szám, az előfizetési osz­tályhoz JL“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. MISKOLC, 1934. ÉVI OKTÓBER HÓ 2. KEDD XVI. ÉVFOLYAM 222 (4412) SZÁM K­alapácsos gyilkosság Tapolcán Gömbös miniszterelnök rádióbeszéde Változatlanul ragaszkodni kíván eddigi párt- és gazdasági politi­kájához — A külpolitikában a régi barátok megtartása és újak szerzése a cél — A magyar-olasz barátság és együttműködés szi­lárd — Németországgal szemben erős szimpátiával viseltetünk A franciabarát politikának ma nincs reális alapja, mert annak a jogos nemzeti aspirációnkról való lemondás lenne az ára Budapest, október 1. Göm­bös Gyula miniszterelnök kormányának kétéves működése után hétfőn este fél 9 órakor a rádió útján szólt a magyar közönséghez. Beszéde 9 óra 20 perckor ért véget. N­agy vonásokban ismerte­tte kor­mánya kétéves működését és válto­zatlan célkitűzéseit. A rádióbeszéd érdekes része a külpolitikai volt, amelyben­ a franciabarát politika jelenlegi céltalanságát hangsúlyoz­ta minden diplomatikus kendőzés nélkül. A kormányzó budapesti bevonulása független nem­zeti életünk kezdete A miniszterelnök a következőket mondotta: — Néhány hete múlt el 15-ik év­fordulója annak, amikor Magyaror­szági kormányzója a nemzeti hadse­reg élén­­bevonult az ország főváro­sába. Ez a másfél decennium, ame­lyet a magyar történelemben egy­kor római számokkal fognak je­gyezni és klasszikus értelemben fognak azoknak történelmi jelentő­séget tulajdonítani, egy későbbi k­or történetírója méltán kezdheti ettől a dátumtól a háború utáni magyar kor történelmét, ahonnan független nemzeti életünk új útjai indultak útnak a jövendőnek. Súlyos küz­delmekkel eltelt 15 esztendő volt ez, amelynek kemény megpróbáltatásai közepette a független Magyarország megáldván helyét a népek versenyé­ben, ma a rendnek, a nyugalom­nak és a stabilitásnak az országa. Hogy ez így van, mindenki érzi. Az öncélú nemzeti állam . A kormányzó úr bizalmából két esztendőt töltöttem el immár a magyar királyi kormány élén. Ami­kor átvettem ezt a felelősségteljes tisztséget, a rögtöni feladatok meg­jelölésén kívül egy 95 pontból álló nemzeti munkatervvel léptem a nemzeti közvélemény elé. Ezt a 95 pontot bizonyos oldalról eleinte vré­cel, gúnnyal és lekicsinyléssel fo­gadták. Ez nem kedvetlenített el. — Mi a célja a kormányzati mun­kának? Ma is változatlanul az, amit a nemzeti munkaterv első pontja két évvel ezelőtt határozottan és szabatosan megjelölt: a magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére elérhető leg­nagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosításé. De mivel ez a cél to­t külpolitikailag a kormány fő­célja az volt, hogy egyrészt meg­szerezze, illetőleg megtartsa és biz­tosítsa a magyar nemzet számára a világ részéről azt a becsülést, mely őt történ­elmi teljesítményeinél és belső értékénél fogva megilleti, másrészt olyan nemzetközi pozíciót vívjon ki az ország számára, amely a jog és igazság szellemével lehető­vé teszi nemzetünknek az alkotó munkát, a­­békés fejlődést és a pol­gárok jólétének megteremtését. Bel­ső politikám célját, stílusát és mód­szerét ez a külpolitikai célkitűzés determinálja, az a meglátás, hogy a nemzet nagy célját csak akkor to­vábbra is szilárd alapokon nyugvó, határozott célú és erőteljes alkot­mányos központi akarat által irá­nyított független álalm keretén be­lül valósítható meg, politikám első feladatának ez öncélú nemzeti ál­lam kiépítését tekintem­­heti el, ha maximális­­belső erőket gyűjteni tud, összegyűjti, felhal­mozza és a történelmi célok szolgá­latába állítja.­­ A nemzet ősi tradícióinak meg­felelő alkotmányos eszközök fenn­tartásával akcióképes, azonos poli­tikai világnézetet valló kormány­­többséggel nemcsak a ma annyira nélkülözhetetlen stabil kormány­zást, de a tiszta alkotmányos élet további lehetőségét akarom biztosí­tani, ezért helyezek igen nagy súlyt mind a nemzeti egység pártjának a nemzeti egység pártjának további szerves és céltudatos kiépítésére. ,,Belpolitikám célja, stílusa...“ „Szembe kell szállni az inflációs kísé­rletekkel“ — Kormányom az első perctől kezdve tudatában volt annak, hogy a boldogulásnak lélektani feltételeit csakis a gazdasági élet tíjbeli meg­indításaival, új munkaalkalmakkal, a forgalom fejlesztésével és az áruel­­helyezési lehetőségek fokozásával lehet megteremteni. A valuta védel­méért mindenféle inflációs kísérle­tekkel szembe kellett szállni.­­ A külföld elzárkózási törekvé­seivel azonban utat kellett törni a kivitelnek. Nyomban meg kellett indítani a kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat, egyben tervszerű ex­portpolitika körvonalait megállapí­tani. A munkaalkalmak megterem­tése érdekében el kellett indítanunk a teljesen befagyott hiteléletet, az eladósodott gazdáknak nyugalmi ál­lapotot biztosítanunk. A külföldi hi­telezőkkel megoldásra törekedtünk, amely az ország­­külföldi hitelének lehetőségeit a jövőre nézve megóvni legyenek alkalmasak. A munkanélküli segély ellen­ i Szociálpolitikánk a kenyér­kér­­dést tűzte ki céljául. Ezért helytelenítettem és hely­telenítem ma is a mun­­kanélküli segélyt, mely destruál­­ja a munkást, de munkát adni, munkaalkalmat teremteni termé­szetesen mindig a célszerűség és a realitás határai között csak maga a gazdasági élet tud és ezé­rt csa­k a­­szociális politáska érheti e­l­ cél­ját, amelyet a gazda­ságpolitika a gazdasági helyzet megjavításával tud­­a­látáma­s­z­tani. ,. Az államháztartás helyzete a bevételeik fokozását és a kiadások csökkentését tette szükségessé. Tö­rjek­vésünk eredményeként az 1932— 1933. évi 108 milliós deficit az 1933— 1934. évi költségvetésiben­ 62,5 millilió pengősre csökkent, a kiadások csökkentése önmegta­­gadást és áldozatot rótt a köz­­tisztviselői karra is és valameny­­nyi állami alkalmazottra, akik zokszó nélkül hozták meg ezt az áldozatot. Állt a mi pénzügyi helyzetünk továb­ álra 6 fillér bi javulására meg van m­ Ind­eai re­ményünk. Helytelen volna azonban ebből, arra következtetni, amire né­mely oldalion meg van a haj­land­ó­­sági, hogy most már diernkre-­bocrura injdit­siunk beruh­ázás oka.­­ Pénzügyi politikánk vezérelvse a pengőérték megvédése. A római szerződés — kereskedelmi szerződéseket lé­­­tesíítettünk Németországgal, Svájc­cal, Nagyhídi,­tann­ával, Finnország­gal, Romániával, Jugoszláviával, Bulgáriával és­­ Törökországgal, amelynek betetőzése a római hár­mas egyezmény volt. Ennek kereté­ben­ egyrészt Olaszországgal más­részt Ausztriával sikerült olyan szerződést tető alá hoznunk, ame­lyek levették vállainkról búza­­feleslegünk értékesítésének gond­ját legalább is ennek nagyrészét. Ez csak azért vált lehetővé, miért u­gy a Duce, mint Doll­fuss megbol­dogult osztrák kancellár tisztában volta­k az autarchiás gazdaságpol­­i­­tika áttörésének szükségességével és a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentő­ségével.­­A külkereskedelmi mérleg ör­vendetes javulása eredményezte, hogy amíg 1932. év végén az aktí­vum még csak 6 millió pengő volt, 1933. év mérlege már 80 millllkió kiv­ - tedd felesleggel zárult A folyó év első hónapjaiban is aktív volt a ke­­reskedelmi mérleg, 221­ millió pen­gőve­l. Az iparfejlesztés A mezőgazdaság helyzetének érez­hető javulását az agrárcikkek ér­em­űkrd­ésén kívül, a gazdlai tartozá­­sok rendezésére lehet visszavezetni. Az adósság terhét lényegesen mér­sékelte a bekövetkezett jelentős ka­matcsökkentés, ami számszerűleg azt eredményezte hogy az 1932. év­ben még 225 millióra rugó mező­­gazd­asá­gi kamatteher jelenleg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamatteher körül,belül 60 százalékkal enyhült. Mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális je­lentőségével, amelyet még fokoz az ország hála Istennek egyre szaporodó népsűrűsége, mellőz­­h­etetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Értem ezt elsősorban olyan ipar­ágaikra,^ amelyeknek nyersanyaga az országban terem, vagy amelyek­nek helyes mód­on meg vanmlaik a normális _ élettér tételei. Természetes?, hogy az ipar körében figyel©mm el kel' len­ni a.^ kisipar támogatására és előmozdítására, mert a százezer­nyi, kismaros az ország eeydik leg­értékesebb és megbízhatóbb rétege, viszont, mint , már több ízben kije­­le­ntettem, a­z i­­garítóit elváltj­u­k. lud­ory jó cikkekkel és megfelelő áron lás­sa el, a fogyasztót, árpolitikával szolgál­­jja az egyetemes nemzeti szempontokat. A telepítés ügye — A különböző mi­n­i­sztériumo­k­­ban serény munka folyik. A telepítés ügyével kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű re­formja arra lesz hivatva, hogy a földmíves magyar nép széles ré­tegeit odakösse a magyar föld­höz és ezáltal új független eg­zisztenciákkal támassza alá a magyar állam fundamentumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az össze® szükséges elő­­kessenítő lépéseket és már a közeljö­vőiben abban a helyzetben tetszünk, hogy konkrét­ elgond­olásunnk és végleges tervein­k felől tájékoztat­hatjuk a­ közvéleményt.

Next