Magyar Jövő, 1934. október-december (16. évfolyam, 222-294. szám)

1934-10-02 / 222. szám

2 ­ Igen fontos a tennuelikai politi­ka r refoirmja, mint például az erdő­­törvény , a szőlő és borgazdasági törvény, az energia­gazdálkodás re­formja, több agrár, szociális s cse­­­lédügyi­ kérdés megoldása, a sajtó­törvény ref­oirm­j­a, valamint több más igazságügyi természetű reform. Változatlanul szilárd az olasz-magyar baráti együttműködés . Kü­lpol­itikáinkban régi­ barátsá­gokat­­fiennantartaná­, új barátságokat szétnézni, ez a­z útja a, magyarság nemzetközi el­helyezkedésén­e­k. Külpolitikánk vezérgondolata a fennálló szerződésekből kiindul­va, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbség fennmaradásáért. A két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyformán kell dol­gozni érte. N­­áléval és­­ szeretettel­­viseltetünk Olaszország iránt, mely az első nagyhatalom volt Európában­, amely a magyar ügyet magáévá tette és­­irántunk a kölcsönös érdek felismerésén alapuló , kitartó éte őszinte barátsággal vádelteti­k. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan tör­ténelmi és reálpolitikai kötelé­ket hozott létre Itália és Magyar­­ország között. Baráti viszonyunk újabb hajtása a római egyezmény, amely komoly és becsületes keretekben a közép - európai problémáik megoldására irányul. . Szemben minden hamis beállí­tással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félrema­gyarázással, e helyen is szüksé­gesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll és külpolitikánk erős pillérjét­­ al­kotva, szilárd bázisa a középeurópai békének é­s nyugalomnak. Ausztriával és Németország­gal való viszonyunk — Ausztriával ugyancsak a leg­­barátságosabb viszonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem­ állott fenn nyugati szomszédunkkal mélyebb és őszintébb viszony. Mutatja e kötelékek szorosságát Schuschnigg osztrák kanad­dái ma­gyarországi látogatása­i is. Az osz­trák állam többi illetéke® tényezői­vel is állandó érintkezésben va­gyunk és a római egyezmény szel­lemében szüntelenül tovább dolgo­zunk gazdasági relációnk­­ kimélyí­­téséi, tudva azt, hogy­ a két ország történel­mileg és gazdaságilag már a természettől fogva is egymásra van utalva. —­ Németországgal szemben vál­tozatlanul erős szimpátiával vi­seltetünk és reméljük, hogy a III. birodalom az első berendez­kedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt megillető he­lyet az európai államok közös­ségében és hatalma® erőforrása lesz a há­ború utáni modern Európa békés a­lkotómimifzáj­ána­k.­­ Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azok­nak m­ angol barátoknak akik jo­gos aspirációink iránt sok megér­tést mutatnak. Ismerve az angol nép tradíció® igazs­ágszintezetét, két­­ségtelen, hogy Nagybrittania ro­­koniszenvére a jövőben is számítha­tunk. A varsói út — Most készülök­­Lengyelországi utamra, és nem tagadha­tom, randi ki­­vál­s örömmel. A múltban sokszor találkoztak Lengyelország és Magyarország gazdasági érdekei és ezen érde­kek következtében a legőszin­tébb baráti kötelékek fűztek ben­nünket századokon át a vitéz lengyel nemzethez. MAGYAR JÖVŐ Kedd, 1934. évi október hó 2. DlVaiKLSZlYÜ, f­ŐZÖ, ERNYŐ KÜLÖNLEGESSCOEH m im €$ KELLNER Sötét Kapu mellett Remélem, hogy utazásom amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet között a bar­áti, szellemi és kulturális együtt-­­működés továbbfej­lesztését fogja tovább szolgálni azon az útón, hane­m Franciiaország barátságát és a kisantantot alkotó szomszéd álla­mokkal Valló viszonyunk megjavu­­lását őszintén elhajtom, de a francia baráti politika ré­szünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre meg­vannak a reális tárgyi előfeltételek. A mindenáron franciabarát polit i­lyet a történelem részünkre­­kije­lölt. Szófiai és ankarai utam a bolgár és török nemzetekkel régóta fenn­állott barátság és testvériség újabb mieigpecsiételése volt, kai problémáiról adtam, ha meg nem emlékeznék e helyen a válasz­tójog reformjának ügyéről. Ez, ille­tőleg rendezésére irányuló törvény­­javaslat előkészítés alatt áll. Ennek sorain, mint már hangsúlyoztam,, semmiféle más elgondolást, vagy tervet a kormány nem tart a maga számára irányadónak, csak amit maga előkészített és kidolgozott Csak olyan választójogot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív világ­nézetnek. A megoldás nehézsége ab­ban rejlik, hogy a titkos választó­jogot a gyakorlatban mikép tudjuk összhangba hozni az állam és a nemzeti feladat nagy érdekeivel és ezzel mindenekfelett összefüggésből áll, hogy a titkos választójog ne az alkotmányos kormányzat meggyen­gítésére, hanem megerősítésére ve­zesse. Ennek a tikos választó­jog­nak bevezetését feltétlenül junktim­­ba akarom hozni a kormányzói jog­kör alkotmányos kiterjesztésével, hogy a Kormányzó úr őfőméltósá­­ga hatalma teljességével állhasson a nemzet léte és jövője mellett.­­ Két évvel ezelőtt, amikor itt a mikrofon előtt először szóltam hoz­zátok, arra­­kértelek benneteket, cso­davárással ne ámítsátok magatokat, utunk tövises, sziklás, de érzem, hogy elvezet a célhoz. Most, a har­madik kormányzati esztendőm kü­szöbén két év küzdéseire, munkássá­gára és eredményeire támaszkodva, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy e meredek, sziklás, tövises út jórészét már megtettük és jo­bb, szebb, boldogabb magyar jövő felé vezető úton biztos lépésekkel me­gyünk előre.­ ­A francia baráti politikának jelenleg nincs reális alapja A legnagyobb választékot talál szövet és selyemúj­donságokban Ecker és Sugár divatáruházában is­ kusainkkal szemben, akik Bar­­thou kolozsvári és bukaresti be­szédei után is azt követelik tő­lem, hogy minden m­ás érdeket és szempontot félretéve, francia vizekre evezzem, a magyar ön­érzet kérdésén kívül rá kell mu­tatnom e törekvés reálpolitikai indokolatlanságára is, mert e barátság feltétele ez órában a kisantanthoz való közeledésünk lenne, jogos nemzeti aspirációink feladása árán. Én leszek az első, a­ki nem fog a közeledés előlt elzárkózni, ha neál­­politi­kaii lehetőségek, vagy ahogy a római jegyzőkönyv kifejezi, a tárgyi előfeltételek meg lesznek ez­a legridegebben elzárkóznak. Ma­gyarországtól csak áldozatot köve­telnek, úgy ez csak újabb megaláz­tatásunkat jel­en­tenné azok részéről, akiknek a történelmi szeren­cse for­­gandóssága juttatott részt ezeréves országunkból­­re a közeledésre. De ha Miagyiak­o­r­­szág mu­richeai jogos kisvámisságra elő’ Ha a kisantant felemelkedik annak a tudatnak magas­latára ... — Ez elvi felfogásom hangoztatá­sa mellett sem adom fel a reményt a£3, hogy a három kisantant állam egyszer mégis csak felemelkedik annak a tudatnak magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ezelőtt sú­lyos és méltatlan igazságtalanság történt és ha ez a tudat az európai kooperáció és a békés együttműkö­dés őszinte vágyával találkozik, meglesz a módja a megértésnek. Té­ves beállítás az, mintha Magyaror­szág előtt nem állna más választás, mint a kisantanthoz való kapcsoló­dás és téved az, aki az egyes nagy­hatalmak között folyó eszmecserék eredményét előre elkönyvelve egy képzeleti helyzethez akarná szabni külpolitikánkat. — Ma Magyarország a rend és a nyugalom szinte példát adó orszá­ga az európai zűrzavarban. Ennek a belső rendnek és nyugalomnak té­nyét ne engedjük megzavarni sem­miféle külpolitikai defetizmussal, tendenciózus zavarkeltéssel, vagy kapkodó hisztériával. A választójog reformja — Nem volna teljes az a kép­, a­mit az ország időszerű bel- és külpoliti­ Kormányválság Oláhországban Bukarest, október 1. Hivatalosan jelentik: Tatarescu miniszterelnök benyújtotta lemon­dását a királynak, aki azt elfogad­ta. A miniszterelnök saját lemondá­sával egyidejűleg átnyújtotta a ki­rálynak az egész kormány lemondá­sát is. A király ismét Tatarescut bízta meg az új kormány megalakí­tásával. Roosevelt: Nem kérek ismét abból a szabadságból, amely a népet néhány kiváltságos ember rabigájába hajtotta Washington, október 1. Roosevelt elnök a Fehér Házból rádión beszédet, mondott Amerika közönségéhez. Felszólította a tőke és a munkásság képviselőit, hogy kös­senek elfogadható egyezményeikért a munkaidő, munkabérek és munka­­viszonyok szabályozása dolgában. — Nemzetgazdaságunk irányítá­sának az legyen egyik fő célja, hogy minél előbb vessünk véget a mun­kanélküliségnek. Az amerikai nép nem ijed meg néhány reakciós pró­kátortól, vagy politikai szerkesztő­től. Nem kérek ismét abból a sza­badságból, amelynek védelme alatt a népet néhány, csekélyszámú ki­váltságos ember rabigájába hajtot­ták Az én célom a legtágabbkörű szabadság, amely fokozatosan na­gyobb függetlenséget és biztonságot nyújt az átlagembernek, mint ami­­nől eddig az amerikai történet is­mert. Roosevelt ezután kijelentette,­ogy nem akarja a vállalkozói nye­reséget elvenni és ne­m akar állami tőkegazdálkodást bevezetni. Első be­avatkozásával igen sok összeomlás előtt álló bankot mentett meg, má­sodik lépésével megjavította a tőke­piac viszonyait és gátat vetett a féktelen tőzsdei üzérkedésnek. Har­madik lépése arra fog irányulni, hogy a magángazdaságot a gyógyu­lás útjára vezesse. Az elnök ezután azokat az ered­ményeket ismertette, amelyeket a nemzeti újjáépítő bizottság eddig el­ért. Megszüntették a gyermekmun­kát, megrövidítették a munkaidőt, megállapították a munkabérek leg­alacsonyabb határát. Négymillió munkanélkülit újból munkához jut­tattak. Kijelentette Roosevelt elnök, hogy januárig elkészül a szükséges törvényjavaslatok kidolgozásával, amelyekben el fogja ejteni a téve­seknek bizonyult és a gyakorlatban be nem vált pontokat. Végül Roosevelt pénzügyi politi­káját védelmezte. ­ Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem­ utca 5. Az Erzsébet pincében egy pincér rendszeri 100 modern kényelmes szoba. — Lifte­k Hideg-meleg folyóvíz. —­­Központi fűtés Az étterem és kávéházban minden este szalonzene Menü 1*06 P 1 1 Hivatali és iskolai szünet lesz október 6-án Budapest, október 1. Jelentettük, hogy a kormány ok­tóber 6-át ez évben is nemzeti ün­neppé fogja nyilvánítani. nemzeti ünnepen a közhiva­talok csak ünnepnap szerinti szolgá­latot tartanak, a tanintézetekben szünet lesz, az ipar és kereskedelem munkaidejét azonban az ünnepnap nem érinti.

Next